Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 11.. HÉTFŐ A harmadik pártértekezlet Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) pártbizottság „sanda törek­vésétől.” BREHÓ GYULA (Baglyas- alja) kifejtette, hogy csök­kent a cselekvési készség, ez hatással van a párt egysé­gére. A lakóterületen azon­ban még mindig nagy erő az MSZMP. A felszólaló szenvedélyes hangon szállt szembe azokkal, akik min­den értéket lesöpörve pocs­kondiázzák az elmúlt 40 évet. SZÊLL JÖZSEF (városi tanács) szerint az elképze­lések nem elég kontúrosan mutatják be, hogy milyen­nek kellene lennie az új pártnak. Az elemzésben sür­getett radikális reformokkal egyetért, ezt azonban apró­pénzre kellene váltani. Ezt elősegítendő, négy kiegészí­tést is tett a helyzetelem­zéshez. A továbbiakban ki­fejtette, hogy egyetért Czene Gyula megyei pártbizottságot illető bírálatával, hiszen az ilyen eset tipikus példája annak, hogy a párttestület még csak hajlandóságot sem mutat arra, hogy figyeljen a tagságra. KÄLOVITS GÉZA (tö­megszervezetek pártalap- szervezete) irodalmi hason­latot véve szemléletesen is­mertette a helyzetet: „Azt álmodtam, hogy két párt voltam, és egymással har­coltam. Az egyik felem rendkívül hangos, a másik pedig csendes akkor is, ha igaza van.” Mondandója sze­rint a felgyorsult közélet sok nemes és igaz gondola­tot szül, de sok az ocsú és a gaz is, amely elárasztja az igazat. Korábbi hozzászólók­kal vitatkozva Kálovits Gé­za azon volt, hogy a városi pártértekezlet állásfoglalá­sával legalizálja a megyei pártbizottság küldötteket vá­lasztó döntését. SCHMIREL JÓZSEF, az öblösüveggyár pb-titkára, el­nökletével folytatta munká­ját, a pártértekezlet, s ek­kor kétperces hozzászólási lehetőséget kért SZALAI LÁSZLÓ, a megyei pártbi­zottság megbízott első tit­kára. Elmondotta, hogy a kongresszusi küldöttválasz­tásban nem lehet kifogást találni, a módszer legföljebb etikailag vitatható. Egyetér­tett azzal, hogy a megyei pártértekezleten esetleg mindenki vállalja a megmé­rettetést, majd figyelmezte­tett: a városi pártértekezlet ezzel kapcsolatban kezde­ményezhet, véleményt nyil­váníthat, a döntési jogosultság azonban nem illeti meg. RÁKOS CSABA (belváros, V. sz. alapszervezet), többek között azzal érvelt, hogy .nem a platformokon belüli, hanem a platformok közötti akcióegységet kellene meg­teremteni. A szóbeli kiegé­szítő egyik megjegyzéséhez hozzátette, nem is annyira a szocializmus, hanem a nemzet sorsa a tét. SZOTÁK FERENC (sík­üveggyár): Szükség van az áramlatok közötti vitára, de, az ne legyen párttalan. Bí­ráló szavai szerint az egy­séges cselekvés irányának kidolgozására a Központi Bizottság is képtelen volt. Nézete szerint a párt, a ter­hek vállalásában és, mint szavazó tömegként számít a munkásokra. Foglalkozott 1956 értékelésével is, többek között megjegyezve: a nem­zeti közmegegyezés érdeké­ben nem lehet prédaként odadobni embereket. C. BECKER JUDIT (Sal­gótarján tanácselnöke) a szokásos „tanácsi hozzászó­lás” helyett a helyi önkor­mányzat érvényesülésével foglalkozott. A változó mód­szerek bemutatása mellett megfogalmazta, hogy a fel­táró vitából lehet hiteles fel­adattervet készíteni. A vá­rospolitika — így lakás- és szociálpolitika — iránti fi­gyelmet pedig azzal indokol­ta, a párt nem önmagáért van. DR. SZILÁGYI TIBOR (öblösüveggyár) így fogal­mazott: érzelmek nélkül nem lehet, indulatokkal viszont nem szabad vitatkozni. Ki­tért az értékek megőrzésére, majd szóvá tette, hogy sokan vagyunk, de deffenzívában. A politizáló- és vitatkozó­készség javítása elkerülhe­tetlen, a központi vezetés­ben meglévő bizonytalanság pedig rányomja bélyegét a párttagok politizálására is. DR. HLINKA TIBOR (kór­ház), alapvetően egyetértését fejezte ki a helyzetelemzés­sel. A két feladattervet összevetve pedig —, bár sok az átfedés —, szimpatiku- sabbnak tartja az SKÜ kül­döttcsoportja által megfogal­mazottakat. A továbbiakban kifejtette, a nagyobb cél érdekében a platformoknak meg kellene egyezni. S, ha a kongresszuson pártszaka­dásra kerülne sor, akkor legalább kristálytisztán el­válnak a nézetek. AGÓCS ZOLTÁNNÉ (a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség városi bi­zottságának első titkára) fel­idézte az ifjúsági mozgalom átszervezését követő zavaro­kat, majd kinyilvánította: a NODISZ — ellentétben a máshol tapasztalható törek­vésekkel —, nem elszakad­ni kíván a párttól, hanem a közös érdekekben gyöke­rező partneri viszonyra tö­rekszik. KAZINCZI JÁNOS (belvá­ros II. alapszervezet) indu­latosan tette szóvá, hogy a nyugdíjasokat nem képvise­lik a kongresszuson. „Leír­tak a leltárról, de szavazás­ra még jók vagyunk” — mondotta többek között. DR. SZABÓ ISTVÁN (az SKÜ vezérigazgatója) kifej­tette, hogy az országos párt­bár, ő is a négy kongresszu­si küldött egyike, aki a me­gyei pártbizottság bírált ülé­sén kapta a mandátumot, készségesen lemond erről és bármikor hajlandó a meg­mérettetésre. MUCSI LAJOS (SKÜ I-es körzet), hozzászólása helyett pártalapszervezetének állás- foglalását ismertette. Ebben sok más mellett azt is szó­vá tették, hogy a Központi Bizottság és a Politikai In­tézőbizottság negatív jelen­ségei gyengítik a pártmoz­galmat, „a KB-ban eszmei, politikai, ideológiai zűrzavar” tapasztalható. BÁSTI ISTVÁNNÉ (Bolyai gimnázium) az új arcokat sürgető megjegyzésekre rea­gálva úgy fogalmazott: meg kell felelni a hitelképesség követelményének. S, ez a korábbi vezetőkre is érvé­nyes. S, hogy milyen legyen a párt? Mindenekelőtt hasz­nos. Ha ezt be tudja bizo­nyítani, nagyon nagy szelle­mi tőke megforgatására is képes. BALOGH MIHÁLY (sík­üveggyár) kardinális kérdés­nek nevezte, hogy a párt ne adja fel ideológiai arcu­latát. Szóvá tette, hogy so­kan önmagukat kiálltják ki reformereknek, ugyanakkor kitaszítottak igazi reformere- két BORÓK SÁNDOR (SVT) a felhalmozott adósságállo­mányra tekintettel is radi­kális fordulatot sürgetett. Hozzászólását, amelyben hosszasan azt fejtegette, hogy a gazdaságra kell kon­centrálni, a » pártértekezlet résztvevői sajnálatos módon többször is megzavarták. LENKEI CSABA (az MSZMP KB tagja) ezt a fó­rumot is felhasználta arra, hogy szóljon a KB-ban vég­zett munkájáról. Az 1956 értékelését elősegítő újabb dokumentumokra való uta­lás után pedig kijelentette: Ébresztő! Egy elmaradt hozzászólás helyett Tisztelt megjelent és távolmaradt elvtársaim! Szomorú szívvel és csöppet sem megkönnyebbült lé­lekkel hagytam el szombaton délután a városi párt- értekezlet üléstermét. Ügy vélem, önöknek lsem le­hetett okuk a kitörő lelkesedésre. A pártértekezlet ezúttal sem volt a politikai nézetek kultúrált ütköz­tetésének, a konstruktív vitáknak a színhelye. Annál inkább volt a fiatalok és idősek, a munká­sok és értelmiségiek, a régi és újabb keletű párttagok, a radikálisok és ellenfeleik eldöntetlen kimenetelű, fölöslegesen és értelmetlenül szított szópárbajának szintre, melyet a közömbös többség hallgatagon és beletörődő tekintettel kísért. Taps is csak rikán és bágyadtan psattant fel■ A rögtönzésekben nem volt nehéz fölfedezni ‘a felkészületlenséget, ja túlfűtött ér­zelmeket és indulatokat, a burkolt személyeskedése­ket, a komolytalan szócséplést. Az igazán értékes és előremutató gondolatok hiánya meghatározta &zt a félig sem sikeres szombati ren­dezvényt. Még dr. Böviz László remek hozzászólását sem fogadta megértés, pedig gondolatilag tiszta, ér­zelmekben gazdag, nyelvileg és retorikailag tökéletes volt. iCsak mintha a befogadók hiányoztak volna. Még ennél tis bosszantóbb, hogy a küldötteknek csupán kétharmada i.foglalta el helyét a teremben, de a szü­netben közülük is távoztak vagy húszán. így azftán fölöslegessé vált százhetven társuk és a hűséges ér­deklődők kitartása. Nem született döntés semmiben, a pártértekezlet kiütötte magát. A távolmaradó küldöttek totális vereséget mértek a megbízatásukat komolyan vevő küldöttekre. Persze, az SBTC—SKSE mérkőzés bizosan érdekesebb volt, sőt ott még dühöngeni, ordítozni és fújolni is szabad. Tisztelt Elvtársak! Még egy esélyünk teán a javítás­ra. Ébresztő ! ! ! Nagy Gábor Beszterce-ltp-i küldött értekezlet óta eltelt idő óriási értékeket hozott fel­színre. A kritikus önvizsgá­lat mellett azonban jelen van a primitív mocskolódás, az elvitathatatlan értékek elvetése is. Nézete szerint átfogó politikai és gazdasági reform kell, mindenképpen több figyelmet kell szentel­ni a gazdasági problémák megoldására. Nagy szinpátiát váltott ki a pártértekezleten dr. Szabó István bejelentése: a városi pártértekezlet anyaga radikális reform- irányzatot takar, ezért azt támogatja. TÓTH ANDRÁS, az MSZMP KB osztályvezetője, az elmúlt 15 hónapot ele­mezve, s arra a kérdésre felelve, hogy milyen pártot formáljunk, szólt a széles körű tájékozatlanságról is. Hozzátéve, hogy ez nem a jelenlévők hibája, inkább azzal magyarázható, hogy nincs hiteles tájékoztatás. A válság kapcsán nem rç^md- ható el, hogy ehhez a párt­nak nincs köze, ezért a hi­bákat a nép és nemzet előtt kell megszüntetni. A pártot alapjaiban kell megújítani, s ennek fontos színtere a közelgő kongresszus. HÓDI MIHÁLY (II. Rá­kóczi Ferenc Ált. Isk.), hang­súlyozta, hogy mindenki a maga területén felelős. Tör­ténelmi múltunkkal kapcso­latos nézetei után pedig kifejtette a korábbi vitához kapcsolódva; nem kell szé- gyelnün'k, ha Grósz Károly a mi küldöttünk lesz a kong­resszuson. DR. BÖVIZ LÁSZLÓ (SKÜ): „Nincs jövője annak a nemzedéknek, amely apái nemzedékét megtagadja.” E gondolat után a pártértekez­let szombati munkanapjának egyik legfigyelemreméltóbb hozzászólója kifejtette, hogy újfajta pártszerveződést és -struktúrát kell létrehozni, mert a mai hosszú távon nem életképes! Mindezt oly módon kell megcselekedni, hogy ne a többpárt egyike legyen az MSZMP, hanem nagymértékben hasson az ország életére. SZALAI LÁSZLÓ, az MSZMP megyei bizottságá­nak megbízott első titkára szavai szerint a pártértekez­let nehéz feladatra vállalko­zik. Egyes kérdésekben bi­zonytalanság van, több kér­dés le sem zárható, legföl­jebb többségi álláspont ki­alakítása várható. Nézete szerint a párt nem tudott lé­pést tartani az események sodrával, a sok áttétellel dolgozó közbeeső pártszer­vek munkastílusában nagy volt a bürokrácia „csikorog­tak a fogaskerekek”. Az áramlatoknak helye van, ezek között azonban érvé­nyesülnie kell a rendező elvnek. Szalai László kife­jezte a megyei pártbizott­ság idézett döntése kapcsán, hogy maga is vállal minden megmérettetést. NOVÁK JÓZSEF (SKÜ II.) az egyik legszenvedélye­sebb hozzászólóként azt szor­galmazta, hogy az MSZMP örökségét vállalva kell dol­gozni a megújulásért. Érve­lése szerint nem kell a párt­nak új név sem, az MSZMP-t kell tovább vinni. TIHANYI SÁNDOR (bá­nyai körzet) a területi poli­tizálás mellett érvelt, mond­ván. hogy felértékelődik a körzeti munka. A pártkong­resszusig terjedő időszak egyik legfontosabb teendő­jének pedig az egység erő­sítését névezte­BABUS GYULA (SKÜ) kritizálta, hogy az eredeti helyzetelemzés megkerüli az 1956-tal kapcsolatos állás- foglalást, majd azzal érvelt, hogy az MSZMP-ben nem csak tartalmi, megújulás, ha­nem új név kell. Az MSZMP a reformerőkre támaszkodva újítható meg. hiszen a párt- bizottság sem állt eddig a reformfolyamatok élére. Ami pedig az állásfoglalás-terve­zetet illeti; a pártbizottság által beterjesztett tervezet lényeges kérdésekről nem mond semmit, ezért az SKÜ küldöttcsoportja által meg- fogalniazottat javasolta el­fogadni. FÜZESI ISTVÁN pb-tit- kár elnökletével folytatta munkáját a pártértekezlet. Az ő feladata lett volna, hogy Plachy Péter összefog­lalóját követően „levezényel­je” a szavazást, a részletkér­désekben, módosításokban való állásfoglalást követően megszülessen a döntés a helyzetértékelésről, az állás­foglalástervezetről­A szavazás előtt azonban váratlanul szót kért KALO­CSAI ATTILA (MÉSZÖV), kifejezve aggodalmát, hogy a pártértekezlet immár nem határozatképes és kérte a szavazati jogú résztvevők megszámlálását. A teremben zúgás támadt. sürgetve a folytatást. Ekkor lépett a mikrofonhoz TÓTH AND­RÁS, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Figyelmeztetve: a döntési lehetőség nem szavazás kérdése, az ügy­rendet be kell tartani. Vé­gül is kiderült, hogy a reggeli munkakezdés 193 szavazati jogú résztvevőjé­vel szemben immár csak 165-en vannak a te­remben. A pártértekezlet te­hát egész napos munka után , sem juthatott el a döntés- hozatalig. Tóth István (sík­üveggyár) indítványára el­fogadták, hogy a távolmara­dók és eltávozottak küldő alapszervezeteit felkérik: vizsgálják meg az érdekte­lenség okát. A második napirend tár­gyalásának így már nincs értelme — mondotta FÜZESI ISTVÁN. Ez utóbbi egyéb­ként a központi párttestü­leti tagságra teendő javas­lat kidolgozása lett volna. Késő délután a harmadik város; pártértekezlet így fe­lemás módon szakadt fél­be: a hosszú és termékeny vitát a döntésképtelenség követte­Kelemen Gábor Egyenlő esélyeket a választásokon! (Folytatás az 1. oldalról) visszavonták. Például: a munkahelyekről történő ki­vonulásnál is így történt. Nyilvánvaló, meg akarják tartani pozíciójukat. A vá­lasztásoknál így esélyegyen­lőségről a legkevébé be- __ szélhetünk. Demagóg dblog a köz- társasági elnöki intézmény népszavazással történő meg­választását a demokrácia zászlajára tűzni. Olyan ha­talom összpontosulna így egy személy kezében, amely diktatúrához vezethetne. Nem Pozsgay Imre szemé­lye ellen van kifogás. , A munkásőrség esetében is sok a mellébeszélés. Mégis na­gyon fontos, hogy folyta­tódjanak a tárgyalások. Kőszeg Ferenc beszéde után Tyekvicska Árpád le­véltáros bejelentette, hogy Balassagyarmaton augusz­tus 10-én megalakult az SZDSZ helyi szervezete, majd szólt a csoport ter­veiről is. Ezt követően dr. Kakukk Attila közölte, hogy Beroe- len létrejött Nyugat-Nóg- rád megye első falusi SZDSZ szervezete. Azt fej­tegette, hogy falun nagyon lassan oldódik a félelem. Manapság divatos néma többséget emlegetni, de nem \ {néma többség van, hanem elhallgattatott többség lé­tezik. Mondandójának zá­rásaként Bibó István gon- - dolatát hívta segítségül : „Demokratának lenni any- nyi, mint nem félni!” Ezután élénk eszmecse­re bontakozott ki a jelen­lévők között. Bilecz Endre, az MDF képviseletében fej­tette ki nézetét. Szerinte a Nógrádban alig burkolt sztálinista rendszerben él­nek. Erre így felelt Kőszeg Ferenc: minden megyében ugyanezt mondják. Batkó Sándor, a Tarjám Tükör külső munkatársa magán­emberként említette, hogy a rendszer működik, csak nem úgy, ahogy szeretnénk. A salgótarjáni SZDSZ-cso- port képviselője a megye- székhely ellenzéki köré­nek gondjairól szólt. Kap­tak egy levelet a tanácsel­nöktől, melyben közölték velük, hogy a választások időpontjáról megállapodás született a középszintű egyeztető tárgyalásokon. Ezt Haraszti Miklós cá­folta, egyúttal részletesen elemezte a választás idő­pontjának dilemmáit. Az SZDSZ jövő év március 15-e utáni időpontot java­solt. Nógrádban valószínű­leg két körzet lesz. Szó esett még az alacsony nyug­díjakról, a munkanélküli­ségről, a fiatalok, a nagy- családosok helyzetéről. Haraszti Miklós a sajtó­ról szólva kijelentette: az újságok és a televízió nyil­vánossága döntően befo­lyásolja majd a választá­sokat. Szabad választások­ról csak akkor beszélhe­tünk, ha az orgánumokban az ellenzék is helyet kap. A megyei lapoknál — a választások idején — szük­ség lesz rendszeresen leg­alább két oldalt átengedni az ellenzéknek. Akadt olyan hozzászóló, aki az SZDSZ programját kidolgozatlannak minősí­tette. A zsúfolásig megtelt teremben késő estig foly­tatódott a gondolatok cse­réje. Ádám Tamás Az AE klubok szécsényi találkozója (Folytatás az 1. oldalról.) megtalálásának segítői az orvosok, az ápolók. A kü­lönböző programokban együtt vettek részt klubta­gok, családtagok és egész­ségügyi dolgozók. A találko­zó sikerének, a jó hangulat­nak ez volt az egyik kulcsa. A kora délelőtti órákban dr. Kadosa Ildikó megyei alkohológus szakfőorvos*, a megyei klubbizottság szak­tanácsadója köszöntötte a résztvevőket. A kötetlen be­szélgetésen, — amelynek té­mája: életmódváltozások az alkoholellenes fenntartásá­ban, — a főorvosnő vála­szolt az érdeklődők kérdésé­re. Az ezt követő fakultatív programban voltak, akik asztaliteniszeztek, tollaslab­dáztak vagy kirándultak a rárósi tölgyek alatt, ismer­kedtek a környékkel. A fér­fiak egy része kispályás lab­darúgó-bajnokságot szerve­zett, amelyet a bátonytere- nyei csapat nyert. Ebéd után, a csapatok ügyességi, szellemi vetélke­dőn mérték össze ügyességü­ket, leleményességüket, tu­dásukat. Halasi Antal, a megyei klubbizottság titkára el­mondta, hogy a találkozó megszervezéséhez segítséget kaptak az öblösüveggyártól, a síküveggyártól, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalattól, a tűzhelygyártól, az ötvö­zetgyártól, a vegyesipari dol­gozók szakszervezetétől, a balassagyarmati bútorgyár­tól. A jól sikerült és remek hangulatú találkozó végén így búcsúztak egymástól a résztvevők : viszontlátásra egy év múlva. Szenográdi Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents