Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
2 NO(ÏRAI) 1989. JÚNIUS 10., SZOMBAT fl Legfőbb Ügyészség közleménye H rendfirl intéskedisakröl Nem feljebbvaló, nem ítélőbíró — állampolgár A Legfőbb ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügy rendelkezésére álló iratanyagának vizsgálatát. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emelt, amelyben a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza. A feltárt tények és adatok értékelése a következő lényegi mAoráll.'inításnkra adnak alanot: Kék egyenruhában ma szolgálatot teljesíteni nem könnyű dolog, ahogyan egyik közhivatal elvárásainak sem könnyű ma megfelelni. A rendőrség azonban az elmúlt hetekben, hónapokban kivételezett helyzetben van. A közvélemény érdeklődése feléjük, intézkedéseik felé fordult. Az állampolgárok egy része pedig manapság a rendőrség tagjai által elkövetett visszaélések, bűncselekmények nyomán könnyen általánosít. Ennek a már-már kihívásnak számító körülménynek is engedve tartottak az elmúlt hét végén országos értekezletet az őr- és járőr- szolgálatot teljesítő kék egyenruhásoknak, s ezért hívott össze a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság is ugyancsak nekik, két értekezletet a héten. A másodikra pénteken Balassagyarmaton került sor, ahol a helyi és a rétsági kapitányság őr- és járőrszolgálatellátó állománya volt jelen. Elsőként Skoda Ferenc rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány tartott tájékoztatót. Ennek első részében kitért a bűnözés országos és megyei alakulására, a számadatok egyértelmű növekedést mutatnak. Tavaly hazánkban 150 ezer bűncselekményt követtek el, idén a szakemberek szerint ez 200 ezer körül fog alakulni. Ennek a fokozódó elvárásnak, tehertételnek pedig húsz éve változatlan létszámmal kell megfelelnie a testületnek. Kitért még megyénkben a bűncselekmények alakulására. rámutatva, hogy a megélhetési lehetőségek zsugorodása itt is érezteti hatását. Ezután, a politikai változások és a testület viszonyáról beszélt. — A rendőri állományunk reformpárti — jelentette ki, s hozzátette a testület tagjai ma ugyanolyan — ha néha nem rosszabb — körülmények között élnek, mint más állampolgárok. Viselkedésükkel és az intézkedésekkel kapcsolatban eddig aláhúzta, hogy annak a szemléletnek nincs helye a testületben, miszerint a rendőr feljebbvalója, ítélőbírója a lakosságnak. Ugyanolyan állampolgár, mint mások, csak választott hivatásából eredő feladata, hogy a jogokat — az emberi és állampolgáriakat is — érvényesítéssé. Kitért még a munka- és életkörülmények alakulására is, de erről beszéljenek inkább az őt követő hozzászólók. Elsőként Filip Pál főtörzsőrmester kért szót. Akár őt követő kollégái, ő is az anyagi megbecsüléssel kezdte. Amíg a városban a 40 órás munkahét az elterjedt, addig ők 42 órában lefutott gépkocsikkal próbálják felvenni a versenyt a motorizált bűnelkövetőkkel. A gyarmati kapitányság úgy sincs irigylésreméltó helyzetben. Az új kapitányság építése a következő ötéves tervre került át. A működési területükön 70 ezer ember él, csaknem a váci megyehatártól Endrefalváig ők felelnek a közrend és közbiztonság fenntartásáért. Az ellátásról pedig: az értekezlet résztvevői az éppen öltözőként használatos folyósón beszélgettek a szünetben, amelynek végében a közös női-íéríi mosdó, WC egyben. Az étkezés, a pihenés kulturált feltételei sincsenek megoldva. A gépkocsik öregek, némelyikben 150—160 ezer kilométer is van, a rádiók nehezek, s a dimbes-dombos Nógrádban nem-is igazán jók. Filip Pál felszólalásában elhangzott még, hogy a Belügyminisztériumnak el kell érni legalább azt, hogy a rendőrség tagjainak ne keljen a tanácshoz menni szociális segélyért. Mert bizony ez előfordul. A rendőri fizetésből nem lehet megélni. A túlmunka miatt pedig sok a családi veszekedés, s az embert válaszút elé állítja a család, vagy a rendőrség, vagy ők — ezt már Bíró Károly főtörzsőrmester szavaiból idéztem, aki a létszámra is panaszkodott. De a munkakörülmények, az anyagi megbecsülés és a Budapest vidék között meglevő aránytalanságokról is szólt. Forgács Ákosné törzsőrmester, az állománygyarapításról beszélt. Elmondta, hogy hivatástudó, igazán alkalmas emberre volna szükség. Ám a mai fizetési viszonyok mellett nem lehet válogatni a jelentkezők között. Aki orvosilag megfelel, azt felveszik. Ezek csak kiragadott példák, sorolhatnánk még. Talán erre is volna szükség, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen erőfeszítések vannak például megyénk bűnügyi fertőzöttség szempontjából előkelő helye mögött. Ahelyett lassan ott tartunk, hogy szolgálatot teljesítő, jogszerűen intézkedő rendőreinket lehet szidalmazni, már-már bántalmazni is. Pedig jelenlétük nekünk fontos. Hiányukat akkor vennénk észre, akkor éreznék meg munkájuk hatását, ha eltűnnének utcáinkról. (—h—) O Az ügyben eljárt hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték az akkor hatályos Büntető Perrendtartás garanciális rendelkezéseit, különösen az eljárás alá vont személyek szabadságának és védekezési jogának törvénysértő korlátozásával. O Az eljárás egyoldalúan főleg a terhelőnek vélt adatok összegyűjtésére és fejhasználására korlátozódott, a bűnösség cáfolására alkalmas bizonyítékok beszerzését elmulasztották, vagy azokat nem a súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vették figyelembe. O A nyomozás ügyészi felügyelete során a törvénysértések és mulasztások megakadályozására intézkedés nem történt, a vádemelés pedig megalapozatlan és törvénysértő volt. O Az eljárás bírósági szakaszában súlyosan mgsértették a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának megalakításakor is irányadó perjogi szabályokat. a tárgyalás folyamán pedig a nyilvánosság és a közvétlenség elvét is. O Az ítélet megalapozatlan. mert a mentő körülményekre vonatkozó indokolt bizonyítási kérelmek elutasítása miatt az ügy nine' kellően felderítve, számos ténymegállapítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság egyes tényekből más tényekre helytelenül következtetett. O A büntetőeljárás sza- oályainak súlyos megsértése és a védekezési jog korlátozásával is összefüggő megalapozatlanság az eljárás megismétlését nem teszi szükségessé, mert az ítélet így sem tartalmaz olyan megállapítást, amely megfelelne az akkor hatályos büntető jogszabályok által meghatározott bármilyen bűncselekmény ismérveinek. A bíróság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte, amikor helytelen jogi indoklással bűnösséget állapított meg és büntetést szabott ki. O Az eljárt hatóságok nem tulajdonítottak jelentőséget az ügy egyik lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok az eljárás alá vont személyek, akik 1956. november 4-ét követően a budapesti jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodtak, védekezésül arra is hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kormányközi egyezmények garantálták. Már ekkor elegendő adat utalt arra, hogy ez- az állítás megfelelhet a valóságnak. Ennek ellenére a büntetőügyben eljárt hatóságok kísérletet sem tettek a büntethetőség szempontjából alapvető fontosságú dokumentumok beszerzésére. hanem az említett — meg nem cáfolt — védekezést indokolás nélkül figyelmen kívül hagytak. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma által a Legfőbb Ügyészség részére most átadott és a törvényességi óváshoz csatolt okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormány javaslatára a magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosítékot adott a budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és társainak személyi biztonságáról, és leszögezte, hogy velük szemben múltbeli cselekedeteikért semmiféle megtorlást nem szándékozik alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló személyes mentesség illette meg, amely az akkor hatályos jog — a Büntető Törvénykönyv Általános Részéről szóló 1950. évi II. törvény — 7. paragrafusának helyes értelmezése szerint büntethetőségük akadálya volt. O Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21. napján, tehát még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntető eljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek tényét a.. törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI) Megszívlelendő a spanyol modell tanulsága: erőszakmentes átmenet Hány út 1ran előttünk? Nemzetközi tekintély és megannyi nehézség Bizony igen nehéz S2 Ä pírt maga elé, hogy a nemzet sorsáról alkotott gondolatait Írásba foglalja. De rendel- kc:ik-e ma valaki a biztos jövőt prognosztizáló. a tévedés minden lehetőségét kizáró egyetlen helyes modellel? Kell-e nekünk egyáltalán modell? Jogos türelmetlenség sietteti a változtatást. Gazdasági és politikai melléfogásokkal megnehezített esztendők állnak mögöttünk, amelynek hatására napról napra no a létbizonytalanság. A zuhanó életszínvonal nem vart méretű szegénységet okozott. Üj, eddig lappangó feszültségek is robbantak: a határainkon túli magyarság égető gondjaival is szembe kellett néznünk. Lehetetlen leírni tehát azokat a közállapotokat, amelyekben manapság leledzünk, képtelenség egy tablón — akár az ominózus állatorvosi lovon — fényképszerűén megjeleníteni a korrigálásra, gyógyításra szolgáló sebhelyeinket. Kozmetikázni azonban /igen nagy hiba lenne Felelős vezetőink is rájöttek már: a forradalmi diktatúra nem vált be. Az eszmék kelléktárából tehát most új szisztéma szerint kell válogatni. Ügy. hogy a igazdasá- gi es politikai szféra egyidejű megújulása segítse hozzá a nemzetet újbóli felemelkedéséhez. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll — írta a reformok és forradalmak korának lánglelkű hazafiságú lírikusa. Vörösmarty Mihály. Előttünk nem csak egy nemzetnek a sorsa áll. hanem többé is. Latolgatják politikusaink. hogy a polgári demokráciák melyike szolgálhatna megreformálandó társadalmunk mintájául. A rostán Spanyolország akadt fenn. Nagyivá alá az ő 15 évvel ezelőtti demokratikus nyitásuk került. Ez hasonlít legjobban jelenlegi helyzetünkhöz. S az .sem megvetendő, amit ezzel a lépéssel produkáltak. Nézzük a lényeket. A 40 milliós ibériai ország tagja a Közös Piacnak, most éppen soros elnöke. A Nyugat-európai Uniónak és az észak-atlanti szerződés szervezetének is tagja. Egyre növekszik Spanyolország nemzetközi tekintélye és mind sikeresebb a felzárkózás a legfejlettebb nyugat-európai országokhoz. Mégsem ilyen rózsás a helyzet. Az abszolút többségben kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) — küldöttségük április 10. és 13. között látogatást tett hazánkban az MSZMP KB meghívására — ugyanis megannyi nehézséggel kénytelen szembenézni. A szocialista párti kormányzat fennállása. 1982 óta ugyan csaknem kétmillióval emelkedett a munkanélküliek létszáma — meghaladja a 20 százalékot —, de harmadik esztendeje folyamatosan nő az új munkalehetőségek száma. Tavaly például 350 ezer új munkahelyet teremtettek. Az ipar korszerűsítésére az elmúlt öt évben E00 milliárd pesetát fordítottak, is a veszteséges állami szektort prosperáló kis- <és középvállalatok sokasága váltotta fel. Mindezzel együtt az infláció ,elszabadulása fenyegeti Spanyolországot. A terv 3 százalékos inflációval számolt, de az lelőző esztendőben a valóságban ennek a duplája lett, mely hozzájárult a társadalmi feszültségek elmélyüléséhez. Nem véletlen, hogy decemberben nynlcmillióan sztrájkoltak. Május elején pedig — hét év óta először — korábban egymástól elkülönült szakszervezetek látványos egységre léptek. A másfél évtizeddel ezelőtti spanyol induló és a mai magyar helyzet gazdasági egybevetésekor találunk párhuzamokat és különbözőségeket isá Lényeges eltérés, hogy amíg Spanyolországban a társadalom demokratizálása változatlan gazdasági alapon mehetett végbe, addig a mi valóságunkról ez nem mondható el. Bármilyen abszurd is, de Franco utolsó éveiben alapozták meg gazdaságuk további felemelkedését, no nem a diktátor tudatos és jótékony előrelátásának köszönhetően Egyszerűen a tőkés piacgazdaság törvényei érvényesültek. Nem volt szükségük alapvető gazdasági rendszerváltásra. Ennek nem mond ellent, hogy létkérdéssé vált a szerkezeti korszerűsítés. A Kárpát-medencében nem hoztak létre olyan szélsőséges diktatúrát, mint Franco. A Kádár-féle vezetés a maga módján megkísérelte kivédeni a brezsnyevi beavatkozást. Paradox, hogy ez a felemás magyar nyitás még mindig felvillanyozó példa sok spanyol számára. A mi reformereink viszont vigyázó tekintetüket Madrid felé vetik: ta spanyol úttal kacérkodnak. Az eltérések s az egyezések elemzése azt mondatja velünk: egy momentum mindenképpen követésre méltó. Ez a 'vértelen és erőszakmentes átmenet, a súlyos nemzeti megrázkódtatások elkerülése. Ha semmi mást nem 'szívlelnénk meg, csak ezt, már megérné. A spanyolok „szerencséje”, de inkább társadalmi szükségszerűség, hogy a diktátor halála után nem keletkezett személyi és intézményi vákuum. János Károlyt, Adolfo Suerezt és Felipe Gonzalest széles rétegek fogadták el, így sikerült elhárítani a szélsőségek veszélyeit A demokratizálódási folyamatban kiemelkedő szerepet játszottak a tömegtájékoztatásban dolgozók. A sajtó reflektorfénybe került és meghatározó tényezővé vált a választási stratégiában. Van azonban egy lényeges különbség. A spanyol kollégák nem csámcsogtak annyit a múltbeli bűnökön, a hibák elkövetőinek számonkérésén. pedig bizonyára oldalakat iszentelhettek volna ők is ezeknek a leleplező cikkeknek. Nem ezt tették. Nem érték be felszínes vagdalkozással. inkább a jövő, a megoldás kérdései izgatták őket. Nem a botrányokra koncentrálták az össztüzet. A demokratikus felemelkedés iránti őszinte vágyakozás valamennyi erőt a jövőért való versenyfutásra mozgósította. A PSOE küldöttsége azt tanácsolta az MSZMP-nek, hogy minél előbb dolgozzon ki konstruktív programot. A spanyol közélet sem mentes természetesen az „ügyektől”, de a hétköznapok embereit nem ez érdekli elsősorban, Imponálóan higgadtan, kulturáltan viselkednek. Ezt is megtanulhatnánk tűliik! Nálunk bonyolítja a helyzetet, hogy egyszerre kell a súlyos örökség okozta válságot kezelni és egy új modellt kialakítani. A politikai átalakulás nagy vehemenciával indult meg. ám félő: az elragadtatott hév miatt a „parttalan demokrácia” irányába tolódunk el. A gazdasági reformok tervei hiába előremutatóak, ha késik a megvalósítás. Ideológiai téren sem dőlt el. hogy milyen szocializmust akarunk. Vétkeznénk, ha a múlt értékeit tékozló módon elherdálnánk. \De azt se szabad megengedni, hogy a rövid távú kényszerek maguk alá gyűrjék a stratégiát. Együtt él a remény és az aggodalom. Felfokozott várakozásukban azonban sokan „Mikulás-ajándéknak” képzelik el gazdasági és politikai rendszerünk liberalizálását. A PSOE itt járt vezetői az MSZMP-t ia magyar társadalom meghatározó erejének tekintik. Azt javasolták azonban, hogy a politikai átmenet időszakában csak úgy maradhat a kibontakozás élén, ha ügyel az egymás iránti toleranciára. Csak a közös erőfeszítések vezethetnek el a sikerhez, mert a lakosság „változást és stabilitást” akar. A c7pmplvrcprplf nem Pótolhatják a dtClllulyiiOGI GR valódi reformpárti fejleményeket! Az MSZMP taktikája érezhetően arra irányul, hogy a hatalmat megbízható szövetségesei között ossza szét. 14 cél egy igazságosabb és demokratikusabb világ kialakítása, amely jóléttel párosul. Ehhez új játékszabályokra és konszenzusra van szükség! Csak így találhat el hozzánk Vörösmarty óhaja: „S nagy példákra magyar már naggyá lenni ne tudjon?” Buzafalvi Győző
