Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 4.. HÉTFŐ Reális alternatíva a szociáldemokrata út A Magyarországi Szociál­demokrata Párt és az Osztrák Szocialista Párt közötti együttműködés és pártközi konzultációk ke­retében szeptember 1. és 2. között Budapesten járt és tárgyalásokat folytatott Révész András pártelnök­kel Peter Schieder osztrák szocialista vezető, a par­lament SPÖ-írakciójának és külpolitikai bizottságá­nak helyettes elnöke, az Európa Tanács melletti osztrák törvényhozási dele­gáció elnöke. A két politikus a ma­gyar belpolitikai folyama­tokat és tendenciákat az összeurópai békerend ösz­szeíüggésében vitatta meg. Magyarország demokratizá­lódása — hangsúlyoz­ták — jelentős mérték­ben hozzájárulhat Európa megosztottságának megha­ladásához, lehetővé téve, hogy egy szuverén Magyar­ország a híd szerepét tölt­se be Nyugat és Kelet kö­zött. Alapvető fontosságú, hogy az átalakulási folyamat bé­késen menjen végbe és az el­kerülhetetlen szerkezetvál­tás során érvényesüljenek a társadalmi igazságosság szempontjai, az eddigi poli­tikai gyakorlattal szakítva, ne egyoldalúan a lakosság tömegeire hárítsák a terhe­ket. Az SPÖ — a Szocialista In- ternacionálé többi tagszerve­zetével együtt — örömmel üdvözli a magyar szociálde­mokrácia újraéledését. P. Schieder biztosította Ré­vész Andrást, hogy pártját az SPÖ kész tevőlegesen tá­mogatni. Természetesnek tartják, hogy 40 év illegalitás után, a magyar szociáldemokra­ták számos kezdeti nehéz­séggel kerülnek szembe, s úgy vélik, komoly erőfeszí­téseket kell tenniük ezek le­küzdésére. Az Osztrák Szo­cialista Párt azt kívánja az MSZDP-nek és elnökének, hogy a magyar szociálde­mokraták mielőbb az euró­pai szociáldemokrácia esz­meiségének talaján álló egy­séges, erős pártként tevé­kenykedjenek. Révész András hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom szempontjából is kiemelkedő fontosságú, hogy Magyaror­szágon és a kelet-közép- európai térségben reális al­ternatívaként adott a szo­ciáldemokrata út — bizonyít­va a szabadságelvű szocia­lizmus eszméinek egyetemes érvényességét. Révész András és Peter Schieder megállapodtak a pártjaik közötti kapcsolatok erősítésében és rendszeressé tételében. Tanévnyitó Szécsényhen (Folytatás az J. oldalról.) a közel négy évtized alatt. Létrejött a technikus- és a szakmunkásképzés. Tíz év­vel ezelőtt a diákotthont, később pedig a kollégiumot vehették birtokukba a tanu­lók. Most egy új létesítmény­nyel bővült az intézmény, amely elsősorban a felnőtt­képzést szolgálja- Régi gond volt ez idáig, hogy szétszór- tan, más iskolákban tanul" tak a felnőttek. Most végre korszerű körülmények kö­zött folyhat a képzés. Az új szárny lényegesen többe ke­rült. mint. amit a tervezők megálmodtak. Nem új kele­tű dolog ez, hiszen a régi épületek is többe kerültek hajdanán a tervezettnél. Például a Parlament impo­záns épülete is a duplájába került, mire kész lett. Ál­talános természetrajza ez a beruházásoknak. nincs mö­götte pazarlás. Ilyen építke­zéseknél általában pótlóla­gos beruházások is megva­lósulnak. Az új épületrész a tervezett 15 millió helyett huszonhétmillió forintba került. A különbözetet a jó Szándékú, jövőben gondolko­dó lokálpatrióta érzelmű emberek teremtették elő. Dicséret illeti a megyei ta­nácsot és a városi tanácsot, de nem lehet elfeledkezni Kiss Gyula igazgatóról sem- összefogás nélkül nom épül­hetett volna fel az intéz­mény. Az épület illik a város ar­culatához. Egy kicsit a múl­tat is őrzi, és tükrözi a je­lent is. Mondhatni: a város éke ! Azért lényeges ez, mert a :ió építészeti megol­dások közvetve alakítják az emberek tudatát. Már „csak” belső tartalommal kell megtölteni az épületet. Iga­zi mérce a gyakorlat lesz. Dr. Hütter Csaba részle­tesen szolt a mezőgazdasági szakemberképzésről is. A magyar mezőgazdasági szak­emberképzés régen is az el­sők között volt Európában. Frestetits, Tessedik lerakták az alapokat- A patinás múlt mindenkit kötelez. Ma sincs szégyenkeznivalónk. Az ag­rárképzésben nem vagyunk lemaradva Európához képest. Most összegezte a Mezőgaz­dasági Minisztérium az eu­rópai tapasztalatokat. A ma­gyar képzés állja a versenyt valamennyi országgal. Ma­gyarországon jelenleg 18 ezer szakmunkás- és 17 ezer szakközépiskolás diák ta­nulja az agrárágazat rejtel­meit. Mégis érdemes átgon­dolni a tapasztaltakat, mert az oktatás szolgálja legjob­ban a haladást. Tanuljatok szorgalmasan, öregbítsétek az iskola hírnevét — zárta mondandóját a miniszter. Az iskola építésében orosz­lánrészt vállalók közül ket­ten kitüntetésben részesül­tek. Dr- Hütter Csaba Kiss Gyula igazgatónak és Szilá­gyi Gábornak, a megyei ta­nács csoportvezetőjének át­adta a Mezőgazdasági Mi­nisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését. Az ünnep zárásaként Oláh Henriett, az iskola volt di­ákja elszavalta Ady Endre Üzenet egykori iskolámnak című versét, majd elhangzott a Szózat. Ezt követően a meghívot­tak átvonultak a szakközép- iskolába. ahol az új szárny bejáratánál dr. Hütter Csa­ba átvágta a nemzetiszínű szalagot, ezzel átadta ren­deltetésének az intézményt. A vendégeknek az igazgató bemutatta az épületet. Négy korszerű, minden igényt ki­elégítő tanteremmel, egv vendégszobával és egy szá­mítástechnikai tanteremmel gazdagodott az intézmény. A szécsényi Generál Építő­ipari Kisszövetkezet géemká- brigádja jó munkát végzett. Ezzel a bővítéssel har­minchat fő továbbképzésére nyílik lehetőség, és javultak a mintegy 460 diák tanulási lehetőségei is. (ádám) A diákok az új tantermekkel ismerkednek. Balra veszélyesebb ? Szombaton délután fél négy előtt 5 perccel Ipolyvece belte­rületén Mestra Mihály ipolyve- cei lakos az általa vezetett Jawa Mustang segédmotor-ke­rékpárjával kis ívben balra ka­nyarodott és nem adta meg az elsőbbséget Repiczki László he­lyi lakos által vezetett személy- gépkocsijának és azzal össze­ütközött. A segédmotor-kerékpár vezetője nyolc napon túl gyó­gyuló súlyos sérülést szenve­dett. Vasárnap hajnalban három­negyed háromkor Szécsény bel­területén Üjvári Gábor, az ál­tala vezetett személygépkocsival egy balra ívelő útkanyarulatban helytelenül megválasztott se­besség következtében elvesztet­te uralmát a gépjármű felett és kettős villanyoszlopnak ütközött, majd a személygépkocsi hátulja a Rákóczi út 42. szám alatt lévő lakóépület betonkerítését is kidöntötte. A személygépkocsi vezetője 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Uta­sa, Gonda Ákos szécsényi lakos nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A személygépkocsiban 80 ezer fo­rint, a kerítésben és a villany- oszlopban 13 ezer forint kár ke­letkezett. Mindkét baleset ügyében a rendőrség szakértők bevonásá­val folytatja a vizsgálatot. Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása ) Jogfolytonos, de radikáli­san megújult, a konzerva­tív elemektől megtisztított és platformszövetség alapján működő pártra van szük­ség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP-reformkörök és re- form-alapszervezetek II. or­szágos tanácskozásának kül­döttei vasárnap. Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, propa­ganda- és művelődési köz­pontjában megrendezett ta­nácskozás feladata az volt, hogy a párt közelgő kong­resszusára készülve platfor­mot alkossanak a résztvevők. A pártprogramnak is meg­felelő dokumentum azonban idő hiányában csak vita­anyagként készülhetett el. Ezt egészítik ki a szombati szekcióülések munkájának összegzései, valamint több nyilatkozat és állásfoglalás. Ezeket az anyagokat a ta­nácskozás résztvevői megvi­tatásra ajánlják a párttag­ságnak és eljuttatják az MSZMP KB Pozsgay Imre vezette bizottságához is. A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttag­sághoz és a kongresszusi küldöttekhez. Ebben arra hívják fel a címzetteket, hogy teremtsenek közösen olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a tagság. Ennek a pártnak szakítani kell a bürokratikus közpon­tosítással. A levélben kitö­résre buzdítanak az állam­szocializmus, az állampárt teremtette válságból és a kudarcra kárhoztató sztáli­ni modellel való szakításra szólítanak fel. Ahogyan a levélben is szerepel a tanácskozáson megválasztották a reformko­rok önálló küldöttcsoportját. A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette történelmi küldetését — szö­gezte le az a nyilatkozat, amelyet a tanácskozáson részt vevő munkásőrök fogal­maztak meg, s hoztak nyil­vánosságra. Véleményük sze­rint önkéntes testület létre­hozására csak a pártközi megállapodások után, par­lamenti törvényhozással ke­rülhet sor, s a társadalom új fegyveres testületét csak a parlament, vagy a köztár­sasági elnök irányíthatja. Mentesíteni .kell a testületet a politikai pártok harcá­tól, s a felvétel sem tör­ténhet a párttagságtól füg­gően. Az új testületnek ja­vasolták a nemzeti gárda elnevezést. Tennivalóit el­sődlegesen az elemi csapá­sok felszámolásában, az élet és az anyagi javak menté­sében, a közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátásában jelöl­ték meg. Kinyilvánították: fegyve­reikről le kívánnak monda­ni, amíg az új, általuk kez­deményezett fegyveres tes­tületről törvény nem ren­delkezik. Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi párt­szerveződésekkel kapcsolat­ban, ám a döntő többség támogatását egyik sem tud­ta elnyerni. Az egyik sze­rint nem tartják elfogadha­tónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi működését, a párt érdekei­vel is ellentétesnek és szűk látókörűnek minősítették a KB ezzel kapcsolatos dönté­sét és annak felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató néze­tekkel nem értett egyet, mert a képviseleti demokrácia elvei alapján az állampol­gári politikai akarat érvé­nyesülésének elsődleges te­re a lakóterületi pártszer­veződés. A kollektívák ter­mészetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés sza­badságával. de nem vehet­nek részt a gazdasági, in­tézményi 'döntéshozatalban. Nem működhetnek pártszer­vezetek az államigazgatás­ban, a jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szol­gálati helyein, a meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell szá­molni — fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatok­tól sem mentes vita után támogatta a kecskeméti re­formkor korábbi és nyilvá­nosságra is hozott felhívását. A tanácskozás legfonto­sabb döntéseiből és állás­foglalásaiból is kitűnt: a re­formkörök és -alapszerveze­tek képviselőinek többsége az új típusú párt meghatá­rozására, a modellváltás­rendszerváltás vitájának el­döntésére, a kongresszuson követendő stratégia és tak­tika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére • fordították energiáikat­Az új típusú párt megha­tározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhányan nem ponto­san fogalmazták meg javas­latukat. Végül is két ellen­pólus alakult ki: az egyik szerint már most. vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell szer­vezni, míg mások a jelen­legit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jó néhányan figyelmeztet­ték a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kong­resszust a pártszakádással, inkább a reformerők győzel­mére kell törekedni. Nyers Rezső foglalkozott a rnodellváltás-rendszer- váltás dilemmájával is. a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte modellvál­tásra van szükség abban az értelemben, hogy e7 a poli­tikai és a gazdasági rend­szer megreformálását, meg­változtatását jelenti. Hozzá* . fűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig volt. ami ma van, az formációelméletileg nem ne­vezhető szocializmusnak. Ugyanígy az államszocia­lizmus és a demokratikus szocializmus sem tisztázott fogalom — mondotta. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzó­dik a párton belüli erők kompromisszumkészségé­nek határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbé­kélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól- Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelen­tené, a reformerők saját ve­reségüket készítenék elő. Ezzel összefüggésben han­goztatta: kiegyezésre, egyez­kedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között nincs lehetőség. Nyilvános vitára hívják ki a münnicheseket Mélységes aggodalom és felháborodás A Magyar Demokrata Fórum Budapest XI. kerü­leti szervezetének elnöksége mélységes aggodalmának és felháborodásának ad hangot a Münnfch Ferenc Társaság XI. kerületi tagszervezetének, illetve buda­pesti titkárságának szeptember 2-i felhívása miatt. A közlemény tartalma és hangneme a magyar nem­zet legsötétebb korszakaira emlékeztet, és alig leple­zett fenyegetést jelent mindazoknak, akik számára a nemzet felemelkedése és a demokrácia elválasztha­tatlan fogalmak. Különösen visszatetsző, hogy alig két hete az augusztas 20-i kamaraerdei XI. kerületi fórumon nyíltan is kifejthették volna véleményüket, amint ezt több, magát baloldalinak valló szervezet megtette. Ha el akarják oszlatni a saját maguk körül kialakult félelmet és titokzatosságot, akkor nézetei­ket nem dogmák hangoztatásával, hanem érvekkel kell megvédeniük az állampolgárok előtt. Ezért a Münnich Ferenc Társaság XI. kerületi tag- szervezetét nyilvános vitára hívjuk ki! Ennek meg­szervezésére ezennel a XI. Kerületi Tanácsot kérjük fel. Várjuk válaszukat címünkön: Budapest, 1519 Pf.; 357. Politikai vífrend ## ## (Folytatás az 1. oldalról) tette meg, hogy értelmiségi indíttatású ideológiával ér­telmiségellenes gyakorlatot folytatott a párt. Ma nem­csak az MSZMP látja kárát, hanem a társadalmi érték­rend torzulásai, a felsőokta­tás súlyos gondjai is össze­függésbe hozhatók azzal, hogy a hetvenes években tagfel­vételi korlátozással tartották távol a párttól az értelmisé­gieket. Ezekre az előzményekre napjaink nyitottabb politi­kai légkörében nemcsak az ellenzékhez való csatlako­zással, hanem — különös módon — az MSZMP-n be­lüli aktivitásának fokozásá­val is reagál az értelmiség. Körükben létszámarányuknál kisebb a kilépők száma, s az országban eddig megvá­lasztott kongresszusi kül­döttek mintegy 80 százaléka felsőfokú képzettségű. Vastagh Pál úgy véleke­dett, hogy az MSZMP meg­újulási szándéka és a kong­resszusi dokumentumterve­zetekben meghatározott po­litikai irányvonala pozitív visszhangra talált az értel­miségiek körében. A tartós, jó kapcsolathoz azonban a pártnak a jövőben értelmi­ségbarát politikát kell foly­tatnia, egyaránt törekedve a szellemi alkotótevékenység és az értelmiségi élet­forma feltételeinek megte­remtésére. A küldöttválasztás tapasz­talatairól elmondta a KB tit­kára, hogy előfordultak ugyan problémák és jogos kifogások, de az MSZMP történetében az eddigi leg­demokratikusabb programok és az ezeket képviselő em­berek nyílt megmérettetését hozó választási kampány fe­jeződik be a napokban. Ezt igazolja az eddigi eredmény is: a már megválasztott kül­döttek döntő többsége tiszta múltú, jól felkészült, fiatal, vagy középkorosztálybeli em­ber. A 30 és 50 év közötti­ek részaránya meghaladja a 80 százalékot. A választások során két szélsőséges áramlat — a többpártrendszert és a piac- gazdaságot csak szavakban vállalók, illetve a polgári li­berális nézeteket hangozta­tok csoportja — alig jutott mandátumhoz. Egyértelmű többségben vannak a követke­zetes reformokat, a párt ra­dikális megújítását képvise­lő küldöttek, akik készek vállalni a politikai küzdel­met és azt vallják, hogy az MSZMP tagjai tovább nem járhatnak lesütött szemmel.

Next

/
Thumbnails
Contents