Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

4 n(k;kai> 1989. SZEPTEMBER 25.. HÉTFŐ Tanácskozott a megyei pártértekezlet Küldöttek mondták... A pártértekezlet hozzászólásaiban, az ezekre leitett kérdésekben és vélemé­nyekben sok érdekesség elhangzott. Eze­ket gyűjtöttük csokorba. — Én meg vagyok róla győződve, hogy amit most az MSZMP likvidátorai csinál­nak az egy történelmi visszarendeződés. — A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista párt volt és utódpártja az is marad. — Ha valakinek a gyakorlata megbukik, akkor lényegileg bukik meg. Hisz pont a marxizmus alaptézise, hogyha a gyakor­lat nem igazolja vissza az elméletet, ak­kor mit sem ér. — Az emberek számára a szocializ­muskép a mai válsághelyzetet is jelenti. — A gyerek elfogadja azt, hogy az apu­kája minden este a kocsmából ittasan megy haza, de azt nem fogadhatja el egyetlen egyszer sem, hogy ez a tanítójá­val megtörténjen. — Egy sor méltatlan káderre pazarol­tuk a bizalmunkat, ugyanakkor egy sor olyan kádert engedtünk el méltatlan kö­rülmények között, melyet nem lett volna szabad megtenni. — Én a demokratikus szocializmust nem tudom deffiniálni, de azt tudom minden­kinek javasolni, hogy ezt ne tegye meg! — A hatalmat nem gyakorolni, hanem szolgálni kell! — A tisztességes pártmunkás nem na­gyítja fel a múlt hibáit, mert úgy jár, mint az az öregember, aki annyira eláb­rándozik ifjúságán és régi szerelmein, hogy mindig hátrafelé pislog előremenet — és orrabukik. — Azt mondják, hogy az okos ember a más kárán tanul. Hát mi nem tanultunk a sajátunkon sem. Azt olvastam, hogy amennyiben a Ma­gyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy I 02 MSZMP-n belül az általa kitűzött cé- | lók megvalósulnak, akkor nem kíván . párttá szerveződni. Most meg azt tapasz­taljuk, hogy párttá szerveződnek, ami I annyit jelent, hogy igenis fáziskésésben | vagyunk. — Az így nem sportszerű, hogy feite- j szí nekem a kérdést és saját maga meg- . válaszolja. — Grósz elvtárs azt mondta, hogy a , párt nem felelős. Hát akkor kérdezem én, ' ki a felelős? I — Nem tartja-e a jelölőbizottság ko- > , moly talonnak a 22 fő összeírását minden- | féle életrajz nélkül? i — A feladathoz keressük az embert és [ nem az emberhez a feladatot. — Most nekem az lenne a tisztelettel- i jes kérésem, hogy a rendőrség hagyja a : történészeknek 1956 értékelését. . — A párttag, ha elmegy a templomba, ' akkor elmegy, de a pap nem fog belép- | ni a pártba. S hogy a családból ki megy i el a templomba, attól nem kell tartanunk, . az legyen szuverén joga a párttagnak. ' > — Azt javaslom a következő hozzászó- I lóknak és a kérdezőknek is, hogy fordít- | sák néha visszafelé a fejüket, de itt ener- i giánk zömét a jövő felé irányítsuk. — Nem tudok egyetérteni a többpárt- i rendszer viszonyai között az MSZMP minden réteget és osztályérdeket felvál- I laló további mozgalmi politikájával, álta- \ Iában n Pozsgay-féle kívánságokat előter- i jesztő programnyilatkozattal sem. — Az MSZMP legyen a sztálinizmus- i tói megtisztult forradalmi marxista—le- ' ninista párt! I (Folytatás a 3. oldalról) DR. BÖVIZ LÁSZLÓ (SKÜ) hangsúlyozta, hogy a pártban nincs cselekvési egység, s ez vezetett az ál­talános értékválsághoz. Mint mondotta, a párt erejének abban kellene megmutat­koznia, hogy a tagságnak belülről kellene feltárni a múlt összes hibáit, de csak addig és olyan mértékben, mint amennyire a jövő út­jának felvázolására szükség van. Egy olyan haladó, de­mokratikus és politizáló és nyílt pártra van szükség, mely felvállalja a múltat és annak hibáin felülemelked­ve egy igazságosabb társa­dalmi modell felépítésén munkálkodik. SOLTÉSZ SÁNDOR, a pásztói pártbizottság titkára kifejtette, hogy a pártnak fel kell vázolnia egy szocia­lizmusképet. Egy olyat, melyben bíznak az embe­rek, hisz’ az állampolgáro­kat nemcsak anyagi dolgok, hanem igazából eszmék ve­zérlik. Ez az eszme pedig ma egyértelműen válság­ban van. A pártnak többek között ezért kell megújul­nia, olyan programmal, mely közérthető mindenki számá­ra. E program legfőbb hor­dozója pedig a munkásosz­tály, ,s ha ezt elveszíti, ak­kor ez az eszme továbbra is válságban lesz. PLACHY PÉTER, a salgó­tarjáni városi pártbizottság első titkára, az MSZMP helyzetét elemezve elmond­ta: az 1988-as májusi párt­értekezlet óta eltelt idő­szakban, a párt súlyos hibát követett el azzal, hogy ha­tározatait nem érttette meg, nem dolgoztatta fel tagságá­val, hogy hibás stratégiai elképzelései voltak. Véle­ménye szerint, az MSZMP, a hatalmon levő vezető párt­ból egy deffenzív, visszaszo­rult, állandóan hátráló, karakter nélküli párttá vált. Ezzel a problematikával kell szembenézni és a valóságos reformok útján elindulni a párttagság véleményére ala­pozva. BABOSA JÓZSEF (Balas­sagyarmat, pedagógus-párt- alapszervezet), a társadalmi, gazdasági, politikai kibon­takozás lehetséges útjain polemizálva kifejtette: feles­leges töprengeni azon, mi­lyen típusú társadalmat akarunk, ha abban megva­lósul a demokratizmus, a piacgazdaság, a jogállam és a népjólét. Nem a társadal­mat illető jelzők döntőek, hanem a valóság. GYENES LÁSZLÓ (Bá- tonyterenye, pedagógus- alapszervezet) küldött, töb­bek között azt hangoztatta, hogy iskola nélkül nem le­het országot, civilizációt épí­teni. Az iskola nemcsak a diákok épülete, a pedagógu­sok munkahelye, hanem a termelőerők termelője. Ha pedig korszerűsítjük a ter­melési eszközöket, hisz’ gaz­dasági bajaink orvoslásához ez nélkülözhetetlen, akkor korszerűsíteni kell a terme­lőerőket is.-PILINYI JÓZSEF (Salgó­tarjáni Városi Tanács) ki­emelte, hogy az MSZMP osztályalapjait és a szocia­lizmust vállaló párt, a tag­ság pártja, egyben válasz­tási párt legyen, melyet a demokrácia és a nyíltság jel­lemez. Ugyancsak lényeges­nek tartotta mondandójá­ban, hogy a párton belüli platformok a legalapvetőbb kérdésekben egységes állás­pontot képviseljenek, hozzá­járulva ezzel a pártegység megerősödéséhez. SZÉLL JÓZSEF (Salgótar­jáni Városi Tanács), hozzá­szólásában többek között a szóbeli kiegészítéssel kap­csolatban mondta el vélemé­nyét. Nem értett egyet az­zal a megfogalmazással, mi­szerint a reformkörök kímé­letlenül támadják az MSZMP-t, s azzal a kitétel­lel sem, miszerint a párt­tagság számára nem szimpa­tikus az a sokszínűség, mely a legfelső pártvezetésben fellelhető. Szerinte a me­gyei vezetések is ilyen sok­színűnek kellene lennie, az alapvető kérdésekben egyet­értve. BOLDVAI LÁSZLÓ NO- DISZ első titkára megkö­szönte azokat az üzenete­ket, melyeket a NODISZ, a pártértekezlet küldötteihez szóló felhívásuk kapcsán kaptak. Igaz, mint megem­lítette, voltak, akik azt ta­nácsolták, hogy ezek a tej­fölös szájú suhancok hagy­ják békén a pártot. Hang­súlyozta, hogy véletlenül sem ez a szándékuk, hanem pontosan arra van szüksége a fiataloknak is, hogy el­és ne leszámoljanak a múlt­tal. „Nem lehet leváltani a népet, nem lehet leváltani a tagságot” — mondta, s ennek kapcsán szólt mind­azokról az elvárásokról, me­lyet a politizáló kisebbség felé szükséges megfogalmaz­ni. A politizálást nem lehet a tagság és a vezetés viszo­nyára korlátozni. Döntő, hogy mindenki számára megadasson a vélemény- nyilvánítás joga. Az MSZMP megyei szintű vezetésének át­szervezésével, megújításával kapcsolatban javasolta, hogy egy 17—19 fős delegá­lás útján létrehozott testü­let legyen az irányító, mely­nek egy elnöke és két alel- nöke lehetne. A testület fel­adatai közé, a különböző te-- rületek között levő érdek- egyeztetés, az együttműkö­dés koordinálása, az infor­mációáramoltatás gyors biz­tosítása is hozzá tartozna. Az idő Tíz perc, majd 5—6 perc a hozzászólások ideje. Boldvai László, a NODISZ első titkára már a második „me­netben” léphet a mikro­fonhoz, így az utóbbi ér­vényes rá. Nagy figye­lemmel kisért beszéde azonban tíz percnél is tovább tartott. Az egy­perces lehetőséggel él­ve egy kérdező a mik­rofonhoz is megy: — Azt szeretné mon­dani, hogy vegyük ko­molyan, tiszteljük egy­mást. Tudja-e Boldvai elvtárs, hogy hány per­cig beszélt? < — A levezető elnök nem szólított fel, hogy hagyjam abba. A megjegyzésre a párt­értekezlet egyetértő tapssal reagál. Jelezve: nem a forma, a tarta­lom a fontos. Ha mon­dandó van, senki■ sem sajnálja az időt. Ide illik, hogy az egyik „egyperces” éppen így hangzott: — Én azt kérdeztem volna sokszor a felszó­lalótól, hogy mit akart mondani? Pedig gk esetleg az időkorlátot is betartot­ták. DR. ROZGONYI JÓZSEF (a közgazdasági közép­iskola igazgatója), a megyei pártbizottság helyzetelem­zéséhez kapcsolódva kifej­tette, hogy ma az MSZMP hátrálását, folyamatos po­zícióvesztését éljük át. A párttagság identitászavarral, bűntudattal küzd és az egyszerű, kétkezi munkát végző párttag sokkal inkább magára vállalja a felelőssé­get, mint sok vezető. Nem az egyszerű párttag a fele­lős a múlt hibáiért, hisz’ valójában csak a végrehaj­tásban volt szerepük, a döntésekben nem, hangoz­tatta. Ha a párttagságot nem szabadítják meg a bűntudat érzése alól, akkor ez a párt megsemmisülésre van ítélve. Az ifjúság szerepével kap­csolatban kiemelte: arra van szükség, hogy bevonják a fiatalokat a politika ala­kításába, nem pedig arra, hogy divatos szlogenekkel csupán beszéljünk arról, hogy meg kell nyerni a fia­talokat erre. Legyen az if­júság aktív alkotója a párt politikájának! C SRANCSIK JÓZSEF (Ba­lassagyarmat, IV. alapszer­vezet) küldött elmondta, hogy a megyei pártbizottság programtervezete olyan szép; hogy az hihetetlen, pedig jó lenne abban hinni. Ameny- nyiben a végrehajtás min­den feltétele adott, akkor e tervezet garanciát adhat az új megyei pártvezetés mun­kájához, a megújulási tö­rekvések megvalósításához. SIMKÓ ISTVÁN (Ka- rancslapujtő Karancs Mgtsz) az alulról építkező va­lódi demokráciára hívta fel a figyelmet. Többek között kifejtette azt is. hogy olyan szocialista társadalomra van igény, melyben jogi egyen­lősége van minden ember­nek. Sürgette a hitét és hi­telét vesztett, korrumpáló­dott, a nép érdekeit sem­mibe sem vevő, a saját pe­csenyéjüket sütögető, hatal­mi harcba keveredett bár­milyen rendű és rangú párt­vezetők azonnali eltávolítá­sát is. LIPTÁK SÁNDOR (Nóg­rádi Szénbányák) arról szólt, hogy végre talpra kellene állnia a pártnak, szakítva a múlt kritikájának hangsú­lyozásával. Vissza kell sze­rezni az elvesztett bizalmat, mert az emberçk, a munká­sok és a parasztok nem for­dultak a szocializmus ellen. BOCSÓ IMRE (Bátonyte- renye, 209. sz. ISZI) a párt- vágyon fogalmának és té­nyének mielőbbi tisztázását szorgalmazta. Elmondta, hogy helyesnek tartja azt az elképzelést, mely szerint a pártvagyont üzleti vállal­kozásokba is be lehet fek­tetni, ám mindezt a tagság véleményének ismeretében lehet csak megtenni. Javas­lata szerint a kamatozó ösz- szegeket társadalmi célokra fordítanák. TÍMÁR ÁGOSTONNÉ (Szi- rák, általános iskola) a kis­települések hátrányos hely­zetéről szólt. Ennek kap­csán elmondta, hogy arra lenne szükség: legyen a kis­településen is megfelelő munkahely, megfelelő alap­ellátás és megfelelő lehető­ségek az oktatásban és a művelődésben is. A nyílt­ság, nyilvánosság témakö* révei kapcsolatban kiemel­te: egy-egy testületnek jo­ga van zártkörű ülést tar­tani, de ez ne a párttagság kizárását jelentse! TOLMÁCSI FERENC (Nóg- rád Megyei Tanács) hozzá­szólásában kérte, hogy a tag* ságot részletesen tájékoztas­sák a pártvagyon állásáról; valamint felhívta a figyel* met a nyilvánosság szerepé- re, a pártsajtó megújítására. (Folytatás az 5. oldalon.) A küldöttek kérdéseket tettek fel a hozzászólókhoz

Next

/
Thumbnails
Contents