Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
1989. AUGUSZTUS 15., KEDD no<;rad 3 fl Központi Statisztikai Hivatal NAgrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1989.1. félévi gazdasági eredményeiről Új vb-titkár Hátságon „Tetszik nekem ez a település” Július elejétől új vb-titkára van a Rétsági Városi Tanácsnak dr. Albrecht Mária személyében. A fiatal szakember a Pest megyei Pomázon született, és 1970-ben érettségizett a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban. — A harmadik osztályban kezdtem el játszani a gondolattal, hogy valamilyen jogi pályára lépek. Apukám sokáig bírósági ülnök volt, talán ezért vonzódtam a bírói munka felé. Az esztergályos apa és a fonónő anya gyermeke érettségi után az egyik budapesti bíróságon helyezkedett el. Gépírónőként, hogy személyesen vehessen részt a polgári tárgyalásokon, élőben láthassa-hallhassa az eseményeket. Kamaszkori vágyainak teljesülése 1972- ben kezdődött: felvették a pécsi jogtudományi egyetem levelező szakára. Egy év múlva adódott lehetősége az otthon közelébe kerülni, s az ELTE esti tagozatán folytatta tanulmányait. A jogi doktori diplomát 1979-ben kapta meg. — Közben férjhez mentem — meséli a fiatalasz- szony —, és a férjemnek, aki budapesti és újságíró, nem akaródzott albérletbe költözni. Ez a prózai ok irányított a tanácsi munka felé. Így cseréltem fel a HNF Országos Tanácsának titkárnői állását a pilisvörösvári tanácsi szolgálattal. Különböző, főként igazgatási területeken dolgoztam kilenc évig. A tanácsi munka teljesen megfertőzött. Nagyon jól éreztem magamat, egy idő után azonban kezdett nem tetszeni a vezetői stílus, és váltottam, elmentem a helyi takarékszövetkezethez. Béírafckoztam a jogtanácsosi szakvizsgára, melyet azóta le is tettem. — .Hogyan emlékszik,, miként fertőzte meg a tanácsi munka? — Csodálatos sikerélménynek veszem, ha bejön — mondjuk — Mari néni. és ügyének elintézésével, megelégedve megy el. A tanácson közvetlen kapcsolatban lehetek az emberekkel. Ezt nem éreztem a takarék- pénztárban, ezután vágyódtam. Egyébként a régi munkatársaimmal most is jó viszonyba vagyok, tartjuk a kapcsolatot. A tanácsi munka iránti vonzalom hozta dr. Albrecht Máriát Rétságra. Férjével, kilencéves fiával 1988. december 1-je óta él a friss keletű városban, szolgálati lakásban. — A tanácselnökkel megbeszéltük a teendőket, a követelményeket. De, minthogy vezető állásban előzőleg még nem dolgoztam, lassabban ment a szekér. Ám szerintem senki sem vezető állásban születik, valamikor el kel] kezdeni, és az sem lehet hátrány, hogy teljesen alulról indultam el. Minden helyismeret nélkül érkezett Rétságra a család. Az asszony a hatósági osztály helyettes vezetője lett, s igyekezett megszerezni a nélkülözhetetlen információkat. megismerni az embereket. Vb-titkárnak július 3- án nevezték ki. A napi ügyintézésben való részvétel után vezetőként már másként, világosabban látja a tennivalókat. — Ha a jogi egyetem nem sikerül, minden bizonnyal tanácsakadémiára jelentkezem — vallja meg az újdonsült vb-titkár — A pilisvörösvári gimnáziumban például óraadó tanárként államigazgatási ismereteket tanítottam. Itt. Rétságon csak ez hiányzik nekem. A település tetszik, szeretném, ha itt meggyökereznénk- Persze ehhez az is kell, hogy a férjemet kicsit közelebb csábítsam Pestről. Legalább Vácig, mert a megyeszékhely nagyon messze van. — S mint tanácsi vezetőnek. mi a legközvetlenebb célja? — Szeretnék mielőbb rétságivá válni. Ügy érzem, nem lesz nehéz, hiszen itt a többség ugyanolyan betelepült, mint én, a családom. Aztán nagyon szeretném, ha Rétság embereiért minél többet tudnék tenni a törvény adta keretek között. S e hitvallásra az egész élet felfűzhető. (ok) (Ftílytatás az 1. oldalról.) ezer forint értékű munka jutott. A megye földterülete 1989. május 3Í-én 267,4, mezőgazdasági területe 141,8 ezer hektár. A művelési ágak között a korábban megkezdett pozitív irányú átrendeződés folytatódott- A mező- gazdasági termelés szempontjából kiemelt jelentőségű szántóterület az elmúlt három évben kis mértékben ugyan, de évről évre növekedett. Ugyanez tapasztalható az erdő- és a kert- művelési ágaknál. Csökkenő tendenciát mutat ugyanakkor a gyümölcsös, a szőlő és a gyep területe." Megyénkben is hevesebb a; állat A nagyüzemek állatállománya június végén — az országoshoz hasonlóan — minden állatfajból kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Mint várható volt, a felvásárlási árak növelésére hozott gazdasági intézkedések nem javítottak számottevően az állattenyésztés jövedelmezőségén, ezért az állatállomány tovább fogyott, s ebből eredően a felvásárlás is mérséklődött. A nagyüzemek szarvasmarha-állományának csökkenése meghaladja az országosat. Június végén 37,9 ezer darab volt, amely 6 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időpontjában. Ezt meghaladó, 6,4 százalékos a tehén- állomány mérséklődése, számuk a fenti időpontban 14,3 ezer darab. Nagymértékű és az országosat is meghaladó a visz- szaesés a sertésállományban. A nagyüzemek sertésállománya június 30-án 34,2 ezer darab, 11 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Az anyakoca-állomány 2,6 ezer darab, mintegy 8 százalékkal csökkent' À juhállomány mérséklődésének üteme lassult. A nagyüzemek a fél év végén 4.5 százalékkal kevesebb, 25.6 ezer' juhot tartottak, amelyből 16,5 ezer darab az anyajuh. Az anyajuhok számának gyarapodásából az állomány kismértékű növekedésére számíthatunk. A 1 termelőszövetkezetek baromfiállománya a múlt évi értékesítési gondok és alacsony árak miatt mintegy harmadára esett vissza. A vágóállatok és állati termékek I. félévi értékesí- sítése néhány kivételtől eltekintve összességében elmarad az 1988. év hasonló időszakától Vágómarhából az év első hat hónapjában 2067 tonnát értékesítettek, amely 6 százalékkal több mint a múlt év első fél évében. Ez az értékesítési többlet azonban ismét egybeesik az állatállomány, főként a tehénállomány csökkenésével. ,amely további mérséklődést vonhat maga után. A vágósertés-értékesítés 84 százaléka az egy évvel korábbinak (2972 tonna). Ez részben megyei sajátosság, országosan ugyanis növekedés figyelhető meg. A kisgazdaságok állateladásainak csökkenése közel egyharmados. Ebben az önfogyasztás növekedése is szerepet játszik A baromfihús-értékesítés 361 tonna, az országoshoz hasonlóan, de azt többszörösen meghaladó mértékben, közel 60 százalékkal esett vissza. Csökkent a tojásértékesítés is, amely mindössze 787 ezer darabot tett ki. Tejből 21 millió litert értékesítettek a gazdaságok, ez az országoshoz hasonló. 3 százalékos növekedést jelez. A gyapjúértékesítés volumene (131 tonna) nem éri el a múlt év első félévit. A mezőgazdasági nagyüzemekben egyes ipari tevékenységek megszüntetése és a természetes fogyás miatt a foglalkoztatottak és a fizikai foglalkozásúak száma is tovább mérséklődött, közel azonos mértékben Az állami gazdaságokban a Tél év alatt 13 százalékkal dolgoztak kevesebben, létszámuk 1879 fő, ebből a fizikai foglalkozásúak száma 1530 fő. A termelőszövetkezetek foglalkoztatottainak száma 13 056 fő, 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év első fél évében, ebből 10 979 fő fizikai fpglal- kozású. A megyei székhelyű szervezetek 1989- első hat hónapjában egymilliárd forintot fordítottak beruházások megvalósítására. A pénzügyi teljesítés folyó áron számítva több mint negyedével haladja meg az egy évvel korábbit. A beruházási kifizetéseken belül a gépi ráfordítások növekedése gyorsabb, mint az építéseké. Mindez arányeltolódást eredményezett a gépi beruházások, azon belül is elsősorban a nem rubelelszámolású importgépek javára. Többen mennek, mini jönnek A megyében 1989. I. fél évben 14 — egyenként 5 millió forint feletti költség- előirányzatú — beruházás kivitelezése kezdődött. A beruházások jelentősebb hányada az anyagi ágak —, mintegy negyede pedig a nem anyagi ágak fejlesztésére irányul. Kiemelésre érdemes többek között a helyközi távbeszélő igazgatóság közel 100 millió forintos köítség-előirányzatú beruházása, a Salgótarjánban épülő új üzletház és ABC’áru- ház, az Erdőtarcsán létesítendő vízmű, valamint a rétsági bankfiók kivitelezése. Nógrád megyében az elmúlt fél évben befejeződött a pásztói papírraktár bővítése és sor került a diós- jenői termelőszövetkezet tehenészeti telepének a rekonstrukciójára. Az előbbi 11,5, az utóbbi 40 millió forintba került. Ezen túlmenően a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a szemestermények vasúti szállításának korszerűsítése érdekében bővítette a Pásztón meglevő telepét. Nógrád megye lakónépessége 1989. január 1-jén 227 101 fő volt, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az élve születések számának csökkenése 1988. évben megállt, a 2726 élveszületés 0,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A halálozások száma 3093, 87-tel kevesebb, mint 1987-ben volt. Folytatódott az az irányzat, hogy többen költöznek el a megyéből, mint amennyien ideköltöznek, a vándorlási veszteség 1988-ban 1349 fő. A Nógrád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet információi szerint a megyében a munkaerő-kereslet és -kínálat közelebb került egymáshoz, ugyanakkor nem oldódott meg a foglalkoztatásban korábban is meglevő ellentmondásosság. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyidejűleg érzékelhető munkaerőhiány és -felesleg is. A bejelentett vállalati munkaerőigények növekvő tendenciát mutatnak, a fél év végén 1726 volt, az egy évvel korábbinak több mint kétszerese. A nyilvántartásba vett elhelyezkedésre várók száma 353 fő, közel háromszor annyi, mint 1988. július 1-jén. Közülük 267 fő részesült munkanélkülisegélyben, egy fő átlagosan havonta 3811 forintot kapott. A lakosság készpénzbevételei 1989 I. fél évben — az MNB Nógrád Megyei Igazgatóságának adatai szerint — a korábbi években tapasztaltaknál nagyobb mértékben, 23,5 százalékkal emelkedtek. A lakosság takarékossági hajlandósága, s ebből eredően pénzmegtakarításai érzékelhetően csökkentek. A betétállomány értéke az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságának adatai szerint június végén közel 4,5 milliárd forint, a fél év folyamán 48,3 millió forinttal lett kevesebb. A hitelállomány 5,7 milliárd forint, a fél év folyamán 232,7 millió forinttal növekedett. A hitelek döntő hányadát, 5,2 milliárd forintot a hosszúlejáratú lakás. és ingatlanvásárlási kölcsönök teszik ki, ezek állománya 93,3 millió forinttal növekedett a fél év folyamán. A lakosság eladósodási mértékének növekedését jelzi, hogy 100 forint betétállományra 127,6 forint hitel- állomány jpt. Ez az érték a múlt év közepén még csak 104,8 forintot ért el. Lakások Önerőből... A lakosság helyzete a sorozatos áremelések miatt nehezebbé vált, s emiatt megváltoztak vásárlási szokásai, csökkent a fogyasztás. A kereskedelem, érzékelve a gondokat, olcsóbb beszerzési források után nézett, határainkon belül és kívül is keresett szállítópartnereket. Saját alapjai terhére pedig kiárusításokat, engedményes vásárokat szervezett. Ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom, melynek értéke az év első felében folyó áron 6,5 milliárd forintot tesz ki, változatlan áron nem éri el a múlt év I. fél évének szintjét. A bolti élelmiszer-forgalom kivételével minden árufőcsoportnál csökkenés következett be. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma folyó áron 2,1 milliárd forint, az országoshoz hasonlóan 15,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Változatlan áron azonban mindössze 0,3 százalékos a növekedés. A vendéglátás első félévi 724 millió forintos forgalma folyó áron az országoshoz hasonlóan 3,2 százalékkal haladja meg a múlt év első fél évének forgalmát, ez azonban az árnövekedések miatt jelentős csökkenést takar, változatlan áron 10 százalékosat. A ruházati cikkek értékesítése 541,3 millió forint, folyó áron 13,5 százalékkal nőtt, változatlan áron azonban nem éri el a múlt év első fél évének szintjét. Az áremelkedések ebben az áru- főcsoportban a legmagasabbak. A vegyesiparcikkek 3,1 milliárd forintot kitevő forgalma az, országos 24,4 százalékostól elmaradóan, 17,7 százalékkal növekedett, változatlan áron kevesebb az egy évvel korábbinál. A kereskedelemben a foglalkoztatottak és a fizikai foglalkozásúak száma egyaránt tovább mérséklődött, az előbbieké 3,1 százalékkal 5769 főre, az utóbbiaké 4,2 százalékkal 4013 főre. Nógrád megyében 1989 első felében 246 lakás épült, 14 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A lakásépítések ütemessége 1988 I. fél évéhez viszonyítva kissé javult. A lakások 98 százaléka magánerő fel- használásával készült. A kivitelezések során a már korábban meglevő nehézségek némileg enyhültek, azonban továbbra is gondot jelent az akadozó építőanyag-ellátás, helyenként pedig a nem megfelelő telekellátottság. Fokozatosan mérséklődik az építőipari szervezetek közreműködése a lakásépítésben és egyre nagyobb szerepet kapnak a kisiparosok és más nem építőipari gazdálkodó egységek. A megszűnt lakások száma 31, nagyobb részük a községek állományát csökkentette. A megszűnt lakások kétharmada az egy évvel korábbinak. A megyében 1989 I. fél évben 97 általános körzeti orvos dolgozott, az orvosi körzetek száma pedig 103, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az 1988 I. félévi 4-gyel szemben ez évben 6 volt a betöltetlen általános orvosi körzet. A körzeti gyermekgyógyászok száma 27, betöltetlen gyermekorvosi körzet nincs a megyében. Szécsényben és Rétságon 1—1 gyermekorvosi körzettel, 27-re bővült a betegellátás. A 677 bölcsődei férőhely 4 százalékos mérséklődést mutat az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak 95 százaléka, 3467 fő jelezte továbbtanulási szándékát, egynyolcaddal több mint egy évvel korábban. A növekedés oka elsősorban az, hogy a demográfiai csúcs idején (1974-^75—76) született gyermekek többsége most került ki az általános iskolákból. A továbbtanulásra jelentkezettek közel 16 százaléka gimnáziumot, mintegy harmaduk a szak- középiskolát és közel fele szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát jelölt • meg. Előzetes információink szerint mintegy 80 százalékukat vették fel a megye középfokú oktatási intézményeibe. Szalagrendszcrben készülnek a tűzhelyek Salgótarjánban az SVT-ben. —NÖGRÁD-archív—
