Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
1989. JÚLIUS 22.. SZOMBAT NOGRAD 5 Lélektől lélekig SZENTKÚT A nép barátait visszavárja Szécsényben kezdte a hit szolgálatát Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1927. május 8-án született Szegeden. Nógrád lakossága büszke lehet rá, hogy a főpap éppen megyénkben kezdte hitszolgálatát; a szécsényi ferences kolostorban öltözött be novíciusnak 1945. augusztus 29-én, és tartózkodott itt 1946. augusztus 30-ig. Dr. Paskai Lászlót esztergomi érsek elődje, dr. Lékai László szentelte 1978. április 5-én veszprémi püspökké- Az Apostoli Szentszék 1982. április 5-i hatály- lyal, utódlási joggal, kalocsai koadjutor érseknek nevezte ki. Esztergomi érseki kinevezése — II. János Pál pápa által — 1987. március 3-án datálódott. A pápa 1988. június 28-án kreálta bíborossá. Otthon a Mátra alján Rajeczky Benjámin emlékezete Szombaton, nyolcvannyolc éves korában, Pásztón el* : hunyt Rajeczky Benjámin zenetörténész, népzenekutató, a teológia és a népzenetudományok doktora, egyetemi tanár — közölték a július 3-i lapok a Magyar Távirati Iroda lesújtó hí* ! rét. Számunkra, akik itt élünk a Mátra alján többszörösen fájdalmas a hír, hiszen nagyon sokan személyesen ismertük, tiszteltük és szerettük Béni bácsit, akihez mindenkor lehetett fordulni — akár ismeretlenként is — segítségért, lelki vigaszért, vagy egyéb jó tanácsért. Apró, törékeny alakja még ma is előttem van, ahogyan 1985. januárjának végén a salgótarjáni zeneiskolában rendezett dísz- ünnepségen átveszi a Nógrád Megyei Tanács Ma- ! dách-emlékplakettjét. Rajeczky Benjámin Eger- I ben született, édesapja I szeszgyári gépész volt. Tizenegy éves korától pásztói lakos, de negyven éven át csak hébe-hóba látta választott szülőhelyét. A tehetséges ifjú a gimnázium után a zirci ciszterciták no- víciusa lett, majd a teológia végzése mellett az innsbrucki egyetemen tanult, később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán tanítványa volt. Kitűnően ismerte a magyar és az egyetemes zenetörténetet, számos tudományos és népszerűsítő munkát írt. Pap volt, tudós ember. Szerényen és serényen élt, fogadalma szerint, a közösségért, a köz javára. Példát meríthetünk az életéből. Pásztón helyezték örök nyugalomra. Abban a városban, ahol szülei, testvérei nyugszanak, ahol — mint jó négy esztendeje egy riport kapcsán mondotta — otthon érezte magát. (Su) Hazánk egyik legkedveltebb kegyhelye Mátravere- bély-Szentkút Nógrád megye délkeleti határán, a Zagyva folyó jobb partjához közel eső területen fekszik. Mint minden Mária tiszteletére létesült búcsújáróhely, ez is úgy keletkezett, hogy egy, vagy néhány hívő látta a Szúzanyát, és ennek hatására egyikük, vagy a többiek is meggyógyultak. A verebélyi kegyhely keletkezését képező esemény egyesek szerint 11S}2. körül, mások szerint körülbelül száz évvel előbb történt. A hagyomány úgy tudja, hogy egy mátraverebélyi pásztor, néma fiával együtt, gazdája állatait őrizte a völgyben. Amikor a fiú megszomjazott, és vizet keresett, az egyik fa lombjai között megjelent neki a Szent Szűz, karján a kisded Jézussal, és egy patkó alakú mélyedésre mutatott. Ezt állítólag Szent László (1077—1095) lova vájta ki, amikor a hős király az országot pusztító pogány uzukkál itt vette föl a küzdelmet. A fiú alig ivott a vízzel telt gödröcskéből, megoldódott nyelve köteléke, s boldogan mesélte el apjának látomását és gyógyulását. Az apa örömében kimélyítette a forrást, melyből azóta számtalan beteget meggyógyító víz tör elő. A rendkívüli esemény hírére egyre többen keresték föl a csodás forrást. Mivel a vidéket sűrű erdő borította, melyben nem lehetett sem nagyobb tömeget, sem templomot elhelyezni, 1210- ben a közeli országút mentén fekvő faluban, Verebélyben'. építettek templomot a Nagyboldogasszony tiszteletére. A kegyhellyel kapcsolatos első írott feljegyzés 1290-ből származik, amely „fontem Vereb”-ről (verebi forrás — a szerk.) tesz említést. A vidék birtokosa Vereb Péter erdélyi alvajda, hálából csodás gyógyulásáért, az 1300- as évek vége felé a forrásnál fakápolnát építtetett, s, hogy az könnyebben megközelíthető legyen, utakat és ösvényeket készíttetett. A kegyhely gondozásával fehér ruhás szerzeteseket, valószínűleg cisztereket bízott meg, akik részére 1370. körül Verebély községben a lebontott régi templom helyén hatalmas gótikus egyházat, s melléje kolostort emeltetett. Amikor a törökök elfoglalták Hatvan várát, a körzetéhez tartozó területen mindenütt, így Pásztón, Ve- rebélyen és Szentkúton is lerombolták, vagy felgyújtották a templomokat, a szerzeteseket megölték, vagy elűzték, az egyszerű népet pedig zaklatták vallásuk gyakorlásában. Később, hogy alattvalóik szívesebben dolgozzanak, megengedték az istentiszteleteket és eltűrték a zarándoklatokat is. A verebélyi Szentkutat azok a ferencesek vették pártfogásukba, akik a szenvedő magyar nép mellett mindvégig kitartottak és ezért a nép barátainak nevezte őket. A török kiűzése után Szentkút és környéke hamarosan Almássy János főúr birtokába jutott, aki 1705- ben a mostani templommal szemben, a Kálvária-dombon kis kőkápolnát emeltetett. A visszatérő ciszterek ebben helyezték el a kegy hely ereklyéjét, a gyermek Jézust karján tartó Szűzanya kegyszobrát, melyet a hagyomány szerint Pásztóról menekülve rejtettek el a völgy egyik barlangjában. 1757- ig a kegykápolna gondozását a ciszterek látták el. 1758— 1763. közt Almássy János kegyúr bőkezűségéből felépült a jelenlegi kéttornyú, barokk stílusú műemlék kegytemplom (335 mJ), s mellette kicsiny kolostor. 1772-ben a szalvatoriánus ferences rendtartomány vette át Szentkút gondozását. Végleges letelepedésüket 1857-ben hagyta jóvá Sci- tovszky János hercegprímás A szalvatoriánus, majd 1900-tól a kapisztránus ferences provincia tagjai annak érdekében, hogy a kegyhelyen évente megforduló búcsúsok tíz. és százezreit hitükben megerősítsék, szenvedéseikben megvigasztalják, Szentkutat pedig az imádság, a bűnbánat, s a Szent Szűz iránti szeretet központjává varázsolják, az idők folyamán a kolostort kibővítették, menedékházakat, Lourdes-i barlangot, gyóntatófolyosót és lelkigya- korlatos házat építettek. Amikor 1950-ben a ferencesek kénytelenek voltak a kegyhelyet elhagyni, oda az esztergomi érseki főhatóság egyházmegyés papokat küldött, Mátraverebély- Szentkutat önálló lelkészséggé tette, s plébániai jogkörrel látta el. 1970-ben VI. Pál pápa a közkedvelt kegytemplomot basilica minor, kisebb bazilika rangjára emelte, megadva neki az ilyen bazilikákat megillető kiváltságokat. Hazánknak ma is egyik leglátogatottabb kegyhelye, melynek sorsa a török időktől fogva összefonódott a ferencesek életével. A nép barátait visszavárja, és remélhető, hogy assisi Szent Ferenc fiai hamarosan hazatérhetnek őseik otthonába. Balatonakarattya, 1988. július 18. Dr. Szántó Konrád ferences atya, a ferences hittudományi főiskola tanára Kalauz zarándokoknak A bazilika 1989. második félévi búcsúnaptára Július 2-án. Sarlós Boldogasszony, szentségimádás, július 16-án Kármelhegyi Boldogasszony, július 23-án Szent Anna (nagybúcsú). Augusztus 13-án Nagyboldogasszony (föbúcsú), augusztus '20-án Szent István király, szentségimádás, augusztus 27-én Szűz Mária Szíve. Szeptember 10-én Kis- boldogasszony (nagybúcsú), szeptember 17-én Fájdalmas Anya, Mária neve. Október 1-én Rózsafüzér Királynéja, október 8- án Magyarok Nagyasszonya, október 29-én búcsú ha- lottainkért. December 10-én Szeplőtelen Fogantatás. A zarándokok tájékoztatása céljából gyakorlati tudnivalókról kérdeztük Deák Mihály szentkúti esperest, aki ezen a rendkívül látogatott búcsújáró helyen 1984 óta végzi lelkipásztori munkáját. — Kizárólag a meghatározott búcsúnapokon nyerhet teljes búcsút a Szent- kútra elzarándokolt katolikus hívő? —- Nem. Aki elvégzi a szentgyónást és szentáldozáshoz járul, továbbá imádkozik a szentatya szándékára, az kegyhelyünkön az év minden napján teljes búcsút nyerhet. Erre való tekintettel hétköznapokon is fogadunk zarándokcsoportokat. A csoportok vezetőit azonban arra kérjük, hogy legalább két héttel előbb jelezzék érkezésük időpontját és létszámukat, mert megfelelő szá-- mú gyóntató atyáról csak így tudunk gondoskodni. A búcsúvezetőknek megérkezésük után célszerű bejelentkezni az irodánkban, hogy a zarándokokat — a bazilika harangszava mellett — a kegyhely. vezetője köszönteni tudja. — Az ünnepi szentmisék mikor kezdődnek? — Vasárnapokon és búcsúcsnapokon 10 óra 30 perckor. — Az évi három nagybúcsú és a főbúcsú előtti napon, szombaton is szoktak tartani szentmisét... — Azokon a napokon szintén 10 óra 30 perckor kezdődik a szentmise — mondja a címzetes esperes. — Ez nyitja a búcsút, majd 16 órakor litánia, 18 órakor, gyertyás' körmenettel, ünnepélyes szentmise következik. Este fél tízkor szentórát, fél tizenegykor keresztúti áj- tasosságot tartunk. Éjfélkor ünnepélyes szentmisét mondunk, aztán kezdetét veszi a népi áhítat, ősi népénekekkel és imákkal. Vasárnap reggel öt és hat óra között takarítás miatt a kegytemplomot zárva tartjuk. A szentmisék 6, 7 és 8.30 órakor kezdődnek. A hívek a 14 óra 30 perckor kezdődő ünnepélyes litánia keretében köszönnek el a kegyhelytől. —1 A gyónni kívánóknak mit szükséges megjegyezni? — Gyónásra a szentmise kezdetéig van lehetőség. A nagybúcsúkon, illetve a főbúcsún pedig szombaton 10 és 18 óra, vasárnap 5 órától 10 óra 30 percig, a főpapi szentmise kezdetéig gyóntatunk. S itt jegyezném meg: kizárólag szentmise keretében áldozhatunk. — Igen látogatottak a szabadtéri szertartások is, például a Lourdes-i barlang előtti szentmisék... — Ha az időjárás engedi, akkor május 7. és október 8. között a búcsús ünnepi szentmiséket a Lourdes-i barlang előtt felállított központi oltárnál végezzük. Szeretném a kedves hívek figyelmét ez alkalommal is felhívni, hogy a szabadtéri ülőhelyek elfoglalásánál legyenek tekintettel az idősekre, valamint a kisgyermekeiket magukkal hozó zarándokokra. — S végül egy egészen köznapi kérdés: a gépkocsival érkezők mit tegyenek? — Hosszú ideje parkíro- zási nehézségeink vannak. Szűkös a hely, rengeteg autó kiszorul a közelebbi területekről. A nagybúcsúk és a főbúcsú alkalmával az általunk kiadott behajtási engedéllyel lehet a személygépkocsiknak és az autóbuszoknak a kegyhely területén parkolni. Kisebb búcsúkon pedig az érkezés sorrendjében foglalható el a parkoló terület. (ok)
