Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
nógrádi ff ~ I ni h inn I1 mu if rr"~ nhdnyi interfak Tartsunk görbe tükröt magunk elé! A közös piaci országokban 1992-re egységesítik a piacot, s ezzel párhuzamosan a minőségtanúsítási rendszert. Már napjainkban is egyre több vevő igényli, hogy a szállító megfelelő minőségbiztosító rendszerrel rendelkezzék. A kihívás, s az ezzel együtt járó követelmény világos, a „kesztyűt” a Rom- hányi Építési Kerámiagyár felvette. A gyár nem csak a fent vázolt célt, hanem a hozzá vezető gyötrelmes utat is felvállalja. A minőségjavítás kulcskérdése : tartsunk görbe tükröt magunk elé, tárjuk fel ezáltal a minőségi munkavégzést akadályozó gyengeségeinket, csökkentsük azokat, majd szüntessük meg a vállalati kollektív bölcsességre építve, a meglévő szellemi kapacitások mozgósításával. A Romhá- nyi Építési Kerámiagyár azonosult ezzel az ámr (átfogó minőségvezetési rendszer) alapfilozófiával. Egy kétnapos kibővített — a ráckevei oktatási és üdülő- központban megrendezett — vezetői értekezlet keretében minősítette és vitatta meg a számosságában a százat is meghaladó problémaleltárt, amelyet a bevezetéssel megbízott QUALI- FORUtM munkatársai készítettek a vállalat dolgozóival folytatott interjúk alapján. A valóságos problémák megoldására első lépésben hat, egyenként 6—8 főt tömörítő team alakult. Munkájukat a kerámiagyárban újonnan létrehívott szervezetek: minőségi iroda és a vállalati minőségi tanács koordinálja, illetve irányítja, a szakmai konzulenst a QUALIFÔRUM delegálja. A teamek a probléma- megoldás hét lépésének gyakorlása közben sajátították el a szükséges elméleti ismereteket. A minőségjavítás nem taktikai eszköztárba tartozó és ámr-rel nem megoldható kérdéseivel a stratégiai team foglalkozik. A nyerslapgyártás, mázszennyeződés, gyártásközi ellenőrzés, bejövő nyersanyagok minőségi problémái, minőségi ösztönzés jobbításán dolgozó teamek önértékelő beszámolói jogos derűlátásra biztatta a vállalati minőségügyi tanácsot. Tényleges, megvalósítható, forintmegtakarításban is számszerűsíthető javaslatok formálódnak, melyek alapján a teamek is joggal számíthatnak a munka megkezdésekor ígért anyagi-erkölcsi elismerésre. Az újságcikk terjedelmi korlátái miatt csak team- vezetőket tudjuk bemutatni: Mester Istvánná technológiai csoportvezető, Vastag Tibor termelési osztály- vezető, Kormos József fejlesztési osztályvezető, Németh József technológiai osztályvezető, Reznicsek László szem. és m.-erő- gazd. osztályvezető, Csaba Árpád általános igazgató- helyettes. Az ámr bevezetésének első négy hónapja alapján már megítélhető : erősödött a gyárnál a vevőközpontúság, a módszer, az adatgyűjtés és adatelemzés bizonyító erejével csökkentette a vélekedések számát és csak a retorika szintjén problémát ,,megoldani” tudók táborát. A gyári ámr-munka fontosságát, reményteljes jövőjét reprezentálja az a tény is, hogy Kollár József igazgató személyesen is részt kíván venni a minőségfejlesztés hosszabb távú feladatait meghatározó stratégiai team munkájában. Neptunusz-hold A Neptunusz eddig ismeretlen harmadik holdját fedezték fel amerikai tudósok a Voyager—2 űriszonda által küldött 'felvételeken — közölték pénteken az amerikai országos űrhajózási és űrkutatási hivatal (NASA) képviselői. A Neptunusz most felfedezett holdjának átmérője 200 és 640 kilométer között van. A szakemberek elmondása szerint a Hold a Földről nem látható, mivel olyan közel van a Neptu- nuszhoz, hogy a bolygó fényében szinte elveszik. A Neptunusz holdjai közül az elsőt, a Tritont még 1846-ban, a Nereida nevű másodikat pedig 1949-ben fedezték fel. A Voyager—2 űrszonda jelenleg mintegy 69 millió kilométeres távolságban van a Neptunusztól és augusztus 24'én lesz a legközelebb a bolygóhoz. A Voyager—2 12 éves programjában ez az utolsó „találkozás”. Az űrszondát 1977-ben bocsátották útjára, 1979-ben haladt el a Jupiter, 1981-ben a Szaturnusz és 1986-ban az Uránusz mellett. ■jpT várható ■ eseményei Hétfőn: Salgótarjánban,a városi tanács végrehajtó bizottsága tart ülést. Napirendjén szerepel egyebek közt a kábeltelevízió megvalósítására átvett pénzösszegek felhasználása, valamint a városi televízió működésének tapasztalatai. A Szécsényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a költségvetési üzem kommunális tevékenységéről, az Ipoly Kábeldob Kft.iben a dolgozpk érdekében hozott egészség- ügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról tárgyal. Pásztón — ugyancsak a tanács-vb előtt — a kórház személyi és tárgyi feltételeiről és a városi könyvtár munkájáról lesz szó. Kedden: A salgótarjáni Technika Házában, a földtörvény módosításáról tanácskoznak. Szerdán: a megyeszékhelyre látogat Barabás János, az MSZMP KB titkára. A Nógrád Megyei Tanács tanácsbizottsága a magánvállalkozások termelésben és a lakossági áruellátásban betöltött szerepét, a megyei kereskedelem hosszú távú fejlesztési koncepcióját, illetve a termelőföldek védelmének’ hasznosításának helyzetét vitatja meg. Csütörtökön: Salgótarjánban, a megyei népfrontbizottság ifjúsági szekciója tartja alakuló ülését a népfront székházában. A drogtanácsadó hitvallása : Legalább egyszer sikerüljön a mentés... Adalékok a Petöfi-rejtélykez 1. legenda Petőfi Sándornak, a XIX. sz. közepi nagy magyar forradalmárköltőnek a neve nemzeti szeretettel említő- dik mind hazájában, mind nálunk, a Szovjetunióban. Természetes, hogy mélyen nyugtalanít, izgat bennünket is a költő titokzatos eltűnése. 1849. július 31-én, a nagy költő részt vett a Segesvár alatti hősi ütközetben, ott megsebesült, sőt a sírgödörbe is bedobták, de mindezek után, a teste nyomtalanul eltűnt. Ez volt az indíték a fejtél y megszületéséhez, ^melyre választ immár az ötödik nemzedék sem talált. „A Petőfii-legenda létezése, oka abban rejlik,hogy nincs meg a sírja, és a tetemét sem látta senki” — helyesen írja ezt Sebők János Petőfi titka c. cikkében. Mindazonáltal létezik még egy ok, amely az ún. szibériai legenda csodálatos életképességét magyarázza, s ez közvetlenül a segesvári csata után keletkezett. 1881-ben, a Vasárnapi Újságban is megjelent, hogy Petőfit mint hadifoglyot Szibériába vitték. 1877-ben Boros Sándor, Dániel Matasses és a lengyel A. Ma- linovszkij, valamint A. Vis- nyevszkij a szibériai száműzetés után hazaérve állították, hogy látták ott Petőfit. Erre alapozva Gelfi Ignác megkérdezte a parlament elnökét, Tisza Kálmánt, a szibériai legenda vizsgálatáról, de az interpellációra nem kapott választ. Az utóbbi időben Pe- tőfi-biográfusok, Illyés Gyula és Alekszadr Gersko- vics kétségbe vonták a fent említett személyek állításának valódiságát, Vis- nyevszikij és Malimovszkij visszaemlékezéseinek hitelét, különösen pedig Ma- nassesét. Többek között a szibériai archívumokban léteznek olyan dokumentumok, amelyek azt a tény bizonyítják, hogy Visnyevszkij és Mali- novszkij a Bajkál partjainál kényszermunkán voltak. Ott saját állításuk szerint látták a nagy magyar költőt és forradalmárt, aki „ősz volt, soványkás, de izmos”. Ami Manassest illeti, van egy utalás a Magyarság 1940. augusztus 4-i számában arra vonatkozóan, hogy az osztrákok bebizonyítsák Petőfi segesvári halálának valódiságát — erőszakkal arra kényszerítették Manassest :■ vonja vissza szavait. A Magyarság ugyanaz év augusztu® 11-i száma közölte Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a vallomását, apjához írt levelét, melyben beismeri, hogy az osztrákok parancsára kényszerült hamis állításra férjének Segesvár alatti haláláról. A XX. sz. 30-as éveinek vége felé nyilvánosságra került a szibériai változatot bizonyító új anyagok egész sora. Egy osztrák újság, a „Neues wiener taohblatt” 1936. június 30-i, a magyar „Est” 1939. április 26-ai, a „Magyarország” 1940. augusztus 4., 11., 14., szeptember 4., október 5. és 9*i, a „Napló” 1940. szeptember 15., és 29-ei számában közölték a magyar hadifoglyok, a híres magyar tudós- geográfus Barátosi Lénárt A barguzinl temető nyilatkozatát Petőfi Bajká- lon túli területen levő sírjának bizonyítására. Közölték leszármazottainak nyilatkozatát személyes dolgairól, archív dokumentumokat hoztak _ az 1849-es magyar hadifoglyok utódainak vallomásáról. Íme pl. mit ír a Magyar- ország 1940. augusztus 11. száma: „Eddig igen kuszák, ködösek a Petőfi eltűnéséről szóló információink... A mi célunk, hogy eloszlassuk ezt a ködöt. Azok az emberek, akik valamilyen adatot tudnak Petőfi eltűnéséről, most már félelem nélkül előadhatják. Lehet, hogy ezek az érvek elvezetik a magyarokat Petőfi sírjához, hogy végre tiszteleghessünk a halhatatlan költő emlékének. Fel kell kutatni az igazságot, amely kilenc évtizeden át sötétbe burkolózott.” Opponenseink az utóbbi években a Kárpáton túli területen azt kezdték hangoztatni, hogy a Magyarság a burzsoázia újságja volt, egyetlen szavát sem szabad elhinni. A Petőfi szibériai sírjáról szóló anyagok sorozata pedig nem más, mint jó előre felfújt újság — „kacsa”. A „szibériai” változat kezdete azonban majdnem 100 évvel korábbra nyúlik vissza, mint a „Magyarság” és a korabeli más újságok közleményei. v Alighogy megjelent a Magyarság 1940. augusztus 4-i számában Swigel Ferenc hadifogoly visszaemlékezése, melyben Petőfi Sándor (Alekszandr Sztyepanovics Petrovics) Barguzinban, a Bajkál partján található sírjáról tudósít, az újság szerkesztőségébe százával érkeztek olvasói levelek azzal a kéréssel, hogy ezt a kérdést ne vegyék le napirendről, hiszen sok magyar hadifogoly bizonyíthatja Petőfi szibériai tartózkodását. 1943-ban Swigel Ferenc egy kis brosúrát is kiadott „Petőfi szibériai emlékműve” címmel, melyben néhány érdekes dokumentumot, is hoz. Nem állítunk magunk elé olyan célt, hogy a hadifoglyok visszaemlékezéseinek mindegyikéből összegyűjt- sük az egyező vonásokat. A tények apró „félreolvasásai” a földrajzi nevek erős ferdítései természetesen annak következményei, hogy az emberek, akik elmondták, negyedszázaddal az esemény után írták le, vagy sokan másod-, sőt harmad- „szájból” hallották a történteket. Swigel Ferencnek, mint Petőfi Sándor bargu- zini sírja felfedezőjének a visszaemlékezése csak any- nyiban érdemel külön figyelmet, amennyiben ezek első forrásai voltak 1916- ban a szibériai hadifogoly- táborokban keletkező különféle történeteknek. (Következik: Magyar Puskinnak hívták) Élni tanulni a legnehezebb. A járás, a beszéd, az írás-olvasás elsajátítása ehhez képest gyerekjáték. Nem azért, mert a tananyagra nem vagyunk fogadóképesek! Másról van szó. Nincs, aki tanítson. Igaz, kevesen alkalmasak erre, hisz a bölcsesség önmagában nem viszi sikerre az effajta ügyet. A feladat sem mondható különösebben vonzónak, viszont figyelmeztetően nagy a tét: itt élnek közöttünk szép számmal, akik külső támaszra várnak, anélkül, hogy ők hajlandóak lennének segítséget kérni. Az űrt, hiányérzetet — például a fiatalok — drog- fogyasztással próbálják kitölteni. Életvezetési problémának nevezik ezt a szakemberek, de dr. Szálkái Éva, a pásztói III. számú körzet orvosa, drogtanácsadó, másként közelít a jelenséghez : — Az érzelmi, vagy szociális vákuum következtében sérült egyén — sajnálatos módon — ezt mint kapaszkodót választja, mit sem törődve a következményekkel. amelyek nemegyszer végzetesek. Még az egyetemi évek alatt személyesen is tanúja volt egy ilyen esetnek. Tehetetlenül nézte a kilátástalan vergődést, s ez a mélyen beleivódott negatív élmény adta az első indíttatást, ahhoz, hogy a drogfogyasztás megelőzését beépítse a gyógyítómunkába. — Szeretnék kidolgozni erre egy iskolai programot, s jó lenne megnyerni a pedagógusok segítségét. Az ő közreműködésük rendkívül fontos, hisz közvetlen a kapcsolatuk a gyerekekkel, s a családra is van kitekintésük. Ehhez kaptunk bizonyos mintákat az Országos Egészségvédelmi Tanács szervezésében lezajlott képzésen, ahol nemcsak orvosok vettek részt. A drogtanácsadás a jellegzetes profilú, tavaly megnyílt családsegítő központban indult, mely ingyenes szolgáltatásai középpontjába a fiatalokért való tenni akarást állította. A fiatal orvosnő az eddig tapasztaltak alapján megerősíti véleményét, miszerint a drogfogyasztás a városban és környékén élő fiatalok körében is élő probléma. A gyanú jelek a ragasztózás irányába mutatnak, bár valószínűleg kezdeti lépésekről van szó. — Akik a tanácsadást eddig megkeresték, többnyire más jellegű gondjaikkal hozakodtak elő. S talán nem is szerencsés ezzel szeparáltan foglalkozni, ha tekintetbe vesszük, hogy az emberek sok esetben csak többszöri nekifutásra képesek félretenni a bizalmatlanságot, elmondani legszemélyesebb ügyüket, ami ráadásul mások szemében bűnnek, elítélendőnek számít. Érthető hát, miért nehéz olykor a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás. Dr. Szálkái Évának könnyebben megy, az bizonyos. Ö ezt így magyarázza: — Ezen a környéken születtem, éltem, ezért nem idegen számomra az itt élők szemlélete, magatartása. Persze ennél többről van szó, s ebben egyetért velem. A tényt, hogy elfogadják, s megtisztelik bizalmukkal, saját, belső tartásának is köszönheti, amit valósággal átsugároz másokra. A csapás, mely nem oly régen érte, a két apró gyermekével való törődés tára nélkül, szülői segítséggel —. szilárdabbá tette önmagába vetett hitét. A folytonos erőpróba nem ingatta meg elhatározásában : odafigyelni. vigyázni a legif- jabbakra, amely nem egyszerű vállalkozás. — A kellemes élményt, amit a drog ad valakinek — ha az mégoly káros is — igen nehéz elvenni. Valamit cserébe nyújtani kell. Hogy mit? Roppant nehéz megmondani Kinek-kinek mást: őszinteséget, két kedves szót, annak elhiteté- sét, hogy nem az a magára hagyottság, ha egyedül kell megoldani egy-egy feladatot. .. S már nem volt hiábavaló megkísérelni a legnehezebbet: élni tanítani valakiket. Ha csak egyetlen egyszer sikerül a mentés...? — Mihalik —
