Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

A kerékasztal-beszélgetés résztvevői: Szászáé Molnár Zsuzsanna (BAL), Tóth Bertalan (SZDP), dr. Németh János (MS ZMP), Ángyai István (Magyar Demokraták Szabad Pártja) és Sulyok László (NÖGRÄD) NÖGRÄD: Tisztelettel köszöntjük a résztvevőket első alternatív kerekasztal- beszélgetésünkön, és szeret­nénk támogatásukat meg' nyerni a későbbi, hasonló, véleménycserékhez. Ahhoz azonban, hogy ezt a beszél­getést elkezdhessük, elő­ször is tisztáznunk kell, a szervezetek jelenlévő ve­zetői, hogyan ítélik meg az MSZMP politikáját, e kö­zött és saját politikájuk kö­zött milyen érintkezési vagy találkozási pontokat találnak, miben tér ei vé­leményük. Tóth Bertalan: A szociál­demokrata párt az MSZMP- vel nagyon sok mindenben egyetért, különbséget kell azonban tenni az MSZMP-n belüli tagság között. A kon­zervatív, sztálini vonal kép­viselőivel nem tudunk azo­nosulni, csak azokkal, akik a gyökeres megújulás plat­formján állnak. Idí is • ki akarjuk vezetni az orszá­got a súlyos társadalmi, gazdasági válságból, napi­rendre tűzve azokat a kér­déseket, amelyekben az MSZMP-vel együtt tudunk működni, nem mindig csak játszva az ellenzékiséget. Pártunk is vallja a demok­ratikus szocializmust, a po­litikai pluralizmust, a jog- államiságot. Olyan körül­mények között, amelyek­ben a pártok feltételei, jo­gai azonosak, egyenrangú­ak, egyik sem törekszik sa­ját hatalmát a másikra erő­szakolni. A programok alap­ján szabad és demokratikus választásokon a nép maga dönti el, melyiket fogadja el. Tehát ezekben a kérdé­sekben lehetnek közös ten­nivalóink. Amiben viszont nem: a szociáldemokrata párt teljesen ideológiamen­tes politizálást hirdet, elve­ti a proletárdiktatúra ha­mis eszméjét, amit az MSZMP negyven éven át hirdetett. Szászné Molnár Zsuzsan­na: A demokrácia a szó eredeti jelentésében népha­laimat jelent, és nem polgá­ri demokráciát, a pártok pluralizmusát. A néphata- lom pedig önkormányzat, önigazgatás, a hatalomnak a dolgozók kezébe való jutta­tása, ami régóta folyamat­ban van, bár mostanában valahogy elkanyarodunk tő­le. De az MSZMP program­jában ezt meghirdette, eh­hez, mi a Baloldali Alterna-. itíva Egyesülés csatlakozni tudunk. Mi nem tartjuk a demokrácia csúcsának a nyugati polgári demokráciá­kat, s demokráciafelfogá­sunkban ebben van a nagy különbség. Ugyanakkor látjuk, hogy az általunk képviselt önigazgatáshoz, a szocialista jogállamisághoz •a polgári demokrácián ke­resztül vezet az út, ez lehet a szerves fejlődés útja. A végcélt azonban nem sza­bad szem elő! tévesztenünk. Ez nem a pártok megala­kulása, hanem olyan politi­kai viszonyrendszer megte­remtése, amelyben a dolgo­zók a maguk kezébe vették sorsukat, maguk irányítják életüket. Ehhez persze in­formáció kell, vitakultúra, a gondolatok kifejezésének képessége és így tovább, te­hát az oktatás, a nevelés révén képessé kell tenni a munkásságot, a népet arra, hogy a hatalmat tényleg a kezébe vehesse. N(KÍRAÍ) alternativ kerékasztala Kinek hisznek manapság az emberek? Az utóbbi nyolc-tíz hónapban Nógrád megyében is meg“ jelentek az alternatív szervezetek, s jelenlétükkel, a kü­lönböző érdekek nyilvános, nyílt kifejtésével a korábbinál jóval színesebb lett a politikai élet palettája. Persze tuda­tában vagyunk annak, hogy mi még nagyon kezdeteknél tartunk, de bízunk abban, hogy végigmegyfink a megkez­dett úton. A politikai pluralizmus kibontakozásának részesei, sőt a lehetséges és. szükséges keretek között élesztői kívánunk lenni, s készséggel adunk helyt a miénkkel ellentétes, meg­alapozott, a nép-nemzeti értékeket és érdekeket védő, kife­jező, konstruktív véleményeknek is. E szándékunk és tö­rekvéseink jegyében szerveztük meg a NÖGRÄD alternativ kerekasztal-beszélgetését, amelyre az alábbi pártokat és szervezeteket hívtuk meg: Magyarországi Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei ideiglenes elnöksége, a Magyar Demok­raták Szabad Pártja ügyvezető elnöksége (a párt Nógrád megyei kezdeményezésű és alapítású), a Baloldali Alterna­tíva Egyesülés megyei szervezete, a Magyar Demokrata Fó­rum balassagyarmati szervezete, (dr. Tornányi Csaba a be­szélgetésen technikai okok miatt nem tudott jelen lenni, ám megígérte, hogy a jövő héten készséggel áll a lapunk rendelkezésére), és a Magyar Szocialista • Munkáspárt Rétsági Városi Bizottsága. Az egyes pártokat és (szervezeteket á fentiek sorrendjé­ben a következő személyek képviselték: Tóth Bertalan ta­nár, az ideiglenes elnökség elnöke, Angyal István vállalko­zó, ügyvezető elnök, Szászné Molnár Zsuzsanna megyei megbízott és dr. Németh János titkár. Mondanivalójukat Sulyok László újságíró jegyezte le. Angyal István : ’Meggyő­ződésem, hogy az alternatív- szervezetek és az MSZMP- reformkorok fegyver hasz­nálata nélkül kívánják megoldani a magyarországi feszültségeket. S. hogy a lé­nyegi kérdésekben — példá­ul a jogállamiság — köze­ledjünk egymáshoz, az ala­pokig kell visszamennünk.; le kelL döntetünk az eddig felépült akadályokat. Az el­múlt negyven évben sztáli­nista alapokra építettük fel a társadalmat, amit szocia­lizmusnak nevezünk, de amiről ma már igazából nem is tudjuk, micsoda. Amig az MSZMP szilárdan kezében tartja a rendőrsé­get, a fegyveres testülete­ket, le nem mond a bírósá­gok, ügyészségek vezetői­nek kinevezési vagy, jóvá­hagyási jogáról, addig pár­tunk szerint nem beszélhe­tünk jogállamiságról, de­mokratikus szocializmus­ról. A hatalmon lévő párt­nak alapvetően- másként kell foglalkoznia az embe­rek, a nép problémaival. Németh János: a bizalom kérdése számomra is nagy probléma. Kinek hisz' ma­napság a magyar társada­lom? Ezt valóban «egy de­mokratikus, “független vá­lasztás fogja tisztázni. Eb­ből a szempontból az MSZMP roppant sajátos, helyzetbe került. Gondol- * junk vissza 1968-ra: ha a. gazdasági mechanizmus vál­tozásait akkor összekötöt­tük volna a politikai reform­mal, politikai váltógazdál­kodással, akkor millió rossz döntést kiiktathattunk vol­na, olyant, mint például az eocénprogram, a bős—nagy­marosi vízlépcső. Az MSZMP fő gondja most éppen az, hogy akkor néz szembe a politikai nyitással, a de­mokratizálással, a demok­ratikus szocializmus prob­lémakörével, amikor egy bolsevik, vagy szovjet típu­sú apparátizmus a csőd szé­lére juttatta az országot. Ebben nemcsak a pártappa- ráíust értem bele, hanem mindenféle apparátust, meri a sztálini rendszernek a párt és általában az appará­tus összemosódása a saját­ja. Az MSZMP 700 ezres tagsága abba a szerencsét­len helyzetbe került, hogy történelmi szereplőink soka­ságának rehabilitása után most már őt is rehabilitál­ni kellene, hogy a párttag ne lehajtott fejjel járjon, hogy tudjunk vele politizál­ni,, s ne csak az elmúlt har­minc év vállalható eredmé­nyeivel azonosulhasson, ha­nem bizalmat érezzen a mostani változások iránt is. Tehát én a tagság rehabi­litációját tartom roppant nagy feladatnak, a bizalom visszaszerzését a tagságon belüi is. Szászné Molnár Zsuzsan­na: Az a baj, hogy az MSZMP njm reagált a jel­zésekre, nem ment a mun­kások közé, miközben igé­nyelték a kapcsolatokat. Szintezőnként mondott le a tömegekről, eltávolodott, el­szigetelődött tőle. Most pe­dig éppen a tömegekért fo­lyik a harc, és az fogja meg­nyerni a választásokat, aki megszerzi a maga számára a bizalmat. A „ki kit győz le” kérdése napirenden van, s ennek rövid időn belül el kell dőlnie, a tömegbázis alapján. Az MSZMP vétke, hogy vitte előre a zászlót, és nem nézett hátra, köve- tik-e. Németh János: Ez nem szubjektív akarat dolga volt. Az egv pár trendszerű struk­túra fel sem veti a társa­dalmi kontroli igényét. Most azonban — úgy gondolom — az MSZMP-nek is megvál­tás lehet a politikai ver­senyhelyzet, ami, segítve az öntisztulást, igaz.ából pártot csinál az MSZMP-’pől. Az új típusú, mozgalmi, politizáló, érvelő, a napi csatákban megméretődő párt a tagsá­gától is egészen más főtar­tást, gerincet, viszonyulást igényel. De én nem címkéz­ném a tagságot, mert sze­rintem sokkal inkább arról van szó, hogy a pórt tag­jai ezt az új, a verseny­helyzetet élik meg eltérő módon. NÖGRÄD: Nyilván hossza­san lehetne még beszélni a különböző politikai progra­mok, elméleti és gyakorlati számvetések, törekvések azo­nosságairól és különbségei­ről, terjedelmünk azonban korlátozott. Kérem ezért, hogy beszélgetésünkben tér­jünk más területre. Hogyan képzelik cl a résztvevők sa­ját szervezetük és az MSZMP viszonyát, jelenleg hogyan értékelik ezt a vi­szonyt? Angyal István: Mi más ideológiai alapokon, de ugyanazt szeretnénk csinál­ni, mint az MSZMP: a ma­gyar nép érdekében aka­runk munkálkodni. Jelen pillanatban a kapcsolatot csak úgy tudjuk elképzelni, ha az MSZMP együtt tár­gyai az ellenzéki szerveze­tekkel. El akarjuk kerülni a korábbi csapdát, amely a budapesti tárgyalásokon tör­téni, hogy az egyes csopor­tokkal külön tárgyaltak, azok nem tudták, mit be­széltek az egyikkel, mit a másikkal, és csak arra volt jó, hogy összeveszítsék őket. A megyében is az ellenzéki kerékasztal delegációjával kell véleményt cserélni. Szászné Molnár Zsuzsan­na: A BAL nem párt, hanem mozgalom, amely az MSZMP-t kívánja segíteni. De olyan helyzetbe kerül­tünk, hogy naponta le kell adnunk ideológiai elveink­ből. Ma a politika nagyon nagy kompromisszumkész­séget követel tőlünk. Most már nem közmegegyezésről, hanem kiegyezésről beszé­lünk, mert az országban az ellenséges erőknek ki kell egyezniük ahhoz, hogy élet­ben maradjunk. Ez magya­rázza azt, hogy el kell fo­gadnunk Nagy Imre rehabilitálását, a temetésen való részvételt. El kell vet­nünk mindenféle ideológiai, politikai és egyéb korlátot. Németh János: Vitatnám a kiegyezés szót. Ez az 1867-es osztrák—magyar ki­egyezésre foglalt fogalom, mint ahogyan az 1848—49-es eseményekre foglalt a forra­dalom és szabadságharc meg­nevezés. Az új közmegegye­zés kifejezést sem tartom jónak, mert ha annyira ki­egyezem valakivel, akkor be­lépek a pártjába. A pártok­tól én egy autonóm, nagyon precíz ‘érde-iímegfogalmazást várok,- ami aiapjan tudja a magyar nép, melyik miért elfogadható a számára. Szé- rintem a minden áron való kiegyezés helytelen ; meg­egyezés kell a legfontosabb kérdésekben, amelyeket ál­landóan újra és újra meg kell vizsgálni. Bízom abban, hogy pártom képes erre, és megtalálja sajátos karakte­rét az új helyzetben. S ez a karakteres MSZMP lesz az igazi, amelyik nem udvarol az ellenzéknek, vitatkozik, amely — ez a jövő — ren­delkezik sajátossága méltó­ságával. Tóth Bertáién: Megegye­zés véleményem szerint csők úgy lehetséges ha reálisan ítéljük meg ezeréves múl­tunkat, és ezt a nép elfo­gadja, és minden szervezet. Mert van egy mondás : ame­lyik nép elveszti a múltját, annak nincs jelene, még in­kább nincs jövője. Az elmúlt negyven év egyik nagy hibá­jának tartom éppen ezért, hogy az embert saját múlt­jától, saját társadalmától ér­zelmileg elidegenítette. Az új megegyezéshez az MSZMP- nek is el kell számolnia múltjával. A párt a ma­gyarságtudatot szinte kiölte az emberekből, és ilyen le­hetetlen módon akart inter­nacionalista lenni. Németh János; Az MSZMP magyarság-, illetve kisebbségi politikája Szűrös Mátyás 1938-as rádiónyilat­kozatáig voluntarista volt, s ezzel szembe kellett nézni. Az elidegenedés megszünte­tésére szintén óriási lehető­séget látok a magyar társa­dalomban, éppen a tulajdo­nosi reform, az érdekeltségi viszonyok felszínre hozásá­val. Ami pedig az MSZMP elszámolását illeti, szerintem nem erre van szükség. Az MSZMP-nek egyenleget kel­lene tudnia felállítani: mi miért és hogyan történt? Az elszámolásban benne érzek egy egyoldalú minősítést, benne érzem azt is, hogy te vétkes vagy, tehát elszámol­tatlak. Nem tudom elfogad­ni az állítást, miszerint az MSZMP egyoldalúan vétkes. Ugyanakkor valóban óriási baj, hogy nincs a társada­lomban elégedett ember, ré­teg, amelyre a párt támasz­kodhatna. Az kellene, hogy aki jót érez, az mondja meg, sorakozzon fel az MSZMP mögé. Tehát én azt tarta­nám helyesnek, ha az MSZMP mérleget készítene az elmúlt negyven évről, egyértelműen kimondva az eredményeket és a gondokat. Mert a modernizáció, ha fe­lemás' módon is, a Kádár­időszakban megtörtént. Any- nyit beszélünk mostanában európaiságról, de soha nem voltunk annyira közel Euró­pához, mint akkor; amit Kádár János 1956-ból meg­valósított. azt elfogadta a világ, míg a Monarchia Magyarországát például a né­pek börtönének tartották, a Horthy- és a Rákosi-remi­szert, más-más előjellel és okok miatt, .egyformán őrült­ségnek. Ehhez elég megte­kinteni az iskolai történe­lemkönyveket Londontól Bukarestig. Az a személyes vélemé­nyem, hogy nagyon jó, hogy a megyében megjelent az ellenzék, különböző tartal­makkal,' formákkal talárt ezért is, most az MSZMP- nek az a legfontosabb, hogy saját programját . világosait megfogalmazza, nyilvánossá tegye, hogy a'megye lakos­sága és* az ellenzéki csopor­tok is tudják magukat mi­hez tartani. Egyelőre az az érzésem, mi nem olyan dol­gokról'folytatunk majd dia­lógust, mint például a vá­lasztási törvény, hanem a helyi politika küzdőterén konkrét esetekben mérkő­zünk. Az MSZMP-nek .Nóg­rád megyében is a politikai helyzetekben keil megmé­rettetnie. A jövőben nem tudok más politizálás) gya­korlatot elképzelni, mint a más pártokkal érdekcsopor­tokkal együttműködőt, vala­milyen formában koalíció­sat. Ez történelmi szükség- szerűség Szeretnék a saját pártbelijeimmel egyezségre juíni, míg másokká] a lé­nyeges kérdésekben egység­frontot alakítani. Ezt a pár­ton belüli demokrácia hoz­za meg, ha megszűnnek a félelmek, és önbizalmat tu­dunk adni a párttagságnak, hitelesítve. Programma!, sze­mélyiséggel. kapcsoló trend­szerrel. Az alkotmányos, és személyiségi, jogok • az MSZMP tisztségviselőit is megilletik. Tóth Bertalan: A szófiái- ' demokrata párt minden más párttal és szervezettel jó kapcsolatokra , törekszik. Egyenlő alapokon párbe­szédre törekszünk az MSZMP-vel, bár még nem jelezte szándékát. De szeret­nénk felvenni a kapcsold • tot, mer* régi .tulajdonosaink hasznaimét is meg kellene tárgyalnunk VIi a magunk részéről egyenrangú, nyugodt, toleráns kapcsolatokat szor­galmazunk. NÖGKAíJ: Elkezded be széigetévüriket — ahogy mon­dani szoktak — most csak abbahagy juk ; nagyon sok a megoldandó probléma, a to­vábbi megbeszélnivaló. A>* ehhez hasonló találkozások szervezésére a. jövőben töre­kedni fogunk, hiszen így is­merhetjük meg egymást, így ■ ünk 4 égre, vagy. h a ; á rolód h at u nk el. A beszélgetés számos ta­nulsággal szolgált. Mindenek­előtt azzal, hogy az MSZMP- nek most az.új helyzetben másként. íz eddiginél sokkal markánsabban kell megto- galmaznia és megmutatnia magát, s a választási, a tö­megbázisért folytatott harc­ban hiteles, megnyerő sze­mélyiségekre van szüksége. Ugyanez az igény fogalmazó­dott meg a másik két párt részéről is. Persze ha siker­rel kívánnak versenyezni a megyei politika porondján számunkra sem elégséges a rnai tudás, az MSZMP egy­oldalii és kizárólagosnak tűnő kritikája, továbbá egyes gondolatokat pregnánsabban és tisztábban szükséges meg­fogalmazniuk hiszen .. n> é t küzdőtéren már nekik is vállalniuk kell minden szó, minden gondolat- hiteiét. i;-.~ ■ ességét ga/ságát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents