Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

3 1989. AUGUSZTUS 12.. SZOMBAT NÓGRÁD Látogatóban a szécsényi HISZ-nél „Termékeink a palóc népművészet hírvivői” — November 25-én lesz 36 éve annak, hogy Szé- csényben megalakították a Palóc Háziipari Szövetke­zetei, azzal a céllal, hogy a környékbeli nők részére munkaalkalmat adjon, olyan hasznos kisipari áruter­melő tevékenységet, amely a palóc népművészeti ha­gyományok alapján nép- művészeti termékek készí­tésében fejeződik ki. Az elmúlt évek során nagy változáson ment ke­resztül a szövetkezeti mun­ka; a fejlődéshez nélkülöz­hetetlen segítséget adott a Népi Iparművészeti Tanács, a palóc szőttes hagyomá­nyok tudatos alkalmazásá­val. A korábbi takácsáruk helyett a szövőnők szebb­nél szebb motívumokkal szőtt pamutszőttes futókat, * térítőkét„ párnákat, méter­árukat, később a műszálas alapanyagú termékeket ké­szítették. Újabb állomást jelent a megszűnőben lévő népviseletek feldolgozása, a palóc népviseletű babák készítése. Eddig húsznál is több község népviseletét őr­zik az elkészült babák. A hímzési hagyományok újraélesztése is napirend­re került és kiszélesedett a bedolgozói rendszer — mind érről Varga Tibor, a (szövet­kezet elnöke adott rövid történeti áttekintést, de mi van napjainkban? — Az alapszabályunk és törekvéseink változatlanok. Szövetkezetünk jól használ­ta fel a hagyományokat, elődeink gazdag örökségét. Munkánk nem könnyű, hi­szen a hagyományőrző és művészi célkitűzéseink mel­lett gazdaságos terme­lőtevékenységet kell foly­tatni. Termékeink hírt visz­nek a palóc népművészet­ről, őrzik és érzékeltetik a szövetkezet dolgozóinak te­hetségét. Mi azt szeretnénk, ha terrriékeink nem csak a nosztalgikus töltésű ha­tásuk miatt lennének ke­lendőek, hanem a lakberen­dezés, az öltözködés korsze­rű igényeinek is megfelel­nének. . . — Kérem tájékoztasson az idei év célkitűzéseiről. — Termelési tervünk 18 millió forint, ebből a nép- művészeti szőttes 13 mil­lió. A többi értéket a hím­zés és népművészeti baba készítése képezi. Exportunk nyugati vonzatú, egymil­lió forint körüli. — Kik vásárolják a ter­mékeket? — A vevőkörünk elég széles; köztük van a Nép- művészeti Vállalat, Harmó­nia Kiskereskedelmi Válla­lat, Skála, Ruházati és Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat, az áfészek és újab­ban a magánkereskedők. . . A szövetkezet közelmúlt­ban megválasztott elnöke el­mondta még, hogy a tag­létszám háromszáz fő, en­nek 90 százaléka bedolgozó, a működési terület 25 te­lepülésre terjed ki. Pályá­zatok kiírásával kutatják a hagyományokra épülő új profilt, tovább szélesítik az üzleti kapcsolataikat bél­és külföldön egyaránt. Fej­lesztik a piackutató mun­kát, kiállításokon' 'vesznek részt.. . % Felvételeink a iszécsényi köz­ponti szövöüzemben készül­tek. — Rácz — Fotó: Kulcsár A statisztikus időben jelez Nem a hittel van baj, hanem a cselekvéssel Amolyan búcsúféle is most ez a beszélgetés. Dr. Gyön­gyösi István, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igaz­gatóját. lapunk népszerű, megbecsült szakíróját a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztály-vezetői székébe invitálták — s ő igent mondott a hívásra- Augusz­tus második felében már új feladatát végzi a fővárosban. ■ ■— Nyolc évet töltött el statisztikusként. Bizonyára nem új hát, amit szakmájá­ra gyakorta mondanak: a statisztikával mindig azt le­het alátámasztani, amit ép­pen ßkarnak. Magyarán: a statisztika manipulálásra is alkalmas tudomány! — Valóban, vannak ilyen nézetek, én azonban ilyet itt soha nem tapasztaltam. Ne­künk az adatokat az adat- szolgáltatók jelentik, a sta­tisztikus ebből számítja az átlagokat. Iparkodik a tár­sadalmi folyamatok objektív, tárgyilagos bírója lenni — ■ A számok csopor­tősitásávál azért mégiscsak lehet ügyeskedni, nem? — Bizonyára, de miért volna ez nekünk érdekünk? Mi az egyes társadalmi fo­lyamatokról diagnózist ál­lítunk fel. A számok egzakt dolgok, s belőlük elfogulat­lan következtetéseket vo­nunk le. Hogy ugyanezek­ből az adatokból mások esetleg más következtetésre jutnak, az már nem a mi dolgunk. Ami engem illet, KSH-s pályám kezdetén le­szögeztem: semmiféle törek­vést nem vagyok hajlandó manipulált információkkal alátámasztani. Ilyet egyéb­ként soha nem is kértek tőlem­—— Önök tehát számol­nak. ál Ingóinak, megrajzol­nak egy helyzetképet, s en­nek alapján előrevetítik a jövőt is. A laikus úgy gon­dolja: ha mindeme munkát komolyan kezelnék a dön­téshozók, sok •bajunkat meg­előzhettük volna. Ezek sze­rint nem hisznek az önök által felrajzolt jövőképben? — Szerintem nem a hittel van baj, hanem a cselekvés­sel. a mi jelzéseinkkel úgy vannak, mint a legtöbb em­ber az egészségével : amíg a gond akuttá nem - válik, eszébe sincs intézkedni. A statisztika negyedszázaddal ezelőtt jelezte már, hogy ezzel a renddel a 80-as években törvényszerűen be­következik a népességcsök­kenés. Nógrád megyében e fogyatkozás még drasztiku­sabb, Salgótarján pedig azon két-három megyeszék­helyek egyike, ahol a né­pesség megcsappanásának mértéke is kiugróan magas. Hoztak ugyan intézkedése­ket a tendencia lassítására, de korántsem a probléma súlyának megfelelőeket, nem is vezettek eredményre. Az intézkedések persze leg­többször anyagi természetű­ek, ■ s pénzben mi nem va­gyunk bővében. ■ Ha már n gyermek­vállalásnál tartunk, évek óta prédikálunk a nők rész­munkaidős foglalkoztatásá­ról, szinte nullaeredmény- nyel. Ehhez is ipénz kelle­ne? — Nézetem szerint nem- Mi itt az igazgatóságon be­vezettük a gyermekes anyák részmunkaidős foglalkozta­tását. Hatórás munkaidőért hét órára járó bért kap­nak, de hat óra alatt elvég­zik a nyolc órára előírt munkát, ók is nyernek egy órát-, meg az. igazgatóság is. I» Ha egy ilyen, egye! Io nt valóban Egyszerű­nek tűnő problémát sem si­kerül a legtöbb helyen meg­oldani, akkor mit szólhatunk az igazán komoly gondokról? — Azok is azért válnak súlyos gondokká, mert halo­gatják megoldásukat. Ilyen például a szerkezet átalakí­tása, melyben kevés történt a megyében is. Pedig volt idő, amikor még jóval több pénz volt hozzá, mint ma­napság! Ami a statisztikát illeti, időben Jelzett, ez ügy­ben is. ' ' 1 ' ' 1 1 11 Mindig előbbibe lát­nál;. mint mások? — A szigorú tényekből le­vont korrekt következteté­sek meglehetősen pontos ké­pet festenek a jövőről. Ügy is* mondhatnám, hogy a jö­vő szempontjából nincs biz­tosabb támpont, mint a múlt. —-» Hogyan fest ez idő szerint Nógrád megye a sta­tisztikus szemével nézve? — Több területen érzé­kelhető a depresszió. Két éve az ipar csaknem min­den ágazata visszaesőben van, egyedül az élelmiszer- iparban tapintható némi el­mozdulás. És nemcsak a ter­melés, hanem a termelé­kenység is hanyatlik, s ez az igazán komoly baj! A mező- gazdaság valamivel meg­nyugtatóbb, persze csak ak­kor, ha eltekintünk az ál­lattenyésztéstől- Az állatál­lomány csökkenése az ala­csony jövedelmezőség logi­kus következménye, s ide vezethető vissza a mostani húshiány is. Minden más ok szerintem csak sóder!-... Mit mondanak ada­taik a lakosság 1szegényedé- séről? '•— Talán meglepő, de a lakosság készpénzbevételei ez évben a tavalyihoz ké­pest nagyobb mértékben gyarapodtak. A takarékossá­gi hajlandóságban azonban ennek semmi jele. Nem is lehet, hiszen a többlet javát elviszi az infláció, és sokat költenek az emberek kül­földön is. — " ' Rendszeresen publi­kál, többi közt éppen a sze­génységről szóló, lapunkban megjelent írása is nagy visszhangot vert. Mi készte­ti erre éppen ma, amikor az emberek olyannyira le­szoktak. az írásról, hogy ügyeiket is, ha csak lehet, telefonon intézik el? — Egyszerűen arról van szó. hogy számomra az írás öröm, jóllehet tudom: írni nagy felelősség, jól írni pedig nagy nehézség. Ezért aztán ügy vagyok ezzel, mint a japánok a döntéssel, hosszú az előkészítés és gyors a kivitelezés. Sokáig fbglalkóztat azr a téma, ami aztán beérvén, egykettőre kiszalad .a toliamból. .. Vélhetően publiká­cióinak is része van abban, hogy a mezőgazdasági tár­cához tartozó szaksajtó irá­nyításával kínálták meg. ami annyit tesz, hogy a tárca tükrét ' kell majd a társa­dalomnak megmutatnia. S ez már nem egészen a sta­tisztika terepe. — Egészen más feladat lesz, valóban- Éppen ezért vállaltam, hiszen az új fel­adat, a szakmai előrelépés vonzásának nehéz ellenáll­ni.- Mégis nagyon nehéz a szívem, mert nagyszerű csapattól kell elköszönnöm. Mi itt tiszteltük, becsültük egymást, s ez a mai világ­ban nagy érték. De hát mikor vágjon neki az ember a hegynek, ha nem a negy­venes éveiben. .. ? Szendi Márta A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő nézsai vegyes kórus szü­letésnapján ismét remekelt, őszinte ünneppé avatva az eseményt. A jubileumi koncer tén Nézsa község dalosait köszöntötte, ünnepelt a jeles napra Ennsböl meghívott oszt­rák kórus és ünnepeltek még sokan mások a tisztelők, ba­rátok, patrorálók köréből. A hangversenyt mindvégig áthevítette az a kivételes energia, melyet a baráti körré nemesedő kórus együttlétük 20 esztendeje alatt fölhalmozott. Sajnos, lassan végleg eltűnő­ben van elhidegüjt, zaklatott, sután modernizálódó jelenko­runkból az életnek értelmet adó minőségi többlet, amit e húszéves vállalkozás magáénak tudhat. Ennek a mór-mór rendhagyó produkciónak a lé­nyege: emberi-művészi közös­ségépítés. Húsz év sok ezer próbaórá- ja, fárasztó utazása, a hiány­zások, késések bosszúsága, a megszámlálhatatlan rábeszé­lés szelíd erőszaka, a főpró­bákon végzetesre felnagyított hibák torokszorítása, a szóla­mok bővülésének fokozatos erőpróbái, a szereplések so­Nézsa Európában A vegyes kórus jubileumára ha nem csituló izgalma mind­mind ott volt az ünnepi han­gulatban az emléktárgyaknál, ajándékoknál maradandóbban. E fokozatok az emberi lényeg valóra válásának stációi, me­lyeket a kórus végigjárt a két évtized alatt, hogy az így születő élmény erejével része­sítsen minket is a művészet és emberség megváltó hatá­sában. Szarka Lajosné, Marika ve­zényelte az ünnepi estet - mint húsz éve kórusát is felejthetetlenül. Az együttes teremtő lelkületű erőforrása ő. Személyisége ott lüktet a baráti közösség kapcsolatai­ban, hlvószava visszhangra talál, példát mutatva tisztelői­nek, barátainak, tanítvá­nyainak, a kishitű meg­fáradtaknak egyaránt. Szót ért az emberekkel, szót ért a kö­zönségével. Kórusvezetői egyé­niségét meghatározó termé­szetes viselkedése előadói stí­lussá egységesült a húsz év alatt. Beszél, szervez és har­móniát varázsol most is, mint annyiszor elszikesedett lelkü­letű hétköznapjaink köré. Időt, energiát, emberséget àlçfoz, életműszeletet alkot. Mi lehet az ő vigasza, re­ménye, elégtétele? A felelős­ségtől és szeretettől mindig ra­gyogó tekintete, sokéves is­meretségünk tapasztalata sze­rint kiapadhatatlan szorgalmá­nak -értelme az élményadás, a szeretet közvetítése. Boldog, ha boldognak látja környe­zetét, örül, ha örömet szerez kiküzdött sikerükkel. Személyi­sége az ünnep lelke, de pél­dájának jövőbe mutató üzene­tére is figyeljünk! Mert a „Szarka Lajosnék” felkutatása, megnyerése, támogatása, egyé­niségük kibontakozásához a feltételek biztosítósa a helyi társadalmak újraszerveződésé- nek a kulcsa. Nélkülük utópia, politikai frázis, légüres térben elhaló óhajtás marad az állampol­gári közösségek öntudatoso- dása, nélkülük nem járható az út a szervesen felépülő, de­mokratikus magyar társada­lom tiszta közéletéhez, ember­hez méltó életviszonyaihoz. Ök európai örökségünk átmentői ' és remélhetően továbbadói is, a következetes munka, a fá­radtság-áldozat, a személyi­ségük közösségi javakat lét­rehozó megvalósulása jogán. A remény a koncert prog­ramjában ismét beteljesült. A vendégbarátságot élvező, Ausztriából érkezett ennsi vá­rosi kórus megható rokon- szenvvel vett részt a nézsaiak köszöntésében, Európa metafo­ráját megtestesítve. A köszön­tőül énekelt klasszikus kórus­művek művészi igényű meg­szólaltatását szerencsésen ki­egészítették az osztrák nép­zenét mélységes hitelességgel előadó zenészek fellépésével. A családi zenekar három testvérét első műsorszámuk után kedvencévé fogadta az értő és hálás nézsai közönség. A fiatal emberek önfeledt já­tékában, természetes mosolyá­ban, méltóságteljes bzonos- ságtudatában, nyitott kedves­ségükben valamennyien meg- éreztük a számunkra oly tá­voli lehetőséget: a szabadsá­gát fölismerő ember öncélú játékosságát. A Schiller meg­álmodta „játékos ember" va­lóságát csodálhattuk a népi dallamok bájos feldolgozásai­ban, a tökéletes, zeneiséggel muzsikáló Mozart-örökösök- ben, a mindennapos örömfor­rást jelentő családi muzsi­kálásukkal életvitelmintát. kí­náló testvérekben. A sugárzó emberi tartásra ezúttal is nagy szüksége volt a vendéglátóknak, hiszen az ilyen erőforrások a csoport fejlődésének mindenkor meg­határozói voltak. A kórus tör­ténetét szemlézve nevek csil­lantak föl a múltból, a szak­mai, anyagi és erkölcsi támo­gatók közül Réti Zoltáné, Hol­ma Miklósé, Kucsera Imréé, Németh Árpádé, Girasek Ká- rolyé, azután az alapító kő' rustagok közül, akik már örök­re elmentek és az élők közüf is sokan. Szerencsére nevek biztattak a jelenben is, mint Both Jó­zsefé, az együttes vérbeli me­nedzseréé, akit az üggyel tör ténő azonosulás avatott az idők során profivá - a kórus­tagok őszinte örömére. Jó volt tapasztalni a gazdálko­dás és értékőrzés szerencsés eqymásra találását a rétsági „Börzsöny Áfész" mecénási elkötelezettségében, amint jó érzékkel adta „művészi díját" és a vele járó anyagi támo­gatást a nézsaiaknak Nógrád megye tanácsa is. Rászolgált erre az összefo­gásra a nézsai vegyes kórus szorgalmával, igényességével, minőségóhajtásával, Európa lelki közösségébe juttatva te­lepülésüket és közönségüket. A köszöntő gondolatsor záró­motívumaként nem titkolható el a. jövőt féltő aggodalom: meddig lesz még energia Né- zsán, vagy bárhol másutt ha­zánkban erre az ünnepnapi európaiságra? Németh János István

Next

/
Thumbnails
Contents