Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

4

n(k;kai>

1989. SZEPTEMBER 25.. HÉTFŐ

Tanácskozott a megyei pártértekezlet

Küldöttek mondták...

A pártértekezlet hozzászólásaiban, az ezekre leitett kérdésekben és véleményekben sok érdekesség elhangzott. Ezeket gyűjtöttük csokorba.

— Én meg vagyok róla győződve, hogy amit most az MSZMP likvidátorai csinálnak az egy történelmi visszarendeződés.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista párt volt és utódpártja az is marad.

— Ha valakinek a gyakorlata megbukik, akkor lényegileg bukik meg. Hisz pont a marxizmus alaptézise, hogyha a gyakorlat nem igazolja vissza az elméletet, akkor mit sem ér.

— Az emberek számára a szocializmuskép a mai válsághelyzetet is jelenti.

— A gyerek elfogadja azt, hogy az apukája minden este a kocsmából ittasan megy haza, de azt nem fogadhatja el egyetlen egyszer sem, hogy ez a tanítójával megtörténjen.

— Egy sor méltatlan káderre pazaroltuk a bizalmunkat, ugyanakkor egy sor olyan kádert engedtünk el méltatlan körülmények között, melyet nem lett volna szabad megtenni.

— Én a demokratikus szocializmust nem tudom deffiniálni, de azt tudom mindenkinek javasolni, hogy ezt ne tegye meg!

— A hatalmat nem gyakorolni, hanem szolgálni kell!

— A tisztességes pártmunkás nem nagyítja fel a múlt hibáit, mert úgy jár, mint az az öregember, aki annyira elábrándozik ifjúságán és régi szerelmein, hogy mindig hátrafelé pislog előremenet — és orrabukik.

— Azt mondják, hogy az okos ember a más kárán tanul. Hát mi nem tanultunk a sajátunkon sem.

Azt olvastam, hogy amennyiben a Magyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy I 02 MSZMP-n belül az általa kitűzött cé- | lók megvalósulnak, akkor nem kíván . párttá szerveződni. Most meg azt tapasztaljuk, hogy párttá szerveződnek, ami I annyit jelent, hogy igenis fáziskésésben | vagyunk.

— Az így nem sportszerű, hogy feite- j szí nekem a kérdést és saját maga meg- . válaszolja.

— Grósz elvtárs azt mondta, hogy a , párt nem felelős. Hát akkor kérdezem én, '

ki a felelős? I

— Nem tartja-e a jelölőbizottság ko- >

, moly talonnak a 22 fő összeírását minden- | féle életrajz nélkül? i

— A feladathoz keressük az embert és [ nem az emberhez a feladatot.

— Most nekem az lenne a tisztelettel- i jes kérésem, hogy a rendőrség hagyja a : történészeknek 1956 értékelését.

. — A párttag, ha elmegy a templomba, ' akkor elmegy, de a pap nem fog belép- | ni a pártba. S hogy a családból ki megy i el a templomba, attól nem kell tartanunk, . az legyen szuverén joga a párttagnak. ' >

— Azt javaslom a következő hozzászó- I lóknak és a kérdezőknek is, hogy fordít- | sák néha visszafelé a fejüket, de itt ener- i giánk zömét a jövő felé irányítsuk.

— Nem tudok egyetérteni a többpárt- i rendszer viszonyai között az MSZMP minden réteget és osztályérdeket felvál- I laló további mozgalmi politikájával, álta- \ Iában n Pozsgay-féle kívánságokat előter- i jesztő programnyilatkozattal sem.

— Az MSZMP legyen a sztálinizmus- i

tói megtisztult forradalmi marxista—le- ' ninista párt! I

(Folytatás a 3. oldalról)

DR. BÖVIZ LÁSZLÓ (SKÜ) hangsúlyozta, hogy a pártban nincs cselekvési egység, s ez vezetett az általános értékválsághoz. Mint mondotta, a párt erejének abban kellene megmutatkoznia, hogy a tagságnak belülről kellene feltárni a múlt összes hibáit, de csak addig és olyan mértékben, mint amennyire a jövő útjának felvázolására szükség van. Egy olyan haladó, demokratikus és politizáló és nyílt pártra van szükség, mely felvállalja a múltat és annak hibáin felülemelkedve egy igazságosabb társadalmi modell felépítésén munkálkodik.

SOLTÉSZ SÁNDOR, a pásztói pártbizottság titkára kifejtette, hogy a pártnak fel kell vázolnia egy szocializmusképet. Egy olyat, melyben bíznak az emberek, hisz’ az állampolgárokat nemcsak anyagi dolgok, hanem igazából eszmék vezérlik. Ez az eszme pedig ma egyértelműen válságban van. A pártnak többek között ezért kell megújulnia, olyan programmal, mely közérthető mindenki számára. E program legfőbb hordozója pedig a munkásosztály, ,s ha ezt elveszíti, akkor ez az eszme továbbra is válságban lesz.

PLACHY PÉTER, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, az MSZMP helyzetét elemezve elmondta: az 1988-as májusi pártértekezlet óta eltelt időszakban, a párt súlyos hibát követett el azzal, hogy határozatait nem érttette meg, nem dolgoztatta fel tagságával, hogy hibás stratégiai elképzelései voltak. Véleménye szerint, az MSZMP, a hatalmon levő vezető pártból egy deffenzív, visszaszorult, állandóan hátráló, karakter nélküli párttá vált. Ezzel a problematikával kell szembenézni és a valóságos reformok útján elindulni a párttagság véleményére alapozva.

BABOSA JÓZSEF (Balassagyarmat, pedagógus-párt- alapszervezet), a társadalmi, gazdasági, politikai kibontakozás lehetséges útjain polemizálva kifejtette: felesleges töprengeni azon, milyen típusú társadalmat akarunk, ha abban megvalósul a demokratizmus, a piacgazdaság, a jogállam és a népjólét. Nem a társadalmat illető jelzők döntőek, hanem a valóság.

GYENES LÁSZLÓ (Bá- tonyterenye, pedagógus- alapszervezet) küldött, többek között azt hangoztatta, hogy iskola nélkül nem lehet országot, civilizációt építeni. Az iskola nemcsak a diákok épülete, a pedagógusok munkahelye, hanem a termelőerők termelője. Ha pedig korszerűsítjük a termelési eszközöket, hisz’ gazdasági bajaink orvoslásához ez nélkülözhetetlen, akkor korszerűsíteni kell a termelőerőket is.-PILINYI JÓZSEF (Salgótarjáni Városi Tanács) kiemelte, hogy az MSZMP osztályalapjait és a szocializmust vállaló párt, a tagság pártja, egyben választási párt legyen, melyet a demokrácia és a nyíltság jellemez. Ugyancsak lényegesnek tartotta mondandójában, hogy a párton belüli platformok a legalapvetőbb kérdésekben egységes álláspontot képviseljenek, hozzájárulva ezzel a pártegység megerősödéséhez.

SZÉLL JÓZSEF (Salgótarjáni Városi Tanács), hozzászólásában többek között a szóbeli kiegészítéssel kapcsolatban mondta el véleményét. Nem értett egyet azzal a megfogalmazással, miszerint a reformkörök kíméletlenül támadják az MSZMP-t, s azzal a kitétellel sem, miszerint a párttagság számára nem szimpatikus az a sokszínűség, mely a legfelső pártvezetésben fellelhető. Szerinte a megyei vezetések is ilyen sokszínűnek kellene lennie, az alapvető kérdésekben egyetértve.

BOLDVAI LÁSZLÓ NO- DISZ első titkára megköszönte azokat az üzeneteket, melyeket a NODISZ, a pártértekezlet küldötteihez szóló felhívásuk kapcsán kaptak. Igaz, mint megemlítette, voltak, akik azt tanácsolták, hogy ezek a tejfölös szájú suhancok hagyják békén a pártot. Hangsúlyozta, hogy véletlenül sem ez a szándékuk, hanem pontosan arra van szüksége a fiataloknak is, hogy elés ne leszámoljanak a múlttal. „Nem lehet leváltani a népet, nem lehet leváltani a tagságot” — mondta, s ennek kapcsán szólt mindazokról az elvárásokról, melyet a politizáló kisebbség felé szükséges megfogalmazni. A politizálást nem lehet a tagság és a vezetés viszonyára korlátozni. Döntő, hogy mindenki számára megadasson a vélemény- nyilvánítás joga. Az MSZMP megyei szintű vezetésének átszervezésével, megújításával kapcsolatban javasolta,

hogy egy 17—19 fős delegálás útján létrehozott testület legyen az irányító, melynek egy elnöke és két alel- nöke lehetne. A testület feladatai közé, a különböző te-- rületek között levő érdek- egyeztetés, az együttműködés koordinálása, az információáramoltatás gyors biztosítása is hozzá tartozna.

Az idő

Tíz perc, majd 5—6 perc a hozzászólások ideje. Boldvai László, a NODISZ első titkára már a második „menetben” léphet a mikrofonhoz, így az utóbbi érvényes rá. Nagy figyelemmel kisért beszéde azonban tíz percnél is tovább tartott. Az egyperces lehetőséggel élve egy kérdező a mikrofonhoz is megy:

— Azt szeretné mondani, hogy vegyük komolyan, tiszteljük egymást. Tudja-e Boldvai elvtárs, hogy hány percig beszélt? <

— A levezető elnök nem szólított fel, hogy hagyjam abba.

A megjegyzésre a pártértekezlet egyetértő tapssal reagál. Jelezve: nem a forma, a tartalom a fontos. Ha mondandó van, senki■ sem sajnálja az időt.

Ide illik, hogy az egyik „egyperces” éppen így hangzott:

— Én azt kérdeztem volna sokszor a felszólalótól, hogy mit akart mondani?

Pedig gk esetleg az időkorlátot is betartották.

DR. ROZGONYI JÓZSEF (a közgazdasági középiskola igazgatója), a megyei pártbizottság helyzetelemzéséhez kapcsolódva kifejtette, hogy ma az MSZMP hátrálását, folyamatos pozícióvesztését éljük át. A párttagság identitászavarral, bűntudattal küzd és az egyszerű, kétkezi munkát végző párttag sokkal inkább magára vállalja a felelősséget, mint sok vezető. Nem az egyszerű párttag a felelős a múlt hibáiért, hisz’ valójában csak a végrehajtásban volt szerepük, a döntésekben nem, hangoztatta. Ha a párttagságot nem szabadítják meg a bűntudat érzése alól, akkor ez a párt megsemmisülésre van ítélve.

Az ifjúság szerepével kapcsolatban kiemelte: arra van szükség, hogy bevonják a fiatalokat a politika alakításába, nem pedig arra, hogy divatos szlogenekkel csupán beszéljünk arról, hogy meg kell nyerni a fiatalokat erre. Legyen az ifjúság aktív alkotója a párt politikájának!

C

SRANCSIK JÓZSEF (Balassagyarmat, IV. alapszervezet) küldött elmondta, hogy a megyei pártbizottság programtervezete olyan szép; hogy az hihetetlen, pedig jó lenne abban hinni. Ameny- nyiben a végrehajtás minden feltétele adott, akkor e tervezet garanciát adhat az új megyei pártvezetés munkájához, a megújulási törekvések megvalósításához.

SIMKÓ ISTVÁN (Ka- rancslapujtő Karancs Mgtsz) az alulról építkező valódi demokráciára hívta fel a figyelmet. Többek között kifejtette azt is. hogy olyan szocialista társadalomra van igény, melyben jogi egyenlősége van minden embernek. Sürgette a hitét és hitelét vesztett, korrumpálódott, a nép érdekeit semmibe sem vevő, a saját pecsenyéjüket sütögető, hatalmi harcba keveredett bármilyen rendű és rangú pártvezetők azonnali eltávolítását is.

LIPTÁK SÁNDOR (Nógrádi Szénbányák) arról szólt, hogy végre talpra kellene állnia a pártnak, szakítva a

múlt kritikájának hangsúlyozásával. Vissza kell szerezni az elvesztett bizalmat, mert az emberçk, a munkások és a parasztok nem fordultak a szocializmus ellen.

BOCSÓ IMRE (Bátonyte- renye, 209. sz. ISZI) a párt- vágyon fogalmának és tényének mielőbbi tisztázását szorgalmazta. Elmondta, hogy helyesnek tartja azt az elképzelést, mely szerint a pártvagyont üzleti vállalkozásokba is be lehet fektetni, ám mindezt a tagság

véleményének ismeretében lehet csak megtenni. Javaslata szerint a kamatozó ösz- szegeket társadalmi célokra fordítanák.

TÍMÁR ÁGOSTONNÉ (Szi- rák, általános iskola) a kistelepülések hátrányos helyzetéről szólt. Ennek kapcsán elmondta, hogy arra lenne szükség: legyen a kistelepülésen is megfelelő munkahely, megfelelő alapellátás és megfelelő lehetőségek az oktatásban és a művelődésben is. A nyíltság, nyilvánosság témakö* révei kapcsolatban kiemelte: egy-egy testületnek joga van zártkörű ülést tartani, de ez ne a párttagság kizárását jelentse!

TOLMÁCSI FERENC (Nóg- rád Megyei Tanács) hozzászólásában kérte, hogy a tag* ságot részletesen tájékoztassák a pártvagyon állásáról; valamint felhívta a figyel* met a nyilvánosság szerepé- re, a pártsajtó megújítására.

(Folytatás az 5. oldalon.)

A küldöttek kérdéseket tettek fel a hozzászólókhoz