Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-31 / 178. szám

N 2 NÓGRÁD ______________________•________ - i—• 1 989. JÚLIUS 31.. HÉTFŐ KÖZLEMÉNY Költőnket páncélszekrénybe zárták f (Folytatás az 1. oldalról.) cselekedeteivel mindvégig következetesen kiállt a szo­cialista Magyarország ügye mellett. Az MSZMP tag­jai, a felnőtt nemzedékek emlékeznek arra, hogy párt­vezetőként és államférfiként a megvalósítható cselekvé­si program megalkotását, és az emberek megnyerését tartotta a fejlődés alapjá­nak. Hazafiként és interna­cionalistaként vallotta, hogy Magyarország jövője elvá­laszthatatlanul összefügg a haladó emberiség, a szoci­alista közösség, Európa sor­sával. A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki mind­azoknak, akik szerte az or­szágban megemlékeztek Kádár .Jánosról, és lerótták kegyeletüket budapesti ra­vatalának és sírjánál. A részvétet és az együttér­zést, a tiszteletet és a meg­becsülést több száz koszo­rú, sok ézer szál virág, gyásztáviratok és levelek sokasága is kifejezte. A te­metés politikai demonstrá­ció is volt. Arról tanúsko­dott, hogy honfitársaink jelentős része a kádári örökség maradandó érté­keinek megőrzését nélkü­lözhetetlennek tartja a gyö­keres reformokhoz, az átfo­gó megújuláshoz. A testület köszönetét mond Kádár János külföl­di tisztelőinek, a testvér­pártoknak és más politikai szervezeteknek, az állam- és kormányfőnek, politiku­soknak és magánszemé­lyeknek: mindazoknak, akik küldöttségeik, személyes üzeneteik és távirataik ré­vén osztoztak a gyászban a Magyar Szocialista Mun­káspárttal, á magyar • nép­pel. II. A Központi Bizottság Nyers Rezső pártelnök elő­terjesztésében tájékoztatót hallgatott meg nemzetközi kapcsolataink néhány fon­tos eseményéről. Jóváhagyó­lag tudomásul vette a Var­sói Szerződés Tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének bukaresti üléséről ké­szült beszámolót. Üdvözli, hogy a szövetséges szocialis­ta országok állást foglaltak az új gondolkodásra épülő, aktív külpolitika folytatása mellett. A Központi Bizott­ság meggyőződése, hogy a béke és a biztonság megőr­zése, országaink nemzetközi befolyása jelentős mértékben a szocializmus megújulásától függ. Az MSZMP szolidáris a szocialista országokban végbemenő útkereséssel, me­rít tapasztalataikból, ugyan­akkor számít megértésükre, a magyarországi reformok iránti bizalmukra. Pártunk a kölcsönös tisz­teleten és bizalmon nyug­vó együttműködés bővítésé­re törekszik a szocialista or­Több pártszervezet ké­résére a mandátumvizsgá­ló bizottság megvitatta a pártszavazással történő szágokkal. A Központi Bi­zottság helyesli a Varsói Szerződés politikai jellegé­nek erősítésére, tevékeny­ségének korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A szövetség léte és hatékony működése az európai béke és biztonság fontos ténye­zője. A Központi Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a Poli­tikai Tanácskozó Testület ülésének idején az együtt­működés erősítése jegyében magyar—szovjet és magyar— csehszlovák felsőszintű ta­lálkozókra került sor. Román kezdeményezést e nem hivatalos magyar—ro­mán pártvezelői találkozót is tartottak. A Központi Bi­zottság helyesli, hogy az MSZMP képviselői kifej­tették álláspontunkat a két ország kapcsolatait tartósan terhelő problémákról. A tes­tület meggyőződése, hogy a magyar—román viszony rendezése érdekében állás­pontunk határozott és nyílt képviseletére éppúgy szük­ség van. mint a különbségek és a közös érdekek világos elhatárolására, a türelemre és az együttműködési kész­ségre. A Központi Bizottság jó­váhagyta a párt elnökének és főtitkárának moszkvai munkalátogatásáról adott tájékoztatót. Megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja azono­san ítéli meg a szocializ­mus megújulásának fő kér­déseit. A peresztrojka ered­ményes folytatása, a szov­jet társadalom nroblémáinak megoldása hazánk érdeke is. Nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP érti és támo­gatja az MSZMP törekvése­it. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a szoros együttműködés kere­tében a tapasztalatcsere ha­tékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szervezetei között. A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi meg­állapodással, hogy további lépésekre van szükség a hazánkban állomásozó szov­jet csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az európai leszerelési folyamatok, a nemzetközi helyzet további kedvező ala­kulásával lehetővé válik a szovjet csapatok teljes ki­vonása. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott George Bushnak, az Amerikai Egye­sült Államok elnökének ma­gyarországi látogatásáról. Megállapította, hogy a láto­gatás eredményei jól szol­gálták külpolitikai törekvé­seinket, a magyar nép ér­dekeit. A tárgyalások hoz­zájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megis­merjék a magyarországi re­formfolyamatot, a modell­váltás politikai és gazdasági összefüggéseit. Az aláírt küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Ügy foglalt állást, hogy — népképviseleti választások megállapodások, a kölcsönö­sen kinyilvánított szándé­kok kedvezőbbé teszik és bővítik a magyar—amerikai együttműködést. III. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár elő­terjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kong­resszusának napirendjére, előkészítésére és megszer­vezésére vonatkozó elgondo­lásokat. A testület — számolva a kongresszus iránti érdeklő­déssel, a munka jelentős időigényével — a kong­resszus megnyitásának idő­pontját október 6-ára mó­dosította. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teen­dőket, a párt programnyi­latkozatát, szervezeti sza­bályzatát, és válassza meg a vezető testületeket. Szük­ségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításá­nak rendje, ügyrendi sza­bályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzé­keltessék: az MSZMP a demokratikus, a célraveze­tő és a takarékos megoldá­sok híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a küldöttek területenként és vélemény­közösségek szerint alkot­hassanak csoportokat, és minden küldöttcsoport kap­jon jogot határozatok kez­deményezésére, jelöltek ál­lítására. A testület megfontolás­ra ajánlja, hogy a küldöt­tek a Központi Bizottság helyett Országos Elnöksé­get válasszanak az orszá­gos pártválasztmány mel­lé. Javasolja, hogy az Or­szágos Elnökség a párt el­nökéből, alelnökeiből, ügy­vezető titkárából, orszá­gos titkáraiból, az MSZMP parlamenti csoportjának ve­zetőjéből, s további 7—10 tagból álljon. Az Országos Választmányt — amelynek tagjai a pártszervezetek ál­tal közvetlenül választott személyek lennének — cél­szerű a kongresszus után, az új szervezeti szabály­zat előírásainak megfele­lően létrehozni. A Közpon- ti Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bi­zottság elnökét, valamint a Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottság elnökét és tagjait. A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az alapszerve- zeti tájékoztatóban köz­zéteszi. A Központi Bizottság Be- recz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a gyakorlatához hasonlóan — a szavazás akkor ér­vényes, ha azon a vá­lasztásra jogosultak több mint fele részt vett. pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyá­ról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallás- szabadságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallás- szabadság érvényesülésé­nek. Ez feltétele annak, hogy erősödjék a .különböző világnézetű emberek kö­zötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljainak eléréséhez és társadalmi eszményeink megvalósításához. A magyar társadalom de­mokratikus megújulása s a politikai pluralizmus ki­bontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyház­politikáját is át kell alakí­tani. A világnézeti különb­ségek nem akadályozhatják a haladó erők összefogását. Az MSZMP közvetlen kap­csolatok kiépítésére törek­szik az egyházakkal és azokkal a vallásos embe­rekkel, akik készek együtt­működni a haza, a nemzet közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képvi­seletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez va­ló jogot tagjai? körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság ál­lásfoglalását nyilvánosság­ra hozza. A Központi Bizottság át­tekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalata­it. Ezek arra utalnak, hogy az M*SZMP-nek jobban fel kell készülnie a választási küzdelmekre, alkalmazkod­nia kell a politikai verseny új követelményeihez. Fon­tos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokig az érintett választókerületekben a párt aktivistái 'népszerűsítsék az MSZMP jelöltjeit és prog­ramjukat. VI. A Központi Bizottság kez­deményezi, hogy 1989. ok­tóber 23-ára a nemzeti meg­békélés ügyét szolgálva ké­szüljünk. A megemlékezés­ben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokra­tikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a független­ségért folytatott küzdelem örökségét. A testület rész­letes javaslatát a közeljö­vőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztala­tai alapján kívánja állás- foglalását megfogalmazni, és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszteni. VII. A Központi Bizottság — felmentette Berecz Jánost, a KB társadalompo­litikai bizottságának elnö­ki tisztéből; — kinevezte Barabás Jánost, a KB társadalompo­litikai bizottságának elnö­kévé; — kinevezte Tóth And­rást a KB pártpolitikai osz­tályának vezetőjévé. (MTI) áz M$ZMP Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottságának állásfoglalása Sevardnadze Iránba utazik Amerikai küldöttség tárgyalása a környezetvédelmi központról Eduard Sevardnadze szov­jet külügvminiszter ma Iránba utazik hivatalos lá­togatásra. Az iráni kormány bejelentésében nem tért ki arra, hány napig tartózko­dik majd a szovjet diplomá­cia vezetője Iránban, csak annyit közölt, hogy Sevard­nadze iráni partnere, Ali' Akbar Velajati meghívásá­nak tesz eleget. A Bush elnök által kezde­ményezett Közép- és Kelet­európai Nemzetközi Környe­zetvédelmi Központ létreho­zásának és működésének ügyében magas szintű ame­rikai tudományos és környe­zetvédelmi küldöttség érke­zett Magyarországra. A Köz- művelődési Információs Vál­lalat (Selyemgombolyító) szervezésében a delegáció először vasárnap alternatív szervezetek és független környezetvédő mozgalmak képviselőivel találkozott. A megbeszélésen egyebek kö­zött arról volt szó, hogy biztosítható-e a központ független, társadalmilag el­lenőrzött működése. A fel­vetett kérdésekre Mark Pal­mer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete vála­szolt. A küldöttség megtekintet­te az Cbudai-szigetre terve­zett ökológiai park helyszínét. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) — Honnan tudták, hol kell a barguzini temetőben Petőfi sírját keresni? — A település legidősebb lakói mutatták meg, melyik síron volt az a bizonyos vaskereszt. A régi pra­voszláv és zsidó temető kö­zötti részről van szó, ahová a számkivetetteket hántol­ták el. — Azonnal ráleltek? — Július 17-én először Mihail Kjüchelbeker de­kabrista vezető sírját talál­tuk meg, ő Petőfi barátja volt. Egy korabeli festmény, az akkori rendőrségi nyil­vántartásból vett testmére­tei alapján azonosítottuk. Megtaláltuk azt a vasgyű­rűt is, melyet a száműzöt- tek a bilincsből készítettek maguknak. — Vitatta valaki az azo­nosítást? — Senki. Teljesen egyér­telmű volt. A dekabristát nagy pompával temették el. Barguzinban 1917 óta nem járt pap, erre a szertartásra odautazott egy. Megszentel­te a többi, megbolygatott sírt is. — Hogyan történt tovább? — Még aznap szólt az egyik munkás, hogy újabb sírt talált, de nincs koporsó. Szakemberek vették át a_ feltárást. Előtűntek a cson­tok. — Miből gondolták, hogy Petőfié a sír? — A koponyavarratok alapján megállapítható az életkor, ez stimmelt. Meg­volt az úgynevezett farkas­fog. A bal lábszárcsonton látható a gyermekkori csonthártyagyulladás nyo­ma. Tudjuk, hogy Petőfi bordái eltörtek, a nyomai ugyancsak észrevehetőek. Csontozata mutatta a tbc-s betegség nyomait. A cson­tok egyébként sérülést nem mutattak, a levágott ujjak- iól szóló feltételezések meg­dőltek. — Magyar, amerikai, szov­jet antropológusok vizsgál­ták a maradványokat. Egy véleményen volt mindenki? — Méghozzá külön-külön vizsgálták. Valamennyi erre a következtetésre jutott! Nincs valószínűsége a té­vedésnek. — Ügy volt. Petőfivel együtt jönnek haza. Mint halljuk, költőnket még Szi­bériában „letartóztatták”. — így igaz. Hazahozatala, s az egész Petőíi-expedíció csak a szovjeteknek volt szívügyük. Sem külügymi­nisztériumunk, sem nagy- követségünk nem intézke­dett. A szovjetek pedig meg­mondták. addig nem adhat­ják ki, míg a magyarok nem kérik. A maradványokat a Burját Minisztertanács tit­kos levéltárában egy pán­célszekrényben kellett hagy­nunk. — Mit gondol, miért ez az ellenérzés a vállalkozással szemben? — Érthetetlen. A világ minden részéből kaptunk gratuláló táviratokat Bar- guzinba, csak magyart nem, egyet se! Nemcsak, hogy nem hisznek nekünk, rá­adásul anyagi érdekeket vél­nek felfedezni az expedíció mögött. Ügy látszik, Ma­gyarországnak nem fontos, amit csináltunk. Petőfi Sándor forogna a sírjában, ha tudna minder­ről. De már sírja sincs sze­génynek. Az Ulan Ude-i páncélszekrényt ugyanis aligha tarthatjuk végső nyughelynek. Szendi Márta Rakowski a LEMP KB új első titkára A LEMP KB új első tit­kára Mieczyslaw Rakowski, a távozó miniszterelnök. A Lengyel Egyesült Munkás­párt ülésének szombati napján ejtették meg erről a titkos szavazást. Rakowski 171 szavazatot kapott, 41- en szavaztak ellene. Előzőleg a KB elfogadta Wojciech Jaruzelski lemon­dását első titkári megbíza­tásáról. Jaruzelski a múlt héten köztársasági elnök lett, márpedig az elnök nem lehet pártvezető is. Más nagyarányú személyi változások is bekövetkeztek a legfelsőbb pártvezetésben. Miután a KB elfogadta le­mondását, távozott a Poli­tikai Bizottságból Kazimi- erz Barcikowski, Stanislaw Ciosek, Jozef Czyrek, Al­fred Miodowicz. Ciosek és Czyrek nem csak PB-tagsá- gáról, hanem KB-titkársá- gáról is lemondott. Rajtuk kívül a KB titkárai köziül kikerült Zygmunt Czarzasty, Wladyslaw Baka és Marian Orzechowski is, de Baka és Orzechowski PB-tagságát megőrizte. Az IBUSZ isztambuli öszi-téli nagy programja Okt. 7-től 11-ig nov. 5-től 9-ig 5 nap dec. 10-től 14-ig. Félpanziós ellátás, program, idegenvezetés. Részvételi díj 2770 Ft -j- 47 $ + vízum. Ökt. 14-től 19-ig 6 nap 9045 Ft Okt. 28-tól nov. 2-ig 6 nap 9045 Ft Nov. 18-tól 23-ig 6 nap 7962 Ft Költőpénz: 2800 Ft/fő. Félpanziós ellátás, városnéző program, idegenvezetéssel. A lelsorolt utak Salgótarjánból indulnak és ide ér­keznek vissza. Külön igény alapján teljes csoport esetén megyénk valamennyi településéről indítunk autóbuszt. Az IBUSZ utazásszervezőket keres. Jó mellékkereseti lehetőség, utazási kedvezmény. Kérje őszi-téli programfüzetünket! Jelentkezés az IBUSZ salgótarjáni, balassagyarmati, parassapusztai irodáiban, illetve a nagybátonyi szervezőnél!

Next

/
Thumbnails
Contents