Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁ AZ MSZMP PAPJA XLV. ÉVF., 135. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. JÚNIUS 10., SZOMBAT A Nemzeti igazságtétel és megbékélés A nyelvbotlásnak néha különös je­lentősége van. A hét elején az új­ságírószövetség székhazában Pozs- gav Imre államminiszter ér Horn Gyula külügyminiszter találkozott a tájékozta­tás képviselőivel, a beszélgetés témáját pedig Gömöri Endre így vezette be: „Nem­zeti igazságtétel és megbékélés 1969 nya­rán." Nem is rossz! — kommentálta gyor­san saját tévedését. Valóban, nem is lett volna rossz húsz évvel ezelőtt rendezni számos rendezendő dolgunkat. Manapság azonban kiváltképpen idő­szerű az említett mottó. Pozsgav Imrétől való a minősítés, aki rögtön hozzá tette ezt is: a nyilvánosságnak, a sajtónak óriási szerepe van a demokratizálódás előmoz­dításában. Mint ahogy abban is: folyama­taink békésen, eredményesen folytatódja­nak, ne legyen meg a lehetősége a vissza­lépésnek. A demokratizmus fejlesztése, az intéz­ményrendszer átalakítása elkerülhetetlen. S. hogy ennek a békés útját kell járni, azon — az államminiszter szerint — a jó­zan erők nem is vitatkoznak. Mindennek aktualitást adnak, s egyben próbatételt is jelentenek, a közeli napok. Nagy Im­re és sorstársai temetése előtt. A vizsgá­lati ügyekben, az igazságszolgáltatást ille­tően is, előrehaladás van a hatalom kép­viselőinek magatartásában. Pozsgav Imre pedig így fogalmazta meg óhaját: a kö­zös nemzeti megbékélés megnyilvánulása legyen a Hősök terén. „Nincs kétségem afelől, hogy így lesz." Megbékélésről van szó, ígv elkerülhetet­len a kérdés: milyen az MSZMP, a kor- mánv, a politikai erők magatartása? Pozs- gav szerint az MSZMP-nek igenis van határozott arculata, a reformmozgalom hitelessé tette magát, ébren tartotta a re­formgondolatot. S ez a politikai erő a nyílt politizálás jegyében a kiegyezés tisz­ta feltételeit tudja garantálni. Világos ugyanakkor hogy az MSZMP — a ki­nyilvánított készségen túl — a szabad vá­lasztások elve alapján, politikai mérlege­lésben mérje fel erejét, s ezzel leküzdhető a legitimációs válság is. A gondolatsor folytatható azzal: a kor­mány és a parlament többségét adó párt jól tudja, hogy a kiegyezést hatalom- megosztásnak is követnie kell. Az MSZMP-nek természetesen az sem érde­ke, hogy gyenge, infrastruktúrát nélkülöző szervezetekkel mérje össze erejét a válasz­tási küzdelemben, hiszen ez prolongálná a legitimációs válságot. A szándékokban és a tényekben pedig alighanem kulcsmon­dat: a kiegyezés legalább annyira nem képzelhető el az MSZMP nélkül, mint a többi szervezet rovására. Pozsgav Imre kitért arra is: az MSZMP- nek megvan a készsége saját mozgalma újraértékelésére, s ennek egyik vetülete a Nagy Imre-ügy megítélésében bekövet­kezett fordulat. S ami a jövőt illeti: az MSZMP-nek olyan, a nemzeti közmeg­egyezés jegyében fogant programmal kell előállni, amelyet a személyi képviselet is hitelesít. — Elszámolás lesz, leszámolás nem, s ezt a józan többség el tudja fogadni vé­lekedett az államminiszter. — Egyénileg, önmagunkban azonban bizonyos dolgok­kal le kell számolni. Horn Gyula külügyminiszter szerint napjainkban az igazságkeresés meghatá­rozó, s a hatalmon lévő párt elhatározásá­ból megindult folyamat felülmúlt minden várakozást. Napjaink gondjai természet­szerűleg nem érthetők a múlttal való ösz- szevetés nélkül. A miniszter úgy fogal­mazott, hogy 1956. november 4-e után po­litikai stílusváltásra került sor, nem tör­tént ugyanakkor szakítás a sztálini rend­szer elemeivel. Ez vezetett el a válsághoz. Mindemellett a külső környezet — a sztá­lini rendszerű országok — erős befolyása sem tette lehetővé a nemzeti igények, sa­játosságok érvényesülését. Az előrelépést csakis új társadalmi mo­dell kiépítésével lehet végérvényesen megvalósítani, mégpedig társadalmi és po­litikai értelemben egyaránt radikálisan, erőszakmentesen. Horn Gyula érvelése szerint félúton vagyunk a pluralista több­pártrendszer pilléreinek kiépítésében, a politikai erők legitimizálásához 10—12 hónap kell. A hatalmon lévő párt nagy többsége re­formpárti, jelen vannak azonban azok is, akik nem képesek végig követni és helye­selni a változásokat. Munkájából eredő­en Horn Gyula természetesen szólt arról a nagy nemzetközi szimpátiáról is, amely törekvéseinket kíséri. — Első ízben fordul elő, hogy mindkét nagyhatalom egyaránt érdekelt a ma­gyarországi változások sikerében — mon­dotta. Megváltozóit a viszony az emigrációval is Két eltávolító elem létezett úgymint az erdélyi szolidaritás hiánya, illetve 1956 egyoldalú értékelése. Ezek a falak eltűn­tek, eltűnőben vannak. Külföldön is lát­ják, hogy komoly veszélyek fenyegetik az átalakulást, a gazdaság helyzete esetleg megkérdőjelezheti a politikai reformokat. A hazai veszélyre való figyelmeztetés ott van Horn Gyula szavaiban is: tapasztal­ható jel leszámolási törekvésre, s ez egy­re inkább a reformfolyamatokra irányul. Nem véletlen a gondolatsor folytatása: — Bármilyen felfordulás, erőszak a gyö­keres politikai reformok bukásával fe­nyeget. A radikális változásokra békés úton kell sort keríteni. Ez a feltétele an­nak is. hogy további külső támogatást kapjunk belső gondjaink megoldásához. Nincs külső recept, változásainknak sa­játosságainkban kell gyökerezni. A szo­cialista országokkal való kapcsolatban minél kevesebb ideológiai hatás — a nyu­gati világ támogatásának feltétele pedig a stabil, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet. A különféle égtájak felé való ki­tekintés után a külügyminiszter így foly­tatta : — Ebbe a folyamatba illeszkedik Nagy Imre és társai ügye is. A feltárás, a ku­tatómunka szerint Nagy Imre reformpo­litikus volt. deszta'.inizációt akart, külső beavatkozástól mentesen. Bukását belső és külső tényezők együt­tesen idézték elő. Megalapozott a törté- relmi albizottság véleménye, hogy kon­cepciós per áldozata lett, ezért el kell jutni a politikai és jogi rehabilitációhoz. N em véletlen, hogy június 16-át, Nagy Imre temetésének napját, igen élénk nemzetközi érdeklődés is kíséri. A hét eleji találkozásunkkor Horn Gyula arról adhatott számot: 100— 150 embert várnak az. USÁ-ból, százat Franciaországból. Az összes külföldit pe­dig — még egyszer: a hétfői adatok sze­rint — négy-ötszázra becsülik. A Külügy­minisztérium folyamatos kapcsolatot tart a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal, igénybe veszik javaslataikat. Több nagy- követség is jelezte részvételét a temeté­sen, egy kérdésre később Horn Gyula elmondta: hétfőig ezek között nem volt szocialista ország képviselete. A kontak­tusteremtés nem kevesebbet szolgál, mint azt, hogy a temetésen való részvétel, a beszédekkel együtt, a megegyezést segítse elő. A sajtónak a külügyminiszter szerint is óriási a szerepe: zavarmentesen kerül­jön sor az igazságtételre. Türelemmel, to- larenciával, fellépve a szélsőségek ellen. K. G. 0 Legtöbb Ügyészség közleménye Kinek hisznek manapság az emberek? (3. oldal) Utolshow nap Balassagyarmaton (Képriport az 5. oldalon) Mondja, hogy van, kedves Ede bácsi? (11. oldal) Börtön vár a hamisító jogtanácsosra (12. oldal) (2. oldal) J Készül a program A fejlődés legfontosabb irányait szükséges megjelölni Fórum a gazdaságról és szociálpolitikáról Vitafórumot .szervezett tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Ok­tatási Igazgatósága. Gazda­ságban, tanácsi tevékeny­ségben, oktatásban és mű­velődésben, egészségügyben és szociálpolitikában jártas szakemberek mondtak véle­ményt, tettek ajánlást, ja­vaslatot a megyei pártbi­zottság készülő politikai programjához. Füssv József, az. MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága titkárának bevezető gondo­latait követően olyan téma­körökről folyt a szó, mint az iparfejlesztés, a vállal­kozások, a kisszervezetek fejlesztésének lehetőségei, s hogyan envhíthetők a fog­lalkoztatási gondok Nógrád- ban. Hogyan növelhető te­lepüléseink népességmeg­tartó képessége, milyen le­hetőség kínálkozik az infra­struktúra fejlesztésére. Ja­vítható-e, s ha igen, milyen módon a megye lakosságá­nak egészségügyi ellátása, szociális és létbiztonsága. Jóllehet a meghívottaknak mintegy fele jött el a fó­rumra. több kérdésben is élénk vita bontakozott ki, sok hasznos tanács. meg­szívlelendő javaslat hang­zott el. Ilyen volt többek között az a kérdés, rövid, vagy hosszabb távra készül­jön a program, s a .tenni­valók sokaságaiból mit le­het. mit kell felvállalnia a pártnak? A többség amellett voksolt, hogy a politikai program a megye lehetősé­geire alapozva, a fejlődés legfontosabb csomópontja­it ragadja meg. Oly módon, hogy orientálja majd a konkrét helyi programok ki­munkálását. Lényegében abban is meg­egyeztek a fórum résztvevői, hogy a létbiztonság megte­remtése. az életviszonyok ja­vítása elképzelhetetlen a gazdaság, a demokratikus közélet fejlesztése, az erköl­csi értékek erősítése, védel­me nélkül. Ezért fontos fel­adatnak mondták a gazda­ság folyamatos modernizá­lását, a vállalkozási lehető­ségek bővítését, a teljesít­ményeknek megfelelő jöve­delemviszonyok kialakítá­sát. Hangsúlyozták, hogy a megújulás nélkülözhetetlen feltétele itt a megyében is a szellemi megújulás, a tu­dás, a felkészültség, az egyéni felelősség. A szociá­lis, az egészségügyi feltéte­lek javítása, a települések infrastrukturális fejlesztése anyagi, kulturális ellátott­ságának javítása éppúgy a tennivalók sorát gyarapítja, mint az iskolahálózat, az oktatás korszerűsítése. A politikai program kia­lakítása természetesen a megyei pártbizottság dolga és felelőssége. Hasznos ta­nácsként hangzott el a vi­tában: a testületnek arra kell törekednie, hogy a prog­ram megnyerje a párttag­ság. a lakosság nagyrészé­nek támogatását. A viták so­ra a tegnapival nem zárult le. Hétfőn. 12-én Balassa­gyarmaton szerveznek véle­ménycserét a szakemberek­kel, politikai munkásokkkal, ugyancsak gazdaságpolitikai kérdésekről. Majd 19-én pe­dig Salgótarjánban nagy­üzemi pártaktivisták talál­koznak és tanácskoznak a készülő programról. Újra egy lépcsőfok! Vége a tanévnek! VAKACIÔ! Általános iskolásaink végzős diákjainak az utolsó tanítási nop azért mégis csak más, mint fitalabb társaiknak. Talán a felnőtt kor küszö­bére léptek? Igazolványuk már van róla, hogy ezentúl más lesz, ilyen vagy olyan továbbtanu­lási lehetőség várja őket. Esetleg már munkahe ly. A jövőre a búcsúzó nyolcadikosok a balla­gási ünnepélyen még kevéssé gondoltak. Arra volt és még lesz idői A virágcsokor özönében az elmúlt éveket idézték fel. Képeink o salgótar főni Gagarin iskolábon készültek.-kulcsár—

Next

/
Thumbnails
Contents