Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
2 NÖGRÄD 1989. AUGUSZTUS 12.. SZOMBAT NSZK-vélemény Magyarországi fáradozások az NDK-menedékkérök ügyében Az NSZK kormányának és Külügyminisztériumának szóvivői pénteken teljes diszkréciót kértek azokkal a budapesti diplomáciai erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyek az NSZK nagykövetségén tartózkodó és az NSZK-ba távozni kívánó NDK-állampolgárok helyzetének megoldására irányulnak. A szövetségi kormány képviselőinek rendszeres sajtóértekezletén Norbert Schäfer, a bonni kabinet szóvivője a külügyminisztérium illetékéséhez, Hans Schumacher külügyi szóvivőhöz utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az NSZK miként értékeli a dr. Nagy Károly ezredes előző napi budaVan elég építőanyag (Folytatás az J. oldalról.) telt nyújtott családiház-épí- tésre, mint a múlt év azonos időszakában, s, az ösz- szeg 25 százalékkal kevesebb a felújításoknál i-. így összességében a külön t'éle építőanvag-ipari termékekből — tégla, cserép, nyílászárók stb. — alapvetően kínálati piac alakult ki, a vevő megtalál mindent, h . nem is mindig olyan választékot, amilyet keres. A kiegyensúlyozott ellátáshoz az is hozzájárult, hog'’ az utóbbi években folvn- matosan és jó ütemben haladt az iparágban a szerkezetátalakítás. Több új beruházás került tető alá, > külföldi tőkével működi vegyes vállalatok is alakultak az utóbbi időben. Az elmúlt évek egyik jelentős beruházása volt a Bramac Tetőcserépgyár, osztrák közreműködéssel. Szintén osztrák segítséggel bővült Lábatlanban az azbeszt tetőfedőanyagok gyártása, s még ez évben megkezdi a termelést Salgótarjánban, "az üveggyapot-készítőben, japán töke bevonásával. A jugoszláv sajtóban, rádióban és tv-ben, az utóbbi időben nyilatkozatok, vélemények olvashatók, hallhatók arról, hogy a Tito-kor- szakban különböző okok miatt tisztségükről leváltott, megbélyegzett politikusokat, közéleti embereket — köztük Milovan Gyilaszt, Alek- szandar Rankovicsot, Mika Tripalot, Krszte Crvenkovsz- kit és másokat — most rehabilitálni kell. Javasolnám, hogy Ioszip Broz Titót is rehabilitálják — jelentette ki a Borba hasábjain közölt interjújában Vladimir Dedijer akadémikus. A neves történész, Tito életrajzírója és életművét bemutató háromkötetes dokumentumgyűjtemény összeállítója megállapította: Tito azt mondta és írta, hogy a személyéhez kapcsolódó ösz- szes dokumentumot teljes terjedelemben, a legkisebb változtatás nélkül kell közzétenni. összes műveinek eddig megjelent ötven kötetében azonban nagy hamisítások. rövidítések találhatók. Kétségbeestem, amikor megpesti belügyminisztériumi sajtóértekezletén elhangzottakat az NDK-állampol- gárok helyzetének kezelésére vonatkozólag. Schumacher — a kérdés közvetlen megválaszolása elől kitérve — rendkívül érzékenynek és nehéznek minősítette a problémát. Az NSZK hírközlése — elsősorban a televízió és a rádió — tényszerűen ismertette a budapesti nemzetközi sajtóértekezleten elhangzottakat. Mind a ZDF tévéállomás, mind a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója idézte az ezredesnek azt a közlését, hogy humanitárius megfontolásból először csak figyelmeztetik. de nem büntetik Korrekt módon kifejtett kritikus állásfoglalásként értékelte Alois Mock osztrák külügyminiszter a szovjet kormány csütörtökön átadott emlékeztetőjét Ausztria közös piaci csatlakozási szándékával kapcsolatban. A Die Presse című lap- nak adott nyilatkozatában Alois Mock külügyminiszter — csakúgy mint az emlékeztető átvétele után Franz Vranitzky kancellár — azt hangsúlyozta, hogy Ausztria az örökös semlegesség megtartásával hajlandó csak bekapcsolódni az európai integrációba. A moszkvai jegyzéket Bécs nem fenyegetésnek, nem is figyelmeztetésnek, hanem kommentárnak tekinti — állapítja meg kommentárjában a Die Presse. A Der Standard című újság kommentátora a kérgyőződtem arról, hogy egyes hatalmasságok megparancsolták Tito összes művei szerkesztőinek, hogy a dokumentumokat hamisítsák meg. Így akarták elleplezni a múltban elkövetett saját hibáikat. Az elmúlt évtizedek minden dokumentumát becsületesen közzé kell tenni. A JKSZ KB levéltára megkezdte a Tito-dokumen- tumok kiadását. Aki veszi magának a fáradságot és összehasonlítja ezeket a néhai elnök összes műveiben közölt anyagokkal, az meggyőződhet arról, hogy ez utóbbiak jelentős részét, egyik vagy másik hatalmasság kívánságának megfelelően meghamisították. Dedijer akadémikus kifejtette, hogy a Gyilasz, Ran- lfovics és mások rehabilitálására vonatkozó kezdeményezéseket nem tekinti Tito elleni támadásoknak. „Tito nagy, történelmi személyiség — mondotta — ő vezetmeg azokat az NDK-állam- polgárokat, akiket a magyar határőrizeti szervek tetten érnek határátlépési kísérlet közben. A Süddeutsche Zeitung című tekintélyes müncheni napilap pénteki számának belgrádi tudósításában azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a menekültek ügyében kövesse Jugoszlávia gyakorlatát. Jugoszlávia ugyanis, amely már 1960- ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi megállapodásához, a gyakorlatban a belgrádi ENSZ-menekült- biztosra ruházta át azt a jogát, hogy a megállapodás keretében döntsön a politikai menekültek státusának elismeréséről. déssel kapcsolatos eddigi szovjet állásfoglalásokat elemezve arra a megállapításra jut, hogy a Kreml nem ellenzi Ausztria még szorosabb gazdasági kapcsolódását a Nyugathoz, de kifogásolja az EK-ba történő belépését. A szovjet kifogások erősödésében bizonyára szerepet játszott az is, hogy Magyarország és Lengyelország nagyobb függetlenséget akar Moszkvától — írja a lap. Talán hatottak azok a/, amerikai vélemények is. amelyek szerint e két országnak az osztrákhoz hasonló semlegességre kellene törekednie. Az újság szerint Moszkva úgy vélheti, hogy Ausztria közös piaci tagsága és Magyarország semlegessé válása esetén a Szovjetunió kárára változik meg a geopolitikai egyensúly. te a jugoszláv népek antifasiszta fegyveres harcát, ö állt a párt és az állam élén, a szocialista forradalom időszakában. Szembeszállt Sztálinnal. Nehruval együtt elindította az el nem kötelezett mozgalmat. Ezt senki sem tudja elvitatni. Azzal nem romboljuk le óriási tekintélyét, ha őszintén beszélünk a hibáiról/’ Az Európa-hírű történész élesen bírálta a Szlovéniában 1948-ban megszervezett politikai koncepciós, ún. dachaui perek eddigi felülvizsgálatát és elítéltjei rehabilitálásának módját, indoklását. Hangoztatta, hogy most mindenért az akkori szlovén belügyminisztert, a néhai Borisz Kraighert okolják. Rámutatott: a per egyes vádlottjait Miha Marinko, a Szlovén Kommunista Párt akkori elnöke a börtönben „győzte meg” arról, hogy a „párt érdekében” vállalniuk kell a terhűkre rótt bűnöSzovjet jegyzék — bécsi vélemények Új kormányfő, új botrány Alig eskették fel Japán új — három hónapon belül immár harmadik — kormányfőjét, máris új botrány felhői sűrűsödnek fölötte a politika égboltján. A már szinte megszokottá vált ,,kormányfők botrányai’’ szókapcsolat a jelek szerint továbbra sem kerül le a lapok címoldalairól. A japán újságok pénteken kiteregették egy helyi lap értesülése alapján, hogy Kaifu Tosiki miniszter- elnöknek — huszonkét éve tartó házasságából született fia és lánya mellett — \van egy törvénytelen lánya is égy volt manökentől. A hírt először a kormányfő választókörzetében megjelenő Nagoya Times kürtölte szét. Kaifu Tosiki pénteken — Jegy héttel az eredeti hír megjelenése után — „teljesen alaptalannak’’ nevezte a lap beszámolóját és követelte. hogy a Nagoya Times kövesse meg ötTitót is rehabilitálni kell A hét kérdése Bulgáriában ez idő szerint nincsenek nemzetiségi törökök — mégis óriási csoportokban menekülnek az anyaországba. „Törökország óriási hely, de nem tudnék ott élni” — jelentette ki Kalinov, a buszvezető, aki ugyancsak az átmenekülök közé tartozik, és mégis Törökországot választotta. Vele együtt a szomszédos faluban több ezren várják azt, hogy kijussanak Bulgáriából, ahol egyszerűen nem ismerik el török mivoltukat és bolgárokként kezelik őket. Bulgáriában ez idő szerint 900 ezer és másfél millió közé teszik a törökök számát. Az egyik tengerparti kisváros polgármestere elmondotta, hogy a város mintegy 900 lakosából 560- an távoztak és mindössze tíz család vállalkozott arra, hogy maradjon. Egy átlagos bolgár állampolgár szemével igen nehéz felfogni, miért távozik a villával, kerttel, biztos megélhetéssel rendelkező török az országból, ök is tudják, hogy a török nemzetiségűek az ország talán leggazdagabb lakosait alkotják, hiszen a zöldség- és gyümölcstermesztéssel alaposan megszedik magukat. Ennek ellenére azért utaznak el Bulgáriából, mert félnek. Nemcsak a kapitalista „restrikcióktól”, hanem a muzulmán fundamentalizmus korlátozásaitól is tartanak. Bulgáriában a több százezer ember távozása komoly gazdasági gondokat okozott és mind a mai napig nem hajlandók Szófiában elhinni, hogy a török- országi kisebbség irányába gyakorolt politikájuk ilyen nagyságrendű politikaigazdasági kérdéssel függ össze. Először azt mondották, hogy a bulgáriai törökökre nézve az első kényszerítő intézkedés a nevek megváltoztatása volt 1984 végén és 1985 elején. Másfelől azt is emlegetik, hogy a bolgár milícia még azt is ellenőrzi, miként folyik a törököknél a körülmetélés gyakorlata és adott esetben meg is akadályozzák ezt. A bolgár tisztségviselők azt hajtogatják, hogy állampolgáraik a kiutazóvízum lejárta után hazatérnek, de ez aligha valószínű. Naponta — legalábbis a rendelkezésre álló számadatok szerint — legfeljebb harmincán térnek haza, de a távozók száma ennél jóval magasabb. A bolgár hivatalos tisztségviselők egyelőre nem tudnak mit kezdeni a szabadon és üresen hagyott házakkal, telkekkel — máris fontolgatják azonban, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében ezeket értékesítik. A törökökről amúgy nincs szó. Harcok Bej rút ban Jugoszláv nyilatkozat az amerikai szenátus határozatáról Az amerikai szenátus múlt hét végi Jugoszlávia- ellenes határozata a ke: ország közötti hagvomá- nvosan jó kapcsolatok ellen irányul és azokban kétségkívül komoly nehézségeket fog okozni — jelentette ki Belgrádban a szövetségi külügyminisztérium szóvivője. Ivó Vaigl visszataszítónak nevezte a határozátot, amely szavai szerint ultimátum- szérűén követeli a jugoszláv kormánytól, hogv biztosítsa az emberi jogokat. részesítse közkegyelemben a politikai foglyokat és vonja vissza a nacionalista- soviniszta kijelentéseiért 1981-ben, Zágrábban börtön- büntetésre ítélt (jelenleg külföldön tartózkodó) Dob- roszlav Paraga elleni vádakat. Az amerikai szenátusi határozat rosszindulatú állításokon alapszik — állapította meg a szóvivő. két. Felvetődik a kérdés — tette hozzá —, vajon a rehabilitációs bizottságok miért nem vizsgálták ki ebben az ügyben Edvard Kardelj (aki Tito mellett évtizedeken át a jugoszláv párt és állam második számú vezetője volt — a szerk.) szerepét? A legújabb dokumentumok tanúsága szerint Kardelj már Moszkvában is, ahol a 30-as években a Kominternben dolgozott, részt vett a tisztogatásokban. Vladimir Dedijer végül követelte, hogy tegyenek közzé minden dokumentumot az ún. tájékoztató irodás politikai elítéltek számára 1948-ban létesített Goli Otok-i szigetbörtönről. Leszögezte, még a titkosszolgálat és a belügyek akkori mindenható vezetője, Alek- szandar Rankovics is úgy vélekedett, hogy a Goli Ótokra került rabok fele teljesen ártatlan volt, s közülük sokan meghaltak. Később a holtak csontjait kiásták, betonba keverték és az Adriai-tengerbe dobták — fejezte be nyilatkozatát a történész. Huszonhármán vesztették életüket Bejrútban a Michel Aun vezette libanoni katonai kormány egységeinek és a szíriaj alakulatoknak csütörtökön kiújult ösz- s/ecsapásaiban. A sebesültek száma legalább 140. A szemben álló felek tizenkét órán keresztül rakétazáport zúdítottak egymás állásaira. Súlyos károkat (Folytatás az 1 oldalról.) szik a szükséges intézkedéseket a húshiány megszüntetésére. Bálint Attila. a SZOT szóvivője szerint azonban elfogadhatatlan a Húsipari Központ vezetőinek véleménye, amely a szükséges realitást nélkülözőnek bélyegezte a szerdai SZOT-szóvivci nyilatkozatot, úgy, hogy közben annak egyetlen állítását sem volt képes cáfolni, a húskészítmények áremelési törekvéseiről pedig mélyen hallga- ' üt. Amennyiben ennek oka az. hogy a húsipari vállalatik elállnak az - augusztusion és szeptember elején, két fordulóban végrehajtani szándékozott áremeléstől, ugv ez utóbbi érthető. Ha ' iszont továbbra is feltett szándékuk 6—7 százalékkal drágítani a húskészítmények órának többségét, akkor ezt az álláspontot a közvélemény előtt, a sajtónyilatkozatban is illett volna vállalni és megindokolni. A bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok sokaságát sújtani szándékozó áremelések ügyében a szak- szervezetek a jövőben is Az afgán ellenkormány miniszterelnöke elutasította egv esetleges államcsíny gondolatát a jelenlegi kabuli vezetés ellen. Abdul- i ab Raszul Szájáf az ellenzéki MIDIA hírügynökségnek adott pénteki nyilatkozatában kifejtette a mud- zsahedeknek semmiképpen 'em szabad azt a benyomást kelteniük, hogy csak földalatti összeesküvés révén kerülhetnek hatalomra. szenvedett az amerikai és a francia nagyköveti rezidencia. Belövések érték a szovjet kulturális központot is. A csütörtöki harcok nyomán már ötszázhetvenegyre emelkedett a keresztény csapatok és a szír hadsereg között öt. hónapja kezdődött csatározások áldozatainak száma Libanonban. kötelességüknek tartják az egyenes beszéd és a szükséges intézkedések kikényszerítését. ☆ A húsipari vállalatok a húsoscsont-terméket megváltoztatott árakon kívánják forgalomba hozni, amit lehetőségeik, anyagi helyzetük miatt elsősorban az alacsony jövedelműek, nyugdíjasrétegek vásárolnak. A tervezett áremelés az egyébként is nehéz körülmények között élők megélhetési gondjait fokozná. így az áremeléssel a Fogyasztók Országos Tanácsa nem ért egyet, azt ellenzi. E véleményüket a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet kalkulációs bontásának eredményei is alátámasztják, amelyek szerint 10—10 karaj próbabontásakor az ipar- vállalatnál csak ezen a mennyiségen és a jelenlegi árakon 539,82 forint, a kereskedelemnél 275,08 forint haszon keletkezett. A tervezett áremeléssel az ipar további indokolatlan haszonhoz jutna a fogyasztók — különösen az alacsony jövedelmű rétegek terhére. — Az iszlám szent háborút addig folytatjuk, amíg Afganisztánban nem alakul iszlám kormány; de nem célunk, hogy fegyveres államcsíny útján jussunk hatalomra — mondta Abdul- rab Raszul Szájáf, aki a kormány elnöki (jelképes államfői) tisztét betöltő Szebgatullah Modzsaddeddi után a pesavari ellenkormány második számú embere. Intézkedések a húshiány megszüntetésére Az afgán ellenzék elutasítja az államcsínyt
