Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT 1 3 05M I H t\ * ” \ ;» ■ Várnai párttanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) — Kérhetek néhány konk­rét példát? — Az anyagban szó esik az úgynevezett szocialista tulajdon megszilárdításának feladatáról. A magyar kül­döttség azonban nem fogad­hatja el ennek abszolutizá­lását akkor, amikor az MSZMP célja a vegyes tu­lajdonforma és a valódi piacgazdaság. Egy másik példa: a tanácskozás doku­mentuma „bizonyos orszá­gokban” erősödni látja a revansizmust, a neofasiz- must, a neonácizmust. Meg­nevezése nélkül is világos, hogy itt az NSZK-ról van szó — illetve közismerten ellenünk is elhangzott már a nacionalizmus, a soviniz­mus vádja —, amit mi nem tudunk elfogadni. Bizonyá­ra léteznek az említett erők, s nyilván előfordulnak Nyu­gat-Németországban is, de az NSZK kormányának po­litikájára nem a revansiz- mus, nem a neonácizmus a jellemző. — A többiek telje* mér­tékig azonosulni tudtak a dokumentummal ? — A szovjet delegáció magatartása, a szovjet kép­viselők véleménynyilvánítá­sa csaknem teljes össz­hangban állt a mi vélemé­nyünkkel. Szimpatikus volt, amit a bolgár résztvevők mondtak, s hasonlóképpen szólhatok a lengyelek által kifejtett nézetekről. Ügy vé­lem, hogy az elfogadott saj­tóközlemény nem egészen azt fedi, amit ezek a fel­szólalások tartalmaztak. Sajnálatos módon az úgyne­vezett inercianyomaték fo­lyamatosan érezhető volt. Az említett példáktól elte­kintve nem éreztük igazán a peresztrojkát, a reformo­kat, a megújulást. Még kí­sért a múlt... — Az, hogy az MSZMP végül is nem vállalta fel a várnai tanácskozás Írásban lefektetett következtetéseit, előidézte-e a többi pártkül­döttség ellenérzését? Számí­tani kell-e, más pártok va­lamiféle eltávolodásáról az MSZMP-től? — A légkör végig korrekt, kulturált volt. Sokan fejez­ték ki rokonszenvüket a magyar állásponttal, külö- sen a „folyosói beszélgetése­ken”, de a plenáris ülésen is. Nem hiszem, hogy indo­kolt lenne dramatizálni azt, ami történt. A sokszínűség, a bizonyos kérdésekben való egyet nem értés nem a-ka- dályőfeza, hogy egész sor más kérdésben a jövőben is együttműködjünk. Hárompárti kezdeményezés- konferencia Budapesten Mirers. Rezső köszöntötte a megjelenteket Pénteken Budapesten megkezdődött az atomfegyverrel nem rendelkező országok összefogását szorgalmazó három­párti kezdeményezés kibővített szakértői konferenciája. A harmadik ilyen jellegű találkozón a kezdeményező MSZMP-n, I mn Szociáldemokrata Párton és az 'Olasz Szocialista Párton kívül részt vesznek e három ország több pártjának, valamint NSZK-beli, és lengyel szervezetek kép­viselői is. A kétnapos találkozót a magvar szakértői küldöttség '.•{vetője, Tabajdi Csaba, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese nyitotta meg. Ezt kővetőért' Nyers Rezső, az MSZMP elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte annak fontosságát, hogy bő­vült a résztvevők köre, mert a különböző finn és olasz pártok mellett jelen vannak lengyel és NSZK-beli szer­vezetek küldöttei, valamint olyan magyar pártok dele­gátusai is. amelyek jelenleg nem vesznek részt a kor­mányzásban, de jövőre par­lamenti képviselettel rendel­kezhetnek és koalíciós szere­pet vállalhatnak. Nyers Rezső emlékeztetett arra, hogy három éve kez­dődtek meg az egyeztető megbeszélések a kezdemé­nyező pártok között, és 1988 januárjában tartották meg az első háromoldalú szakér­tői találkozót. Három éve — mutatott rá — még alapve­tően más volt a nemzetközi légkör, de az atomfegyver­rel nem rendelkező orszá­gok jelentős politikai párt­jai már akkor fontosnak tar­tották megfogalmazni azokat az elképzeléseiket, amelyek­kel hozzá tudnak járulni a tömegpusztító fegyverek le­szereléséhez. Végső célnak természetesen egy államközi megállapodás elérését tart­ják, de ez csak hosszú* fo­lyamat eredménye lehet. Nyers Rezső szerint először a pártoknak kell egymással egyezségre jutniok. Rámuta­tott arra is, hogy a sokol­dalú együttműködés ma már átível az Ideológiai határo­kon is. Nyers Rezső megítélése szerint a hárompárti kezde­ményezés elnevezésssel is­mertté vált együttműködési folyamat fordulóponthoz ér­kezett, mivel a Varsói Szer­ződés és a NATO országai­nak különböző erői is be­kapcsolódtak a dialógusba, és bővült a megvitatásra ke­rülő témák köre is. Fordula­tot jelent önmagában az is, hogy a magyar ellenzék kép­viselői is jelen vannak a szakértői megbeszéléseken. A különböző magyar és len­gyel politikai tényezők rész­vétele is tükrözi az e szocia- , lista országokban végbemenő alapvető átalakulásokat. A magyarországi átalaku­lással kapcsolatban Nyers Rezső kifejtette: az MSZMP eltökélt szándéka a változá­sok maradéktalan végrehaj­tása, a demokratikus átme­net megvalósítása, független külpolitika kialakítása. Eh­hez szükség van a magyar- országi pártok konszenzusá­ra és arra, hogy félretegyék a belső rivalizálást — mu­tatott rá az MSZMP elnöke. A találkozó résztvevői a megnyitó után zárt ajtók mögött folytatták tanácsko­zásukat a kelet—nyugati együttműködés általános helyzetéről, valamint lesze­relési kérdésekről, kiemelten a bécsi tárgyalások alakulá­sáról. Balassagyarmat „Nem lehet párthadseregnek tekinteni” Párbeszédre hívták a Sza­bad Demokraták Szövetsége balassagyarmati szervezeté­nek tagjait, a munkasőröket, néhány nappal ezelőtt, nap­világot látott levelükben. Tegnap, kora este, a meg­hirdetett időpont előtti per­cekben, az SZDSZ helyi szervezetének tagjai asztalt, székeket állítottak fel a munkásőrség balassagyarma­ti épülete előtt. Az asztalra virág került, melléje szőlő, dió, üdítő. Nyílt, békés pár­beszédre készültek. Néhány perccel 17 óra után, Tyekvicska Árpád, a balassagyarmati SZDSZ szer­vezet képviselője, becsenge­tett a- József A. úti székház­ba. A parancsnok helyettese Szabó József szívélyes üd­vözlés után, javaslatot tett: odabent folytassák a tárgya­lást, a polgárokból választott delegációval. Ezzel az SZDSZ képviselői nem értettek egyet, mondván nyilvános, mindenki számára hallható — elérhető — beszélgetésre hívták a gyarmatiakat és a munkásőröket. Amíg Szabó József vissza tért az épület­be, Tyekvicska Árpád szava­zásra tette fel a kérdést. A körülötte állók — csaknem félszáz gyarmati, köztük a FIDESZ és az SZDSZ helyi tagsága — a nyilvános, ut­cai beszélgetésre szavazott. A helyszín körüli vitát akkor sem sikerült lezárni, amikor Forgács Ákos, a gyarmati munkásőregység parancsnoka is kijött az épü­letből. Az utcán állva kez­dődött az érdemi eszmecse­re. Tyekvicska Árpád felol­vasta nyílt levelüket, amely­ben a munkásőrség jogutód nélküli felszámolását kérik indoklásul leszögezve, a párt­hadsereg léte, a választások előtti időszakban többekben a fenyegetettség érzését kel­ti. Erre Forgács Ákos vála­szolt. Idézte a Magyar Hír­lap mai számában' megjelent parlamenti tudósítás azon részét, amelyben Németh Miklós miniszterelnök, a munkásőrség kormányirányí­tás alá vonásáról szólt és amelyben kifejti: ma törvé­nyi garanciák vannak a visszarendeződés fegyveres támogatásának megakadá­lyozására. Ugyanitt a kor­mányfő leszögezi „nem lehet párthadseregnek tekinteni a munkásőrséget”. Ezzel vi­tázva többen kijelentették, a visszarendeződés ellen nem lehet törvényi garanciát ad­ni. Szabó József erre így felelt: minden munkásőr ál­lampolgári jogon hordja az egyenruhát, nem hivatásos, éppen ez a garancia. Ezután, a munkásőrség szerepéről esett szó. Majd arról kik is a testület tag­jai, meggyőződésből’ avagy haszonszerzésből álltaik a sorban. Mikor e sorok íród­nak, még tart a tárgyalás a munkásőrség épülete előtt, a dióval, szőlővel, virággal rakott asztal körül arról, hogy szükség van-e ma ha­zánkban a munkásőrségre. (-hr-) Németh liklös nyílt levele a soproniakhoz, s a felhívásukhoz csatlakozó városok, községek polgáraihoz örömmel olvastam a soproniak felhívá­sát, melyben politikai, gazdasági önkor­mányzatot követelnek a magyar városok­nak és községeknek. Kezdeményezésük lényege, hogy; — az önkormányzati és az államháztar­tási törvény biztosítsa azt, hogy helyi kér­désekről a helyi önkormányzat döntsön; — a megyei tanács — önkormányzat nélkül — legyen a helyi önkormányzatok érdekegyeztető fóruma; — teremtsük meg az önkormányzatok gazdasági alapjait (önkormányzati tulaj­donnal, helyi adókkal, garantált normatív állami támogatással, helyi intézményrend­szerrel). Törekvéseik egybeeesnek a kormány cé- jaival, és azokkal személy szerint én is messzemenően egyetértek. Ezért tekintsék, úgy, hogy ezzel a levelemmel a nyilvános­ság előtt is aláírom a felhívást. A köz- igazgatás reformja a gazdasági, társadalmi és politikai megújulás kiemelkedő terü­lete. A lakóhelyi demokrácia, az életét önkormányzó közösségekben kiteljesítő civil társadalom nélkül a többpártrend­szer, a pluralizmus is csak üres forma ma­rad. A demokratikus átmenetet békés úton csak az alulról építkező társadalom való­síthatja meg, amelynek a szerveződő, ön­magát alakító helyi közösség az alap­sejtje. Az önkormányzati törvény szabályozási elveinek tervezete elkészült. A Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségének Elnöksége azt a további munka alapjául elfogadta. A kormány elhatározott szán­déka, hogy a törvény koncepcióját mielőbb a parlament elé terjeszti, s a szükséges törvény-összehangolási munkákat (minde­nekelőtt az államháztartási és a földtör­vénnyel) elvégzi. A kormány nevében elkötelezem ma­gam amellett, hogy: — új demokratikus jogállamunk szi­lárd alpjai a valóságos települési önkor­mányzatokban teremtődjenek meg; — átfogó programmal tegyük meg a városok, a községek közösségét, állampol­gárait a település igazi gazdáivá; — az önkormányzás minden település alanyi joga legyen, amihez a hatalmi de­centralizáció feltétlenül szükséges. A köz­ponti és a helyi hatalom megosztásában ne csak a központ korlátozza önmagát, ha­nem a társadalom is korlátozza a helyi ügyek önálló, autonóm intézésével a köz­ponti hatalmat. A kormányzat felelősséget érez azért, hogy a valóságos önkormányzathoz szük­séges feltételeket megteremtse. Minde­nekelőtt szilárd gazdasági alapot az ön- kormányzati tulajdon elismerésével — visszaadásával —, saját pénzügyi forrá­sokkal, s biztonságos, a települések — a térség — önfenntartó erejét biztosító álla­mi támogatással. Célunk az, hogy az önkormányzatok ön­állóan gazdálkodjanak, vállalkozzanak, a jó gazda gondosságával gyarapítsák a te­lepülés vagyonát, értékeit. Nemcsak az anyagiakat, de a közösségi összetartozás és összefogás értékeit, hagyományaikat, kultúrájukat is. Segítsék elő a települések önmagukra eszmélését. Meggyőződésünk, hogy az emberek csak így érzékelhetik a demokratikus átalakulásból fakadó elő­nyöket, és csak így szabadulhatnak meg azoktól a béklyóktól, amelyek korlátozzák szabad kezdeményezéseiket. Szemléletemben a megyék fő funkciója segíteni és szolgálni a helyi önkormányza­tokat abban, hogy érdemi érdekegyeztető fórumokká váljanak és elláthassanak olyan térségi feladatokat is, amelyeket a kormány közvetlenül nem képes irányí­tani, s amelyek meghaladják a helyi ön- kormányzatok lehetőségeit. Városi és falusi polgárok, polgártársaim! A népfelség elve mindaddig elvont, homályos valami marad, amíg azt nem egy demokratikus állam valóságos önkor­mányzattal vezetett településeinek polgá­rai váltják valóra. ’ A célunk ez. s ezt a célt a mandátumukat a néptől kapott törvényhozóknak és a kormánynak e hon polgáraival együttesen kell elérniük. Ezért többet és mást is kérek, mint a soproni felhívás egyszerű aláírását. A te­lepülések polgárai közéleti tevékenysé­gükkel váljanak az önkormányzati tör­vény forrásává és alkotójává, mert csak így teremthetünk lakásunknál tágasabb otthont magunknak településeinken, s e magyarnak megmaradt házában. Üdvözlettel: Németh Miklós Budapest, 1989. szeptember 29. Szétnéztünk a vásárban Prága (Folytatás az 1. oldalról.) jelenleg is kapható ismert gyermekkocsit. Mellette lát­ható a Bongó fantázia név­re hallgató új gyermekko­csi. Egyébként a korábbi ha­gyományos típusú kocsik 75 százaléka rétsági üzemből kerül ki, és 50—70 száza­lékban hazai alkatrészekből állítják össze. A 8 keréken guruló Bongó állítható, ma­gasabb igényeket elégít ki, ebben az évben 5 ezer da­rabot állítanak elő belőle. A hozzá szükséges import- alkatrészek 15 százalékát itt­hon gyártottakkal váltják ki és a budapesti kollektíva öltözteti fel. Nem csak megállásra, ha­nem elismerő szavakra is készteti az érdeklődőket az itt kiállított új fémbútor- garnitúrák. A sarokgarnitú­ra kivételével a többi mind új és megfelel a jelenlegi minőségszabályozással kap­csolatos követelményeknek. A szövetkezet tervező kol­lektívája által bemutatott új fémbútortermékek uni­verzális felhasználást bizto­sítanak. Van amelyik a kert­ben mutat nagyon jól, egy másik, bárpultos megoldásá­val a közületeket ösztönöz­heti megrendelésre. Mind­egyik kényelmet biztosít, bírja a strapát, jó ízléssel elhelyezve üde színfoltja a lakásnak. A nyitás napjának dél­előttjén, de főleg a délután­ján már sejteni lehetett, hogy a Romhányi Építési Kerámiagyár C pavilon 14/a standján, bemutatott két premiertermék osztatlan si­kert arat. A nyitást követő hét, szerda délutánjáig na­ponta 5—600 érdeklődőnek; válaszoltak a hol, mikor és mennyiért lehet kapni a tel­jesen új készterméket, a mo­zaiklapot, — 5x5 és 10xl0-es kivitelben — és az újabb nagyméretű falicsempét. Nestor Béla, a gyár keres­kedelmi osztályának vezető­je nem leplezve jó érzését, a következőket mondja: — Meglepetésként hatottak az érdeklődőkre, a látogatókra, most kiállított termékeink. Ezekkel először találják ma­gukat szemben, az egész or­szágban. Az itthagyott név­jegykártyák sokasága is jel­zi, hogy bízhatunk új termé­keink piaci sikerében. Egy­részt újszerűsége miatt, másrészt azért, mert hiányt pótol, és teljesen ellenke­zője az eddigieknek. A ha­zai partnervállalatok mel­lett külföldi megrendelőink is felkerestek bennünket az NSZK-ból. Ausztriából és a dél-koreai cég megbízott­ja. Megjelentek még francia és nigériai cégek üzletkötői, tárgyalási és esetleges vá­sárlási szándékukkal. Az ér­deklődést legjobban az ér­zékelteti, hogy mire el­jött a vásár, napi zárá­sának ideje, addigra se­gítőtársa Varga László- né, a kereskedelmi osztály ügyintézője és Schmidt Má- tyásné, a titkárság vezetője „rojtosra” beszélték a szá­jukat. Ez is hozzátartozik a si­kerhez. nem létesít menekült­táborokat Hovatovább nemcsak a nyugatnémet nagykövetség, hanem a csehszlovák főváros közrendjének problémájává válik a prágai NSZK-misz- szión tartózkodó NDK-ál- lampolgárok ügye — jelen­tette ki pénteki sajtóérte­kezletén a csehszlovák szö­vetségi kormány szóvivője. Miroslav Pavel utalt arra, Csehszlovákiában nem fog­nak menekülttáborokat lé­tesíteni az NDK-állampolgá. rok számára. Szavaiból az is kitűnt, a prágai kormány nem hajlik arra, hogy hu­manitárius okokból hozzá­járuljon az NDK-állampoL* gárok továbbutazásához az NSZK-ba. A csehszlovák kormány- szóvivő, igen komolynak ne­vezte a kialakult helyzetet, megemlítette, hogy tárgya­lások folynak a nyugatnémet és a csehszlovák Vörös­kereszt képviselői között. CsehszLovákia és az NSZK kormány és külügyminiszté- rélumi szinten állandó érint­kezésben van, hogy javítsa­nak az NDK-menekütteik helyzetén.

Next

/
Thumbnails
Contents