Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

HELYISMERET ô A tények tisztelete A hagyományok azt kívánnák, hogy a pártértekezlet reg. gélén köszöntőfélét írjunk a megyei pártlap élére. Nem ez az egyetlen forma, amellyel mindenképpen szakítani kell. Az udvariaskodó szóvirágokat fel kell váltani a tények tisz. teletével, hiszen a formalitások még tovább késleltetik a nélkülözhetetlen — az erőgyűjtéssel viszont serkenthető — változásokat. A temérdek elvégzendő teendő az oka, hogy a köszöntő helyébe a felelősségünkre való hivatkozás tolakszik. A tét súlya közismert, félreérthetetlenül kicsendül ez a megyei pártértekezlelet megelőző sok más fórum vitájából is. Ab­ból a vitából, amely helyenként nem mentes az indulatoktól, némely megnyilatkozás pedig nem szolgál mást, mint egy- egy személy előtérbe helyezését, szűk csoportérdek túlhang­súlyozását. A felnyílt zsilipek, nyomán elemi erővel zúdítjuk egy­másra a véleményeket. Kulturáltságra, toleranciára hivat­kozva, miközben megfeledkezünk a vitakultúra és a to­lerancia minimális követelményeiről. Hasonlóan divatos szólam az európaiság igénye, miközben a kinyilatkoztatást nem támasztja alá valóság. A pártérdekeken messze túlmutató megyei fórumon le­gyen hát meghatározó a tények tisztelete. Akkor is, ami­kor a múltról esik szó. Elkerülhetetlen ez a visszatekintés, de éppen a jövendő tétje nem engedheti meg, hogy a meg- késettség, a konzervativizmus címkéjének túlhangsúlyozása, az önmarcangolás elvegye a teret, helyet és időt a változ­tatás útkeresésétől. S, ami még a múltat illeti : nem téveszt­hető szem elől a józan méréktartás. A közelmúlt megélén^ kült politizálásában is akad példa olyan szélsőségre, amely válogatás nélkül lesöpör mindent az asztalról, a2 értéket és hibát egybevető mérlegelés helyett pedig a mindent ta­gadók divatos tábora gyarapszik. A kozmetikázó szépítés merénylet a jövendő ellen. De éppen ilyen bűnt követünk el, ha az értéket teremtő, s ne­tán a holnapi sikert is tápláló jót vetjük ki az ablakon. A pártfórumon mindkét szemlélet képviselői ott lesznek, ezért is illendő figyelmeztetni a megfontoltságra, a higgadtságra, a mértéktartó összevetés igényére. A küldöttcsoportok eddigi munkája, a közelmúltban meg­tartott városi pártértekezletek sora is az bizonyítja: nem kevés az olyan kérdés, amelyben nem születhet rövid úton konszenzus. Az érdekek érvényre jutásáért eddig is meg­tettek sokah sok mindent, vérmérsékletük szerint. A nyi- latkozatdömpingek idejét éljük, a pártértekezlet előtti na­pokban a politizálás új színfoltjaként megjelentek a gép­kocsik szélvédőjére rakott röplapok is. Egy részükkel vi­tatkozni is lehet : közeledhetnek, esetleg egybeeshetnek az álláspontok. Más részük válasz nélkül marad. Nem is történhet másképp, hiszen a többnyire széles közvélemény­re hivatkozó nyilatkozat nincs nevesítve, kizárt ily módon az érvelő vita. Nem hallgatható el az a szélsőség sem, ami­kor egy, vagy néhány személy a konszenzus félrevezető álcája mögé rejtőzik álláspontjával, s azt így jeleníti meg. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' I • { XLV. ÉVF., 225. SZÁM / ARA: 5,30 FORINT ' 1989. SZEPTEMBER 23.. SZOMBAT Otthonról hozott szerszámokkal kezdték Húszéves a Szondi Iparí Szövetkezőt Csaknem napra pontosan 20 évvel ezelőtt, 1969. szeptem­ber 21-én tartotta alakuló közgyűlését 48 alapító taggal a drégelypalánki Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet. A 20 éves évfordulót 'is köszöntő pénteki tisztújító közgyű­lésen már csaknem 400-an voltak jelen. Az alakulás előtt volt már egyszer ipari szövetkezete Palánknak, érre is ha­gyatkozva Vágtak neki hajdan. Otthonról hozott és a •korábbi munkahelyről meg­vásárolt szerszámokkal, el­sősorban kisebb kampány- munkákkal kezdtek, már 1969 októberében. Szemé­lyes ismeretségük volt akkor a garancia munkájukra. A lábatlani cementművek, a betonútépítő üzem két példa első munkáik közül. S, ami úgy lehet nagy szó, a szám­lájukon már az első havi fi­zetéshez elegendő pénz gyűlt össze. A tagok egyenként 60 ezer forintos részjegyet vá­sároltak. De az- OKISZ is segített, 40 ezer forintnyi vissza nem térítendő támo­gatást adott. Ez teremtett lehetőséget a palánki és a nagyoroszi telep kialakításá­hoz. Az alapítás után négy- évvel már átvehették a Ki­váló szövetkezet címet elő­ször, majd ezután még hét­szer. A fenti visszatekintő mon­datok a pénteki ünnepi köz­gyűlésen hangzottak el Ba­lázs Sándor alapító tagtól, aki egy időben az elnöki posztot is betöltötte. Még csupán néhány számadat tő­le. A nyereségük 1971—75. között 371 millió forintos be­vételből 71 millió volt. Négy év alatt 21 százalékos bér- emelkedést jegyeztek fel a krónikák. Kilenc évvel ez­előtt a szövetkezeti vagyon még 40 millió forint volt, ma ez több mint 250 millió. A kezdeti években több­nyire a létszám növekedése jelentette a nyereség emel­kedését, később a komplett szerkezetek gyártására áll­tak' át. Köztük az első volt a Leninvárostól a Szovjet­unió határáig egy gázveze­ték-szabályozó szekrényei­nek helyszíni szerelése. Ha már a külső munkahelyek­nél tartunk, álljon itt né­hány ezelj közül. A sort egy 1977-es NDK- beli munka nyitja, majd kö­vetkezik Solingenben egy 4500 négyzetméteres üzem­csarnok szerelése, követke­ző évben ennek hőszigetelé­se. Belga kapcsolatok révén kezük nyomát őrzi egy afri- » kai vegyi üzem tartálypark­ja, de dolgoztak a bécsi kór­ház és híd kivitelezésén is. Ma is 400 emberük keres külföldön, elsősorban a BMW-gyár karosszéria­üzemében, Münchenben. Exporttermelésük ma már a nyereség 75 százalékát ad­ja. A visszatekintés után elő­ször a titkos szavazásra ke­rült sor, a számlálás ide­jén pedig kitüntetések át­adására. A 20 éves munká- 4 ért az OKISZ elismerő okleve­lét vehette át a szövetkezel tagjai és dolgozói nevében dr. Dobsonyi László elnök. Ugyanakkor 16 alapító tag, akik közül többen ma ia dolgoznak, emlékórát vehe­tett át. Gál József alapító tag, ugyancsak az OKISZ-tól megkapta a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója cí­met. A szavazással a tagság megerősítette elnöki posztján dr, Dobsonyi Lászlót. (—vay—) Az álláspontok összecsapására minden bizonnyal ma is számos példa lesz. Nem baj, ha &z érvek csatájában mérik meg a szavakat, s azok tartalmát. De ne helyettesítse fé- k eveszett indulat; uram bocsá’ egymást befeketítő mocsko- lódás! Így és csakis így lesz esély arra, hogy az esetleg elmaradó konszenzus híján többségi vélemény minősíti a párt, a társadalom, a nemzet állapotát, s e táj értékeit- hibáit. Szem elől nem tévesztve a kikezdhetetlen célokat, a feladhatatlan szocialista eszményeket. A szükséges mo­dellváltás lehetőségeit, eszközrendszerét úgy alakítva, hogy minél szélesebb körű egyezség alapján, a legszélesebb kört szolgálva újulhasson meg a párt. Saját érdekeire, kisugárzó hatása révén pedig a társadalom igényeire is tekintettel, azért munkálkodva. Különös állapotokat élünk manapság. Felelős után kutatva az MSZMP-t minden kívülálló — nemegyszer gátlástalanul — szidja. Az MSZMP pedig jószerével nem tesz mást, mint saját hibáit sorolja. Nem a bajok elfödését hiányol­juk. Az előrelépés azonban kizárt, ha az útkeresés helyett megrekedünk az önmarcangolásnál. A pártértekezlet, az ezt követő kongresszus nem a párt belügye. A józan erőkben ott a hit; a társadalom megújí­tása nem képzelhető el az MSZMP nélkül, a plurális be­rendezkedésben is meghatározó erőnek kell maradnia a megújult pártnak. Ez a tét! A megfelelés harcában próba­kő a párt mostani eseménysorozata. Ezért többszörös min­den korábbinál azok felelőssége, akik küldötteket állítottak, s akik küldöttként a képviseletre — döntés-előkészítésre- és döntésre — jogosultak. A jövendőt szolgáló, kendőzetlen, de mértéktartó vita megalapozhatja a nélkülözhetetlen változást. Ráadásul olyan körülmények között, amikor a megyei pártfórumon a teljes nyilvánosság előtt zajlik, igényelve a párt és pártonkívüli közvélemény ellenőrző figyelmét. A realitás igénye szüli a belátást: egy önmagáit lehetetlenné tévő pártértekezlet a további bizalomvesztés forrása lehet. Más út tehát nincs: a legélesebb vitában is a reform gondolatokból szárnyra ka­pó jobbító útkeresést válasszuk! Kelemen Gábor Megnyílt az őszi BNV Harminckét ország és Tajvan 1700 kiállítójának részvételével pénteken a kő­bányai vásárvárosban meg­nyílt a 90. Budapesti Nem­zetközi Vásár, a fogyasz­tási cikkek szakkiállítása. Az ünnepélyes megnyi­tón Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes mon­dott beszédet. Hangsúlyoz­ta: a mostani vásár olyan tükör, amely mutatja a magyar gazdaságban bekö­vetkezett változásokat. A BNV-n is látható a mind határozottabban körvonala­zódó piac, a vállalkozó­szellem és a magánkezde­ményezés megjelenése. A magyar kormány olyan reformprogramot kíván megvalósítani, amely 2—3 év alatt kiépíti a fejlett országok jóléti társadalmá­nak és piacgazdaságának alapintézményeit. Ez várha­tóan hozzájárul a pazar­lás megszüntetéséhez, a szű­kös erőforrásokkal törté­nő ésszerű gazdálkodáshoz. Nem a tulajdont, nem a magánvagyont kell korlátoz­ni — fejtette ki a miniszter­elnök-helyettes —, hanem annak társadalmilag káros hatását. Medgyessy Péter szólt arról, hogy a kereskedel­mi kapcsolatokat a szocia­lista országokkal is a kon­vertibilis elszámolás alap­jaira kívánjuk helyezni. A kelet-európai katonai szer­ződéshez való tartozás nem jelenthet sem gazdasági el­zárkózást, sem politikai uniformizálódást. Az eredményekről szólva elmondta: tartósan javul a konvertibilis áruforgalom egyenlege; most már má­sodik éve 500—600 millió dollártöbblet valószínűsít­hető. A Budapesti Nemzetközi Vásár törzsvendégei közé tartozik a Romhányi Építési Kerámiagyár. Tavaly és az telőtte lévő esztendőben ugyan nem állítottak ki, az idén azonban a korábbi éveken túltéve minden eddiginél reprezentatívabb standon, merész belsőépítészeti megoldásokat alkalmazva, s természetesen reprezentatív burkolólap-választékkal mu­tatkoznak be a C pavilonban. —kulcsár— Reformjaink ma már visz- szafordíthatatlanok — mon­dotta a miniszterelnök-he­lyettes. A gazdaságpolitikai intézkedések hatására be­látható közelségbe kerül­tünk a forint-valuta korlá­tozott konvertibilitásához is. Medgyessy Péter végeze­tül bejelentette: olyan pri­vatizációs törvényjavaslat készül, ami világossá teszi a tulajdoni viszonyokat és biztosítja az állami vagyon védelmét a társadalmi ér­dekkel összhangban. A kor­mányzat egyidejűleg csök­kenti a bürokratikus túl­szabályozást. Az ünnepélyes megnyitó után a vásár vendégei kör­sétát tettek a BNV-n.

Next

/
Thumbnails
Contents