Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

2 NOGRAD 1989. AUGUSZTUS 23., SZERDA Kilenc magyar őrizetben Előzetes letartóztatásba helyezték kedden azt a kilenc magyar állampolgárt, akiket hétfőn vett őrizetbe a Vencel téri tüntetésen a csehszlovák rendőrség. Közülük hármat, akik televízió-, illetve filmoperatőrök, ma szabadlábra he­lyeznek. fl bátonyterenyei városi pártbizottság nyilatkozata a Nógrádi Szénbányák dolgozóinak a pécsi bányászdemonstrációboz való csatlakozásának támogatásáról A csehszlovák közbizton­sági szervek kedden arról tájékoztatták a prágai ma­gyar nagykövetséget, hogy ügyészi döntés alapján a közrend súlyos megsértése miatt előzetes letartóztatás­ba helyezték azt a kilenc magyar állampolgárt, akiket hétfőn vett őrizetbe a Ven­cel téri tüntetésen a cseh­szlovák rendőrség. A kilenc személy neve a következő: Lantos István, Pesti László, Kerényi György, Deutsch Tamás, Németh László Ákos, Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja tegnap az NSZK külföldi képvi­seletein tartózkodó NDK- menekültek kérdésének meg­oldása végett felajánlotta, hogy azonnal kész találkoz­ni Erich Honeckerrel, az NDK párt- és állami vezető­jével, ha ezzel messzeható és tartós könnyítéseket tud­na kieszközölni az emberek javára. A rendes évi szabadsága után megtartott első sajtó- értekezleten egyúttal kihasz­nálta a lehetőséget arra is, hogy külön őszinte köszöne­tét mondjon a magyar kor­mánynak a menekültkérdés­ben tanúsított építő jellegű magatartásáért. A bonni kormányfő véleménye sze­rint azonban az NDK nél­kül Budapesten sem lehet megoldást találni. Bejelen­tette, hogy az Erich Hone­Augusztus 21-én, hétfőn 22.40 órakor halálos kimene­telű fegyveres baleset tör­tént a Vas megyei Répce- vis—Peresznye községek kö­zötti magyar—osztrák ha­társzakaszon. A határvonal közelében szolgálatot telje­sítő két határőr ' felszólítás­sal és figyelmeztető lövések alkalmazásával három sze­mély Ausztriába irányuló tiltott határátlépését igye­kezett megakadályozni. Schulz Kurt-Werner NDK- állam polgár a határvonal közvetlen közelében az őt feltartóztatni akaró határ­őrt táskájával megütötte, és miután a katona a földre esett fejbe is rúgta. Dula­kodás kezdődött közöttük, Bukarestben 1944. augusz­tus 23-án, pontosan 16 óra­kor kezdődtek a párizsi bé­keszerződést is nagymérték­ben befolyásoló drámai ese­mények. Ekkor érkezett a királyi palotába Mihai An- tonescu miniszterelnök és névrokona, Ion Antonescu külügyminiszter. Mindket­ten arra törekedtek, hogy megnyerjék Mihály király támogatását egy totális moz­gósításhoz. Iasi térségében a szovjet csapatok ugyanis áttörték a frontvonalat, s ezzel szabaddá vált az út Bukarest felé, küszöbönállt a katonai összeomlás. Ion Antonescu arra kér­te a királyt, hogy intézzen felhívást a román nemzet­hez, s buzdítsa harcra a né­Huber Pál, Bodó Gábor, Pa­taki Gábor és Kubinyi Ger­gely. (Korábbi hírünkben Szeszák Zsolt neve is szere­pelt a letartóztatottak kö­zött, e hír azonban nem iga­zolódott be.) A csehszlovák külügyminisztérium konzuli főosztálya ugyancsak ked­den azt közölte a prágai ma­gyar nagykövetséggel, hogy a kilenc előzetes letartózta­tásba helyezett magyar kö­zül hármat, Huber Pált, Lan­tos Istvánt és Pesti Lászlót ma délután szabadlábra ckeren pénteken végrehajtott epeműtétré való tekintettel, az NSZK kormánya egészen a keddi kora reggeli órákig a berlini vezető legközeleb­bi környezetével volt kap­csolatban. Jelezte, hogy ál­landó és szoros érintkezést tart fenn Hans-Jochen Vo- gellal, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) elnöké­vel is. Bonni politikai körökben emlékeztetnek / rá, hogy Hans-Jochen Vogel a napok­ban bajorországi üdülőhelyén fogadta a menekültügyi kér­dések humanitárius megol­dásával foglalkozó Wolfgang Vogel NDK-ügyvédet, Erich Honecker bizalmasát. Egyelőre nem tudott tá­jékoztatást adni afelől, hogy van-e mozgás a probléma megoldásában. Nyomatéko­sította ellenben azt a néze­tét, hogy a kialakult hely­zetért az NDK vezetését ennek során 10—12 méterre osztrák területre sodródtak át, ahol az NDK.állampol­gár a határőrtől el akarta venni fegyverét. A birkó­zás, a fegyver rángatása közben a figyelmeztető lö­vés során már korábban ki- biztosított. és csőre töltött géppisztoly elsült, és az NDK-állampolgárt halálosan megsebesítette. A járőrök a sérültet segítségnyújtás­ra alkalmas helyre szállítot­ták, de a gyors orvosi be­avatkozás sem járt ered­ménnyel. Az NDK-állampol- gár élettársa és hatéves gyermeke nem sérült meg. Az ügyben a vizsgálatot a Győri Katonai - Ügyészség folytatja, és az eddigi elő pet. Az audiencia heves szó­váltásba torkollott, s mi­előtt Ion Antonescu az ajtó­hoz ért volna, a király kö­zölte vele: „ön le van tar­tóztatva'’. Tisztek léptek be, Antonescuékat elfogták, el­vezették, s átadták egy fel­fegyverzett munkásosztag­nak, amelyet nem sokkal korábban hívtak a palotá­ba. A csoport parancsnoka a kommunista Emil Bodna- ras, a készülő felkelés kato­nai bizottságának vezetője volt. Az történt, aminek ilyen­kor egy jól szervezett felkelés esetében történnie kell: az antifasiszta mozgalomhoz feltétlenül hű katonai ala­kulatok elfoglalták a fővá­ros fontosabb pontjait, a kormányhivatalokat, a rádi­helyezik. őket, akik televí­ziós újságírók, azért vették hétfőn őrizetbe, mert a Ven­cel téri tüntetéskor annak ellenére folytatták a jelene­tek rögzítését, hogy annak abbahagyására szólította fel őket a rendőrség. A cseh­szlovák törvények szerint egyébként az előzetes letar­tóztatásban negyvennyolc óráig lehet tartani valakit, az ügyész ezt újabb negy­vennyolc órával, rendkívüli esetben további tizennégy nappal hosszabbíthatja meg. A prágai magyar konzul kérte a csehszlovák hatósá­gokat, hogy hivatali köte­lességének megfelelően ta­lálkozhasson a kilenc ma­gyar állampolgárral (a cseh­szlovák hatóságok azonban terheli a felelősség. Noha a hivatalos Bonn-nak vál­tozatlanul eltökélt szándé­ka, hogy az NDK-val kö­vetkezetesen elmélyítse a kölcsönös jobb megértést és az együttműködést, és nem óhajt szembekerülést, a je­lenlegi menekülthelyzet tar­tós fennmaradása nagy­mértékben megterhelheti a viszonyt. Márpedig ebben senki sem érdekelt, legke­vésbé az NSZK nem. A nyugatnémet kormány elvi álláspontja, hogy nem óhajtja egy esetleg egész Európára nézve vészterhes következményekkel terhes NDK-beli válság bekövet­keztét — mondta a kancel­lár, aki az Erich Honecker- nek küldött levelében is megismételte: nem cselek­szik olyasmit, amivel desta­bilizálhatja a másik német államot, mert abból semmi jó nem származhat. zetes megállapítások sze­rint baleset történt. Közben azt is, megállapították, hogy a fenti személyek augusz­tus 20-án este Zsira köz­ség térségében már kísérle­tet tettek az Ausztriába irá­nyuló szökésre, de a határ­őrizeti szervek előállították őket. Meghallgatásuk és fi­gyelmeztetésük után felszó­lították az NDK-beli csalá­dot a nyugati határszakasz környékének elhagyására. A Magyar Népköztársa­ság Külügyminisztériuma az eseménnyel kapcsolatban kérte ,,a határeseménveket kivizsgáló osztrák—magvar vegyes bizottság” soron kí­vüli összehívását. ót és a telefonközpontot, megbénították a német ala­kulatok közötti hírforgal­mat. Mihály király este tíz­kor mondott beszédet a rá­dióban: felszólította a had­sereget, hogy ne tanúsítson ellenállást a Vörös Hadse­reggel szemben. Hitler állítólag őrjöngve szerzett tudomást a fordu­latról. A Németország olda­lán éveken át folytatott ro­mán hadviselés nem volt lényegtelen tényező Berlin számára: Románia- már a háború elején kilencvenezer embert veszített az Odessza alatti harcokban; a Donnál 252 ezer katonát vonultat­tak fel, a veszteség itt 116 ezer fő volt; a Volgánál pe­csak azt engedték meg, hogy kedden délután egyet keres­hessen fel. A konzul Pesti Lászlót választotta, mivel annak idős édesanyja aggó­dik fiáért.) ☆ Kedden egyébként Prágá­ban nyugalom volt, délután öt óra körül egy észak-cseh­országi népi együttes és egy vasutas-fúvószenekar szó­rakoztatta a Vencel tér alsó részén, a hétfői tüntetések színterén a turistákat és a prágaiakat. A hétfői esemé­nyekre csupán az emlékez­tetett, hogy továbbra is nagy a rendőri készültség, a járókelőket rendszeresen igazoltatják, főleg a fiatalo­kat. Kiújultak a feszültségek az örmény— azerbajdzsán határon Ismét meglehetősen fe­szült a helyzet a Kaukázus térségében: Bakuból sztráj­kokat jelentenek, .Jereván­ban jelentős fennakadások vannak a mindennapos élet­ben. Az örmény pártveze­tés felhívásban kérte az azerbajdzsán párt segítsé­gét. Rendkívül feszült a hely­zet Karabahban, az ör­mény—azerbajdzsán hatá­ron, valamint a Nahicsevá- ni Autonóm Köztársaság­ban. Eközben Jereván és az örmény Köztársaság életét néhány napja rendkívül sú­lyos benzinhiány bénítja. Jelentős gondok vannak a lakosság alapellátásában is, s komoly problémákat okoz az építőanyag-hiány. Az áldatlan állapotok elő­idézője az, hogy — a Kom- szomolszkaja Pravda szerint — elszaporodtak a vasúti szerelvények elleni táma­dások, és a mozdonyvezetők nem vállalkoznak a szállí­tási a. A lap érzékelteti, hogy a „huligán” támadá­sok, a vagonok fosztogatá­sai nem csupán azer-( bajdzsán, hanem örmény területeken is elharapództak. dig 57 ezer katonát vesz­tettek a román csapatok. A felkelést előkészítő munka már 1943-ban sike­reket ért el. Az ellenállást főként a kommunista párt szervezte, de a fasizmus elleni harcban annak ide­jén szövetségesre talált a Petru Groza által vezetett Ekésfrontban, a szociálde­mokratákban és a MADOSZ- ban, a Magyar Dolgozók Or­szágos Szövetségében. A fegyveres felkelés sikerét azonban végső soron a szov­jet offenzíva teremtette meg, hiszen az országban ekkor hétszázezer főnyi né­met katonaság állomásozott, a fővárosban pedig 11 ezer német katona volt.. A né­metek augusztus 24-én még bombázták a fővárost, de már nem tudták visszafog­lalni a fővárost. A Vörös Hadsereg végül augúsztus 30-án vonult be a már szabad Bukarestbe. A né­met haderő a Kárpátok mögé vonult vissza, de ez B történelem újabb fejezete volt már.. „ A városi pártbizottság tá­mogatja a Nógrádi Szénbá­nyák dolgozóinak azt az el­határozását, hogy csatlakoz­nak a pécsi bányászok augusztus 30-i figyelmez­tető demonstrációjához. E tömegmegmozdulást — azo­nosulva a bányászok gond­jaival — szükségszerű lépés­nek tartja. Ügy látja, hogy a vállalat bizonytalan helyzete, fel­számolástól való fenyegetett­sége máris több politikai fe­szültség forrása Bátonytere- nvén és környékén. Meg­győződése, hogy a Nógrádi Szénbányák kellően át nem gondolt felszámolása több ezer — bányához kötődő — ember élethelyzetét, egzisz­tenciáját veszélyeztetné, s pótolhatatlan rést ütne a város életében is. Megszű­nése a térségben olyan fog­lalkoztatási feszültségeket (Folytatás az 1. oldalról.) mét fokozott figyelemmel kísérik. Ugyanez vonatko­zik a működési költségve­tésre, valamint a fejlesz­tésre. A további tennivalók kö­zött megfogalmazták á for­ráshiányok pótlását kor­szerű gazdálkodási formák alkalmazásával, illetve tar­talékok feltárásával és fel- használásával. A testület legközelebbi összejövetelén ismét napirendre tűzi ezt a témát. A művelődési, egészség- ügyi, ifjúsági és sportosz­tály tevékenységéről szóló beszámolóval folytatta mun­káját a vb. Ennek során egyebek közt szóltak arról, Az új kormány megala­kításáról folytatott hosszan tartó négyszemközti megbe­szélést kedden Varsóban a leköszönő lengyel minisz­terelnök utódjával Tadeusz Mazowieckivel. Kiszczak és Mazowiecki áttekintették az ország po­litikai, gazdasági és társa­dalmi problémáit is. A szűkszavú közlemény nem tartalmaz részleteket, de a két politikus alighanem el­eredményezne, melyek leve­zetése helyi, illetve megyei erőfeszítésekkel, erőforrá­sokkal nem lehetséges. A pártbizottság ugyan­akkor tudatában van an­nak is, hogy a gazdaság kí­vánatos szerkezetátalakítása, a tartósan veszteséges tevé­kenységek felszámolása nem hagyhatja érintetlenül a vá­ros és környéke gazdasá­gát, az itt élőik helyzetét sem. Ezért szükségesnek tartja a kialakult helyzet központi szintű megvizsgá­lását, és olyan határozott kormányzati döntése^ meg­hozatalát, amelyek — a szén­bányák esetleges felszámo­lása mellett is — biztosít­ják a térség gazdasági szer­kezetének megújítását, a tar­tós foglalkoztatás megol­dását és az itt dolgozók életkörülményeinek javítá­sát. hogy az integráció óta el­ső ízben készült ilyen szám­vetés, mely két-évre te­kint vissza. összetételéből adódóan igen szerteágazó az osztály feladatköre. Alapvető fel­adat az intézményirányítás, amelynek hatásköre sokat változott nemcsak a kor­szerűsítés, hanem a jog­szabályváltozások következ­tében is. Dr. Balogh Miklós, a vá­rosi tanács elnökhelyettese az elhangzottakhoz fűzött összegzésében az osztály te­vékenységének szervezeti problémáiról szólt, s fel­hívta a figyelmet az ará­nyosabb munkamegosztás szükségességére. sősorban a Szolidaritás—pa* rasztpárti—demokrata kor­mányban Való LEMP-rész- vételről cserélt véleményt. Kiszczak ugyanis nyilván nem csak mint leköszönő miniszterelnök, de mint a LEMP KB Politikai Bizott­ságnak tagja tárgyalt a Szolidaritás, párti politi­kussal. A párt vezetésé­nek legfrissebb állásfoglalá­sát tolmácsolhatta, hiszen kedden ülésezett' a LEMP KB Politikai Bizottsága is. NÓGRÁD sajtószolgálati közleménye A Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség me­gyei bizottsága nem csatlakozik a DEMISZ kezdeményezé­séhez, mely szerint „gyűjtsünk aláírásokat a köztársasági el­nök mielőbbi megválasztása érdekében”. — Véleményünk szerint a kezdeményezés súlyos politi­kai károkat okozhat a kibontakozó kerékasztal-tárgyalások­nak. — A kezdeményezés negatív hatásai lehetetlen helyzetbe hozhatják az MSZMP jelöltjét — Pozsgay Imrét — is, aki ma az egyetlen jelölt.-r- Ügy gondoljuk, hagy a köztársasági elnök intézményé­ről a nemzeti kerékasztalnak és a parlamentnek együtte­sen kell megállapodnia. Boldvai László NODISZ első titkára Kohl köszöneté Magyarországnak Halálos sebesülés dulakodás közben Román fordulat negyvenöt évvel ezelőtt ■ Mérleg a tanácsi gazdálkodásról Mazowiecki—Kiszczak megbeszélés

Next

/
Thumbnails
Contents