Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 23.. SZOMBAT Hiaaadf elemzésre EK n*J**jg& "'nBS r*Wíffi 1 alapozó programot A minden korábbinál nagyobb felelősséggel járó munka ma reggel /kezdődik, a valóságban azonban hetek óta dől. gozik a megyei pártértekezlet. A küldöttcsoportok előzetes véleménycseréi szervesen illeszkedhetnek a mai vitához, egy-egy kérdésben talán az állásfoglalás kialakítását is megkönnyítve. összegző véleménygyűjtésünk tanúsága szerint néhány téma csaknem valamennyi fórumon szóba került. Akadnak Salgótarjáni városkörnyék: nézetek, amelyek minden küldöttcsoportban csaknem azo. nosak, másokban jelen van a különbözőség. Ha itt-ott ismét, lésnek tűnik is az összeállítás, szándékunk az volt: ízelítőt adjunk a küldöttcsoportok vitáiból, eldöntött, vagy kikris. tályosodott véleményükből. Mindabból, amivel elindultak a mai pártértekezletre. Remélve, hogy a küldöttcsoportok előzetes munkája a tartalmi tevékenységre serkenti, a józan, higgadt vitában megfogalmazott elemzésre építő programkészítésre készteti a pártértekezletet. Felhívás A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEIHEZ A salgótarjáni városi pártértekezlet egyik pillanata Salgótarján : Átfogó „Üticsomagot" a kongresszusi küldötteknek reformokban kell gondolkodni! A salgótarjáni városkörnyék küldöttcsoportja két vezetőt is választott, s ebben a döntésben benne van az a tény is, hogy a pártközvélemény erősen vitat egy kérdést. Magyarázatot Agner Gyula, az • SZMT vezető titkára ad, akit az első menetben a küldöttcsoport élére állítottak. — Az a helyzet állt elő, hogy nem vagyok küldött, a pártbizottság tagjaként választottak meg. Ismert, hogy sokan sürgetik a pb- tagok mandátumának lejártát, bár a mi küldöttcsoportunk úgy foglalt állást. hogy az legalább a második pártértekezletig, a tisztségviselők megválasztásáig maradjon meg. Mindenesetre: Tóth László, a karancsaíjai községi alapszervezet küldötte személyében helyettest is választott a küldöttcsoport. Minden eshetőségre felkészülve. A véleménynyilvánítások alapján a csoport kettős feladatot szán a megyei pártértekezletnek. Egyrésft állítson össze „úticsomagot” a kongresszusi küldötteknek: mit képviseljenek. A megyei tanács, a rendőr-főkapitányság és a Nógrádi Szénbányák küldöttcsoportjában az eddigi élénk vitában elsősorban a különböző áramlatok szóvivői nyilatkoztak meg, a vélemény- különbségek forrása a különböző áramlatokkal való szimpátia, a csoportérdekek képviselete. A küldöttcsoport élére választott Szabados Gábor, kányási akna vezető felidézi azt is, hogy a pártértekezlet napirendje, ügyrendje és tartalma mellett a közös tanácskozáson határozottan véleményt nyilvánítottak a kongresszus előzetes vitaanyagáról is. A munkahelyi politizálás léte vagy nem léte értelmezési zavart is keltett, meditativ vita foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy kell, avagy nem kell a pártszakadás. — A megyei pártbizottság által választott kongresszusi küldöttekkel kapcsolatban igazi egyetértés nem alakult ki, a küldöttcsoport a pártértekezlet bölcsességéMásrészt: az elmúlt időszak alapos értékelésével határozza meg a legfontosabb teendőket, bár a feladatok kimunkálásával meg kell várni a kongresz- szust. A megye, a város és a városkörnyék helyzetén az itteni párttagságnak kell változtatni, s ehhez az első pártértekezleten olyan struktúrát kell kialakítani, amely megteremti a demokratikus működést és felépítést, az új típusú pártot. — A közvetlen képviselettel a megyei választmány nagy lehetőséget ad az alapszervezeteknek — idézi a véleményeket Ágner Gyula. — Egyetértés van a tervezett pártelnökséggel is, s szerintünk a szervezeti t struktúrában dönteni kell. A második pártértekezleten pedig alapos kiválasztással ehhez kell állítani a megfelelő embereket. Igen, mert a megfogalmazott nézet szerint egy esetleges, a kongresszuson bekövetkező pártszakadás után dől el, ki hová tartozik. A küldöttcsoport szerint a választmány élén függetleben bízik. Ezzel együtt erősebb volt az a hang, hogy fogadja el a pártértekezlet a négy küldöttet, ezzel kinyilvánítva, hogy legitimnek tartja a pártbizottságot. Ellenérzést személyre szólóan fogalmaztak meg : lemond az első titkár és máris döntéshozónak választják. A visszatekintés szerint a küldöttcsoport tagjainak megnyilatkozásai a pártértekezlet lényegi tartalmának megítélésében egyeznek. A mait döntés-előkészítő fórumnak tartják, bár ezen belül is van döntési kör. Egyértelműen kimondták, hogy késői az időpont. Mindenki a közeli kongresszusra figyel, s az érvelés szerint ez elvonja a figyelmet a megyei gondoktól. Egyetért a küldöttcsoport a javasolt új struktúrával, támogatja a felépítését, formáját. A pártválasztmány elnökét a kongresszus után tartják megválaszthatónak, ugyanakkor kifogásolják a megyei pártelnökség javasolt személyi összetételét, megnített elnök álljon, a mai helyzetben a sokirányú feladat társadalmi munkában nem látható el. Munkáját társadalmi alelnök segítheti, az ügyvezető titkárt ugyancsak függetlenített státusban képzelik el. Ebben a küldöttcsoportban is többször felvetődött a megyei pártbizottság ülésén választott négy kongresszusi küldött ügye. — Az első értekezletünkön is voltak olyan megnyilatkozások, amelyek nem értettek egyet a döntéssel, jobbára Grósz Károly és Devcsics Miklós személyét bírálva. A megjegyzéshez a küldöttcsoport vezetője hozzáteszi : — A vita után végül is olyan álláspont alakult ki, hogy egy tartózkodás mellett az első megbeszélésünkön egyetértés alakult ki a pb döntésével. Hozzátéve : örömmel vennék, ha ez a pártértekezlet napirendjén is szerepelne. Ezért fogadta elismerés Szalai László és dr. Szabó István bejelentését: felvállalják a nyílt színi „mérkőzést”. kérdőjelezték a kiemelt területek prioritását. A választás mellett érvelve nem támogatják a delegálási jogot. S az egyetértésben ott egy konkrét javaslat is: — A küldöttcsoport szerint függetlenített elnök kell társadalmi alelnökkel. Két függetlenített ügyvezető titkári státust látnánk helyesnek, s az egyik a pártközi kapcsolatok területét fogná össze. A többpártrendszerben ez egy új feladat. Kinyilvánította a kollektíva azt is, hogy kívánatosnak tartja a pártértekezleten à magas fokú szervezettséget, hogy feladatát egy nap alatt elvégezhesse. Egyértelműen a plenáris ülés mellett voksoltak, a párt nevével kapcsolatos vita pedig így foglalható össze: — A többség szerint maradjon a név. A kisebbség szerint címke nélküli szocialista párt — azaz Magyar Szocialista Párt — legyen. A belső tartalma és programja fejezze ki a név helyett a szándékokat. Elvtársak! Ha késve is, de a mostani pártértekezlet lehetőséget ad arra, hogy a megyében lelassult reform- folyamatokat felgyorsítsuk, és felzárkózzunk az ország leghaladóbban gondolkodó erőihez. A régi úton nem mehetünk tovább! A dilemma, a kétely mellett remény is megfogalmazódik a tagságban: csak a radikális reformok pártjának van esélye a változtatásra, csak megújult, letisztult párt kaphat bizalmat a néptől. Ehhez a rendszer minden lényeges elemének gyökeres megváltozásán keresztül vezet az út. Űj, korszerű, szocialista típusú pártot akarunk. Szükségesnek tartjuk, hogy a pártértekezlet a legfontosabb kérdésekben állást foglaljon, ezzel is demonstrálja a megye párttagságának megújulási készségét. Ezzel együtt körvonalazza azt a gondolatiságot, szellemiséget, amit képviselni javasol megyénk kongresszusi küldötteinek a legmagasabb pártfórumon. Melyek ezek a fontos irányt mutató kérdések? — 1956-ban először történt kísérlet hazánkban a sztálini modell meghaladására. A hasonló erőszakot, megtorlást kiváltó eseményeket Magyarországon egyetlen józan erő sem kívánja. — Gyökeresen új, mindkét szélsőségtől megtisztult pártban hiszünk. — A többpártrendszert tényként elfogadjuk, ahhoz civilizált európai módon alkalmazkodunk. Tudomásul vesszük a pártok szabad, erőszakmentes versenyének tényét. — Modern piacgazdaságot akarunk, a különböző tulajdonformák korlátozásoktól mentes, a gazdasági teljesítményen nyugvó versenyére alapozva, — A megújulási folyamatot csak hiteles, a múlt hibáiért nem felelős vezetők irányíthatják. — Vitaalapként fogadjuk el mind a „Történelmi utunk tanulságai” mind „Az MSZMP programnyilatkozata” című dokumentumokat. MSZMP Salgótarjáni Reformköre A megyeszékhely küldöttei többfordulós munka után vannak, immár három városi pártértekezlet tapasztalatait összegezhetik. Megszívlelve az esetleges tanulságokat is. v — Sokszor szóba kerül manapság, hogy sok, avagy kevés az értekezletek száma. Sok akkor, ha nincs változás, ha a szavak nem váltanak ki cselekvést. Füzesi István, a városi pártbizottság titkára, a küldöttcsoport vezetője mindehhez hozzáteszi: — Szembenézve a múlt beismerésével, a kongresz- szusra való készülés, az önvizsgálat, az önazonosítás újabb lehetősége előtt állunk. Elsősorban a küldötteken múlik, hogy ez mennyire lesz sikeres. Az .már most látszik, hogy a pártértekeá- let nem felelhet meg mindenki igényének. A kérdés az, hogy az előremutató és sokak számára követhető reformgondolatok fognak uralkodni, vagy a megoldásokat elodázó, mindenáron való egység győzedelmeskedik. A pártértekezlet sikere — a küldöttek meghatározó aránya miatt — sokban múlik a salgótarjániakon. A küldöttcsoport vezetője éppen ezért teljes mértékben azonosul a városi mandátumvizsgáló bizottság kezdeményezésével: a helyi tapasztalatok alapján a megyei pártértekezlet sikere érdekében figyelmeztetett a küldöttek felelősségére. A salgótarjániak véleménye szerint lehetőleg egynapos pártértekezleten kell elvégezni a munkát. így elkerülhető a gondolatok ismétlődése, a markánsabb platformnak ennyi idő alatt is ki kell rajzolódni. Az állásfoglalás kitért arra is, hogy a pártbizottsági tagok mandátuma a személyi kérdések eldöntéséig legyen érvényes. Ami a részletkérdéseket illeti: Füzesi István így fogalmaz: — A küldöttcsoport kialakult álláspontja döntő többségében megegyezik a megyei reformközösségek csütörtökön, a NOGRAD- ban közzétett véleményével. A város küldöttei is úgy látják, hogy a programtervezet, a helyzetértékelés, a kongresszusi dokumentumok ügyében állást kell foglalni. Ezzel szemben most nem lényeges a struktúra, ezzel a kongresszus után kell foglalkozni, döntés most semmiképpen sem hozható. Nem igényeljük a sjekciók- ban zajló munkát sem. Ott csak egy-egy részterület vitájáról lehet szó, ma pedig a társadalmi folyamatok összességéről kell beszélni. Időtakarékosságot is jelent a plenáris ülés, hiszen a beszámoló után előfordulhat az újabb éles vita. Ennél azonban fontosabb, hogy élethűen nem is adható visz- sza a szekciók munkája, nem ütköznek meg a gondolatok. Holott a ki nem mondott, ki nem mondható vélemény esetleg döntést is befolyásolhatna. Arról nem is beszélve, hogy a szekció a mai értelemben kívánatos nyilvánosság elvével is ellenkezik. Az átfogó reformhoz nem szeletekben kell gondolkodni, ráadásul a javasolt szekciók hagyományos felfogást tükröznek. Talán ismételni is fölösleges: Salgótarjánban határozott a vélemény, hogy a négy kongresszusi küldöttről a pártértekezlet titkos szavazással, többes jelöléssel döntsön. A bírálat itt sem elsősorban a személyeket, hanem az eljárás módját érte. A vélemények összegzését így fejezi be Füzesi István: — A pártértekezletet még bizonyos döntések esetén sem tekintjük befejezettnek, inkább döntés-előkészítő fórum. A vita alapján érdemes lenne egy állásfoglalás-tervezetet is kialakítani, a politikai alapállás jó kiindulás lenne ahhoz, hogy a kongresszus után ráépítsük a politikai programot. A megyeszékhelyen így is politizáltak a megyei pártértekezlet előtt: röplap a gépkocsik szélvédőjén Megyei tanács, rendőrség, Nógrádi Szénbányák: Megkérdőjelezett kiemelések
