Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

MAIAJÁN KOSSUTH RADIO: " : Tér-idő. Tudományos figyelő Napközben. (Elő.) l£i~. Zenés délelőtt. 11.05: Népdalok 11.34: Nyári tragédia. Csehov tréfás jelenete. (1961) 12.45: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. 13-00: Klasszikusok délidőben, Arturo Toscanini vezényel 14.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 14.35: Dzsesszmelódiák 14.55: Nem engedlek el. Végh György versei 15.00: Próbaidő. Pelle János dokumentumjátéka 15.51 : Monteverdi : Laudate Pueri Dominum 16.15: Muzsikáló természet. Ausztráliai mézevő madarak. 16.20: „Kerek istenfája, szép tizenkét ága. ..” Az évkör népszokásai Mátétól Orsolyáig 17.00: Védtelenül? 17.30: A Szabó család 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk. Zenekritika 20.00: Magyar tudósok világ- találkozója Budapesten. II/2. rész 20.30: örökzöld dallamok 21.17: A mi szegénységünk. Asztalos István novellái rádióra alkalmazva 22.00: Hírvilág. Hírek, tudósítások, kommentárok, sport 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő.) Horváth László klari­néton játszik. Körmendi Klára zongorázik 23.30: Szimfonikus táncok PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Könnyűzene szinteti­zátorra 9.05: Társalgó, ötvenöt perc irodalomkedvelőknek 10.05: Nóták 10.30: Operettnyitányok 11.05: Kapaszkodó. Gyógypedagógiai szerviz 11.30: Balaton-rádió 12.10: Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Betütenger 15.05: Csúcsforgalom. (Elő) 17.05: ..Katonaposta” 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Pop regiszter 19.05: Talpalávaló. Táncházról, muzsikáról fiataloknak 19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet 20.00: önarckép, befejezetlen. Jíonrád György író 21.05: Válni veszélyes 21.14: Operetthistóriák. XII/10. rész 22.20: A régi magyar irodalomról, kezdőknek 23.20: A Dzsessz története. 80/47, rész melléklete. Miles Davis felvételeiből 24.00: Virágénekek BARTÓK RADIO: 9.08: Rossini: Alkalom szüli a tolvajt. Egyfelvonásos opera. 10.04: Magyar zeneszerzők 10.34: Tankhajók. Günter Herburger novellája rádióra alkalmazva. 11.00: Zenekari muzsika Ï2.05: Sámson és Delila. Részletek Saiiit-Seans operájából 13.00: Emberélet. Ernest Bryll rádiómonológja 13.45: Magyar daloskert 14.00: Fúvósmuzsika 14.25: Zenei tükör. Kérdések, feleletek, újdonságok, érdekességek 15.00: Barokk zene 16.05: Donald McIntyre Wagner-operáiból énekel 16.33: A Brahms-trió hangversenye a Zeneakadémia kistermében. 17.48: III. nemzetközi kamara­kórus fesztivál, Pécs 1989. VI/4. rész 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: ln der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nem­zetiségi műsora, Pécsről. 19.35: A stuttgarti rádió szimfonikus zenekará­nak hangversenye, a stuttgarti Beethoven- teremben 21.20: Híres csellóművészek felvételeiből 22.20: Peter Dvorsky opera- áriákat énekel 22.47: Fekete Afrika zenéjéből. V/l. rész: Tűz-víz játék telihold fényében 23.12: Rádiószínház. Kezet csókolhat nekünk Gyurika, hangjáték (1Ô88) MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, h«rck, Időjárás, útinform. 5.15: Kö­lt i LATUNK zelkép mikrofonnal. 8.20: Eszak-magyarországi krónika. 6.55: Ütiníorm (országos és körzeti). 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. — - Bírósági jegyzet. Szerk.: Szegedi Er­zsébet. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság. 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: A táncos. • Angol filmsorozat. IV/2. (Ism.) 10.00: Panoráma. Világpolitika percről percre. (Ism.) 10.45: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 10.50: Képújság 16.25: Hírek 16.30: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora 16.40: Nachrichten. Hírek német nyelven 16.45: Nas ekran. Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazin 17.20: Érdekházasságok. Csehszlovák tévéfilm. V/5., (ism.) FF. 18.45: Számadás. Gazdasági negyedóra 19.05: Reklám 19.10: Esti mese; Mirr-murr: Sün Sámuel bekopog. Magyar bábfilm. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A világ nélküled. Francia tévéfilm­sorozat. VIH'8. 21.00: Reklám 21.05: Stúdió, ’89. 21.50: A tankokat hazaviszik ugye? Dokumentumfilm 22.20: Képes nóták kívánságműsora 22.50: Híradó 3. TV 2. Sugár Ágnessel és Déri Jánossal 17.25: Képújság 17.35: Tv 2., benne: Reklám, riportok, időjárás, zene, teledoktor. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek: Alvin és a mókusok. Amerikai rajzfilm­sorozat 18.48: Mozaik. Telefonos játék. 19.00: A tanító. Szovjet film (1982) 20.16: Tv 2., benne: A Rockhajón: a Bikini együttes 21.00: Híradó 2. 21.30: Halló, halló. Angol komédia­sorozat, VI/4. 22.00: Szimultán. Az egyházak ifjúsági és szociális szolgálatáról 22.45: Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: Vineko és Vinculka. Finn film gyerekeknek. FF. 9.40: Tv-játék, (ism.) 10.55: Sportvisszhangok. (Ism.) 12.00: Tévébörze 16.20: Tv-játék fiataloknak 17.05: A nap percei 17.15: Dokumentum­műsor a második világháborúról. FF. 17.40: Objektív, magazin 18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Megalázatlanok. Dokumentumfilm 20.30: Becses látogatás. Magyar tévéfilm 21.40: Dokumentumfilm Vietnamról 22.20: Koncert 2. MŰSOR: 18.00: Dzsaudar és testvérei. Tévéfilm 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.20: Szlovák dokumentum­filmek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. : Fél 4, háromnegyed 6 : Coc- tail. Színes, szinkr. amerikai film. Este 8-tól: A légy. (16) Színes amerikai horror — Kamara: Asztal öt személyre. Színes, szinkr. amerikai 'film. — Kohász: Dirty Dancing. (Piszkos tánc.) Színes, zenés amerikai film. — Balassagyar­mati Madách: Szuperhekusok. Színes, szinkr. olasz kaland­film. — Madách Kamara: Rain Man. Színes, szinkr. ame­rikai film. — Bátonyterenyel Bányász: A magányos ügynök. Színes, szinkr. angol kaland­film. — Bátonyterenyel Pető­fi: Száguldó falka. Színes, szinkr. kanadai kalandfilm. — Pásztó: Beverly Hills-1 zsaru 2. Színes, szinkr. amerikai kri­mivígjáték — Rétság: Bűnva­dászok. Színes, szinkr. olasz krimiparódia. NÓGRÁDI TÁJAKON... ££3? TELEXEN ÉRKEZETT...) Édesanyja a példakép Hivatalból a katedrára Népköztársasági ösztöndíjas volt ■ Otthagyta a fővárost Osztálytársai 14 ezret keresnek ■ Mégis boldog A film- gyárban nőttem fel Beszélgetés Szurdi Miklós rendezővel Nemrégiben elhangzott a televízióban egy felhívás: 35—40 éves fekete hajú női amatőr szereplőt kerestek filmszerepre. A megadott időpontban elmentem a filmstúdióba, ott találkoz­tam a film rendezőjével, Szurdi Miklóssal, akitől megkérdeztem: mihez ke­resik a női szereplőt? — Az Angyalbőrben cí­mű 13 részes tv-sorozathoz. — A címből ítélve kato­natémáról van szó? — Igen. Tizenhárom ré­szen át egy-egy alkalommal 55 percben követhetik majd nyomon a nézők egy raj tagjainak életét. Örömei­ket, bánataikat, hogy ho­gyan és mennyit változnak katonaidejük letöltése köz­ben. Olyan szórakoztató so­rozatot szeretnénk csinál­ni, ami sokak számára be­fogadható, élvezhető. — Kik a főszereplők? — A főszereplő Kaszás Géza a tíz újonc közül a legvagányabb, Urbán meg­személyesítője. A többi újonc alakítója között lesz Békési Artúr és Nyári Zol­tán, akiket a Ki mit tűd­ből ismernek már a nézők. Az őrmester Usztics Má­tyás, a kantinosnő Sáfár Anikó. — Mondana néhány szót a keresett szereplőről is? Találtak már alkalmas sze­mélyt? — Egy kisvárosban ját­szódnak a történetek. Gizi butikos, egyedülálló har­mincas nő, akihez be-be- térnek a kiskatonák kime­nőjükön. Életvidám, talp­raesett teremtés, ha kell ba­rát, ha kell szerető, elég összetett szerep. Még nem találtuk meg az emberün­ket. , — Miért amatőrt keres­nek? — Azért, mert az a né­hány hivatásos színésznő, akire gondoltunk, nem tud­ja szabaddá tenni magát az egy-másfél évi forgatásra. Mint mondtam, a szerep eléggé összetett, nem köny- nyű megfelelni a követel- {nényeknek. — Kérem, mutassa be al­kotótársait! — Tizedmagammal írtam a forgatókönyvet, a sorozat producerei Gát György és Varga István, a televízió Tele P-Art stúdiója és a Honvédelmi Minisztérium részéről. Az operatőr Gu­lyás Buda, aki nemcsak ki­váló operatőr, de ideális munkatársam is. A zene az Ergo és a Varga Miklós Band munkája. — Mikor láthatjuk a so­rozatot a tv-ben ? — November végén kezd­jük a forgatást, úgy szá- mítuk, 1990-ben kerül majd képernyőre. — Szurdi Miklóst - szín­házi rendezőként ismerjük. Most pedig arról beszélge­tünk, hogy filmet rendez. Mesélne eddigi pályafutá­sáról? — A főiskola elvégzése, 1976 óta Kecskeméten, Szol­nokon, majd a budapesti Nemzeti Színházban ren­deztem. 1986-ban szerződ­tem a filmgyárhoz. A film­mel egyébként korán kap­csolatba kerültem, tizen­évesen játszottam bátyám, Szurdi András filmjében, majd egy másikban konzul­tánsa voltam. — Az Angyalbőrben mel­lett dolgozik még valamin? — öld meg a másik ket­tőt című tv-filmemből még két, az újabb hét Linda- epizódból — melyet Gát Györggyel közösen rende­zünk — még húsz forgatá­si nap van hátra. Azután teljes erővel az Angyalbőr­ben következik. » R. A. — Boldog és elégedett em­ber vagyok. Azt csinálom, ami közel áll a szívemhez. Tanítok. Véleményem sze­rint a világon a legszebb hi­vatás a miénk — vallotta Pócsik Csilla, a rimóci ál­talános iskola fiatal peda­gógusa. A szíve mélyén mindig pedagógusnak készült. Még­is, amikor a pályaválasztás­ra került a sor, az Állam- igazgatási Főiskolát válasz­totta. Hogy miért? Erről így beszélt: — Édesanyám, aki peda­gógus, s hat évig volt az osztályfőnököm, a példaké­pem, azt mondta: inkább utcasöprő legyek, mint ta­nító. A nővérem a jogra járt. Ügy gondoltam, én is valami rokon szakmát vá­lasztok. A gimnáziumban az osztálytársaim közül négyen az Államigazgatási Főisko­lára jelenkeztek. Enged­tem a rábeszélésnek. Csilla már a főiskolán érezte, hogy rosszul dön­tött. Nem a tanulmányaival volt baj, hiszen népköztár­sasági ösztöndíjas volt. Je­lesre államvizsgázott. De valami másra vágyott. Nosz­talgiát érzet az iskola iránt. Pedagógusszülők gyermeke lévén, az iskolában nőtt fel. Számára az óvoda is az is­kola volt. így nem véletlen, hogy amikor első osztály­ba került, már írt, olvasott, s a nagyobbak kötelező ver­seit skandálta. — Budapesten a X. kerü­leti tanácson kaptam ál­lást. összesen három na­pig dolgoztam. Tudtam, ha akkor nem leszek erős, nem fordítok hátat az államigaz­gatásnak, később egyre ne­hezebb lesz. Körülménye­sebb volt lemondani, mint az álllást megkapni. Ott­A Magyar Rádió történe­tében első ízben kapcsoló­dik össze egyszerre a Kos­suth adóval „élőben’’ az Amerika Hangja magyar szerkesztőségének washing­toni és New York-i stúdió­ja, a BBC magyar osztálya Londonból, a svájci rádió berni központja, illetve fel­vételről a moszkvai rádió. Az augusztus 31-ei műsor­ban ismert magyar szárma­zású politikusok, politoló­gusok, történészek és rádió­„Az élet elmúlik, a cukrász­da megmarad." A tévénézés általában otthoni, családi keretek kö­zött zajló elfoglaltság. így csak szűk körben ütköztet- hetok össze egy-egy megné­zett műsor után a róla ki­alakított Vélemények Ritka alkalom, hogy közel száz­fős társaságban ülünk a képernyő elé- Ha szervezett körülmények között megy az állampolgár üdülni, akkor ez elkerülhetetlen. Sok apró zavaró momen­tum mellett egyvalamire mégis kitűnően felhasznál­ható ez a helyzet: mégpedig a közönséghatás lemérésére. Nem kellenek kérdőívek, nincs adminisztráció, az ér. deklődők számából, a spon­tán reagálásokból és a vetí­tés utáni szófoszlányokból sokmindenre lehet következ­tetni. A szombat esti Heltai-da- nabot. A kis cukrászdát volt alkalmam ilyen nagylétszá­mú publikummal közösen hagytam a fővárost, a négy­ezer forintos fizetést. El­jöttem Rimócra, képesítés nélkül tanítani, 2200 forin­tért. . — Azt is mondhatjuk ha­zajött. Oda, ahol gyerekes- kedett. Abba az iskolába, ahol tanult, azok közé, akik tanították. Hogy fogadta a tantestület? — Édesanyám megértet­te a döntésemet. A tantes­tület valamennyi tagja kedves volt hozzám. így nem volt nehéz a beillesz­kedésem. Ma már tudom,. hogy miért akartam peda­gógus lenni: szeretem az al­kotó szabadságot. Ha be­csukom magam mögött az osztályterem ajtaját, csak én vagyok és a gyermekek. Én választom meg a mód­szereket, enyém a felelős­ség. Nevelni, gyermeki lelke­ket alakítani, formálni cso­dálatos dolog. A magyar is­kolarendszernek van viszont egy nagy hibája: tanít, ta­nít és tanít. Közben meg­feledkezik a nevelésről. Mi­ért van ez így? Mindenki, a szülőktől, kezdve a minisz­tériumig, arra kíváncsi, mit tud a gyermek. Ezt mérik állandóan. S így a nevelés háttérbe kerül. Én a magam részéről a nevelést helye­zem. az ismeretszerzés elé. Kialakítani a gyermekekben a viselkedési normákat, szokásrendszereket, rádöb­benteni őket a rendszeres munkavégzés fontosságára, az egymás megbecsülésére, tiszteletére. Olyan emberek­ké nevelni, hogy boldog, lelkileg egészséges felnőttek legyenek. Ez fontosabb és nehezebb, mint a szorzó­tábla. Ezzel nem azt aka­rom mondani, hogy racio­nális ismeretekre nincs szük­ség. A tudás és a viselke­dési normák összessége Rádióhíd sok ülnek a mikrofon előtt, hogy eszmecserét folytas­sanak egyebek között a II. világháború kitörésének okairól, a jaltai egyezmény előzményeiről, értelmezé­séről és következményeiről, Trianon és Jalta összefüg­géseiről, Európa kettészakí- tásáról, valamint az 1953, az 1956, az 1968, az 1980-as válságperiódusokról. Szó megtekinteni. Egy mondat­ban összefoglalhatnám a fo­gadtatást: egyértelmű siker. Mivel vígjátékot láttunk, már érezhető volt az adás alatt, hogy minden poénnál „veszik a lapot”. Köszön­hető volt ez a Braemer-t, a cukrászt megformáló Bene­dek Miklós nagyszerű játé­kának. Mert a kritikus szem azt is látta, hogy a többi művész, még a bájosan szép Pápai Erika is igen el­maradt a szerep kínála le­hetőségektől. Heltai Jenő világa a ma embere számára egy idil­likus békebeli korszakot idéz. Annak is boldog-bol­dogtalanságban élő rpolgára- it, ahol a smink, a gazdagon redőzött ruha és a széles kalap ügyesen palástolja a lelki, s néha iaz erkölcsi problémákat. A látszat­egyensúly fenntartásához csak Masa, „mindenki anyuskája” nem ragaszko­dik. ö már úgy él, ahogy neki jólesik, egy öröme együtt adják a személyisé­get. Csilla még hosszasan, lel­kesen beszélt pedagógiai hitvallásáról, amelyből egy­értelműen kicsengett az elkötelezettség felelőssége. Előkerültek a rajnaplók, amelyek a gyermekekkel el­töltött közös élményeket őrzik: a karancsberényi ki­rándulást, a színházlátoga­tást, a teadélutánokat, a sportversenyeket, a túrá­kat. Levelező úton elvé­gezte a tanítóképzőt, meg­szerezte a második diplo­máját. Itt is jelesen állam­vizsgázott. — . Amit az Államigazga­tási Főiskolán tanultam, an­nak egy részét áttételesen a pedagógusi pályán is hasz­nosítani tudom. Többen azt mondják, rossz húzás volt részemről, hogy ott hagy­tam a tanácsot. A volt osz­tálytársaim 14—15 ezer fo­rintot keresnek. Erre csak azt mondom: én itt, ebben a falusi iskolában, a falusi gyermekek között boldog vagyok. Faluhelyen köny- nyebb helyzetben van a pedagógus, mint a város­ban. A szülőkkel nap mint nap találkozunk. így otthon fel tudják erősíteni az isko­la hatásait. Ismerve a gyermekek családi hátterét, sokkal könnyebb az iskolá­ban a munkám. Például tu­dom, hogy nem azért n figyel, '„nincs ott”, nw nem érdekli, hanem azért, mert éjszaka nem aludt otthon. A szidás, az „ide figyelj” helyett az ilyen gyermeket egy simogatással bekapcsolhatom a munkába. Ez teszi felelőssé, széppé a mi munkánkat. Ezért let­tem én is, egy kis kitérő után, végül pedagógus. lesz továbbá arról, hogy lé­tezik-e még a Brezsnyev- doktrína, van-e már Gor- bacsov-doktrína, s értékelik a szovjet, a lengyel, a ma­gyar és a román helyzetet, illetve visszarendeződés esé­lyeit. Augusztus 31-én a Kos­suth adón 20.00—22.00 órá­ig hallható műsor vezető riportere Szénási Sándor, felelős szerkesztője Zeley László. (MTI) van, ha az emberek boldo­gok. Ezért is áldozza tfel unal­massá vált Tommykáját a hirtelen feltűnt, gyönge és gyámoltalan barátnője ol­tárán. S tulajdonképpen a jó szíve nem hagyja veszni Braemert, e rendkívül ké­nyelmes, ám igen furfangos bérlőt sem. Ezzel megmenti és felvirágoztatja az eddig igencsak ráfizetéses cukrász­dát. És mint a szalonvígjá­tékok végkifejlésében szo­kás: minden kibogozódik, s hőseink boldogan borulnak egymás karjaiba. Ez is kell a tévénézőnek• Mert unja már a sok poli­tizálást, a le- és elszámolá­sokat, a vért çs a terrort. Engedjük meg azt, hogy szó­rakozhassanak is egy kicsit az emberek. Hajdúfy Miklós jó nyomon halad az ez irá­nyú igények kielégítése ér­dekében. Több hasonló mű­fajú régebbi rendezése kö­zül nekem az lllatszertár volt a legemlékezetesebb. Sok-sok bemutatásra érde­mes könnyebb hangvételű darab hever még a köny­vespolcokon. A közönség nem marad majd hálátlan, ha tévéképernyőjén idővel feltűnni látja azokat. Buzafalvi Győző (szenográdi) Vélemény A kis cukrászda t

Next

/
Thumbnails
Contents