Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 134. SZÁM ARA: 4, 30 FORINT rr 1989. JÚNIUS 9., PÉNTEK Ülést tartott a SZOT (2. oldal) Nyugdíjasokról nyugdíjasoknak (5. oldal) Szót kér az edző (7. oldal) Úgy latszik, most mär lehet! A címet akár idézőjelbe is tehettük volna, hiszen kí­sértetiesen azonos kisérőszöveggel lendült fel az utóbbi hetekben szerkesztőségünk forgalma. Úgy látszik, most már lehet! - mondják politikai, társadalmi szervezetek képviselői és tiltakozásokat, nyilatkozatokat, felhívásokat, válaszleveleket nyomnak a kezünkbe hogy tegyük közzé lapunkban. A kéréseknek rendre eleget is teszünk. Mint azt ol­vasóink is láthatták, az alternativ szervezetek megnyi­latkozásainak már külön rovatot nyitottunk, s állandó fel­eimmel közöjük az írásainkra válaszoló, azokat más né­zőpontból megvilágító leveleket. Tesszük ezt azért, mert meggyőződéssel valljuk: a nyil­vánosság mindenkié, aki pártolja a jó irányú változásokat, aki a manapság oly kusza, zűrzavaros életünkben a tisz­tázást, a megegyezést, a megbékélést és végre a tette­ket, a tetteket, a tetteket sürgeti! Tudjuk a jószándék önmagában véve még kevés, hiszen a pokol útjai is az­zal vannak kikövezve. Nem mindenki érti ugyanazt a jó alatt, s nem mindenki akarja ugyanolyan módszerekkel elérni. Tisztában vagyunk azzal is, hogy nyíltságunk megle­hetősen vegyes visszhangot vált ki. Akadnak, kik elisme­rően veregetik meg vállunkat, 180 fokos fordulatot, új sep­rűt emlegetnek. Mások viszont - alkalmanként akár go­rombának is minősíthető hangnemben - megkérdezik: ugyan minek Írjuk ki lapunk fejléce alá azt, hogy az MSZMP lapja?! Hiszen ehelyett újabban az ellenzék (el­lenség?) sajtóorgánuma lettünk!, Számunkra minden jelzés fontos. Utóbbi is, mert fi­gyelmeztet. Akkor, amikor az alternatív szervezetek való­ban nap mint nap bombáznak bennünket közleményeik­kel, rendezvényeikkel, bizony halkan szól a párttagok hangja. Mintha az üzemi munkásság, a falvak földművelő népe közönyös szemlélője volna a demokratikus átala­kulás viharos folyamatainak. Pedig nem az, hiszen köztük járva az ő véleményüket, nézeteiket is halljuk. A nyilvá­nosság az övek is1 Hallassák hát szavukat! Legyen a lip hasábjain kibontakozó polémia valóban hü tükre a való­ságnak! Ügy látszik, most már lehet! - mondják, akik megtalál­ták már az utat a szerkesztőségbe. Nemcsak lehet, kell is! Közmegegyezést, társadalmi megbékélést akarunk, ehhez azonban mindenekelőtt tudni kell, mit gondol, mit és ho- gan akarja a másik. Megegyezni csak azzal llehet, akit meghallunk és megértünk. Megbékélni csak azzal le­het, aki letisztult indulatokkal, a gyűlölködés, a rágal­mazás fegyverét letéve száll a politikai küzdőtérre. A nyilvánosság lehetőség, eszköz, módszer. Szolgálni azonban csak akkor tud, ha átgondoltan, higgadtan, oko­san élünk vele. Ha tudjuk - jóllehet minden megújulás felszínre veti a maga hordalékát is -, a nyilvánosság a megújulásért van, nem pedig azért, hogy hátára vegye a hordalékot. * Sz. M. Senkinek nem érdeke a pártszakadás Hámori Csaba Nógrádban Gyárlátogatás Romhányban — Aktívaértekezlet Rétságon Hámori Csaba, vendéglátói társaságában megtekintette az új kerámiamozaik-gyártó csarnokot, a Romhányi Építési Kerámiagyárban. (Fotó: Bábel László) Tegnap reggel fél 9-kor kezdődött Hámori Csaba munkalátogatása a rétsági pártbizottságon. Az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja tájékoztatót hallgatott meg. Elsőként Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság első titkára ismertetőt adott a megye politikai életéről, köz­hangulatáról. A tájékoztatón felvetődött mi foglalkoztat­ja ma az embereket, hogyan ítélik meg helyzetüket. Szó volt a megyei alternatív szervezetekről is. Dr. Varga József, a rétsá­gi pártbizottság első titkára beszámolt a politikai mun­káról, a lakosság és a párt viszonyáról. Rétságon a kö­zelmúltban felméréseket vé­geztek a választásokkal kap­csolatban. Kiderült, sokan szavaznának az MSZMP-re. Azonban volt olyan párttag, aki más szervezetre adná a voksát. Természetesen pár- tonkívüliek is sokan sza­vaznának az MSZMP-re. Gresina István, a városi tanács elnöke, a fiatal vá­rost mutatta be a vendégnek. A tájékoztatók után Há­mori Csaba, a Romhányi Építési Kerámiagyárral is­merkedett. Kollár József igazgató elmondta, hogy a gyár évi termelési értéke el­éri az 1,2 milliárd forintot. Ebből a konvertibilis export 160 millió forint. Termékük­ből vásárol az NSZK, Dánia, Hollandia is. Az idén 500 ezer négyzetméter mozaikot is gyártanak. Csempéből 3 millió négyzetméter hagyja el a gépsorokat. Nagy hang­súlyt fektet a gyár vezetése a korszerű technikára. Munka­erőgondjaik nincsenek, a dolgozók viszonylag jól ke­resnek. Hámori Csaba gyár- látogatása során végigjárta a hatalmas csarnokokat. Mű­szaki végzettsége révén kü­lönös figyelmet szentelt a korszerű gépsoroknak. Délután a rétsági Aszta­los János Művelődési Köz­pont nagytermében aktíva­értekezletet tartottak. A párttagok kérdéseire Há­mori Csaba válaszolt. El­mondta. hogy 19 éve tagja az MSZMP-nek, a párt azóta sokat változott. Két éve pe­dig intenzív átalakuláson megy át. Megítélése szerint nem törvényszerű a pártsza­kadás. Ügy fogalmazott, hogy a pártszakadás szót belop­ták a köztudatba, mintha emögött is mesterkedés len­ne. Áramlatoknak helye van az MSZMP-ben. Senki­nek nem érdeke a pártsza­kadás. Arra a kérdésre, van-e hatalmi harc a veze­tésben, egyértelműen nemmel válaszolt. Viták, vélemény- különbségek bizonyos kér­désekben észlelhetők, de ez így helyes. A választásokkal kapcso­latban felvetett aggodalmak­ra kifejtette azon nézetét, hogy az MSZMP-nek reális esélye van a győzelemre. Egyesek 30—40 százalék esélyt adnak a pártnak, mások jóval magasabb arányban bíznak. A lengyel példa megmutatta, annak a választási módnak a veszé­lyét. Bár korábban ő is ezt (Folytatás a 2. oldalon) Az önvizsgálat senkinek sem árt llííségnt ilatkozato- k;ii gyűjtenek l)ev- csics Miklós ország­gyűlési képvisel« mel­lett — hallani sokfe­lé. A szóbeszédre pedig az ad okot. hogy a Balassi Ba­lint Asztalt ársasát; re­formkoré. önvizsgála- tof sürgető felhívása titán nemcsak támo­gató nyilatkozat lá­tott napvilágot, meg­kérdezték. tanácsta­gok. népfront bizott­sági tisztségviselők véleményét is- t. Becker Judit, salgó­tarjáni tanácselnök és Petesházi Gábor, városi néplrenttil- kar. egyaránt arról tájékoztatott : képvi­selői kérésnek tettek 1. eleget a ..szondázás­sal". (Kelemen Gá­bor írása a lap 3. ol­dalait olvasható). Straub F. Brúnó hazaérkezett Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke — aki Kenan Evrennek, a Török Köztársaság elnökének meg­hívására négynapos hivata­los látogatást tett Törökor­szágban — csütörtökön ha­zaérkezett. Kíséretében volt Kovács László külügyminisztériu­(Folytatás a 2. oldalon.) Gazdag programmal a kővetkező hónapokban is Akciókg fórumok# feladatok Kisterenyén, a mozgalmi ház tanácstermében vitat­ták meg a Hazafias Nép­front bátonyterenyei szerve­zetének következő félévi munkatervét. A feladatok igen szerte ágazóak, sokré­tűek lesznek, derült ki a tanácskozáson. Elsőként az augusztus 20-ai ünnepség előkészíté­sének, szervezési kérdései­vel foglalkoztak, majd át­tértek a következő napiren­di pontra, a feladatterv j megvitatására, amelyet Va- lah László, a HNF városi elnöke terjesztett a résztve­vők elé. A városi bizottság követ­kező ülésein megvitatja többek között a helyi vá­lasztási programjavaslatát, a HNF kongresszusi program- tervezetét, a helyi tanács­rendelet-tervezeteket, vala­mint az országgyűlési és helyhatósági választások elő­készületeivel kapcsolatos tennivalókat. Szó lesz még a HNF kongresszusi állásfog­lalásából adódó helyi fel- j adatokról és a családsegítő ! központtal kötött együtt­működési megállapodásról. Az év további hat hónap- jában tájékoztatást hallgat- { Jiak meg Bátonyterenye munkaerőhelyzetéről, fog­lalkoztatási lehetőségeinek alakulásáról Fórumot rendeznek to­vábbá környezetvédelmi és családvédelmi témákban. Sor kerül az új alkotmány tervezetének megvitatására. A hagyományoknak megfe­lelően az idén is két alka­lommal tartanak cigányfó­rumot. Speciális találkozókat szer­veznek nagycsaládosoknak, a legközelebbi választáson először szavazó fiataloknak. Akciót kezdeményeznek a megyei műveseállomás ala­pítványának támogatására, az oktatási intézmények nyári karbantartásának se­gítésére, valamint a közte­rületek fásítására, bokrosí- tására, az elpusztult fák pótlására. Segíteni kívánják tovább­ra is a hagyományápoló kö­zösségek kialakulását Bá- tonyterenyén, a .nyugdíj as- klub szervezését a bányavá­rosban. Szorgalmazzák az oktatási intézményekben az önálló iskolatanácsok meg­alakítását és folyamatos mű­ködését. Támogatják az idő­sek napja megszervezését október és november hóna­(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Oláh József röntgenfőorvos ismerkedik a számító­gépes vezérlésű érfestő röntgengéppel. Mellette Fehér La­jos szervizmérnök az „élesztős” előtti állapotot ellenőrzi. Siemens érfestö rendszer a megyei kórházban Bűvös szavakkal ismer­kedünk a Madzsar József megyei kórházban. A Sie­mens cég szakemberei ezek­ben a napokban „élesztik” az intézmény legújabb büszkeségét : a DS A rönt­genberendezést. Mire utal­nak a betűk? Nos a Digi­tális arra, hogy a rendszert számítógép vezérli, a Szub- trakciós annyit tesz: „kdvo- násos elven” működő, s végül az Angiográfia az ér­festés latin elnevezése. A mintegy 80 millió forint ér­tékű diagnosztikai eszköz tehát korszerű érrendszeri röntgengép. Dr. Oláh József röntgen­főorvostól az iránt érdek­lődtünk, mit „tud” a lenyű­gözően szép, s rendkívül in­telligensnek tűnő eszköz? — Azzal kezdeném, hogy a halálozási statisztikában sajnos élen járnak a szív- és érrendszeri - megbetegedé­sek. A Digitron ma már el­vileg nem hiányozhatna egyetlen gyógyintézetből sem, bár az ára mutatja, miért nem terjed úgy, ahogy kellene. A korábbi röntgen­gépekhez képest ez annyi­val több, hogy kiküszöböli a csontok okozta képárnyé­kot, s digitális úton készít felvételt a páciens érrend­szeréről. Néhány milliméte* rés érszűkületet már kimu­tat a berendezés, s amíg korábban a tüdőembóliás el­változásoknak csupán 40 százaléka volt diagnosztizál­ható, addig a Digitronnal szinte százszázalékos a fel­tárás. Az épület átalakításával együtt hozzávetőleg 90 mil­lió forintos beruházás vár­hatóan július közepére fe­jeződik be. Ezután követ­kezik a tanuló időszak: két orvos is elsajátítja majd e speciális vizsgálati módszer lényegét. A megyei kórházban fel­állított Digitron ebben a ka­tegóriában az országban a második berendezés. Az ár­ban sikerült úgy megegyez­niük a Siemenssel, hogy „belefért” egy ultrahang- készülék is. A fő diagnosz­tikai eszköztárból már csu­pán a műveseállomás, a computertomográfia, és az izotóplaboratórium hiány­zik. Amíg ezek beszerzé­sére összegyűlnek a forin­tok, régiónk megyéinek kórházai egymást segítve teremtik oieg a gyógyítás feltételeit, (németh—kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents