Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 13., SZERDA MAI AJÁN KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix. 8.50: Külpolitikai ügyelő 9.00: Napközben 11.00: Zenés délelőtt. (Élő.) 11.05: Népdalkörök és ci ter a zen ek a r o k 11.28: Tersánszky Józsi Jenő ismeretlen naplója, 6., befejező rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Hiába. Kaffka Margit novellája 14.25: Beszélni nehéz. 14.35: Slágerfilmek, filmslágerek 15.05: Zengjen a muzsika 15.35: Bihari verbunkosaiból 16.15: Éneklő ifjúság 16.25: Szíriusz kapitány és a titokzatos robot. 4. rész: 16.47: Együtt olvastuk. . . Gárdonyi Géza: Az Egri csillagok 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Beszélgessünk zenéről 17.45: a párizsi Polifon együttes Jannequin- madrigálokat énekel 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. 18.30: Esti magazin 19.15: Sportvilág 19.30: Hol volt, hol nem volt. . . 19.40: Weiner: Magyar népdalok 19.50: Gong. 20.00: A külpolitikai rovat műsora 20.30: ..Muzsikának szép a hangja” 20. rész 21.00: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Hangok. Pataki Éva hangjátéka 22.00: Hírvilág 22.30: A kilencvenes évek 22.40: Fiatalok stúdiója 23.10: Mérték Művészeti magazin 0.15: Éjfél után. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Az olasz popzene 9.05: Operettkedvelőknek 10.20: Slágerről slágerre 11.05: Családi tükör 11.40: Jöjj ki, napocska, l. rész. Óvodások műsora 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: 70 éve született Ranódy László rendező 15.05: Pihenőidő. (Élő.) Zenés délután nyugdíjasoknak 17.05: Kölyökidő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs. A mikrofonnál : Nagy Feró 19.35: Egy hajóban. Verebes István műsora 20.05: Albumajánlat 21.05: Közkívánatra! 22.15: Hivatása : rádiós, avagy egy fejezet a magyar rádiózás történetéből. (Ism.) 23.10: Sporthíradó. 23.20: ..Szeptemberi melankólia” 0.14: Chonnie Francis és Vico Torriani énekel, 0.15: Éjfél után BARTÓK RADIO: 9.08: Zenekari muzsika 10.30: A magyar nyelv századai 10.45: A kovács Lázár Ervin novellája 10.56: Magyar művészek operafelvételeiből 12.05: Kamarazene 13.00: Pogányok. Herczeg Ferenc regényét rádióra alkalmazta és rendezte Turián György. (Ism.) 14.00; Lalo: d-moll gordonkaverseny, 14.25: Zenei Tükör 14.54: Rameau: Hippolytus és Aricia. ötfelvonásos opera 17.33: Zongoramuzsika 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Bruckner: Vili. szimfónia 20.30: A Rádió Dalszínháza 21,32; Nagy mesterek kamarazenéjéből 22.11: Csajkovszkij: Vonósszerenád (New York-i Filharmonikus Zenekar, vezényel: Leonard Bernstein.) 22.47: René Jacobs (kontraalt) és a berlini régi zene- akadémia kamara- együttesének hangversenye a berlini Schauspelhaus kamaratermében MISKOLCI STÜDlO: 5.55: Műsorismertetés. 6.15: Információk. 6.20 : Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Gazdaságközeiben. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Ablak az országra. LATUNK MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Hármas csatorna. Az idő. IV/1. rész: Ritmus. (Ism.) 9.55: Stúdió, ’89. A Televízió kulturális hetilapja. (Ism.) 10.40: Képújság 16.30: Hírek 16.35: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.45: Správy. Hírek szlovák nyelven. 16.50: Kézenfogva. 17.00: Sorstársak. 17.20: Alpok-Adria magazin. 17.40: Tájak, városok, emberek 18.10: Betűreklám 18.15: Gisela May és vendégei. NDK zenés film 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Zsolt Béla: Oktogon. Tévéjáték 21.30: Reklám 21.35: Dinamo Kijev— MTK-VM. UEFA-kupa labdarúgó-mérkőzés. 23.25: Híradó 3. TV 2. Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság ♦ 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás/ Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 17.55: Bp. Honvéd— Vojvodina. Bajnok- csapatok Európa- kupája, labdarúgómérkőzés. Közvetítés a Bozsik-fctadionból. A szünetben : Gyerekeknek ! Futóverseny Le'ngyel bábfilm 19.50: Tv 2. Benne : 20.15: Kalandozás a tudomány határán. Beszélgetés a jóslásról 20.45: Ki viszi át a szerelmet? XV/S. rész: Mi férfiak. Dr. Czeizel Endre előadása 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Néhány jószándékú ember. Francia filmsorozat. VI'2 rész : A Quinette-bűntény. 22.25: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Bemutatjuk Gabriela Hermeliovát, (zenés műsor) 9.40: Tv-játék. (Ism.) 16.00: Tudományos magazin 16.30: Az első arany civilizáció, dokumentumfilm 16.55: Jegyzetfüzet 17.20: a szocialista kezdeményezés, (sorozat) 17.50: A szocialista országok életéből 18.20: Honvédelmi magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Szeretném azt a fát. Tv-játék. (2. rész.) 21.20: Egy dokumentum története (sorozat) 21.45: Szopot. 1989 22.35: Dokumentumfilm, az adriai-tengeri szigetekről 2. MŰSOR: 16.25: Sportmagazin 16.55: Sparta Praha— Fenerbache Istanbul labdarúgó- mérkőzés. (A szünetben: ; a nap percei) 18.50: pokumentumfilm 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: A Magyar és a Csehszlovák Televízió közös zenés műsora 20.35: Magdalena Pavelkova tegnap és ma. (szórakoztató műsor) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Publicisztikai műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. : A medve. Színes, szinkronizált francia kalandfilm. Este 8 órától Végzetes vonzerő. Színes, szinkronizált amerikai film. Kamara: Moziklip. Színes magyar film. Balassagyarmati Madách: Hajlakk. Színes amerikai film. Kamara: Az utolsó asszony. (18) Színes olasz, francia film. Bátonyterenyei Bányász: A légy. (16) Színes amerikai horror. Bátonyterenyei Petőfi: Chatran kalandjai. Színes, szinkronizált japán film. Pásztói Mátra: A legényanya. Magyar filmbohózat. Hegalakult a Mazowiecki kormány A lengyel parlament alsóháza kedden délután elsöprő fölénnyel, a jelenlevő 415 képviselő 402 szavazatával, 13 tartózkodás mellett jóváhagyta a Szolidaritás alakította, Szolidaritás— Parasztpárt—Demokrata Párt összetételű koalíciós kormányt, amelyben 4 miniszteri poszt, köztük a nemzetvédelmi és a belügyi a Lengyel Egyesült Munkáspártot képviselő politikusé. A szavazást megelőzően, a kormányfő expozéja után a parlamentben jelenlevő valamennyi politikai erő parlamenti csoportja támogatásáról biztosította Mazowiecki kormányát, függetlenül attól, hogy a LEMP és -két keresztény csoport . képviselői a kormányprogram néhány megfogalmazásával szemben kételyeiknek is hangot adtak. A lengyel alsóház keddi döntése azt jelenti, hogy a háború óta először és a szocialista táborban elsőként Lengyelországban nem kommunista kormányfő vezette kabinet jött létre, olyan, amelyben nem a kommunista párt ellenőrzi a miniszteri tárcák többségét. Bár a Lengyel Egyesült Munkáspárt változatlanul az alsóház legerősebb pártja 173 képviselővel, megelőzve a 161 képviselőt küldő Szolidaritást, — a Parasztpárt 76 és a Demokrata Párt 27 képviselőjét is maga mellett tudó Szolidaritás kényelmes többséggel rendelkezik a 460 fős alsóházban. A Szolidaritás a LEMP támogatása nélkül is kormányképes, annál is inkább, mivel a parlament felsőháza. a szenátus 100 helyéből 99 a Szolidaritás szenátoraié. ENSZ-delegáció tanulmányozza a magyar kohászatot ENSZ-delegáció — 18 ország 50 szakembere — tanulmányozza a magyar vaskohászat helyzetét. Az ENSZ-szakértők már felkeresték a Dunai Vasművet, ellátogatnak a Lenin Kohászati Művekbe, a Csepeli és a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe, valamint a Vasipari Kutató Intézetbe. A szakértők a magyar kormány meghívására érkeztek, és Vörös Árpád ipari miniszterhelyettessel való találkozójukkor arra kaptak biztosítást, hogy működjenek közre a magyar kohászat strukturális megoldásában és a7 üzleti kapcsolatok bővítésében. Mezei József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezető igazgatója, amikor találkozott az ENSZ-szakér- tőkkel elmondta : az idei eredmények alapján a kohászat immár nern minősíthető tisztán válságágazatnak hazánkban, bár a legfőbb gondok nem oldódtak meg. 1989. első felében nyersvasból 1,04 millió tonnát, acélból 1,77 millió tonnát, hengerelt áruból 1,3 millió tonnát állítottak elő a kohászati üzemek; vagyis csaknem ugyanannyit, mint a múlt év első felében. Kohászati termékekből 61 ezer tonnát szállítottak a szocialista piacra, és 300 ezer tonát szállítottak a szoci- számolású országokba, ez utóbbi esetében kihasználták a kedvező piaci árakat. II reform történelmünkben gyökerezik Beszélgetés történelmi utunk országos és megyei konzekvenciáiról Dr. Horváth István, tagja annak a megyei történészbizottságnak, amelyik a nógrádi pártvezetéstől, azt a feladatot kapta, hogy tekintse ját, elemezze lés összegezze Nóg- rád megye felszabadítás utáni évtizedeit. A történész, a szegedi tudományegyetem magyar—történelem szakának, 1963-as elvégzése (után, került pedagógusként Salgótarjánba, majd hamarosan a megyei szellemi, politikai élet egyik ismert, .meghatározó személyisége lett. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen elvégezte a könyvtár- szakot, s 1965-ben megírta és megvédte doktori disszertációját, a polgári forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság témakörében. 1969-ben megjelent Nógrád megyei monográfia, Imásodik kötetében, az erről szóló fejezetnek ő a/szerzője. Dolgozott könyvtárosként, pártmunkásként, elnökhelyettese és művelődési osztályvezetője volt a megyei tanácsnak; a megyei múzeumi szervezetet — 1987 óta — immáron másodszor irányítja. A Magyar Szocialista Munkáspártba 1967-ben kérte felvételét. A megyei pártbizottság testületébe 1988 decemberében választották. — Amikor a párt tagja lettem — emlékezik dr. Horváth István —, politikai szempontból mozgalmas, reményekre jogosító időszakot éltünk. A magyar pártban egy évvel korábban döntöttek a reform mellett, majd hamarosan következett a ,.prágai tavasz”. Ügy látszott, megmozdul a politika. Mindezt azért mondom, hogy érzékeltessem: a reformhoz, a megújuláshoz mindig is kötődtem. — Ügy vélem, leszámítva képzettségét, hogy ennek tudatában választották be a megyei pártbizottságba, illetvea a megyei történész- bizottságba. Az ön neve az utóbbi hónapokban ugyanakkor összefonódott egy másik politikai tömörüléssel is; az MSZMP salgótarjáni reformműhelyére gondolok. .. — A reformműhely, megalakításának gondolata idén márciusban íjpgant, néhány barátommal, gondolkodásban hozzám közelálló értelmiségivel való beszélgetés közben. A párt Nógrád megyei megújítási lehetőségeit taglaltuk. A Nógrádi Sándor Múzeumban ilyen előzmények után alakult meg május 31-én 26 résztvevővel a reformműhely. — Emlékezetem szerint ez szerdai napra esett, és előtte pénteken egy másik reformcsoport, az MSZMP salgótarjáni reformkoré bontott zászlót a Tarjáni Tükör égisze alatt a József Attila Művelődési Központban. A két csoportosulás között milyen lényeges különbséget lát? — Mi mindenképpen a párton belül gondolkodtunk és gondolkodunk. Nem akartunk új szervezetet, pártot vagy frakciót. Egyszerűen azt akarjuk, hogy a szellemiségünkkel hassunk a párt különböző fórumain, például a taggyűléseken. Ennek megfelelő' en a mi létszámunk a kezdethez képest nem gyarapodott. A mi programunk nem a napi politika, annak egyes személyeire vonatkozó — esetenként személyeskedésig menő — kritikája. Mi a kritikát egy hosszabb folyamat rendjébe illesztettük be. Mindebből világos az eltérő karakter, a különbözőség a két féle kör gondolkodásában és magatartásában. — Ez a különbözőség nem eredményez rivalizálást, oktalan és méltatlan torzsalkodást? — Véleményem szerint megférünk egymás mellett. Akad már példa az együttműködésre, noha az nem éppen a legszerencsésebben zajlott le. Arra helyezem a hangsúlyt, hogy kifejezzem : a közös rendezvények kezdetén állunk, s csak a platformok tiszteletben tartásival képzelhető el a további közeledés és együttműködés. — Az együttműködéshez — számomra történelmünk egyik fontos konzekvenciája — mindig rögös út vezetett a még jelentős részben azonosan, ám mindenképpen hasonlóan gondolkodók között is. Erről tanúskodnak az utóbbi évek vitái, vagy az a pártdokumentum, amelyik Szent Istvánra jelent meg, együtt a programtervezettel, s a Történelmi utunk tanulságai címet viseli. Mint történész, hogyan summázza véleményét erről az összegzésről? — Két másik nagyon fontos dokumentumhoz kapcsolnám. Februárban jelent meg a Társadalmi Szemle különszámaként a Központi Bizottság által kiküldött 15 tagú munkabizottságnak a történelmi utunkról készített vitaanyaga, és nemrégiben lehetett olvasni a Magyarországban Balogh Sándor professzorral egy interjút a Kádár-korszakról. Számomra ez a három dokumentum egységes egészet alkot. A Történelmi utunk tanulságait tehát én elfogadhatónak, szakmailag eligazító- nak, követhetőnek és báto- rítónak tartom. — Mit gondol: osztja ezt a véleményét a párttagság? Vajon az elemzést a többség elfogadhatónak tartja-e? — A párttagság nevében nyilván nem mondhatok véleményt. Magam úgy észlelem, borzasztó nehéz elfogadni—elfogadtatni a dokumentumot a tagsággal. Ennek az az oka, hogy a megértéséhez teljesen új elvi alapállást kell felvenni. Például: a magyarországi társadalmi fejlődést szerves menetének megfelelően vizsgálja, és az ettől elválaszthatatlan külpolitikai érdekeket — szovjetet, nyugatit — is reálisan jeleníti meg, megalapozva mindezzel a magunk helyének és helyzetének valóságos megítélését. A dokumentum az egész korszakot tekinti át, és ebbe a folyamatba helyezi 1956-ot. Kimondja, hogy népfelkelésként indult, de benne kezdettől fogva más jellegű törekvések is közrejátszottak. Mindez történelmileg igazolható, ugyanakkor az eddiginél merőben más szemléletű közelítést jelent. A fejlődés három fő motívumát emeli ki : a demokratikus szocializmust, a függetlenséget és a reformot. Ezeket aztán tovább lehet részletezni, pontosítani, amihez viszont kellő szemléleti eligazítást ad. — 1945. utáni fejlődésünkről évtizedeken keresztül mást olvastunk, írtunk, mint ami a párt vitaanyagában található. Vo- luntarizmusunk elferdítette vagy nem vette figyelembe a valóság tényeit, és sajnálatosan a ferdítéseket sulykoltuk be az emberek fejébe, mondjuk, a szemináriumokon, politikai, társadalmi ünnepeken, ezeket taníttattuk az i^colák- ban. Vonatkozik ez megyénk történelmére is. Amire oly sokáig büszkék voltunk, a Nógrád megyei négykötetes monográfia — persze nem1 minden része — bizony nemcsak szemléletében szorul kiigazításra, hanem lényeiben is. Aligha véletlen tehát a megyei történészbizottság létrehozása. ., — A ’45 utáni nógrádi történet feldolgozását a megyei pártvezetés kezdeményezte, és adott személyre szóló megbízást dr. Ban- dúr Károiynak, az oktatási igazgatóság vezetőjének és nekem. A történész-muzeológusokat — dr. Szvircsek Ferencet, Balogh Zoltánt, Sebestyén Kálmánt — is aztán erre a feladatra hangoltuk. A megye politikai, gazdasági, társadalmi körülményeire vonatkozó kutatások első összefoglalása — a nvolcvanas évekig — elkészült, s a Múzeumi Mozaik című közművelődési időszaki kiadványunk októberi számában jelentetjük meg A nógrádi út címmel. Kutatásaink másik iránya Nógrádi Sándor életútjának vizsgálata, míg a harmadik 1956-é, természetesen új dokumentumok feltárásával, elemzésével. Ez utóbbi első része szintén elkészült, és Salgótarjáni krónika címmel az októberi Palócföldben lesz olvasható. — Előlegezne ebből valamit olvasóinknak? — Az 1956-os salgótarjáni események nagyon fontos tulajdonságának tartom: munkások csaptak ösz- sze munkásokkal. Az akkori irányító szervek élén — forradalmi tanácsok, munkástanácsok, nemzeti bizottságok — elsősorban nem fasiszta vagy fasiszto- id, restaurációs beállítottságú személyek álltak; nagy részük MDP-tag volt, jelentős számban munkás éa értelmiségi viszonylag egy korosztály tagjai. A november 4-e után létrejött munkás-paraszt forradalmi bi- zottságok vezetői szintén e körből kerültek ki. — 1956. december 8-a történetéről mi a véleménye? Elkerülhetetlen volt? — Meggyőződésem, ha az újjászerveződött párt, a karhatalmisták, vezetői között jobb emberi, személyes kapcsolatok lettek volna, és nem a presztízs akkor a tarjáni események simább úton, a vita, a politikai megoldás felé vezettek volna. Sajnos ezt a feltevést az akkori élet nem igazolta. — Történelemfaggató munkájukhoz további sikereket kívánva, köszönöm a beszélgetést. Sulyok László
