Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-10 / 160. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: MO: A hét zeneműve Bruckner: I. szimfónia 8.50: A hét költőié: Pablo Neruda 9.00: Napközben. 11.00: Zenés délelőtt 11.15: Zeneiskolásoknak zeneiskolások muzsikálnak 11.25: A kolorádóbogár. Rákosy Gergely regényének rádióváltozata 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A francia forradalomról Fekete Sándor sorozata, 3. rész 14.30: Szőnyi Erzsébet népdal­feldolgozásaiból 15.00: Az olvasás gyönyörűsége. 15.30: Kóruspódium. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.10: Szívesen hallgattuk 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: „Kerek istenfaja, szép tizenkét ága...” Az évkör népszokásai Illéstől Szent Bertalanig. 19.15: Kék mezőben ötven csillag. Georgina 19.45: Táncházi muzsika 20.27: Hangos-WK 20.30: Változatok és viták 21.00: Aranylemezek 21.50: Gong. 22.00: Hírvilág 22.30: Zenés portré Giuseppe Patanéról. 23.00: Mérték. Művészeti magazin. 23.36: Mario Filippeschi operaáriákat énekel. PETŐFI RADIO: 8.05: A Gyermekrádió műsora 9.05: Szerelmi kettősök operettekből 9.30: Délelőtti torna 9.40: Rivaldafényben: Réges-régi slágerek 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balatonrádió 12.10: Ifj. Járóka Sándor és Járóka Sándor népi zenekara játszik. 12.25: Kis magyar néprajz 13.05: Miska bácsi levelesládája. 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Nyáridő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.30: Daráló. 20.00: Szentendrei sziget- kerülő 21.08: A Zsebrádió-színház bemutatója. Hallgatni arany 21.28: Nóták. 22.00: „Randevú Szentendrén*' 23.15: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 23.55: A Return To Forever dzsesszegyüttes játszik BARTÓK RADIO: 9.06: Virágh András orgonahangversenye, A Mátyás-templomban 10.14: Operakettősök 10.38: Zenekari muzsika 11.55: Magyar szerzők fúvós- kamarazenéiéből 12.16: Würtz Klára zongora- hangversenye, a Zeneakadémia kistermében 13.05: Lemezek a tegnap slágereiből 13.46: Spirituálék. kórusátiratban 14.05: Zenekari muzsika 15.40: Varsói ősz, 1988. VII/I. rész. 16.15: Kilátó A Rádió világirodalmi hetilapja, ism. 17.00: Kalmár Magda operaáriákat énekel. 17.28: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, űj Vivaldi- lemezét 18.30: A hét zeneműve. Bruckner: I. szimfónia. 19.05: Csajkovszkij: Anyegin. Háromfelvonásos opera 21.52: A 180-as csoport felvételeiből 22.07: Claudió Abbado vezényli a bécsi filharmonikus és a londoni szimfonikus zenekart MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.00: Kró­nika. (Kossuth.) 6.15: Közel­kép mikrofonnal. 6.20: Eszak- magyarországi krónika. — 0.30: Hírek, lapszemle. (Kos­suth.) 6.55: Útinfonm (orszá­gos és körzeti). 7.00: Krónika (Kossuth) 7.20 : Észak-ma­gyarországi krónika — Kör­zeti időjárás. 7.35: Szóvá tet­ték, megkérdeztük. 7.45: Tá­jak, arcok, színek és vélemé­nyek. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismerte­tése. Reklám. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1­9.00: Képújság 9.05: Tévétoma 9.10: A HÉT. 10.10: Delta. 10.35: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Déli videoújság. 16.55: Stlrl. Hírek román nyelven. 17.00: Három nap tévéműsora 17.05: A Mongol Népköz- társaság nemzeti ünnepén 17.25: Berkes Péter: Utánam, srácok Gyermekfilmsorozat. VI/2. rész: Bicajozn: tudni kell. (Ism.) 17.55: Egy szó mint száz. Nyelvi fejtörőjáték. Egri János műsora 18.40: Műsorajánlat. 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. 19.00: üj cim-cim. Irodalmi rejtvény- műsor gyerekeknek. Mátyás király, Il/l. rész. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Betonbiztos alibi. Csehszlovák bűnügyi történet 21.10: Panoráma. Világpolitika percről percre. 21.55: Reklám 22.00: Gránitország. Rácz István vallomása Finnországról 22.35: Híradó 3. TV 2. Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! Nils Holgersson cso­dálatos utazása a vadludakkal. NSZK-rajzfilm- sorozat. Á Nagy Madár-tó, ism. 18.50: Kérdezz! Felelek.' Egri János műsora 19.00: A Forsyte Saga. Angol családregény. XXVI'2. rész: Családi botrány, ff. (Ism.) 19.50: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 15.50: Szlovák mesefilm 16.45: A nap_ percei 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Publicisztikai műsor 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Egy éjszaka géniusza. Tv-játék 21.00: Dokumentumsorozat, ff. 21.30: A feleség. Feliratos mongol film, ff. 2. MŰSOR: 18.00: A titokzatos sziget. Tv-sorozat, befejező része 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: Folklórműsor 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Az új pacifik. angol dokumentumsorozat 22.35: A pozsonyi Lyra műsorából. (Karel Gott) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ikrek. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Ka­mara: Szörnyek évadja. Szí­nes magyar film Jancsó Mik­lós rendezésében. — Zagyva- páifalva: Bűnvadászok. Színes, szinkronizált olasz krimipa­ródia. — Kohász: Frances (16). Színes, szinkronizált an­gol film. — József Attila Kert­mozi: Godzilla a Meohagod- zilla ellen. Színes, szinkroni­zált japán fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách: fél 4 és 8-tól: Rémült roha­nás. Színes, szinkronizált ame­rikai krimi. Háromnegyed 6- tól: A hölgy kissé bogaras. Magyar film. — Kamara: Bam­buszvirág. Színes koreai ak­ciófilm. — Bátonyterenyel Pe­tőfi: Tuti dolog. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjá­ték. — Pásztói Mátra: 6-tól: Mózes I—II. Színes, szinkro­nizált angol—olasz film. — Szécsényi Rákóczi : A hal ne­ve: Wanda. Színes, szinkroni­zált angol krimikomédia. — Karancslapujtő : viharos hét­fő. Színes angol krimi. — Jobbágyi : Nyolc szamuráj le­gendája I—II. Színes, szink­ronizált Japán film. — Nagy­idé : Iskolamozi: Nebulók. — Érsek vadkert: Vörös zsaru. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi akciófilm. — Rétság: Az embervadász. Színes, szink­ronizált amerikai krimi. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Beszéljük meg! A vitához partnerek kellenek Alea iacta est — a koc­ka el van vetve. így kezdődött ez a nyilván nos vitánk jS az iskolataná­csokról, amelyet ezzel az összegzéssel próbálunk le­zárni. A szerkesztőségi műhely­titkok közé tartozik — a terebélyesedő és izmosodó nyilvánosság korában ennek az olvasóval való megosztá­sa sem számíthat szentség- törésnek —, hogy aligha lett volna vita lapunk hasábja­in ebben a témában, ha a pásztói Dózsa György Álta­lános Iskola igazgatója nem reflektál a pásztói Tittel Pál Kollégium vezetőjének néhány, általa sarkosnak ítélt észrevételére. Valóban két markáns vé­lemény ütközik. Az egyik elégedetlen a jelenlegi hely­zettel, a -másik — nyilván a működést teljesen változat­lanul ő sem képzeli — lé­nyegében elfogadja azt. A vitában még féltucat- nyian sem kértek szót. E tényt többféleképpen ma­gyarázhatjuk, nagyjából azonos eséllyel indokolva. Elképzelhető, hogy az adott időben a nevelők nem tart­ják olyan fontos kérdésnek az iskolatanácsok témakö­rét, hogy elmondják róla a véleményüket. Lehetséges továbbá, hogy a napi bok­ros teendők mellett a neve­lőknek nem jut idejük, erejük a vitatkozásra, amelyről az elmúlt években különben sem szereztek va­lami jó benyomást, hiszen sokszor csak látszatként, fe­szültséglevezető szelep­ként funkcionált. És adód­hat olyan magyarázat is, hogy a nevelők még mindig nem mernek kellően, hatá­rozottan véleményt monda­ni saját dolgukban sem, mert — lévén munkájuk az iskolán belül és kívül is tú­lontúl szubjektív megméret" tetésű — kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem érzé­kelik szűkebb és tágabb környezetükben a demokra­tizmust. Szó se róla, a demokrá­ciáról és a demokratizmus­ról eddig jobbára csak jel­szavakat, üres frázisokat hangoztattunk, és ha vala­ki komolyan vette, az köny- nyen falba ütközött. S oly­kor nem csak megalázták, de igazából lehetetlenné is tették, miközben jogos vé­delmében eredményesen senkihez és semmiféle fó­rumhoz, beleértve a szak­szervezetei, a pártot, nem fordulhatott. Végül is lényegében ezért állunk azok mellett, akik az iskolatanácsok megalakí­tását szorgalmazzák. Ha azok a törvényben javasol­tak szerint alakulnak meg, működnek, akkor — nem egészen képletesen értve — akár gazdái is lehetnek az iskolának, valódi társadal­mi felügyeletet gyakorolva az intézmény fölött. Mi tartózkodunk attól, hogy pro vagy kontra ál­láspontjáért bárkit is meg­rójunk, vagy megbélyegez­zünk. Nem reakciósok és ha­ladók, nem diktátorok és demokraták állnak ugyan­is egymással szemben — mint vitánkban esetenként sajnálatosan ez irányba csúsztunk —, hanem külön­böző tapasztalatokkal,, is­meretekkel, érdekekkel, szándékokkal és törekvé­sekkel gondolkodó embe­rek. Senkit ne címkézzünk hát! Értékeljük mondaniva­lóját reálisan, tényszerű­en, indulatoktól mentesen, kizárólag az állítást — és nem a személyt — mérle­gelve. Mi, mint kívülállók, de akik gyermekeik révén ér­dekeltek, illetve akik közül többen pedagógusoklevél- lel rendelkezünk, egyértel­műen az iskolatanácsok lét­rehozására voksolunk. Nem üres bizottságosdiinak te­kintjük, hanem a társadal­mi kontroll olyan lehető­ségének, amelyik az iskola- hálózatot kiemelheti az er­kölcsi és szakmai hullám­völgyből. Befejezésül néhány gon­dolat vitánk vadhajtásai­ról. Már utaltunk rá: ese­tenként szubjektivizmusba, személyeskedésbe csúsz­tunk. A nyílt beszédet megköveteli a demokratikus nyilvánosság. Tehát: a pász­tói Dózsa iskola igazgatója, nevelőtestülete és szülői munkaközössége, illetve a korábban ebben az iskolá­ban dolgozó pedagógusok közötti polémiáról van szó. Nem tartozna feladatunk­hoz, de valóságos nyomozó­munkát kellett folytatnunk, kinek van igaza. A szem­ben álló felek mindegyike tudott — és nyilván tud is — támogatókat maga mel­lett megnevezni, s mindkét tábor álláspontjában vannak elfogadható elemek, illetve kifogásolhatóak. Mj az igaz­ságot aligha fogjuk kiosz­tani, hiszen ehhez tényleg nincs jogosítványunk. De nem is vállalkozhatunk rá még magánszorgalomból sem, mert úgy tartjuk, ilyen formában nincs kö­zünk az egészhez. Helyi szak- és irányítófórumok­nak kell tisztázni a helyze­tet, bevonva a szülőket is, nem csupán a szülői mun­kaközösséget. Mi azt szerettük volna, ha a szemben állók a lova­giasság szabályai szerint végül is megmérkőznek. Ehelyett — a személyes ta­lálkozás eredménytelen­nek bizonyult — egészében és kategorikusan utasították vissza az írást, egyszerűen vádaskodásnak minősítve a tartalmát, tényeit. Sajnál­juk, hogy a dózsások nem éltek jól az általunk felkí­nált lehetőséggel. A vitának ez a nem várt kimenetele viszont világos­sá tette a számunkra, hogy az iskolai demokratizmus témája olyan lényegbe vágó, hogy a következő tanévben — s erre inspirálnak jelen­kori társadalmi változása­ink is —, érdemes lenne er­ről véleményt cserélnünk. Persze ehhez partnerek kel­lenek, s egyáltalán nem va­gyunk biztosak abban, hogy e kényes, a szubjektivizmus veszélyét szintén magában rejtő kérdéskörben résztve­vőkre találunk. Bárcsak ne igazolódna sejtésünk! Olyan léptekkel haladna előre demokrá­ciánk — benne az iskolai is —, jogállamiságunk, hogy sutba vághatnánk minden félelmünket! Sulyok László Mátraalmás: a nemzetközi müvésztelep vendégei, II. Kszcnija IMi/ilcolajcvrta Krúdy Gyula­emlék- alapítvány Kövi Pál, gasztronó■ miai szakiró, a New York-i Four Seasons ét­terem tulajdonosa Krú­dy Gyula-emlékalapít- ványt tett a hazai gaszt­ronómiai írók, újságírók kiemelkedő munkássá­gának elismerésére — jelentették be pénte­ken a Magyar Sajtó Házában. Kövi Pál azt szeret­né, ha a magyar saj­tóban, irodalomban is­mét helyet kapnának a hazai ételekről, étkezési kultúráról és vendéglá­tásról szóló írások. A díjat — 500—500 dol­lárt évente egy alka­lommal két alkotónak ítéli oda az Írókból és művészekből álló 5 ta­gú kuratórium. Moszkvai' filmfesztivál Szombaton reggel egy len­gyel és egy francia ver- semyfikn sajtóvetítésével kezdetét vette a XVI. moszkvai nemzetközi film- fesztivál versenyprogramja. A korábbitól eltérően az idei versenyprogram mind­össze húsz filmből áll. A versenyfilmek közt van pél­dául a „Láva” című len­gyel film, amely a koráb­ban tabutémának számító orosz—lengyel viszonyt bon­colgatja, vagy a „Nyár kí­sértetekkel” című japán al­kotás, amely misztikus ele­meket tartalmaz. Kszenija Nyikolajevna Szokolova meseillusztrációit, ezeket a palehi népművésze­ti alkotásokat is emlékezet­be idéző, bár azokkal sem műfajilag, sem tartalmilag nem azonos színes linómet­szeteket nézegetve az em­ber időnként hajlamos ar­ra, hogy legalább egy-egy pillanatra a végtelennek lát­szó titokzatos orosz közép­korba képzelje magát. Meg­elevenedik a történelem, és főként az orosz ősköltészet elsősorban a bilinákat, a hősi énekeket idéző lapo­kon. Ahhoz, hogy érzékeljük a meseillusztrációk idő- és térbeli tudatosságát utalni kell arra, mi is az a bilina? A orosz népköltészet epi­kai műfajáról van szó. A hősi énekek más népek naiv eposzaihoz hasonlóak. Az énekek hol lazább, hol tömörebb ciklusokba szer­veződnek, keletkezésük ide­je a XI.-tői a XVI. szá­zadig tart, de még a múlt században is éltek a nép ajkán, bár első lejegyzésük két-három száz évvel ezelőtt történt Az orosz hősi éne­kekből azonban a törté­nelmi fejlődés következté­ben nem alakult ki egysé­ges népeposz, fejlődésük korábbi fokon állt meg. Mindazonáltal bizonyos cik­lusegységek jól felismerhe­tőek. Elsősorban a három nagyobb szláv történeti köz­pontot szokták emlegetni, amelyek körül a hősi éne­kek csoportosíthatóak. A két leghíresebb a ki­jevi, illetve a novgorodi cik­lus. Előbbi középpontjában a térítő nagyfejedelem, Vlagyimir és három vitéze, Ilja Muromec, Dobriny Nyi- kityis és Aljosa Popovics, az utóbbi ciklus inkább helyi jellegű, két legismer­tebb hőse Szadko, a gaz­dag kereskedő és Vaszka Buszlajev, a csatangoló vi­téz. a moszkvai ciklus bili- nái főként Rettenetes Iván személyéhez kapcsolódnak. Még annyit, hogy a bili- nákhoz hasonló történeti énekek később is születtek, Nagy Péter, II. Katalin, I. Sándor cár nevéhez fűződ­tek, de ezek már csupán hal­vány másolatai az ősi min­táknak. Ezek után nyugodtan el­merülhet a néző a művész meseillusztrációinak szemlé­lésében, bizonyosan találko­zik egy-egy ismerőssel va­lamelyik énekből. Ha pe­dig még azt is megjegyez­zük, hogy a művész illuszt­rációs munkája során külö­nösen kitüntető figyelemmel fordul az orosz népmesék­hez és Puskin hoz is, aki­nek híres meséjét is il­lusztrálta, akkor érzékelhe­tővé válik az a vonulat, amely munkásságának egyik meghatározója. A mese a Szaltán cárról színes világá­val magam is találkoztam, történetesen egy nyugat-szi­bériai város, Belovo freskó­sorozatát szemlélve, ezt pa­lehi mesterek készítették. A művész munkái között az illusztrációkon kívül a másik meghatározó helyet a tájképek — főként akva- rellek — és a csendéletek fogalják el. Ezek a művek tematikailag és részben az erős realista formai ha­gyományt tekintve az orosz tájképfestészet gazdagságá­nak ösztönzőhatására is utalnak. Mindenekelőtt a Moszkva környéki tájak ér­deklik. S jóllehet forma­nyelve nem jelent szakítást a realista hagyománnyal, annak bizonyos, elsősorban lírai hangulatokat előtérbe állító továbbfejlesztése, bár a látványt nem hangolja át látomássá. Moszkva környéki tájképei elsősorban az em­ber érzelmi világát moz­gatják meg. Az erdők, me­zők, folyópartok sejtelmes légköre válik érzékelhetővé ezeken a világos és egy­szerű fogalmazású képeken, amelyek nagy nyugalmat árasztanak, mint valami régi történet egy mesében, ami a csodafurulyával ren­delkező szegény pásztorról szól. A pásztor hosszú álom­ba merül s amikor föléb­red, igyekszik emlékezni ar­ra, hol is hagyta el a dalt, amidőn álomba merült. De hát — láttuk — a mű­vész fogékony a mesékre. Végül néhány adat. Ksze­nija Nyikolajevna Szokolo­va 1941-ben született Moszk­vában, ahol ma is él. A moszkvai művészeti inté­zetben szerzett rajztanári képesítést. A grafikus mű­vészek szövetségében dolgo­zik, önálló kiállítása még nem volt, de művei, főleg akvarelljei és rajzai szere­pelnek a köztársasági és az országos kiállításokon Moszkvában, Leningrádban és másutt, A linó, a hi­degtű és az akvarell áll leg­közelebb hozzá. Mátraalmáson akvarelle- zik és sokat rajzol. Elsősor­ban a népi hagyomány és a táj érdekli. Tóth Elemér ■r i

Next

/
Thumbnails
Contents