Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. 8.20: 9.00: 11.00: 12.45: 13.00: 14.10: 14.25: 15.00: \ 15.30: ! 16.10: j 17.00: I 17.30: I 17.57: \ 19.15: I 20.30: j 21.00: I 21.50: j 22.00: j 22.30: 23.00: 8.05: I 8.47: j 9.05: i 9.47: I 11.05: Î 11.10: í 11.30: I 12.10: \ 13.05: , 13.40: 14.00: 15.05: 17.05: I 17.30: ’ 18.30: I 19.05: j 19.30: I 20.30: t 21.05: I 21.32: I 22.00: 3 23.15: l 10.45: I 11.35: j 12.06: r 13.05: 14.25 j 15.00 ? 15.50 : 16.18 ! j ”-W j 17.38 { 18.30 19.05 20.10 : 21.00 ; 22.00 KOSSUTH RADIO: : Eco-mjx. Gazdasági magazin : Napközben. (Elő.) Zenés délelőtt. : Társalgó : Törvénykönyv. Pártkasszák és paragrafusok. Klasszikusok délidőben. Kamarazene A magyar nyelv századai. Szakács- könyvek a XVII. századból Operaslágerek Zengjen a muzsika. Az amatőr zenei mozgalom híradója Back-müvek rézíúvósegy üt lesek előadásában . Szívesen hallgattuk. Beszélgetés a Szálasi-perről Beszélgessünk zenéről Balogh Ernő: Tündérálmok, könyvszemle Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Fekete angyalok, hangjáték A 100 százalékos ország Régi nóta, híres nóta Gong Hírvilág Íróvá avatnak. Lakatos István indulása Operaest PETŐFI RADIO: Kölyökrádió, szünidőben Okos Marci és az oroszlán. Kalandos történet folytatásokban Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek Rivaldafényben : Rockmúzeum Világújság Térkép és útravaló Balatonrádió Újdonságainkból. Népzenei felvételek Az aranyember. Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva Az én dinnyeföldem. Móra Ferenc elbeszélése Nagy nevettetők, régi szilveszteri műsorokból A Pihenőidő kívánságműsora. Zenés délután nyugdíjasoknak Nyáridő Benne : ötödik sebesség Popregiszter Garázs Albumajánlat. (Elő) Esti kitekintő Indul a bakterház Rideg Sándor regénye rádióra alkalmazva Tipp-topp parádé Közkívánatra ! A dzsessz története. A 80 44. rész melléklete BARTOK RADIO: Sebestyén János és Elekes Zsuzsa négykezes orgona- hangversenye a Zeneakadémia nagytermében Századunk zenéjéből Teresa Berganza operaáriákat énekel Vivaldi: Hat hegedűverseny, Op. 8. A heavy metal kedvelőinek A Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem vegyes kara énekel Zenei Tükör. Nagyon sok embert halálra ítéltem. Dokumentumműsor Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangverseny- zenekart A puritánok. Részletek Bellini operájából Országok, tájak népzenéje. Nicaragua Zenekari muzsika V materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő.) Fiatal művészek rádió* bemutatkozása. III/3. rész. Barokk zene. Kompakt-lemezeinkből Napjaink zenéje MISKOLCI STÚDIÓ: (Műsora hétfőtől változatlan.) péntekig MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Szünidei matiné: 1. Patty postája. Angol kisjátékfilm­sorozat. Vl/6. rész: Nagy változások 9.35: 2. Változatosság és alkalmazkodás az ál­latvilágban. Angol ismeretterjesztő- sorozat. XIII 6. rész: 10.00: Távoli vidékek gyerekei. Üj-zélandi gyerekek. Üj-zélandi doku­mentumfilm 10.15: A történet hőse. Dckumentumfilm- sorozat, a bp.-i Vörösmarty Gimnázium I/A. oszt. (Ism.) 10.50: Stúdió, 89. A Televízió kultu­rális hetilapja, (ism.) 11.35: Képújság 17.10: Hírek. 17.15: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.25: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.30: Betűreklám. 17.35: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja. 17.55: Alpok—Adria magazin, öt ország tartományi és körzeti stúdióinak közös műsora a pécsi körzeti stúdióból 18.15: Nonstop nonszensz. Didi, mint rendőr. NSZK-film 19.00: Müsorajánlat. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. Zabszem varázsló. A két posztókereskedő Csehszlovák rajzfilm 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.10: Muzsikál a mozi. Szórakoztató összeállítás 20.55: Reklám 21.00: Szilágyi István: Románc. Tévéfilm. 22.05: Üj világ. Külpolitikai képes krónika 22.50: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Antal Imrével 17.25: Képújság. 17.35 Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 1. Kalandok a malom völgy ben. Musztáng. Lengyel kisfilmsorozat. 2. A két kópé. Betyár az autóban. Csehszlovák rajzfilm 18.45: BUMM!!! Telefonos játék 19.00: A flotta kedvence. Szovjet ifjúsági film. (1984.) 20.10: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Hat Asz. A NÍVÓ KFT. és a Rákóczi Hanglemez- kiadó- és menedzser­iroda közös műsora 22.05: Küklopsz. Jugoszláv tévéfilmsorozat. V I. rész: A Dajdam füstjében. 23.05: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: Kicsinyek műsora 9.35: Lengyel film. (Ism.) 17.00: A nap percei 17.10: A szocialista országok életéből 17.35: A szocialista vállalkozás 18.20: Honvédelmi magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Az idő gyűjteményei. Olasz dokumentum- sorozat 20.25: Tv-játék 21.50: Egy dokumentum története. 22.15: Táncfesztivál Moszkvából felvételről 2. MŰSOR: 20.00: Az élet útja. Tv-iáték. (2. rész.) 21.10: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Publicisztikai film 22.55: Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés (felvételről) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dirty Dancing (Piszkos tánc). Színes, zenés amerikai film. — Kamara: Férfiak. Színes, szinkr. NSZK-beli film. — József Attila Kert: Hajlakk. Színes amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órától: Ikrek. Színes, szinkr. ameri- rikai filmvígjáték. — Kamara: Egészséges erotika. Magyar filmburleszk. — Bátony- terenyei Bányász: Az ember­vadász. Színes, szinkr. ame­rikai krimi. — Bátonytere- nyei Petőfi: Lenullázott légió. Magyar film — Pásztó: 6 és 8 órától: Szellemirtók. Szí­nes, szinkr. amerikai horror- bohózat. Orvosi szenzáció is Utazás Mozart koponyája körül Szenzációkban nem szűköl­ködő napjainkban több mint meglepetés volt az a beszámoló, amely egy francia tudományos lapban jelent meg. A Pour le Science-ben Pierre-Francois Puech antropológus cikket írt arról, hogy miképpen azonosí­totta Mozart koponyáját. Mo­zart mintegy két évszázada ha­lott, a muzsikája pedig minden­kit túl fog élni. Vagyis a „ko­ponya” Örök életű. Akkor pe­dig, Hamlet módjára, miért vet­te kézbe a tudomány embere? Maga a történet is szenzációs. Wolfgang Amadeus Mozart 1791. december 5-én, 0 óra 55 perckor halt meg, 36 évesen, Becsben, a Rauchensteingasse 970. számú házban. Constance, a felesége, csupán harmadosztályú temetést tudott fizetni. Ez ab­ból állt, hogy a Szent István Bazilikában felravatalozott te­temet Bécs egyik külvárosi te­metőjébe vitték, és ott közös sírgödörbe temették. Fél év­század múltán, 1842-ben, amikor Constance is meghalt, a zene­szerző iránti tiszteletből, egy osztrák orvos ebben a sírárok­ban megkereste Mozart kopo­nyáját, majd részletes leírást készített róla. Erre felfigyeltek a salzburgi Mozarteumban, és a feltételezett Mozart-koponyát szülőházába vitték. A gyanút azonban senki sem tudta el­oszlatni, s végül is a kétely győzött: a koponyát elzárták a látogatók «lől. Shaffer Amadeusának bemu­tatója és Milos Forman i984-ben készült filmje kellett hozzá, hogy a zárat kinyissák. A Mozarteum igazgatója ekkor megbízott egy osztrák kutatót, hogy tekintse át a koponya irodalmát, majd hozzákezdtek a szakvizsgálatok­hoz is. Itt kapcsolódott be a francia professzor, aki megtisz­tította, milliméterről millimé­terre mikroszkopikusan is át­vizsgálta a rábízott koponyát. Kegyeletsértő a tény, mellyel szembesült: ilyen koponyával még nem foglalkozott! A hom­lokvarratok korai összenövése a koponya különleges torzulásá­val járt. Ezt a felnőttkori el­változást mindeddig nem is­merte a szakirodalom, mi több, az újszülötteknél tapasztalt ese­tekre is csak 1981-ben utasak először. Mozart koponyája tehát mindenekelőtt orvosi szenzáció­nak számított. Átvizsgálták a múzeumban lévő, mintegy há­romezer koponyát, és köztük mindössze négynél fedeztek fel hasonlóságot. Az azonosítás következő lé­pését ezek után a portrékkal való egybevetés jelentette. A sokféle Mozart-kép között 1 ta­láltak is olyan korabeli raj­zot, amelyen a művész nem szépítette modelljét, a koponya torzulását is visszaadta ké­pén. Mi ebből a tanulság? — kér­dezhetné bárki. Az embertan professzora valószínű azt felel­né, hogy Mozart koponyája két évszázaddal a halála után is előbbre vitte a tudományt. Hogy milyen agyat fedett a torzult koponya, azt meg mindaddig kutathatja a világ, amíg lesznek zenészek és zenehallgatók. Mátraalmás : a nemzetközi müvésztelep vendégei, X. Antal András Antal András keramikus 1950-ben született Pasztán, de ezt a tényt leszámítva Alsótoldot tartja szülőfalu­jának. Általános iskolába Szécsénybe járt, hangsúlyoz-' za, hogy művésszé válásá­ban nagyon sokat köszön­het Kékkői Károly tanár úrnak. A képzőművészeti gimnáziumot Budapesten végezte 1969-től 1971-ig a Néprajzi Múzeumban dolgo­zott, ekkoriban Nagy Lász­ló költő több rajzát közölte az Élet és Irodalomban. Az iparművészeti főiskolán 1975-ben fejezte be tanul­mányait, utána 1984-ig a romhán.vi kerámiagyár volt a munkahelye, azóta Alsótoldon él szabad foglal­kozású művészként. Több jeles megbízatásnak tett eleget. Korábban a debreceni Nagyerdő új gyógyfürdője számára 200 négyzetméteres kézzel fes­tett kerámiaburkolatot ké­szített. Ugyancsak kerámia- burkolata található az MSZMP pásztói bizottságá­nak épületében, Budapesten a BVSC székházában (ezt Király Sándorral közösen készítette), 1988-ban készült el a salgótarjáni városházá­ban a Tarjáni fai című plasztikus kerámiaburkolata, s készül a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet konferenciaterme szá­mára egy kerámiaburkolat, amely egyúttal a fűtőrend­szert is magába foglalja, ez 1990-ben lesz kész. A romhányi kerámiagyár tervezőkollektívájának tag­jaként (Horváth Sándorral és Csemán Ilonával együtt dolgozott) 1979-ben SZOT- díjat kapott. S ő az egyetlen keramikus Magyar- országon, akinek filmes dí­ja is van, ezt a gyár meg­bízásából készült úgyneve­zett goodwillfilm művésze­ti szaktanácsadásáért kapta a S°ss István rendező ve­zette stáb tagjaként. Jövő­re a Hatvani Galériában önálló kiállításon szeretné bemutatni hosszabb idő óta készülő tálsorozatát. Jelenleg színtelen dóm. bomyomatokat készít. Eze­ket az elegáns lapokat le­tisztult formanyelv jellem­zi s a népművészeti utalá­sokban való gazdagság. — Szorosan kapcsolódnak kerámiáimhoz, amelyek az utóbbi másfél évben ké­szültek — mondja Antal András. — Valamikor a képző- és iparművészeti gimnáziumban Gacs Gábor­tól és Pásztor Gábortól ta­nultam a grafikát, főleg a rézkarcolást és a linómet­szést, az iparművészeti fő­iskolán pedig Litkei József­től a fotógrafikát és a szi­tatechnikát-. Ügy gondolom, ezekkel a papírnyomatokkal — akárcsak kerámiáimmal — a grafika határmezsgyé­jén járok, szeretek kísérle­tezni Napjainkban a ma­gyar kerámia vonulatait vizsgálva, bizonyos leegy­szerűsítéssel három törek­vést látni. Az egyik maga az úgynevezett Grand Art, amely eszmei áramlatok so­rozatát vállalja. Ezek mö­gött jeles alkotóművészek állnak, legerőteljesebben ta­lán a textilben, de a kerá­miában is. elegendő talán Schrammer Imre nevét említeni. Továbbá említe­ném az ipart, amit magam is otthagytam, itt már számban is egyre szűkül a kör, ezeket a termékeket ismerhetni a boltokból. Vé­gül. de nem utolsósorban virágzik a díszműkerámia, ez látható a galériáktól a vá­sárosok sátraiig. Különböző színvonalú üzleti vállalko­zásokról van szó, amelyeket egyébként nehéz követni. Magam is ez utóbbi vonulat, ba tartozom annak minden gondjával és örömével. Sok időt töltöttem a kecskemé­ti kerámiastúdióban. ahol kísérletinek nevezett kerá­miaplasztikáimat őrzik, a siklósi gyűjteményben is van experimentális mun. kám. Antal András Alsótold- dal kötelezte el magát a Cserhát ölében. — Ma már tudom, hogy ettől a környezettől, a szü­lőhely inspiráló táji látvá­nyától, lakóinak mentalitá­sától nem tudok megsza­badulni — jegyzi meg. — Ez a lapokban és kerámiá­imban is benne van. Pél­dául tálsorozatomból már több mint száz elkészült. Maga a tál, mint tudjuk, információhordozó, általa is végig lehet követni a törté­nelmet, benne az életmód alakulását a középkori ud­varházak életétől napjaink változásáig. A hatvanas évek végétől olyan szeren­csés helyzetben voltam, hogy még a nagy romlás, a népművészeti értékkel bíró tárgyak kótyavetyéje előtt gyűjthettem komoly élmé­nyeket Rimócon, Varsámé­ban, a Cserhát-völgyi hat kis faluban (Bokor. Kutasó, Cserhátszentiván, Alsótold. Felsőtold, Garáb). Ezek az élmények elköteleztek a népművészet iránt. A falvak hajdani, erőteljesen szak­rális színezetű, életritmusa ma már a múlté. Azonban előbb-utóbb ki kell alakul­nia az új életmódnak is, munkásságommal, az érték­őrzéssel ezt kívánom segíte­ni. Tóth Elemér Cziae Mihály kitüntet esc A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Czine Mi­hálynak, az irodalomtudo­mány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi ta­nárának több évtizedes ered­ményes munkássága elisme­réseként a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje kitün­tetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke kedden adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi ál­lamtitkár és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Mióta szabadabb szelek fújdo- gálnak Magyarország felett, az­óta egyre több idegenbe sza­kadt hazánkfia lépi át, most már idefele határunkat. Jönnek, mert ide húzza őket a szívük. Sokan először csak néhány nap­ra emlékidézőbe, mások az üz­letkötés, a gazdaságsegítés ter­vével, s egyre többen a végle­ges letelepedés szándékával. A statisztikák csak a kivándorol­tak, a disszidáltak (jóllehet ez utóbbi kategória néhány hónap­ja már nem létezik) számával szolgálhatott eddig. Azt, hogy mennyi szellemi értéket, s mennyi pótolhatatlan tehetsé­get kellett nélkülöznünk hosz- szú évtizedeken keresztül, azt majdcsak feléri egyszer valaki. A hiány mára horribilis veszte­séget jelez. Hogy ki, milyen tőkével tá­mogatja a romló közállapotaink­ból való kilábalást, az a gaz­dasági szakemberekre tartozik. Am van Amerikában egy olyan magyar, aki a hitet hozza el hozzánk. Mert a lélek táplálása legalább annyira fontos zűrza­varos világunkban, mint a na­pi kenyérfejadag. Ö dr. Haraszti Sándor, akinek névjegykártyáján annyi álil: a filozófia és az orvostudományok doktora, a Billy Graham Evangéli- zációs Társaság kelet-eu­rópai képviselője. Képesí­téseit azonban lehetetlen lenne egy aprócska karton­lapon feltüntetni, hiszen tu­dományos végzettségeinek se szeri, se száma. A professzor nem min­dennapi életutat mondhat magáénak. Rapcsányi Lász­ló mikrofonja segítségével a rádióhallgatók js megis­merkedhettek azzal a fana­tikus emberrel, akit egy Hangszóró mellett Alom az életről nagy álom vezérelt: orvos- misszionárhissá akart vál­ni. Dr. Haraszti Sándor or­vos-lelkész portréja mar­kánsan kirajzolódott csü­törtökön a Kossuth adón sugárzott Álom az életről című műsorban. A 12 gyermekes soltvad- kertj család hetedik tagja nem a kiemelkedés miatt nem akart paraszt lenni. Az závarta, hogy csak keveset olvashatott és nem ismer­hetett eleget a világról. A határozott gondolkodású, konok meggyőződésű fiú, állandóan a jövőt fürkész­te. Azon kesergett: nem csinál semmi hasznosat. Mindig túl komolyan vette a dolgokat. Érthető, hogy unalmasnak találta a te­hénőrzést. Nyolcévesen tud­ta. hogy orvos lesz. Ki­lencévesen biztos volt ab­ban, hogy Bán Rózsikát ve­szi feleségül. A játék helyett a tanu­lást választotta. A kiskun- halasi gimnázium számára a tudományok tárháza. A menny, ahol habzsolható a tudomány. Tízévesen né­metet tanul, majd latint, görögöt és angolt. A bap­tista teológiai szeminárium­ban tanárra volt nagy szük­ség, így zokszó nélkül meg­hozta az áldozatot és be­iratkozott a budapesti Páz­mány Péter Egyetemen a magyar—latin szakra. Kné- zsa professzor felfigyelt a mindent teljes lélekkel csi­náló fiatalemberre és aján­lotta őt az Eötvös kollégi­umba. Miután megadta Istennek, ami Istené: 24 évesen, 1943-ban elkezdi tanulmá­nyait az orvostudományi egyetemen, s még ebben az esztendőben feleségül veszi gyermekkori kiszemeltjét,, aki három gyermek mel­lett is leérettségizik, s öt gyermekük van, amikor 35 évesen . ő is megszerzi az orvosi diplomát. Hiába az iszonyú leter­heltség, a csontjába rekesz­tett tűz nem lohad : a re­ményt és a vágyat soha nem adja fel, hogy el­menjen Afrikába misszio­náriusnak. Kérvényeire azonban nem kap választ, se az egyházügyi hivataltól, se a svájci nagykövetség­től. Közben lefordítja Bil­ly Graham Békesség Isten­nel című prédikációját. Ám papírhiány miatt nem enge­délyezték kiadását, így sze­mináriumi gépén sokszoro­sítja a Horhilitikai jegyze­tek teológiai hallgatók szá­mára elnevezésű szamiz- datot. Legálisan hagyja el az országot szabályos . útlevél­lel 1956-ban, de nincs sen­ki, aki a határon megnézné a passzust. Amerikából ír a nagy példaképnek, Al­bert Schweizernek, aki hétoldalas német és francia nyelvű válaszlevelében meghívja őt, de gyerekek­nek nem alkalmas a millió és a klíma, így aztán röyi- desen elhidegül a kapcso­lat. Schweizer nagy tudós, odaadó humanitárius, de nem fogalkozik lélekmen- téssel. A Déli Baptista KüN missziós Társaság sem al- , kalmazza 40 év felett, így szertefoszlik egy illúzió. Egy angol közmondásba kapaszkodik : mely így hangzik: Hozzuk ki a leg­jobbat a szerencsétlenség­ből is ! Afrikára tekintett mindig a szeme, most ez végérvényesen lezárult. A kényszerhelyzetben észreve­szi, hogy kétmilliónál több magyar származású él Ame­rikában. Az Óhaza és az Üjvilág kö.zötti hidat épí­ti. Neki köszönheti Billy Graham, hogy 1977 szep­temberében hivatalos meg­hívót kapott. S az ő érde­me, hogy most július 29-én a Népstadionban fog pré­dikálni: kelet-európaj or­szágokban erre nem volt még példa! Missziója te­hát nem volt hiábavaló. Hiszem, hogy nem boldog­talan e pályamódosítás mi­att. Buzafalvi Győző

Next

/
Thumbnails
Contents