Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

1989. AUGUSZTUS 23.. SZERDA NO( ; KAI) 3 Szilfai Józsefné, a Szilas Tsz részére dolgozza fel a tejoltú gólyafüvet. Fotó: Rigó Mivel a Drugonion Gyógynövény Begyűjtő és Forgalmazó Szövetkezet a tavalyi évben a versenytársak között az átlagnál jobb évet zárt, pluszt adott, ezért a MÉM dicsérő oklevéllel tüntette ki a kollektívát. A szövetkezeti vállalat magába foglalja a megyében lévő termelőszövetkezetek döntő többségét. Igazgatótanácsa másfél évvel ezelőtt úgy döntött, mivel kinőtték a régi feldolgozóhelyeket, újakat ell építeni, hogy képesek legyenek a megnövekedett gyógy- fűszernövények befogadására, feldolgozására. A fejlesztéshez szükséges pénzhez exportbővítő pá­lyázat elnyerése útján, , vi­szonylag olcsó és hosszú le­járatú hitel (15 év) segít­ségével jutottak hozzá, meg­toldva saját anyagi lehető­ségeikkel. A kivitelezéshez tavaly ősszel kezdtek hozzá. A két épület létrehozására — áfa nélkül — 18 millió fo­rintot költöttek. Mivel a tervezett technikai beren­dezések ára növekedett, s közben az igények is meg­változtak, a tervezettnél ol­csóbb megoldást kellett ke­resniük a műszaki, techni­kai színvonal korszerűsítésé­ben. A mostani új csarnokok közül az egyikben gyógy- és fűszernövények vágása, őrlése és feldolgozása fo­lyik nagyobb kapacitással. A másikban kialakított élel­miszerblokkról a készáru kerül le. Őszre, itt teljes kapacitással dolgoznak majd. A közös vállalatnak igen kiterjedt — 250—300 főt ma­gába foglaló — felvásárlási hálózata van az egész or­szágban. Ezzel a gárdával január l-jétől 200-fajta gyógynövényt vásárolnak fel. Míg korábban 50 százalékot képviselt a vadon termők aránya, 50 százalékot pedig nagvüzemileg állítottak elő, addig ez mára, a külföldiek kívánságára a vadon termők irányába tolódott el, s meg- ' közélíti a 80 százalékot. A piac igénye, a gyógy- és fűszernövények árának alakulása előre nem mérhe­tő fel, mivel a külföldi megrendelők- tavasszal és ősszel jelzik igényüket, ek­kor kötik meg a szerződé­süket. Hozzájuk igazodva, mindig azokat a növényeket gyűjtik be, amit a vevő ke­res. Ez a rugalmasság fel­tétele a külföldi piac meg­tartásának. Tavaly egymillió dollár bevételt vallhatták magukénak, a tőkés orszá­gokba eladott gyógynövé­nyekből. A megrendelők kö­zött több olyan van, aki régi partnere a közös vál­lalatnak. A listán NSZK-, francia, olasz, svéd és svájci vevő szerepel. Az értékesí­tést a PHARMATRADE Külkereskedelmi Vállalat végzi, amely ugyancsak tag>- ja a közös vállalatnak. A legtöbb és legnagyobb gondot az infláció, a felvá­sárlási árak növekedése, a kiszámíthatatlanul emelke­dő bankkamat, valamint a csökkenő állami támogatás okozza. A felsoroltak miatt az idén előreláthatóan igen minimális nyereséggel kel! megelégedniük. Emiatt van­nak tagok, akik azzal a gondolattal kacérkodnak, hogy befektetett tőkéjüket kiveszik, és megpróbálják máshol előnyösebb módon kamatoztatni. A csekély nyereségben szerepe van még annak is, hogy az elszegényedő dél- európai országok, mint ver­senytársak, jelentős meny- nyiségben és olcsó áron kí­nálják portékájukat. Sze­rencsénkre a hazánkban be­gyűjtött növények minősége jobb, s ha nem is mindig n kívántnak megfelelően, de az előbb említett előnyt si­kerül elismertetni az árak­ban. —■ venesz — Magánvállalkozókat keres .a McDonald's Amikor Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója aláírta a vegyes vállalat megalapításáról szóló szer­ződést Steven J. Barners- szel, a McDonald’s Corpo­ration alelnökivel, ezt mond­ta: ..Hiszek benne, hogy Magyarországon is lehet egyenletesen, megbízhatóan jó minőségű árut termelni, és azzal tömegeket kiszol­gálni.” Azóta bebizonyoso­dott, hogy valóban lehet. Most, majdnem három év­vel később. Fazekas Endre ügyvezető igazgató így be­szél : — Hamarosan, legkésőbb a jövő év elején nyitunk Bu­dapesten, a Nyugati pálya­udvar mellett és Győrben, sétálóutcában, a Hungá­ria étterem helyén. 1990 végéig megépül a kispes­ti és 1991 elejére elkészül a pécsi McDonald’s. Az ingatlanok kiválasztá­sa, megépíttetése mellett a jövendő gyorséttermek be­rendezéséről, nyersanyag­ellátásáról és személyze­tének kiképzéséről is gon­doskodni kell. A Marx téri üzlet alkalmazottait szep­tembertől kezdik kiválogat­ni, és a Régiposta utcai étteremben betanítani. Győr­ben, ahol nincs hasonló is­kola, az új üzlet lesz a gya­korlatozás színhelye. Ügyelve a részletekre, így a fokozatosságra is, éven­te legfeljebb 3—4 üzletet szabad nyitni. A főváros­ban összesen 15—20 gyors- éttermet terveznek, azokat is meghatározott helyekre. A Belvárost, a közlekedési csomópontokat és a regio­nális központokat — Kis­pest, Újpest, Óbuda keres­kedelmi centrumát — cé­lozták meg. Es a magánvállalkozókat. Rájuk is számítanak, ugyan­úgy, mint másutt. A győri lesz az első ma­gyarországi üzlet, amelyet magánvállalkozó kezelésébe adnak. Hogy személy sze­rint ki lesz az illető, az még nem dőlt el. Minden­esetre olyan vállalkozót ke­resnek, aki nemcsak pén­zét, hanem egzisztenciáját is erre teszi fel : húsz évre szóló szerződést kötnek vele. Kezdetben a magánvállal­kozó — először Győrben, az­után másutt is —; csupán bérlő. Később azonban társ- tulajdonossá válik. A szerző­dés értelmében néhány év elteltével köteles a képző­dött nyereségből 25—30 milliót befektetni — vissza­invesztálni — az üzletbe. Ezzel átmegy a tulajdoná­ba több konyhagép és más berendezési tárgy. Nem így az ingatlan, amit a vállalat szigorúan, mindenütt a vi­lágon- a saját tulajdonában tart. Alighanem ez is garan­cia arra, hogy a hamburger íze, színe, súlya Chicagó­ban, Becsben és Győrben pontosan azonos legyen, hogy a Big JVIac megbízha­tósága sehol se szenved­hessen csorbát. Gál Zsuzsa II néppel szövetkezzünk Mind a párt és a kor­mány. mind az ellenzék re­formprogramjait olvasva óhatatlanul is szemünkbe ötlik egy makacs tény: n«m sikerült szakítanunk a fe­lülről való leváltás módsze­rével. Eddig a problémák meg­oldását egy — mindent át­fogó — ideológiától vártuk, most pedig különféle gazda­sági elméletektől. E teóriá­ban egyesek továbbra is kü­lönféle dogmákra hivatkoz­nak. mások pedig a maguk külön bejáratú politikai és közgazdasági elméleteire- A közöttük dúló vita- ismét a nép feje fölött folyik, a ré-* gi, be nem vált, rossz mód­szer szerint. Különösen vilá­gosan kitűnik ez például a magukat baloldaliaknak ne­vezők elhangzott nézeteiből. Annyira így van ez, hogy az ellenfeleik is megelégszenek azzal, hogy hagyják őket szerepelni és megelégedetten konstatálják, hogy minden megnyilvánulásukkal önma­guk ellen dolgoznak. Törvényszerű ez, mert baj- oldaliságuk nem igazi balol- daliság A baloldaliság min­dig a tömegekre való tá­maszkodást jelentette, még­pedig nemcsak szép szavak­ban. de tettekben, cselekede­tekben is. Azt ma már mindenki tudja, hogy népen nemcsak az élcsapat tucatokban ‘kife­jezhető vezetőségét, esetleg egyetlen tévedhetetlennek deklarált személyt kell érte­ni. A nép igencsak jól kö­rülhatárolható fogalom és semmiképpen sem jelenti a bármekkora hatalommal ren­delkező kisebbséget. A nép nagy többsége isoha nem tekintette magáénak a nevében intézkedőket, ural­kodókat. Hamis volt ezért, hogy egyre gyakrabban a mun­kásosztályra, a dolgozó nép­re hivatkoztak. Nálunk a kommunista pártnak legfel­jebb a vezetői hittek — s azok közül is a többség csak ideig-óráig — abban, hogy a munkásosztály érdekeit kép­viselik- A kommunista pár­tok Magyarországon még a tagok véleményét sem kép­viselték. Ezt bizonyítja az is, hogy a legutóbbi időben a reformkörök népszerűsége a párttagság ikörében Imilyen hallatlan gyorsasággal nö­vekszik. A baloskodók ideje lejárt. Négy évtizedük volt arra hazánkban, hogy igazukat, tételeiket bizonyítsák. Ezt nem tudták megtenni. j A sikertelenség azonban csak őket, a balosokat és nem baloldali gondolatot járatta le. A népet, a dolgozó embert támogató igazi baloldalnak fontos helye van a politikai élet palettáján, nálunk és a világ szinte minden részé­ben. Mert igazi baloldali­ság nélkül például Európá­nak e térségében |nincs iga­zi társadalmi megújulás. Ezt a baloldaliságot azon­ban nem lehet úgy elkép­zelni. hogy ez valamiféle egy táborba tartozást jelent azokkal, akik nyílt vagy na­gyon bimkolt formában a sztálinizmust, a hatalmasko­dást, a demokrácia semmi- bevételét célozták meg a gyakorlatban, még akkor is, ha anngk leghumánusabb formáját választották is­Vitathatatlan: legfontosabb politikai ügyünk, hogy tmeg­teremtsük a demokrácia al- kotmányds feltételeit. De hiba, hogy eközben százszor annyi szó esik a parlament­ről, mint a helyi tanácsok­ról. A reformerek egy része arra hivatkozik, hogy elő­ször fent kell rendet terem­teni, s aztán alul a rend ma­gától, vagy nagyon kis mun­kával is létrejön Ez a fe­lülről való megváltás feje tetejére állított dolog. Fent ugyanis csak akkor lehet rend, demokrácia, ha alul az van és ha ezen épül fel a demokrácia csúcsa, a par­lamentarizmus. A demokrá­cia felülről lefelé építéséből eddig mindenütt embertelen diktatúra, gazdasági vissza­esés lett, nem demokrácia és gazdasági haladás. A demokrácia alulról jövő építkezéséhez az kell, hogy szinte minden állampolgár számára legyen lehetőség a gazdasági autonómiára. a gazdasági függetlenségre. Ezt csak akkor lehet meg­valósítani, ha az emberek százezrei kiélhetik gazdasá­gi aktivitásukat, kreativitá­sukat, tehát ha sok százezer kisvállalkozás működik ha­zánkban- Ebben az irányban még alig tettünk valamit azon kívül, hogy ezt a szek­tort megtűrtük, .szavakban deklaráltuk fontosságát. Ez kevés. Politikailag, anyagi­lag, gazdaságilag bátorítani és támogatni kell azokat, akik -vállalják a kockázatot, hogy új dolgokat csinálja­nak, a maguk hasznára, a legtöbbször a nemzet javára. Az igazi demokráciához az is szükségeltetik, hogy minden település politikai­lag és gazdaságilag ia lehető legfüggetlenebb legyen. Ren­delkezzék tehát saját ta­náccsal, iskolával, földdel, annak hasznosítási jogával, legyenek saját bevételei, ne függjön a felső állami szer­vektől, hatóságoktól, sem politikailag sem gazdasági­lag. Fontos ezt hangsúlyoz­ni azért is. mert e tekintet­ben hátrább vagyunk ma még annál is, amit már 1945-ben elértünk. A demokrácia életeleme, hogy legyenek erős helyi közösségek, »egyesületek: és pártok. Az erősökön csak azokat szabad érteni, ame­lyek nincsenek felülről füg­gő viszonyban, hanem tőlük függenek, hozzájuk igazod­nak a felső szervezeteik. Nem demokratikus iaz a párt, amelyik nem tagságá­tól, hanem vezetőségétől függ. Sajnos, pillanatnyilag rossz helyzetben vagyunk, mert jelenleg nincs egyetlen igazán demokratikus pár­tunk sem, legfeljebb ígére­teink vannak ezek megalko­tására- A megvalósulást nagymértékben akadályozza, hogy a jelenlegi pártok szin­te minden idejüket, energiá­jukat a csúcsszervezeteikben folyó hatalmi harcra, és a versenytársaikkal való esz­mei vitákra, fordítják, ahe­lyett, hogy igazi reformer­ként legfőbb hivatásuknak, kötelességüknek azt tekin­tenék, hogy lent, az emberek között szervezzék a társa­dalmat. Az lenn'e a feladat, hogy e szervezés közben a pár­tokban szerezzenek érvényt a tagság akaratának, szer­vezzék a helyi közigazga- ,tást. segítsék a vállalkozói kezdeményezéseket, küzdje­nek azért, hogy az ország­ban a nép többségének aka­rata legyen az iránymutató, nem pedig ilyen vagy olyan ideológia. Ne a párttól, az élcsapattól, függjön a .nép sorsa, hanem a páPt függ­jön a párt. Kopátsy Sándor ________________1_.________ A település szennyvizéből nyert biogázzal fű lenek, világítanak, s működtetik az elektromos berendezéseket a Fejér Megye* Vízművek székesfehérvári .szennyvíz­telepén. A v állalat az Ipari Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízgaz iclkodás! Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával vásaroita meg azt a biogázmoiort, > amely a keletkező gáz egy részét villamos energiává alakítja át. A számítások szerint a 274 kilowatt teljesítményű motor beállításával máris napi 4500—500» forinttal mérséklődnek a telep energiaköltségei. Képünkön: a szennyvíztelep gázmotorja, amellyel áramot fejlesztenek. A beru­házási költsége 2—-3 év alatt megtérül. ■ ”... v ' , . Àxt gyűjtik, amit a y*y6 magY**x! A vadon termőket kedvelik a külföldiek

Next

/
Thumbnails
Contents