Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám

1989. SZEPTEMBER 2„ SZOMBAT NOGRAD 3 A SENIOR Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében NSZK.exportra készülnek a különféle fazonú divatos A 1)1 DAS szabadidő-ruhák. —RT— Befejeződtek a szakértői vizsgálatok Mulasztások okozták a robbanást a tatai benzinkútnál Néhány adalék az 1956. december 8-ai salgótarjáni véres eseményekhez (BM-szemfe az események színhelyén) Befejeződtek a tatai ben­zinkútnál július 24-én tör­tént robbanás és tűz szak- rétői vizsgálatait. Az egy­behangzó megállapítások sze­rint a két halálos áldozatot követelő és két súlyos sérü­lést okozó tragédiát mulasz­tások, kötelességszegések okozták. A szabálytalanságok sorát két raktáros kezdte, akik a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyago­kat — 200 liter oldószert, pirotechnikai anyagot és 600 darab gyutacsot — kiadták egy, ezek szállítására nem engedélyezett UAZ típusú te­hergépkocsira. A szabályta­lan szállítás tényével. Mikus Ferenc robbantásvezető, szál­lítmánykísérő és Újvári Já­nos gépkocsivezető — a Központi Bányászati Fejlesz­tési Intézet dolgozói — is tisztában voltak. Újvári Já­nos ezt azzal tetézte, hogy — ugyancsak megszegve az előírásokat — e veszélyes rakománnyal tankolt. A gondatlan közveszély- okozás vétségével gyanúsí­tott három doigozó és a ta­núk elmondása szerint a gépkocsivezető éppen befe­jezte a tankolást, amikor be­következett a robbanás, il­Augusztus 29-én a szolno­ki Tíszamenti Vegyi Művek egyik meghibásodott tartá­lyából jelentős mennyiségű mosóaktív anyag került a Tiszába. A toxikus vegy­szer a vízzel keveredve erős habképződést okozott, amely elzárta az oxigént, továbbá mérgező hatásánál fogva puszítja a halakat. Csütörtökön délután Ti- szakécske térségéből már nagyobb mértékű halpusztu­lásról érkezett jelentés. A Tiszán lefelé úszó, letve azt követően a tűz. A Belügyminisztérium Tűzvé­delmi Kutatóintézetének és a Komárom Megyei Tűzol­tó Parancsnokság szakem­berei megállapították, hogy a robbanás és a tűz a gépko­csi belsejében keletkezett. A tragédia egyáltalán nem hozható összefüggésbe a töltőállomás műszaki állapo­tával. A robbanás és a tűz okát viszont egyértelműen, nem tudták megállapítani a vegyi- és robbanóanyag-fel­ügyelet szakemberei, mivel a tragédia két okból is be­következhetett. Egyrészt, mert a szállított oldószer lobbanásfoka alacsony, mind­össze 12—26 Celsius-fok volt. Aznap 24 Celsius-fok volt. az átlaghőmérséklet, a zárt gépkocsiban pedig még en­nél is melegebb lehetett. A robbanást ugyanakkor az is okozhatta, hogy a nyitott dobozban szállított piro­technikai anyag rendkívül gyúlékony volt: még elekt­rosztatikus feltöltődés ha­tására is begyúlladhatott. A Komárom Megyei Rendőr­főkapitányság a felelős sze­mélyek szerepének tisztá­zására folytatja a vizsgála­tot. mintegy hét kilométeres „szennyvízdugó'’ pénteken hajnalban elérte Csongrád térségét. A Közép-Tisza-vi- déki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság előre értesítette az alsó-Tisza-vi- déki igazgatóságot, hogy ők is felkészülhessenek a véde­kezésre. A Szolnok alatti T sza-szakaszon — a pénteki mérések szerint — a helyzí : már lényegesen javult, a víz nem toxikus, további ve­szélyt nem jelent a halállo­mányra. A közelmúltban nyílott le­hetőség arra, hogy a BM központi archívumában be­tekinthessünk azokba a dokumentumokba, ame­lyek az ominózus 1956. de­cember 8-ai salgótarjáni ese­mények rendőrségi vizsgá­latának anyagait tartalmaz­zák. Ennek során került elő, olyan dokumentum, amely­nek tartalma minden bi­zonnyal szélesebb körben nem ismert. S mert bizonyos támpontot, új vagy újszerű közelítést, kiinduló pon­tot nyújthat az érdeklődő olvasó számára, ezúton ad­juk közre a vizsgálati anyag minden részletét a maga teljességében, a dokumen­tum érdemi mondanivaló­jának sérelme nélkül. A BM Országos Rendőr- főkapitányság megbízásá­ból 1956. december 13-án, egy külön bizottság (4 + 1 fő), helyszíni vizsgálatot tar­tott Salgótarjánban, a de­cember 8-ai események szín­helyén, a Rákóczi útnak, a BM Nógrád megyei főkapi­tányság 'és a megyei tanács épületei előtti szakaszán, s az épületek közvetlen kör­nyezetében. A bizottságnak, a helyszí-, ni szemle alapján készült je­lentése megállapításait és következtetéseit " tényszerű­en az alábbiakban lehet összefoglalni. öt nappal az események után, a bizottság tagjai a jelzett helyszínen, különbö­ző fajtájú fegyverekből 319 flb — részletezve: 259 db rohamkarabély: 32 db gép­pisztoly; 26 db pisztoly; 2 db hadipuska — kilőtt töl­tényhüvelyét gyűjtötték ösz- sze. A bizottság tagjai: Kala- már József r.szds., Illár Sándor r.fhdgy., Polonkai Antal r.hdgy., Gugvela Já­nos r.törm. A bizottság munkáját segítette: Kecs- már István r.szds., mint legyverszakértő. A töltényhüvelyek legna­gyobb része, a főkapitány­ság épülete előtti utcafron­ton, míg a legtöbb vérszeny- nyeződés — amely akkor már homokkal volt leszór­va — a rendőrség épületé­vel szembeni úttesten volt található. Ugyancsak itt, az ittest mentén telepített élő fák közül sérült a legtöbb kilőtt golyók által. A tragikus események idején, a rendőrség épülete lsét oldalán két szovjet harc­kocsi — egyik a megyei ta­nács épülete felőli részén, másik a főkapitányság gép­kocsibejáratánál helyezke­dett el. Ez utóbbi harckocsi, az események során, nyilván parancsra kijött az úttestre, feltehetőleg azzal a céllal, hogy a rádiókapcsolat mel­lett egymás közvetlen meg­figyelésére is lehetőségük nyíljon. Ez a harckocsi kap­ta feladatául azt is, hogy a TEFU egyik — menetközben a rendőrség épülete elé ve­zetett — gépkocsiját elvon­tassa, ami azonban az ösz- szegyűlt tömeg ellenállása miatt nem járt eredménnyel. Ez utóbbi tény más doku­mentumokból ismert. A szemle során, a bizott­ság, a rendőrség épületével szemben levő — Rákóczi út 97. sz. alatt — lakóház előtt kilőtt töltényhüvelyt nem talált. A főkapitányság gépkocsi­bejárati részénél, déli irány­ban levő lakóház felső — eresz alatti — síkján gép­puskából vagy rohampuská­ból származó sorozatlövés általi vízszintes vonalban 39 — lövedék által okozott — egymás közelében elhelyez­kedő sérülés volt megfi­gyelhető. A rendőrséggel szembeni — 97. sz. alatti — bérház, utca felőli felén, igen sok lövedék csapódott be, né­hány lövedék még a házte­tőn is okozott sérüléseket. A lövedékek lakásokba is behatoltak, miután azok többsége, a bejárati ajtók és ablakok* valamint pinceab­lakok és azok közvetlen kö­zelében csapódtak be. A bizottság megállapítja, hogy lövedékek érték, vi­szonylag nagy számban, a házak embermagasság fe­letti részét is. A ház falán 278 lövés okozta sérülést számoltak össze — nem számítva a háztető sérülé­sét. A szóban forgó — 97. sz. alatti —■ bérház déli falán, mindössze öt lövedék okoz­ta sérülést találtak. Ebből két lövés — az úttest ma­gasságát figyelembe véve — a fal legalsó részén talál­ható, amelyek nagy bizo­nyossággal nem az úttes­ten elhelyezett karhatalmi erőktől, hanem egy maga­sabb pontról leadott lövé­sekből származhattak. A bérház hátsó felén go­lyó ütötte sérülés nincs, ugyanakkor az udvar felőli ablakok kitört, állapotban vannak, amelyek részben' a lakásokon áthaladó löve­dékektől, részben a lövöl­dözések elől menekülő em­berektől származnak, akik lakószobák, illetve mellék­helyiségek ablakain, 4 mé­ter magasból ugráltak ki. A 97. sz. alatti bérház északi falán, sérülés szintén nem található, így ebből az irányból sem történhettek lövések. A Rákóczi út 95. sz. alatti bérház utca felőli fa­lán, mindössze egy lövedék által okozott sérülés volt, míg a ház többi oldalán lö­vés okozta sérülés nem volt látható. A Rákóczi út 93. sz. alatti bérház rend­őrség felőli falán négy, észa­ki falán kilenc lövedék okozta sérülés volt, míg a háznak sem utca, sem az udvar felőli részén sérülés nem esett. E bérház mögötti, — at­tól nyugatra eső — alagút melletti telken, a bizottság egy füstös-kormos bemé­lyedést talált a földön, ame­lyet feltevésük szerint, egy az események során odado­bott kézigránát okozhatott. A bizottság, a Rákóczi út 91. sz. és 89. sz. alatti — ez utóbbi a TEFU céljait szol­gálta — épületeken lövedék okozta sérüléseket nem ész­lelt. Ugyanakkor, a 87. sz. alatti általános iskola épü­letrésze felőli részén, négy — az épületet hosszirányba érintő lövedék okozta — sé­rülési nyom volt található. Az iskolával szembeni — új lakóépület falán golyó ütöt­te sérülés nem volt. A megyei tanács épületé­nek az úthoz kiszögelő ré­szénél és a szemben levő 91. sz. épület végénél, a helyi karhatalmi erők zárták le az utat — s itt semmiféle mozgást nem engedtek — a rendőrkapitányság irányá­ba. A megyei tanács garázs­bejáratánál, a Rákóczi utat továbbá elzárta két — a TEFU tulajdonában levő — gépkocsi is, amelyeket — szemtanúk szerint — nem a karhatalmisták vezényel­tek oda. A megyei tanács épületén golyó ütötte sérülés nem található. De az épület, Rá­kóczi út felé kiszögelő ré­szénél, a földszint magassá­gában levő ablakon és egy második emeleti ablakon, egy hosszanti irányú lövés okozta sérülés volt látható. A fegyverszakértő vélemé­nye alapján, a lövés, a sérü­lési hellyel szemben levő ki­szögellő tanácsépülethez tartozó garázs tetejéről jö­hetett, s a lövedék további irányát következtetni úgy lehet, hogy az a megyei fő- kapitányság épülete felé re­pült volna. A megyei tanács épületé­nek hátsó falán sérülés nem volt. A bizottság értesülést szerzett arról, hogy a ta­nácsházán talált sérülése­ket a tanácsi gépkocsigarázs tetején elhelyezett fegyve­res okozta, aki a tanács épületvédelmét volt hivatott szolgálni. A tanács és rendőrkapi­tányság épülete között a Rákóczi úttól beljebb eső tűzoltósági épület nem sé­rült lövések által. A főkapitányság épületén talált sérülések — ame­lyeket eleinte löve­dékek becsapódásának véltek, — a bizottság megállapítása szerint, az időjárás viszontagságai kö­vetkeztében keletkeztek, az­az a főkapitányság épületét nem érte lövés, mert — mint azt a jelentésben is rögzí­tették — a lövedékbecsapó­dás friss keletűnek látszott volna. Ugyanakkor megállapítot­ták azt is, hogy a főkapi­tányság épületének, a Rá­kóczi útra néző második emeleti 201-es és 202-es számozású szobák ablakain lövés okozta sérülések vol­tak, amelyek kifelé irányu­ló lövésektől származtak, hi­szen a szobák belső falán sérülést nem találtak. A fent említett szobákban szovjet katonák voltak elhe­lyezve. De a bizottság az ablakok alatt talált hüve-r Ivekből következtetve arra is fényt derített, hogy lövé­sek nemcsak az említett 201-es és 202-es szobákból történtek, hanem más eme­leti ablakokból is, hiszen az ablakok alatt másutt is ta­lált kilőtt hüvelyeket, még­hozzá magyar gyártásúakat, amelyeket — nagy valószí­nűséggel állítható— szovjet katonák nem használhattak. A bizottság, a beszerzett adatok és azok egyeztetése, összevetése alapján megálla­pítja még azt is, hogy távoli részről lövések nem jöhettek a főkapitányság előtt összegyűlt tömegre, hi­szen a környékbeli házakat hátulról nem érték lövések. Ugyanakkor vannak olyat) részek is a főkapitányság körül, amelyeket nem takar­nak teljesen a házak, nem kizárt tehát annak lehetősé­ge sem —, hogy ezeken a réseken, jöhettek lövések a főkapitányság előtti tömeg­re. Ezek a tények, s az azok­ból — a helyszíni szemlét végző bizottság által — le­vont néhány következtetés. Nehéz lenne többet mon­dani ebben á tárgykörben — amelyről a bizottság ál­tal készített jelentés szinte jegyzőkönyvi hitelességgel, minden jel szerint objektív módon adott számot. Nehéz azért, mert a bi­zottság megbízatása, felada­ta — úgy tűnik —, nem volt több mint tényszerű leírá­sa annak, hogy öt nappal az események után, a BM me­gyei főkapitányság épületén, és a közvetlen környékén el­helyezkedő korabeli épüle­teken a lövöldözésnek mi­lyen jellegű nyomai marad­tak, s ami igen fontos: a lövések honnan, milyen irányból, és hova, milyen irányba történtek. Erről a jelentés tényszerűen beszá­mol, s a vizsgálat tárgyát képező — meglehetősen szűk — kérdéskörben meg­állapításai félreérthetetle- nek, egyértelműek. Nem jutunk közelebb azonban e jelentés alapján, olyan fontos további kérdé­sekhez, mint: hogyan kez­dődött a lövöldözés, honnan, hová irányultak az első lö­vések, milyen szerepük volt a lövöldözésben a kivezé­nyelt karhatalmistáknak, a jelenlevő szovjet katonák­nak, illetve más fegyvere­seknek, beleértve a rendőr­ség jelenlevő képviselőit is. E dokumentumból sem tű­nik ki, illetve e doku­mentum ismeretében sem tudunk meg többet eddigi ismereteinknél arról a fon­tos körülményről, hogy a rend fenntartásával megbí­zott hivatalos szervek, oda­vezényelt fegyveres erők mit tettek, avagy mulasztottak el megtenni, hogy az ese­mények végül is véres tra­gédiába torkollottak. Kezdve azzal, hogy mi­ért nem szereztek érvényt — az egyébként széles kör­ben ismert — gyülekezést tiltó rendelkezésnek? Aztán a már összegyűlt és hangu­latában feltüzelt tömeg le- csendesítésére, megbékítésé­re, s szükség szerinti békés feloszlatására, minden le­hetséges, humánus eszközt, módöt megragadtak vajon? Milyen szerepet játszott az események drámai alakulá­sában a felkészületlenség, járatlanság, tapasztalatlan­ság, a hozzá, nem értés, a félelem, az egymásnak fe­szülő indulat, netán a bosz- szú, az ösztönök térnyerése, a pillanat heve stb. s nem­csak az egyik, hanem mind­két oldalon állók magatar­tásában. A kérdések sorjáznak, s számukat még tovább lehet­ne szaporítani, de válasz sok kérdésre mindmáig nincs, s ha mégis, azok jó része dokumentáció híján a ma még — úgy tűnik — el­kerülhetetlen szubjektív el­fogultságok és az emlékezés korlátái miatt nem kellően hiteles, tény- és tárgyszerű­en bizonyított, megbízható forrás. és dokumentum­értékű anyagokkal alátá­masztott. Több, ma még a kutató előtt sem ismert — de bizo­nyosan létező — eredeti do­kumentumok feltárása, meg­ismerése és megismertetése juttathat közelebb bennün­ket a történelmi igazság­hoz általában is, és konkré­tan az 1956. december 8-ai salgótarjáni tragikus ese­mények okai, és lefolyása hiteles ismeretéhez is. Ez igen fontos, ezért első helyen a történetiség, a tör­ténelmi szemlélet követel­ményeinek érvényesítése, a történelmi múlt eseményei­nek objektív-tudományos, hiteles feltárása áll. A múlt­tal, múltunkkal való szem­besülés, a múlt bevallása azonban bátorságot, nyíltsá­got, egyenességet, kritikus szemléletet is tételez, ez pe­dig szubjektív elfogultsá­gainkkal való leszámolást. A ma oly’ sokat hangozta­tott és sokak által helyeselt megbékélés össznemzeti és helyi közösségeinkben is csak így lesz lehetséges. Dr. Bandur Károly Gáztűzhelyek külföldre A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemcsarnokában külföldi megrendelésekre szerelik a gáztűzhelyeket. —RT— Bz flisá-Tisza-vidék felé halad a tiszai szennyvizhullám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents