Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 169. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚLIUS 20.. CSÜTÖRTÖK Pártvezetők találkozója értelmiségiekkel Kemerovói vendégeink programja Értelmiségiek egy csoportjával találkozott szerdán az MSZMP KB székházában Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly főtitkár és Barabás János, a Központi Bi- zottság titkára. A tanárokból, mérnökökből, közgazdá­szokból álló csoport még júniusban intézett levelet az MSZMP Központi Bizottságához, s e levélben megfogal­mazták az októberi pártkongresszussal, a párt politikájá­val kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket és jövőbe­ni elvárásaikat. A Bátonyterenyén tett látogatás után kemerovói vendégeink Anatolij A. íljuzin a kemerovói me­gyei pártbizottság elő­adói csoportjának vezető­je és Jurij V. Popov kan­didátus a kemerovói álla­mi egyetem docense, ma a litkei termelőszövetkezet­be tesz látogatást. A dél­előtti program során meg­ismerkednek a gazdaság munkájával. Megtekintik a karancsberénvi partizán- múzeumot és megnézik az ipolytarnóci ősletetet is. A délutáni programban talál­koznak a rétsági és a rom- hányi pártszervezetek tiszt­ségviselőivel, akikkel kon­zultációt folytatnak aktuá­lis pártpolitikai kérdések­ről. A szerdai eszmecserén megjelenteket Barabás Já­nos üdvözölte, majd röviden összegezte a pártkongresz. szus előkészületeit, s ezzel összefüggésben a pártveze- ' tést leginkább foglalkoztató kérdéseket. Kiemelte annak fontosságát, hogy a küldött­választások során, majd az azt követő időszakban fo­lyamatos legyen a kapcso­lat a párttagság és küldöt­teik között. Hozzátette: vé­leménye szerint a pártban jelenleg nincsenek kialakult és tisztán kiforrott platfor­mok, ezért nem lehetséges a platformok szerinti kül­döttválasztás sem. Utalt ar­ra, hogy bár a párton be­lül többféle áramlat külö­níthető el, ezek egyike sem képvisel kimunkált kon­cepciót. Rámutatott ugyan­akkor, hogy fellelhetők a párton belül egészen szél­sőséges áramlatok is, így például a magát marxista egységplaformnak nevező irányzat, amelynek több né­zete a párt politikájával összeegyeztethetetlen. A kongresszusról szólva a Köz­ponti Bizottság titkára el­mondta: fő feladat a prog­ramadás, egy korszerű szer­vezeti szabályzat elfogadá­sa, valamint az új pártve­zetőség megválasztása. A kongresszusi előkészü­letek kapcsán Barabás Já­nos kifejtette azt a véle­ményét, miszerint napjaink­ban jók az esélyek» arra, hogy az MSZMP elkerülje a szakadást. Mint mondot­ta, ez azért is fontos, mert egy esetleges szakadás nyo­mán elemeire esne szét a párt, s ezáltal hatalmi űr keletkezne, amely veszélyez­tetné a békés átmenetet is. (Folytatás a 2. oldalon) Megtalálták Petőfi sírját? ! A „Petőfi” elnevezésű magyar—szovjet—amerikai közös expedíció július 29- én szeretné hazaszállítani azokat a csontokat, ame- . lyek — szerintük — Petőfi Sándor maradványai Az expedíciót vezető és finan- ! szírozó Morvái Ferenc vál­lalkozó szerdán kéri meg a magyar Külügyminisztérium és a Művelődési Minisztéri­um illetékeseitől a marad­ványok hazaszállításához I szükséges soron kívüli en­gedélyeket. Morvái — mint közli — ! ebből a célból külön haza­utazott a Szovjetunióból. A „Petőfi-expedíció” jú- : lius 17-én olyan sírt talált ! szovjet területen, a Bajkál- tó közelében fekvő Barguzin településen, ahol feltétele­zése szerint Petőfi nyugo­dott. Erről az expedíció egyik tagja tájékoztatta a ! TASZSZ szovjet hírügynök­séget és ez kedden — mint ; jelentettük — kész tény­ként tálalta azt a hírt, hogy Petőfi maradványait föl­lelték. Morvái Ferenc szerdán az MTI szerkesztőségébe is el­juttatta a maradványok azo­nosításáról szóló bejelenté­sét. Sem a TASZSZ-nak adott keddi nyilatkozat, sem a'z MTI-nek küldött, Morváitól származó telexje­lentés nem tartalmazza azt, hogy az azonosításnál mi­lyen tényekből állapították meg: valóban Petőfi Sán­dor maradványairól van szó. Morvái antropológusok­ra hivatkozik. Mint írja telexében, ak­kor, ha megkapja a szüksé­ges engedélyeket, július 29- én a MALÉV különrepülő- gépet fog biztosítani a ma­radványok hazaszállítására. A sír és a maradványok fel­kutatására alakult „Mega- morv Petőfi Bizottság” — amelynek Morvái Ferenc, a (Folytatás a 2. oldalon) Koporsó nélkül temették el Csank Csaba rádióiízenete Barguzinból: az antropológusok szerint Petőfi földi maradványai! A barguzini Petőfi-expedíció egyik tagja a salgótarjáni Csank Csaba. Elutazása előtt megkértük őt: ha csak egyetlen módja van rá, jelentkezzen a Bajkál partjáról, mihelyt az expedíció első eredményéről számot lehet ad­ni, hogy lapunk olvasóinak elsőként számolhassunk be róla. Csank Csaba alighanem az egyetlen lehetőségre csa­pott le, amikor a Fejér megyei Tárnok rádióállomására adta le a hírt. A kapcsolatot a tárnokiak létesítették a 6100 kilométerre lévő Barguzinnal, ezt az alkalmat meg Csank Csaba ragadta meg, hogy az üzenetet eljuttassa a NÖGRÁD szerkesztőségének. Íme: „Július 17-én a délutáni órákban ,az első ásatási ihely 5. szelvényében az izraelita és a pravoszláv temető kö­zötti területen érdekesnek tűnő leletre bukkantak p ku­tatók. A sir fekvése már eleve nem egyezett az addig talált sírokéval, melyekben tunguzok és burjákok csont­vázai voltak. Egyezett viszont a tájolása Kuchelbecker dekabrista sírjával. A halott koporsó nélkül lett elte­metve. Először a koponya . majd a teljes csontozat meg­vizsgálását követően az antropológusok előtt egyértelmű. vé vált, hogy annak jegyei megegyeznek a Petőfi /Sán­doréval ! Csank Csaba” Harmincmillióba került, de megéri Korszakos fejlesztés a VASKÚT-ná I 1989. július 19-e. Ez a nap alighanem piros betűkkel kerül majd bele a Vasipari Kutató és Fejlesztő Válla­lat Salgótarjáni Kísérleti Telepének megírandó törté­netébe. Tudniillik mérföld­kő-jelentőségű fejlesztést fejezett be sikerrel a kis létszámú kollektíva. Olyan, minden eddiginél fontosabb beruházásról van szó, amely új távlatokat nyitott a mind inkább hírnevessé váló mun­kásgárda életében. Amint azt dr. Dianovszki Gyula igazgató elmondta, az Inductotherm cégtől vá­sároltak egy indukciós ke­mencét és hozzá két ke­mencetestet. A berendezés 750 kW teljesítményű, tel­jesen automatikus üzeme­lésű, elektronikus vezérlé­sű. Óránként másfél tonna ötvözet előállítására képes. A kemence külső és belső vízhűtő rendszere teljesen zárt, szaknyelven szólva io­nizált vízzel, kézi és gépi vezérléssel egyaránt üze­mel. Ez roppant lényeges az ötvözetek minősége szempontjából. * A fejlesztés 30 millió fo­rintba került, ám a pénz rövid úton megtérül. Az év hátralevő részében 300, a jö­vő esztendőben már 800 ton­nával növelheti termelését a kísérleti telep, összeha­sonlításképpen : az eddigi tervezett éves ötvözetgyár­tás 1200 tonna volt, tehát a gyarapodás egyszeriben meg­haladja a 60 százalékot. Pénzben kifejezve ez 80 millió forintra tehető. Az igazgatótól azt is meg­tudtuk, hogy ezután leg­alább 45-féle ötvözetet lesz- (Folytatás a 2. oldalon.) Csomagolóanyagok a rétsági téesztől Csari Imréné a fóliazsá- ‘ Körmendi Lajos korszerű kok alapanyagát ellenőrzi. fröccsöntő gépet kezel. Téglagyárat vegyenek! A harmincas években létesítették az ipolytarnóci téglagyárat és még nem is olyan régen virágzóan üzemelt. Am 1985-től megszüntették a termelését, il­letve később virágcserepek, fűszertartók, korsók égetésére tértek át, mivé] veszteségessé vált a tég­la előállítása. Jelenleg síri a csend a jobb sorsra ér­demes létesítményben, holott kár a közelben kibá­nyászható 3 millió köbméter, szobrászati célra is al­kalmas agyagkincsért. Fejleszteni kellene, ehhez pénzre volna szükség, s tízmillióért eladó a gyár. Ri­port a 3. oldalon. Városban lakunk, de tanyán élünk — Sokszor elhangzott már — így Pásztor Sán­dor közös képviselő —, hogy városban lakunk, de tanyán élünk. Nem tudom, miért ül a tanács a mi ügyünkön. Nem hi­szem, hogy olyan óriási kiadásokat jelentene, ha ezeket az alapdolgokat itt megvalósítanák. Tud­ja mit? Eljutottunk odá­ig gondolatainkban ; kár, hogy nincs közöttünk, nem lakik itt valami „fe­jes”. Mi mindannyian munkásemberek vagyunk, talán azért js fütyülnek ránk, évek óta húzódó kérésünkre. Bezzeg, ha egy, nagyember élne itt, biztos nem lenne már té­ma ez az út, meg a vilá­gítás. (Riportunk a 3. oldalon) A rétsági csata A rétsági ütközetben főszerepet játszó Leiningen és Poeltenberg tábornokokon ikívül még egy harmadik is jelen volt a későbbi aradi <vértanúk közül. Neveze­tesen Nagysándor József tábornok, aki azonban Rút­ságon csupán keresztülvonult a hadsereg zömével, s aki a Lókosnál lezajlott összecsapás után vette Út az utóvéd feladatát csapattestével. A rétsági helytállásnak volt köszönhető, hogy a fősereg zavartalanul megérkezhetett Balassagyarmatra. (Elemző Írásunk a 4. oldalon.) Rablás az éjszakában A Kékesi presszóban szórakozott S. G. bátony- terenyei lakos, akihez egyszer csak odalépett egy ismeretlen fiatalem­ber az ajánlattal: hazavi­szik gépkocsival. S. G. az indítványt elfogadta, s csak később vette ész­re, hogy a jólelkű fuva­rossal együtt még másik három ismeretlen is be­szállt az autóba. Az éjszakai társaság nem a lakás felé vitte az au­tót, a jármű a tari el­ágazó és a régi mátrave- rebélyi út között állt meg. (írásunk a 8. oldalon) Búzás Ferenc a polietilén anyagot készítő berendezéstál* lítja be. Eredményesen műkö­dik a rétsági termelő­szövetkezet műanyag termékeket előállító üzeme. Folyadékok tá­rolására alkalmas fla­konokat, zárókupakokat gyártanak a fröccsöntő és más speciális gépeken, ezen kívül kilométer­számra polietilén fóliát készítenek, amelyek ta- sakok és zsákok alap­anyagául szolgál. Képe­ink a korszerű üzemben készültek. —kulcsár—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents