Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 9., PÉNTEK Enyhült a feszültség Pekingben ü mozgalom a politikai pártoktól függetlenül kíván tevékenykedni Illést tartott a SZOT Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testületet először Nagy Sándor, a SZOT-főtitká- ra tájékoztatta időszerű politikai kérdésekről. A főtitkár szerint a magyar szakszervezetek körében is mély meg­döbbenést keltettek a kínai események. Elítélik a történ­teket, s a véres eseményekért felelős politikai erőket. A kormányfő és az Országgyűlés elnöke is részt vesz Nagy Imre temetésén Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is részt vesz Nagy Imre és mártírtársai júni­us 16"i temetésén. A ma­gyar állami élet két vezető személyisége a parlament és •a kormány képviseletében rója le kegyeletét az 1956. után jogtalanul kivégzett valamennyi áldozat emléke előtt. Erről született meg­állapodás csütörtökön az Országgyűlés és a kormány, illetve a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság képvise­lőinek találkozóján. A par­lamentben megtartott meg­beszélésen Szűrös Mátyás, Németh Miklós, illetve a TIB képviseletében Vásár­helyi Miklós, Mécs Imre, Hegedűs B. András és Göncz Árpád ült a tárgyalóasztal mellé. (Folytatás az 1. oldalról) támogatta, ma már ellene szavaz. Az MSZMP ki tud állítani olyan párttagokat, akik mellé oda áll a tömeg. Végül kitért a tragikus kí­nai eseményekre. A reformkörök és a Poli­tikai Bizottság viszonya po­zitív. Nem lehet ez másképp, hiszen a platformszabadság gondolata az MSZMP-től ered. Kádár János eltávolítását is érintette az egyik kérdés. Hámori Csaba elmondta, hogy a leváltást megelőző politikai bizottsági ülésen Kádár János több mint 70 perces felszólalást tartott. Több PB-tagban, akkor fo­galmazódott meg a gondolat, a leváltást illetően. Nem le­hetett tovább halogatni a döntést. Kádár János tü­dőtágulása agyér-elmeszese- dése kérdésessé tette helyt­állását. A másik ok: 1956 politikai átértékelése. Há­mori Csaba a felmentésre szavazott. Ennek ellenére az Akciók, fórumok, feladatok i (Folytatás az 1. oldalról.) pókban és a körzeti bizott­ságok anyagi helyzetén ja­vító bevételes rendezvények szervezését. Javasolni fogják a szociá­lis segélyek és más kedvez­mények elosztásánál, a rá- : szorultság elvének követke­zetesebb érvényesítését, és ezért a népfrontaktivisták véleményét is figyelembe kívánják vetetni a döntés- hozatalnál. Megalakítják a következő hónapokban a történelmi 1 emlékbizottságot, melynek feladata lesz az 1848 49-es forradalom és szabadságharc emlékére felállítandó emlék­oszlop helyének kiválasztá­sa és a munkálatok mag­szervezése. A II. Világháború- 1 ban elesett és deportált ál­dozatok neveit összegyűjtik és emléktáblák örökítik meg. Az államalapítás ezer- egyszázadik évfordulója al­kalmából egy park kialakí­tását javasolják. A kitűzött feladatokra pontos határidőket, illetve időpontokat jelöltek meg a tervben. A csütörtöki bízott-' sági ülésen megszavazták és elfogadták a munkatervet. Ezután még egyéb aktuá­lis tennivalókról esett szó J az értekezleten. Pekingben csütörtökön enyhült a feszültség, de a vidéki városokban újabb összecsapások, tüntetések voltak. Eközben egyre több külföldinek sikerült elhagy­ni az országot. A kormány szigorúan meg­tiltotta úttorlaszok és vas­úti akadályok emelését, mert — állítása szerint — az akadályok miatt nem jutnak el az élelmiszer-szál­lítmányok a boltokba és a munkások a munkahelyükre. A kormány emellett felszó­lított mindenkit, aki részt vett az utóbbi napok za­vargásaiban, haladéktala­nul jelentkezzen a rendőr­ségen. A „felelőtlen ellen­forradalmárok” helyzetét sú­lyosbítja, hogy a rádió és a televízió külön telefonvona­lat biztosított a feljelentők­nek. Megfigyelők egy nagy­elítélésekkel, a szélsőségek­kel nem tud azonosulni. Ká­dár János jelentős személyi­sége a magyar történelem­nek. Tisztán kell látni az érdemeit éppúgy, mint az utóbbi tíz évben történt té­vedéseit. Nagymarosról szólván a Politikai Bizottság tagja utalt arra, nem helyesli az erőmű leállítását. Szolid és makacs módon kitart ere­deti nézete mellett: az erő­művet be kell fejezni. Szó- használatával élve; az erő­műnek nincs világnézete. Az apparátus csökkentésé­vel egyetért. Mint a Pest megyei pártbizottság első titkára lépéseket tett a le­építésre. A közelmúltban 30 százalékkal csökkentették a megyében az apparátus lét­számát. A pártfunkcionáriu­sok beilleszkedése nem min­dig járt zökkenők nélkül. Ebben még a kommunista vállalati vezetők sem min­den esetben segítettek. Pe­dig kötelességük lenne. (Folytatás az 1. oldalról) mi államtitkár, Dunai Im­re kereskedelmi miniszté­riumi államtitkár, valamint Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó főigaz­gatója. Straub F. Brúnót és kísé­retét a Ferihegyi repülőté­ren Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Somogyi Ferenc külügyminisztér-iu- mi államtitkár fogadta. Je­len volt Barlas Erikán, a Török Köztársaság buda- pesi nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke Isztambul­ból hazafelé jövet a repülő­gépen nyilatkozatban fog­lalta össze törökországi lá­togatásának főbb tapasztala­tait. Szólt arról, hogy Kenan Evren török köztársasági el­nök három évvel ezelőtti látogatását viszonozta mos­tani törökországi útjával, majd elmondta: — A közben eltelt há­rom év alatt, sok minden megváltozott mindkét or­szágban. Különösen ná­lunk gyorsultak fel az ese­mények az utóbbi időben. Sok a hasonlóság a két or­szág előtt álló feladatok kö­zött, s számomra úgy tű­nik, hogy Törökország előbb­re tart a struktúraváltás­ban. arányú letartóztatási hul­lám előjeleként értékelik ezeket az intézkedéseket. Vidéken továbbra is fe­szült a helyzet. Sanghajban, Nankingban, Csengtuban és más városokban is tízezrek tüntettek a hadsereg hét­végi véres akciója ellen. Sanghajban a diákok általá­nos sztrájkra szólították fel a város lakosságát és távira­tot juttattak el az ENSZ- hez, amelyben elítélték a hadsereg vérengzését. Egyes források szerint az egy nappal korábbi sanghaji összecsapá­soknak legalább hatvan ha­lálos áldozata van. Szerdán a feldühödött diákok meg akarták akadályozni, egy vonat áthaladását a váro­son, de miután a vonat ke­resztülment az elé fekvő di­ákokon, a többiek felgyúj­tották a vasútállomást és más épületeket, majd ösz- szecsaptak a rendőrséggel. Hámori Csaba sajátos mó­don közelítette meg a saj­tót, a tömegkommunikációs eszközöket. A váci pártér­tekezleten szerinte a sajtó munkatársai kifordították az ott elhangzottakat. A tele­vízióban és a rádióban teret kapnak különböző nézetek, ami nem olyan nagy baj. Gond viszont, hogy a kor­mány statisztaként nézte, né­zi a politizálást, az MSZMP is félreállt. Nem ismerte fel az ebben rejlő lehetősé­geket. Az időszerű politikai kér­dések taglalása után a zsú­folásig megtelt teremben a jelenlévők kifejtették véle­ményüket, kérdéseket tettek fel Hámori Csabának. Né- hányan pontosítását kérték egyes fogalomköröknek. A polémia hosszú ideig folyta­tódott. Az aktívaértekezlet befe­jezése után Hámori Csaba Bánkkal ismerkedett. — Tárgyalásainkon egyet­értettünk abban, hogy min­den területen fokozhatjuk az együttműködést, kezdve a turizmustól a műszaki-tudo­mányos együttműködésig, amelyről most öt évre szóló megállapodást írtunk alá. A struktúraváltással kap­csolatos törökországi ta­pasztalatokról részleteseb­ben szólva Straub F. Brúnó kifejtette: — Törökországban tisz­tában vannak azzal, hogy a felsőoktatás feljesztése az alapja a haladásnak. Az an­karai műegyetemen nagy ütemben feljesztették, kor­szerűsítették az oktatást és rendszeresen hívnak meg külföldről előadókat, jeles szakembereket. A külkapcsolatokról szól­va a tárgyalások eredmé­nyeit az Elnöki Tanács el­nöke a következőképpen összegezte: — Török partnereinket tájékoztattam arról, hogy az utóbbi időben sokkal job­ban nyitottunk a világra, mint korábban. Felvettük a kapcsolatot például a Ko­reai Köztársasággal és úgy látom — ez közös tö­rekvésünk —, szándékaink szerint szeretnénk felzár­kózni az európai fejlődés élvonalához s fokozottabban bekapcsolódni az európai integrációba. Nemzetközi kérdéseknél maradva elmondta: a szo­cialista országok szakszer­vezetei — ha eltérő módon is —, de összességében meg­értést tanúsítanak a magyar szakszervezetekben zajló rendkívül erőteljes átalaku­lási folyamat iránt. A nyu­gat-európai szakszervezetek jelentős része is figyelem­mel kíséri a mozgalom meg­újulását, s rokonszenvvel viseltetik egy erős, függet­len, érdekeket védő és kép­viselő szakszeryezeti mozga­lom kialakulása iránt. Szólt a kormány és a SZOT vezetőinek találkozó­járól, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács meg­állapodásairól is. Ezzel ösz- szefüggésben rámutatott: az év végére a reálbérek szín­vonala közelebb került a szakszervezetek által köve- telthez, mint a kormány által tervezett mértékhez. A szakszervezetek és a különféle mozgalmak, pár­tok viszonyát taglalva ki­emelte; eddig helyesnek bi­zonyult az az elv, hogy a mozgalom a politikai pár­toktól függetlenül kíván te­vékenykedni. Nehezíti az együttműkö­dést, hogy azok a szerv _-ze­Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetése ma már nem politikai, ha­nem alapvetően szakmai kérdés. Magyarország Euró­pába való „visszatagozódá- sához”, gazdasági, kulturá­lis és politikai kapcsolat- rendszerünk kiteljesítéséhez ugyanis elengedhetetlen, hogy a hazai idegennyelv­oktatásban, illetve -elsajá­tításban az ehhez szüksé­ges arány mihamarabb ki­alakuljon. Ezt hangsúlyozta Glatz Ferenc művelődési miniszter azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyre az idegennyelvoktatásban bekövetkező változások, il­letve a sajtótermékek en­gedélyezési eljárásának meg­szüntetéséről a Miniszterta­nács legutóbbi ülésén nyil­vánosságra hozott döntés kapcsán hívta az újságíró­kat.- Az orosz nyelv fakultatív­vá válásával összefüggésben a miniszter ugyanakkor ki­emelte: a szláv népek szom­szédságában élve a nemzet nem mondhat le arról sem, hogy értelmisége, illetve annak egy része olyan orosz, szláv nyelvű kultúrával rendelkezzék, amely képes­sé tesz bennünket a kör­nyező országokkal való kap­csolattartásra. A szabad nyelvválasztással egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy érzelmi kötődést jelenthes­sen az adott nyelvnek, így az orosznak is a megisme­rése, elsajátítása. Várható, hogy a következő években az orosznyelv-választás te­kintetében jelentős vissza­esés következik be, de re­mélik, hogy még az 1990- es években ez az arány be­áll egy egészséges, a gaz­dasági és kulturális kapcso­latokhoz szükséges és ele­gendő 25—30 százalékos szintre, s egy valóban szín­vonalas nyelvtudásra. tek, amelyeket az Ellenzéki Kerekasztal tömörít, látha­tóan nem minden kérdésben cselekszenek szuverén mó­don, nagyon is korlátozza őket néhány erőteljesebb fellépésű szervezet. A SZOT és a kormány viszonyáról is beszélt a fő­titkár. Utalt arra, hogy szá­mos ponton tapasztalható törekvés egymás szempont­jainak kölcsönös figyelembe­vételére, de ugyanakkor egyfajta szakszervezet-elle­nes magatartás is érzékel­hető. Ilyennek tartotta azt is, hogy az adórendszer kor­szerűsítéséről szóló kor­mány-munkaanyag fel­veti a szakszerve­zeti tagdíjak adómentességé­nek megszüntetését. Ezt ki­fejezetten szakszervezet­ellenes lépésnek minősítette A főtitkár kitért Nagy Imre és társai temetésére is. Ezzel kapcsolatban szüksé­gesnek tartotta, hogy a gyászszertartáson a SZOT hivatalosan képviseltesse magát. A szaktanács a főtitkár­nak ezzel a javaslatával egyetértett. Ezt követően az adórend­szer továbbfejlesztésének elveiről tárgyalt a szak­Gyözött a A lengyel alsóházi szená­tusi választások vasárnapi első fordulójáról csütörtökön nyilvánosságra hozott hiva­talos és végleges adatok megerősítik: a Szolidaritás nagy fölénnyel juttatta be szinte valamennyi képvise­lőjét a számára az alsóház­ban fenntartott mandátu­mokkal és már az első sza­vazáson elhódította a sze- nátori helyek több mint 90 százalékát, míg a koalíció jelöltjei szinte kivétel nél­kül újabb fordulóra kény­szerülnek, mert közülük alig néhányan kapták meg a be­jutáshoz szükséges 51 szá­zalékot az alsóház esetében. Az országos listán induló koalíciós politikusok közül Szerkesztőségünkbe is el­juttatott egy példányt a Salgótarján lakosságához megfogalmazott kiáltványá­ból a Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szerve­zete. Szóvá teszi benne töb­bi között, hogy a megye- székhelyen az országos re­formfolyamatok nem érez­tetik hatásukat, a vélemény- nyilvánításban továbbra is jellemző a folyosói álpoliti­zálás, az önérdekből adódó megalkuvás, a bírálat hiá­nya, az egyoldalú tájékoz­tatás. „Ugyanakkor a helyi tár­sadalom is némaságba búr: kolózik. Nem hallatják sza­vukat a munkásváros dol­gozó tömegei, a megyeszék­helyt övező falvak népessé­tanács. A SZOT szakértői háromféle javaslatot fogal­maztak meg a személyi jö­vedelemadó-rendszer kor­szerűsítésére. Az első javas­lat a jelenlegi modellt mó­dosítaná az adósávok és az adókulcsok változtatásával, csökkentésével, az adómen­tes jövedelem határát a társadalmi minimum szint­jében jelölve meg. A má­sodik variáció a családi jövedelemadó rendszerében gondolkodik, míg a harma­dik a személyi és a családi jövedelemadó összekapcso­lásán alapul. A vitában felszólalók többsége is ezt az elképze­lést támogatta. Az adórend­szer mai problémáiból kiin­dulva további javaslatokat is tettek igazságosabbá téte­lére. A testület végül is úgy foglalt állást, hogy az adó­rendszer módosításáról az Országgyűlés szeptemberi ülésszakát megelőzően ala­kítja ki végleges álláspont­ját. A testület miután meg­tárgyalta a múlt évi gazdál­kodásáról készült jelentést, személyi kérdésekben is döntött. A szaktanács saját kérésükre 12 személyt men­tett fel SZOT-tagsága alól; közöttük Gáspár Sándort, a SZOT volt elnökét, Gál Lászlót és Virizlav Gyulát, a SZOT egykori alelnökeit. A testület új tagokat is ko­optált soraiba. Szolidaritás pedig csak Mikolaj Koza* kievvicz és Adam Zielinski egyetemi professzorok let­tek képviselők miközben az ismert politikai szemé­lyiségek, köztük MieczyslavV Rakowski kormányfő, Kisz- czak belügyminiszter, a pa­rasztpárt és a demokrata­párt elnökei kiestek. Az országos lista jelöltjei álta­lában 38 és 49 százalékos szavazati arányt értek el, ami természetesen kevés a bejutáshoz és mivel itt nincs második forduló, hiszen minden helyre csak egy je­löltet állíthatott a koalíció, egyelőre az alkotmányban előírt 460 főből 33 hiányzik az alsóházból, amelyre sür­gősen megoldást kell találni. ge. Az egyre fogyatkozó szá­mú értelmiség erős kétely- lyel fogadja a közélet min­den apró mozdulását” — írja kiáltványában az MDF salgótarjáni szervezete. A továbbiakban kilenc pontból álló követelést tesz közzé a kiáltvány. A re­formeszmék befogadására nyitott vezetést, hiteles tá­jékoztatást, független szak­értői testületek elemző munkáját, a helyi szociálpo­litikai állapotokat tükröző adatok nyilvánosságra ho­zatalát sürgeti. Követeli, hogy a közelgő választások előkészítésére hozzanak lét­re választási bizottságot, s haladéktalanul kezdődjék meg a helyi politikai ke­rékasztal létrehozása. Hámori Csaba Nógrádban A. T. Straub F. Brúnó hazaérkezett Lengyel választás - hivatalos eredmény NOGRAD _________ sajtószolgálati k özleményei Az MDF salgótarjáni szervezetének kiáltványa /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents