Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
3 1989. AUGUSZTUS 12.. SZOMBAT NÓGRÁD Látogatóban a szécsényi HISZ-nél „Termékeink a palóc népművészet hírvivői” — November 25-én lesz 36 éve annak, hogy Szé- csényben megalakították a Palóc Háziipari Szövetkezetei, azzal a céllal, hogy a környékbeli nők részére munkaalkalmat adjon, olyan hasznos kisipari árutermelő tevékenységet, amely a palóc népművészeti hagyományok alapján nép- művészeti termékek készítésében fejeződik ki. Az elmúlt évek során nagy változáson ment keresztül a szövetkezeti munka; a fejlődéshez nélkülözhetetlen segítséget adott a Népi Iparművészeti Tanács, a palóc szőttes hagyományok tudatos alkalmazásával. A korábbi takácsáruk helyett a szövőnők szebbnél szebb motívumokkal szőtt pamutszőttes futókat, * térítőkét„ párnákat, méterárukat, később a műszálas alapanyagú termékeket készítették. Újabb állomást jelent a megszűnőben lévő népviseletek feldolgozása, a palóc népviseletű babák készítése. Eddig húsznál is több község népviseletét őrzik az elkészült babák. A hímzési hagyományok újraélesztése is napirendre került és kiszélesedett a bedolgozói rendszer — mind érről Varga Tibor, a (szövetkezet elnöke adott rövid történeti áttekintést, de mi van napjainkban? — Az alapszabályunk és törekvéseink változatlanok. Szövetkezetünk jól használta fel a hagyományokat, elődeink gazdag örökségét. Munkánk nem könnyű, hiszen a hagyományőrző és művészi célkitűzéseink mellett gazdaságos termelőtevékenységet kell folytatni. Termékeink hírt visznek a palóc népművészetről, őrzik és érzékeltetik a szövetkezet dolgozóinak tehetségét. Mi azt szeretnénk, ha terrriékeink nem csak a nosztalgikus töltésű hatásuk miatt lennének kelendőek, hanem a lakberendezés, az öltözködés korszerű igényeinek is megfelelnének. . . — Kérem tájékoztasson az idei év célkitűzéseiről. — Termelési tervünk 18 millió forint, ebből a nép- művészeti szőttes 13 millió. A többi értéket a hímzés és népművészeti baba készítése képezi. Exportunk nyugati vonzatú, egymillió forint körüli. — Kik vásárolják a termékeket? — A vevőkörünk elég széles; köztük van a Nép- művészeti Vállalat, Harmónia Kiskereskedelmi Vállalat, Skála, Ruházati és Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat, az áfészek és újabban a magánkereskedők. . . A szövetkezet közelmúltban megválasztott elnöke elmondta még, hogy a taglétszám háromszáz fő, ennek 90 százaléka bedolgozó, a működési terület 25 településre terjed ki. Pályázatok kiírásával kutatják a hagyományokra épülő új profilt, tovább szélesítik az üzleti kapcsolataikat bélés külföldön egyaránt. Fejlesztik a piackutató munkát, kiállításokon' 'vesznek részt.. . % Felvételeink a iszécsényi központi szövöüzemben készültek. — Rácz — Fotó: Kulcsár A statisztikus időben jelez Nem a hittel van baj, hanem a cselekvéssel Amolyan búcsúféle is most ez a beszélgetés. Dr. Gyöngyösi István, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóját. lapunk népszerű, megbecsült szakíróját a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztály-vezetői székébe invitálták — s ő igent mondott a hívásra- Augusztus második felében már új feladatát végzi a fővárosban. ■ ■— Nyolc évet töltött el statisztikusként. Bizonyára nem új hát, amit szakmájára gyakorta mondanak: a statisztikával mindig azt lehet alátámasztani, amit éppen ßkarnak. Magyarán: a statisztika manipulálásra is alkalmas tudomány! — Valóban, vannak ilyen nézetek, én azonban ilyet itt soha nem tapasztaltam. Nekünk az adatokat az adat- szolgáltatók jelentik, a statisztikus ebből számítja az átlagokat. Iparkodik a társadalmi folyamatok objektív, tárgyilagos bírója lenni — ■ A számok csoportősitásávál azért mégiscsak lehet ügyeskedni, nem? — Bizonyára, de miért volna ez nekünk érdekünk? Mi az egyes társadalmi folyamatokról diagnózist állítunk fel. A számok egzakt dolgok, s belőlük elfogulatlan következtetéseket vonunk le. Hogy ugyanezekből az adatokból mások esetleg más következtetésre jutnak, az már nem a mi dolgunk. Ami engem illet, KSH-s pályám kezdetén leszögeztem: semmiféle törekvést nem vagyok hajlandó manipulált információkkal alátámasztani. Ilyet egyébként soha nem is kértek tőlem—— Önök tehát számolnak. ál Ingóinak, megrajzolnak egy helyzetképet, s ennek alapján előrevetítik a jövőt is. A laikus úgy gondolja: ha mindeme munkát komolyan kezelnék a döntéshozók, sok •bajunkat megelőzhettük volna. Ezek szerint nem hisznek az önök által felrajzolt jövőképben? — Szerintem nem a hittel van baj, hanem a cselekvéssel. a mi jelzéseinkkel úgy vannak, mint a legtöbb ember az egészségével : amíg a gond akuttá nem - válik, eszébe sincs intézkedni. A statisztika negyedszázaddal ezelőtt jelezte már, hogy ezzel a renddel a 80-as években törvényszerűen bekövetkezik a népességcsökkenés. Nógrád megyében e fogyatkozás még drasztikusabb, Salgótarján pedig azon két-három megyeszékhelyek egyike, ahol a népesség megcsappanásának mértéke is kiugróan magas. Hoztak ugyan intézkedéseket a tendencia lassítására, de korántsem a probléma súlyának megfelelőeket, nem is vezettek eredményre. Az intézkedések persze legtöbbször anyagi természetűek, ■ s pénzben mi nem vagyunk bővében. ■ Ha már n gyermekvállalásnál tartunk, évek óta prédikálunk a nők részmunkaidős foglalkoztatásáról, szinte nullaeredmény- nyel. Ehhez is ipénz kellene? — Nézetem szerint nem- Mi itt az igazgatóságon bevezettük a gyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatását. Hatórás munkaidőért hét órára járó bért kapnak, de hat óra alatt elvégzik a nyolc órára előírt munkát, ók is nyernek egy órát-, meg az. igazgatóság is. I» Ha egy ilyen, egye! Io nt valóban Egyszerűnek tűnő problémát sem sikerül a legtöbb helyen megoldani, akkor mit szólhatunk az igazán komoly gondokról? — Azok is azért válnak súlyos gondokká, mert halogatják megoldásukat. Ilyen például a szerkezet átalakítása, melyben kevés történt a megyében is. Pedig volt idő, amikor még jóval több pénz volt hozzá, mint manapság! Ami a statisztikát illeti, időben Jelzett, ez ügyben is. ' ' 1 ' ' 1 1 11 Mindig előbbibe látnál;. mint mások? — A szigorú tényekből levont korrekt következtetések meglehetősen pontos képet festenek a jövőről. Ügy is* mondhatnám, hogy a jövő szempontjából nincs biztosabb támpont, mint a múlt. —-» Hogyan fest ez idő szerint Nógrád megye a statisztikus szemével nézve? — Több területen érzékelhető a depresszió. Két éve az ipar csaknem minden ágazata visszaesőben van, egyedül az élelmiszer- iparban tapintható némi elmozdulás. És nemcsak a termelés, hanem a termelékenység is hanyatlik, s ez az igazán komoly baj! A mező- gazdaság valamivel megnyugtatóbb, persze csak akkor, ha eltekintünk az állattenyésztéstől- Az állatállomány csökkenése az alacsony jövedelmezőség logikus következménye, s ide vezethető vissza a mostani húshiány is. Minden más ok szerintem csak sóder!-... Mit mondanak adataik a lakosság 1szegényedé- séről? '•— Talán meglepő, de a lakosság készpénzbevételei ez évben a tavalyihoz képest nagyobb mértékben gyarapodtak. A takarékossági hajlandóságban azonban ennek semmi jele. Nem is lehet, hiszen a többlet javát elviszi az infláció, és sokat költenek az emberek külföldön is. — " ' Rendszeresen publikál, többi közt éppen a szegénységről szóló, lapunkban megjelent írása is nagy visszhangot vert. Mi készteti erre éppen ma, amikor az emberek olyannyira leszoktak. az írásról, hogy ügyeiket is, ha csak lehet, telefonon intézik el? — Egyszerűen arról van szó. hogy számomra az írás öröm, jóllehet tudom: írni nagy felelősség, jól írni pedig nagy nehézség. Ezért aztán ügy vagyok ezzel, mint a japánok a döntéssel, hosszú az előkészítés és gyors a kivitelezés. Sokáig fbglalkóztat azr a téma, ami aztán beérvén, egykettőre kiszalad .a toliamból. .. Vélhetően publikációinak is része van abban, hogy a mezőgazdasági tárcához tartozó szaksajtó irányításával kínálták meg. ami annyit tesz, hogy a tárca tükrét ' kell majd a társadalomnak megmutatnia. S ez már nem egészen a statisztika terepe. — Egészen más feladat lesz, valóban- Éppen ezért vállaltam, hiszen az új feladat, a szakmai előrelépés vonzásának nehéz ellenállni.- Mégis nagyon nehéz a szívem, mert nagyszerű csapattól kell elköszönnöm. Mi itt tiszteltük, becsültük egymást, s ez a mai világban nagy érték. De hát mikor vágjon neki az ember a hegynek, ha nem a negyvenes éveiben. .. ? Szendi Márta A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő nézsai vegyes kórus születésnapján ismét remekelt, őszinte ünneppé avatva az eseményt. A jubileumi koncer tén Nézsa község dalosait köszöntötte, ünnepelt a jeles napra Ennsböl meghívott osztrák kórus és ünnepeltek még sokan mások a tisztelők, barátok, patrorálók köréből. A hangversenyt mindvégig áthevítette az a kivételes energia, melyet a baráti körré nemesedő kórus együttlétük 20 esztendeje alatt fölhalmozott. Sajnos, lassan végleg eltűnőben van elhidegüjt, zaklatott, sután modernizálódó jelenkorunkból az életnek értelmet adó minőségi többlet, amit e húszéves vállalkozás magáénak tudhat. Ennek a mór-mór rendhagyó produkciónak a lényege: emberi-művészi közösségépítés. Húsz év sok ezer próbaórá- ja, fárasztó utazása, a hiányzások, késések bosszúsága, a megszámlálhatatlan rábeszélés szelíd erőszaka, a főpróbákon végzetesre felnagyított hibák torokszorítása, a szólamok bővülésének fokozatos erőpróbái, a szereplések soNézsa Európában A vegyes kórus jubileumára ha nem csituló izgalma mindmind ott volt az ünnepi hangulatban az emléktárgyaknál, ajándékoknál maradandóbban. E fokozatok az emberi lényeg valóra válásának stációi, melyeket a kórus végigjárt a két évtized alatt, hogy az így születő élmény erejével részesítsen minket is a művészet és emberség megváltó hatásában. Szarka Lajosné, Marika vezényelte az ünnepi estet - mint húsz éve kórusát is felejthetetlenül. Az együttes teremtő lelkületű erőforrása ő. Személyisége ott lüktet a baráti közösség kapcsolataiban, hlvószava visszhangra talál, példát mutatva tisztelőinek, barátainak, tanítványainak, a kishitű megfáradtaknak egyaránt. Szót ért az emberekkel, szót ért a közönségével. Kórusvezetői egyéniségét meghatározó természetes viselkedése előadói stílussá egységesült a húsz év alatt. Beszél, szervez és harmóniát varázsol most is, mint annyiszor elszikesedett lelkületű hétköznapjaink köré. Időt, energiát, emberséget àlçfoz, életműszeletet alkot. Mi lehet az ő vigasza, reménye, elégtétele? A felelősségtől és szeretettől mindig ragyogó tekintete, sokéves ismeretségünk tapasztalata szerint kiapadhatatlan szorgalmának -értelme az élményadás, a szeretet közvetítése. Boldog, ha boldognak látja környezetét, örül, ha örömet szerez kiküzdött sikerükkel. Személyisége az ünnep lelke, de példájának jövőbe mutató üzenetére is figyeljünk! Mert a „Szarka Lajosnék” felkutatása, megnyerése, támogatása, egyéniségük kibontakozásához a feltételek biztosítósa a helyi társadalmak újraszerveződésé- nek a kulcsa. Nélkülük utópia, politikai frázis, légüres térben elhaló óhajtás marad az állampolgári közösségek öntudatoso- dása, nélkülük nem járható az út a szervesen felépülő, demokratikus magyar társadalom tiszta közéletéhez, emberhez méltó életviszonyaihoz. Ök európai örökségünk átmentői ' és remélhetően továbbadói is, a következetes munka, a fáradtság-áldozat, a személyiségük közösségi javakat létrehozó megvalósulása jogán. A remény a koncert programjában ismét beteljesült. A vendégbarátságot élvező, Ausztriából érkezett ennsi városi kórus megható rokon- szenvvel vett részt a nézsaiak köszöntésében, Európa metaforáját megtestesítve. A köszöntőül énekelt klasszikus kórusművek művészi igényű megszólaltatását szerencsésen kiegészítették az osztrák népzenét mélységes hitelességgel előadó zenészek fellépésével. A családi zenekar három testvérét első műsorszámuk után kedvencévé fogadta az értő és hálás nézsai közönség. A fiatal emberek önfeledt játékában, természetes mosolyában, méltóságteljes bzonos- ságtudatában, nyitott kedvességükben valamennyien meg- éreztük a számunkra oly távoli lehetőséget: a szabadságát fölismerő ember öncélú játékosságát. A Schiller megálmodta „játékos ember" valóságát csodálhattuk a népi dallamok bájos feldolgozásaiban, a tökéletes, zeneiséggel muzsikáló Mozart-örökösök- ben, a mindennapos örömforrást jelentő családi muzsikálásukkal életvitelmintát. kínáló testvérekben. A sugárzó emberi tartásra ezúttal is nagy szüksége volt a vendéglátóknak, hiszen az ilyen erőforrások a csoport fejlődésének mindenkor meghatározói voltak. A kórus történetét szemlézve nevek csillantak föl a múltból, a szakmai, anyagi és erkölcsi támogatók közül Réti Zoltáné, Holma Miklósé, Kucsera Imréé, Németh Árpádé, Girasek Ká- rolyé, azután az alapító kő' rustagok közül, akik már örökre elmentek és az élők közüf is sokan. Szerencsére nevek biztattak a jelenben is, mint Both Józsefé, az együttes vérbeli menedzseréé, akit az üggyel tör ténő azonosulás avatott az idők során profivá - a kórustagok őszinte örömére. Jó volt tapasztalni a gazdálkodás és értékőrzés szerencsés eqymásra találását a rétsági „Börzsöny Áfész" mecénási elkötelezettségében, amint jó érzékkel adta „művészi díját" és a vele járó anyagi támogatást a nézsaiaknak Nógrád megye tanácsa is. Rászolgált erre az összefogásra a nézsai vegyes kórus szorgalmával, igényességével, minőségóhajtásával, Európa lelki közösségébe juttatva településüket és közönségüket. A köszöntő gondolatsor zárómotívumaként nem titkolható el a. jövőt féltő aggodalom: meddig lesz még energia Né- zsán, vagy bárhol másutt hazánkban erre az ünnepnapi európaiságra? Németh János István
