Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 27., KEDD Tanácskozott az Elnöki Tanács MEGYEI PÁR1ÉRTEKEZLET SZEPIEMBER 23-ÛN Újjáértékelik a közelmúlt helyi történelmét is! (Folytatás az 1. oldalról.) december 8-i események iránti megnövekedett érdeklődéséről szólt, valamint arról, hogy a városi párt- bizottság támogatja egv olyan emléktábla elhelyezését, amelyen az áldozatoknak állítanak emléket. Szólt a II. világháború áldozatainak 1990-ben felállítandó emlékművéről is, amit Bobály Attila szobrászművész készít. Részt vett a vitában még Agner Gyula, Bodor József, Juscsák György és Letovai Ildikó is. A napirend Devcsics Miklós összefoglalójával zárult le. Válaszában támogatta a hozzászólók javaslatait. A testület a KB üléséről szóló beszámolót tudomásul vette, a közelmúlt történelmének feldolgozására, az emléktábla és emlékmű felállításáról szóló véleményeket támogatóan elfogadta. A második napirend előadója Szalai László volt, aki a kongresszusi és megyei pártértekezleti felkészülésről tájékoztatta a testület tagjait. Utalt a Központi Bizottság döntésére, amely szerint a pártkongresszust ez év október 7-re hívják össze. Megismerve a párt legfelsőbb fóruma összeülésének időpontját, a megyei pártértekezletet is célszerű ehhez igazítani — mondta. A korábban kijelölt időponttól (szeptember 2.) a bányásznap és a tanévnyitó miatt többen javasolták, hogy térjünk el. A felkészülés alapossága miatt a salgótarjáni reformkor is azt indítványozza, hogy az időpontot tegyük későbbre. A továbbiakban szólt a megyei pártértekezlet szervezésében összefüggő egyéb kérdésekből. A vitában Balázs Melinda a küldöttek kiválasztásának elveiről, Plachy Péter pedig a munka tartalmi kérdéseiről szólt. Szalai László összefoglalója után a testület az alábbi kérdésekben döntött. 1. A megyei pártértekezletet — amely kétfordulós lesz — ez év szeptember 23-ra hívja össze, a második fordulóra a kongresszus után 30 napon belül kerül sor. (Az időpontra vonatkozó javaslatot egyhangúlag, a két forduló megtartását 1 tartózkodással, és egy ellenszavazattal fogadták el.) 2. Az értekezletre minden alapszervezet egy küldöttet delegál taglétszámától függetlenül. (615 fő; egyhangúlag fogadta el a testület.) 3. A megyei pártbizottság tagjai szavazati joggal vesznek részt a megyei rendezvényen (a szavazástól négyen tartózkodtak) és mandátumukat megtartják a második fordulóban is. (Egy tartózkodás.) 4. A testület javasolja a pártértekezletnek, hogy 27 fős egytestületes pártbizottságot válasszon. (Ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.) 5. Egyhangúlag döntött két munkabizottság megszervezéséről (szerkesztő és szervező). 6. Megválasztotta (egyhangúlag), a mandátumvizsgáló bizottságot, amelynek vezetője Boldvai László. 7. A’ kongresszuson megyénket 33 küldött képviseli majd. Egyebek keretében ismét szót kért Letovai Ildikó, aki a múlt hét végén tartott nő- konferenciáról szólt. Véleménye szerint a tájékoztatási eszközök a valóságosnál negatívabban mutatták be a konferencia munkáját. Ugyanis ő azt tapasztalta, hogy a vitában részt vevők, az MSZMP mellett kötelezték el magukat, a mozgalom szerinte egyértelműen baloldali. Nem így érezhették a tévénézők, illetve a rádió hallgatói. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartottStraub F. Brúnó elnök tájékoztatta a testületet a június 5—8. között Kenan Evren államfő meghívására a Török Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vet- te. A testület a szövetkezetekről szóló törvény módosítására figyelemmel kiegészítette az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás szélesebb köbbe helyezi a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatát, ami a jövőben kiterjed a részjegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésére, szövetkezeti üzletrész és részjegy juttatására is. A szövetkezeti üzletrész átruházhatóvá és örökölhetővé válikAz Elnökj Tanács törvényerejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről. A testület államtitkárokat, nagykövetet nevezett ki és mentett fel, valamint bírák megválasztásáról, felmentésé-, ő! határozott és kegyelmi ügyekben döntött. „Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk” Az MSZMP elnökségének sajtókonferenciája Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk, a tennivalók meghatározásában alapvetően közös álláspontra jutottunk — summázta Nyers Rezső, az MSZMP újonnan megválasztott elnöke, a Központi Bizottság a múlt hét végén megtartott kétnapos üléséről szerzett benyomásait hétfőn azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen a párt elnökségének tagjai a tanácskozással kapcsolatos kérdéseket vártak az újságíróktól Major László, a párt szóvivője röviden utalt arra, hogy szenvedélyes vita zajlott le a testület ülésén, amely végül is közelebb vitt a különböző áramlatok egységéhez, hagy megerősödve készüljenek az MSZMP októberi kongresz- szusára. Hangsúlyozta: ennek érdekében szervezetiszemélyi kérdésekről is döntött a KB, majd bemutatta a jelenlévőknek az MSZMP újonnan megalakított elnökségének tagjait. „Nemcsak csoportkép vagyunk, hanem bizakodva mondhatom, hogy politikai egységet kifejező négy személyiség ül itt önök előtt” — jelentette ki Nyers Rezső, majd megadta a kérdezés lehetőségét az újságíróknak, akik azonnal feltették a kínálkozó kérdést: ki a főnök? A pártelnök leszögezte: kollektív vezetés jött létre az MSZMP politikai tevékenységének meghatározására, s ezen belül primus inter pares — első az egyenlők között — az elnök. A párt egész apparátusának irányítása a főtitkár feladata, s ha köztársasági elnökválasztásra kerül a sor, véleménye szerint Pozsgay Imre lesz a főnök, míg a kormányban Németh Miklós, Grósz Károly és Pozsgay Imre la- konikus tömörséggel tette hozzá: egyetért Nyers Rezső körültekintő válaszával. Arra a kérdésre, hogy van-e kétírontos harc ma a pártban a párt elnöke úgy vélekedett: kétféle szélsőség érhető tetten, s a másként gondolkodóknak válaszolniuk kell arra: elfogadják-e a párt irányvonalát, formuláit, s aszerint dolgoznak, vagy nem. Véleménye szerint nagyobb veszélyt rejt magában, ha valaki kevésbé hajlamos változtatni a nézetein. Grósz Károly ezt kiegészítendő rámutatott: a külföldi sajtó nem ismeri eléggé a magyar bel- és pártpolitikai folyamatokat, s emiatt húzzák meg a törésvonalat a reformerek és a konzervatívok között. Kijelentette: az MSZMP vezetésében mindenki a reform híve. A vita arról folyik, hogy milyen módon, milyen formában, milyen eszközökkel, milyen ütemben valósítsák meg a reformot. Ugyancsak a főtitkár élt a válaszadás lehetőségével a párt szervezeti szabályzatának tervezetével összefüggő kérdésre, emlékeztetve arra, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra október 7-ig érvényes. „Nem az a kérdés, hogy honnan jövünk, hanem hová megyünk” — idézte az Illyés Gyula-i mondást Nyers Rezső arra az észrevételére: véletlen-e, hogy az elnöki asztalnál a szóvivő egyik oldalán Grósz Károly egyedül foglal helyet. Hozzátette szellemesen azt is, hogy nem a 3 plusz 1 matematikai képletéről van szó, hanem négy személyiségről. Az új politika új fogalmi rendszert- igényel — jelentette ki Nyers Rezső arra a kérdésre, hogy továbbra is használatban marad-e a testvérpártok kifejezés. Hozzáfűzte: nincs még kidolgozva az új fogalmi rendszer, a testvériséghez pedig két fél kell, az egyik nem nevezheti testvérnek a másikat, ha az nem nevezi őt ugyanúgy. Kijelentette azt is, hogy bármilyen nagynak látszanak is a konfliktusok a magyar—román viszonyban, Magyarország nem tekinti ezt öröknek. E viszonyra jelenleg a különbözőség erősödése a jellemző. Hazánk azonban nem úgy válaszol a problémákra, hogy a határ magyar oldalán is kerítést épít. Pozsgay Imre — visszatérve egy korábbi témához — úgy fogalmazott: valóságos és tartalmas kompromisszum jött létre az elnökségben. Ennek azonban nem a személyes oldalát kell feszegetni, hanem a nézetek egységét értékelni. Egyetértés van a demokratikus szocializmus szükségességében, ezt a célt azonban a régi modell toldozgatásával-foldozgatá- sával nem lehet elérni. Gyökeres modellváltás szükséges, s ezt békés átmenettel kell megvalósítani. Feltételként említette a hatalmi vákuum és a kor- mányozhatatlan helyzet elkerülését — s eblpen az MSZMP-nek történelmi felelőssége és szerepe is van. A párt elnöke ehhez kapcsolódva aláhúzta: az elnökség nem a múlt értékelésében értett egyet, hanem a jövőt Illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy lényegi egyetértés alakult ki a magyar párt és a magyar történelem közelmúltjának kérdéseiben, s abban az elhatározásban: meg kell akadályozni, hogy Magyar- ország destabilizációs tényező legyen Európában. Pozsgay Imre — kérdésre reagálva — tájékoztatást adott a politikai egyeztető tárgyalások új szakaszáról, hangsúlyozva, hogy néhány érdemi kérdésben előrelépés történt. A szovjetellenes megnyilatkozásokkal kapcsolatos kérdésre a párt elnöke úgy reagált, hogy a magyar nép és a politikai közvélemény túlnyomó többsége nem szovjetellenes, nem akar helytelen politikai álláspontra helyezkedni. A politikai ostobaság viszont nemzetellenes. Nagy érdeklődés kísérte a Tabajdi Csaba felfüggesztésével kapcsolatos kérdésre adandó választ. Grósz Károly erről úgy nyilatkozott, hogy az osztályvezető-helyettes fegyelmi vétséget követett el. A nyilatkozat- tételhez ugyanis az illetékes, felügyeletet gyakorló vezető egyetértése és hozzájárulása kell. a felfüggesztéssel a Politikai Bizottság egyetértett. Végül köztársasági elnöki jelölésével kapcsolatban Pozsgay Imre bejelentette: amikor elfogadta a Központi Bizottság megbízatását, számolt azzal, hogy a leendő törvény kimondja: az elnök semmiféle pártban, politikai mozgalomban nem tölthet be vezető szerepet. Egyetlen pillanatig se gondolta azonban azt, hogy csökkenhet politikai szerepe az országban. Grósz Károly szerint „a Központi Bizottság egy tisztet áldoz a győzelemért”, míg Nyers Rezső Pozsgay Imre esetleges távozását az elnökségből úgy értékelte, hogy nagyon sajnálná, ha üresen maradna a helye, de ez esetben örülne neki, s üdvözölné új pozíciójában. (MTI) A német lilm múltja és jelene Filmklubvezetök továbbképzése Salgótarjánban Hétfőn a salgótarjáni Apolló Kamaramoziban nyílt meg a Dunától keletre eső megyék filmklubveze" tőinek továbbképző tanfolyama a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében, a Magyar Filmklubok Szövetsége és a TIT országos központjának művészeti választmánya anyagi támogatásával. A résztvevőket a házigazdák nevében Bodnár Mihály, a megyei moziüzemi vállalat megbízott osztályvezetője és dr. Pataky Iván, tanfolyamvezető, a Magyar Filmklubszövetség elnökségének tagja köszön töitte. Elmondták, hogy a továbbképzés témájául a német filmet választották, azt a politikailag és formailag érzékeny és érdekes film- művészetet, amelyik napjainkban is szervesen építkezik saját múltjából, és igyekszik felvenni a versenyt a világot elárasztó amerikai kommersz termékekkel. A június 30-ig tartó tanfolyamon 19 filmet mutatnak be, ebből tízet szirtkron- tolmácsok közvetítenek, ami önmagában jelzi, hogy jórészt • olyan alkotásokat játszanak, amelyeket Magyarországon eddig nem forgalmaztak. Ezeket a filmeket a Németországi Szövetségi Köztársaság kulturális és tájékoztató központja bocsátotta a szervezők rendelkezésére, s műveket adott a Magyar Filmintézet, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola is. Többek között Rainer Werner Fassbinder, Alexander Kluge, Werner Herzog, Ernst Lubitsch filmjeit láthatják a résztvevők. A nyitónapon Veress József filmesztéta tartott előadást a mai német filmművészet előfutárairól, s levetítették a híres-hírhedt Leni Riefenstahl nagy hatású filmjét, az 1935-ben készült Az akarat diadala című alkotást. Provokációról van szó ? A lengyel szakszervezetek — az OPZZ szakszervezeti szövetség és a Szolidaritás — egyaránt elítélték a legutóbbi áremeléseket, amelyek véleményük szerint zavargásokat okozhatnak. Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke az áremelések elítélése mellett annak a gyanújának adott hangot, hogy bizonyos körök tudatos tevékenysége eredményezte a lengyel élelmiszer- ellátás hirtelen romlását. Walesa szerint lehetséges, hogy provokációról van szó, mert egyesek be akarják bizonyítani, hogy korábban (a Szolidaritás elsöprő választási sikere előtt) jobb volt a helyzet. Június második felében, a cukor árát 66 százalékkal, az alkoholét 50 százalékkal, a háztartási cikkekét 37—67 százalékkal és az üzemanyag árát 40 százalékkal emelték Lengyelországban. NÓGRÁD sajtószolgálati közleményei A Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezete június 29-én, 17 órakor a József Attila Művelődési Központban fórumot rendez az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a december 8-i, salgótarjáni eseményekre. A rendezvényen részt vesznek a még élő szemtanúk, valamint a témában kutatást folytató történészek, szociológusok. Gyermekeink jövőjéért A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége támogatja az Országgyűlés álláspontját az ifjúsági törvény vitájával és következtetéseivel kapcsolatban: önálló törvény helyett az alkotmányban, az egész jogrendre és államéletre ható erővel kell érvényesíteni a gyerekek és az ifjúság különös érdekeit. Ezért felhívással fordulunk mindenkihez, aki az alábbi javaslattal egyetért, legyen az politikai erő, magánszemély, vagy szervezet. Álláspontunknak az alkotmány szerkezetében való megjelenítésre a következő javaslatokat tesszük: 1. Az ENSZ közgyűlése idén ősszel fogja tárgyalni és remélhetőleg elfogadni a gyermeki jogok nemzetközi egyezségokmányát. Hazánk, örvendetes módon, aktív résztvevője az előkészítésnek. Javasoljuk, hogy az alkotmány 4. az emberi és állam- polgári jogokról szóló fejezetébe kerüljön be a gyermeki jogokról szóló önálló al- fejezet. (Ez a kiegészítés a fejezet javasolt felépítésének logikus végigvitelét jelentené.) 2. Fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági, a szociális és kulturális jogokról szóló részben különítsük el azokat az elemi egészségügyi, oktatási és kulturális jogokat, melyek biztosítását az államnak alapvetően garantálnia kell a gyerekek számára és nem elég csak megismernie. 3. Az ügyészi szervezet felépítésére vonatkozó alternatívákat és az állampolgári jogok szóvivője intézményének életre hívását véleményünk szerint nem szükségszerű együtt vizsgálni. A mai, mindenre kiterjedő, ügyészi tevékenység mellett is érdemes még egy garanciális intézményt, az állampolgári jogok szóvivőjének intézményét beépíteni. Amennyiben létrejön az állampolgári jogok szóvivőjének intézménye, úgy javasoljuk a gyermeki jogok szóvivőjének intézményét is bevezetni. Kérünk tehát mindenkit, aki úgy érzi, hogy a gyermekeink jövője mindannyiunk legszemélyesebb ügye, csatlakozzon felhívásunkhoz. Javaslatunkkal kapcsolatban várunk minden észrevételt, további kiegészítést az alábbi címre: Magyar Úttörők Szövetsége, Országos Tanácsa irodája, Budapest, Kun Béla-rkp. 37—38. 1388. Pf.: 72. Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége
