Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
1989. JÚNIUS 27., KEDD NOGRAD 3 \ A pilinyi hegyoldalak legelésző nyáj romantikus hangulatokat Idéï a távolból nézelődőnek. A téesz johakoljai környékének nyugalma azonban csak látszólagos, az exportbárányok gy apját Dér Ferenc és Hornyán István vágja sva* porán, a másik Kodályban kézzel és géppel fejik a keresett tejet. A fiatal Juhász, Fehér József izgalommal tervezi a jövőt;kislányuk mellé októberben kistestvért várnak feleségével: „— Há fiú lesz, remélem iolytatja dédapáimtól örökölt mesterségemet!" Kulcsár József M-p :|>.r: ja. Álumíniumvázas telefonfülkék A 4987 különféle kérdőív között, melyet a szövetségi kormány kibocsátott, van egy, amit atomtámadás után kell eljuttatni a város vezetőihez — írta a Time. Ebben arra kiváncsiak a gondos városatyák, hogy hányán élték túl a támadást. Lawton Chiles floridai szenátor a kérdést még a kilátásba helyezett atomcsapás előtt megválaszolta. „Ha senki sem vészelné át a nukleáris katasztrófát, a bürokrácia akkor is képes lenne feltámadni a romok alól.” Az első kézből való információ a leghitelesebb, az élőben hallott mondandó nem csorbul — ezért helytelen, hogy csupán három- száz-egynéhány ember lehetett résztvevője a fölöttébb ritka főtitkári találkozónak. Mindehhez hozzátették: ha a vonzáskörzetből alig kéttucatnyi párttag lehet a /személyes párbeszéd részese, akikor gyakorlatilag kizárt, hogy visszafelé hitelesen tolmácsolhatják a tagság egészének az ott elhangzottakat. Ügy vélem, a méltatlan- kodást jó szívvel fogadhatjuk. E mondandónak az ugyanis a tartalma, hogy a tagság igényli a személyes kapcsolattartást, a találkozást. Kíváncsi saját főtitkárára — hívják bárhogyan —, a véleményéről nem is beszélve. Megszívlelendő a gondolatmenet folytatása is. Eszerint a párt belső bajainak egyik eredője a vezetés és a tagság eltávolodása. Az a tény, hogy a legfelső vezetés nemegyszer a tagság feje fölött politizál, dönt — néha pedig marakodik. A sarkosan fogalmazott véleményben nincs semmi túlzás: a párt vezetőjét, vezetését nem kell félteni, elzárni a tagság elől. S, ha már egyszer a sodró lendületű munkában szakítható egy kis idő az aktívaértekezletre, akkor a főtitkár — vagy más vezető — álljon ki a sportcsarnokba, vagy — ne adj’ isten — egy fut- ballpályára. Hogy a személyesen megélt véleménycsere révén hitelesebb legyen az információ. Ha már az információ került szóba, akkor illendő arról is beszélni, hogy az E sorok írásakor követelések hallatszanak a rádióban és a televízióban, olvashatók az újságokban: a Központi Bizottság mentse fel az MSZMP főtitkárát. A meditáció megjelenésekor már bizonyos: a jelentős poszton nem történt változás. Az is kétségtelen tény: a ko- zárdi alapszervezet tagjai már az elmúlt hét közepén is Grósz Károlyra, véleményére, mondandójára voltak kíváncsiak. Éppen ezért kezdeményezték: a legutóbbi salgótarjáni pártaktíván elhangzottakat tolmácsolják nekik, hiszen többet szeretnének tudni, mint ami az újságok összefoglaló tudósításaiba belefér. A jogos igényt beszédesen bizonyítja egyetlen példa is. E tájékoztató nyomán ismerhette meg a helyi párt- tagaság Kádár János pártelnök felmentésének pontos és hiteles történetét. A reagálás szerint erre sokkal korábban sort kellett volna keríteni, a tények ismeretében pedig könnyebb a megértés, az eligazodás. Ellentétben azzal a gyakorlattal, amikor a semmitmondó félszavaikból, pletykákból, találgatásokból kellene megnyugtató véleményt kialakítani. A megjegyzésben már benne van a kritika, ezt azonban sokkal markánsabban is megfogalmazták. Ko- zárdon afölött méltatlankodtak, hogy a mep'ei pártbizottság nem talált lehetőséget a sakkal szélesebb körű aktívaértekezlet megtartására, avagy a főtitkár nem vállait fel egy számottevően népesebb találkozót. idézett taggyűlésen véleményt mondtak a legmagasabb szintű pártfórumokról, illetve az ott elhangzottak tolmácsolásáról. A napi hírek tanúsága szerint is az a gyakorlat, hogy a megyében a Központi Bizottság ülését követően többnyire kibővített megyei pártbizottsági ülést tartanak, ahol részletesen összefoglalják a KB vitáját, a döntések előkészítését. Eddig mindez rendben is van, csakhogy az információ itt valahogy megreked. Az érvelés szerint vajmi kevés a tapasztalat arra, hogy a közbeeső fórum résztvevői illendően továbbadnák a tagságnak mindazt, amit hallottak. Holott a képviselet kétirányú kötelezettséggel bír. A falusi alapszervezet érvelése szerint is nemcsak a tagságot kell képviselni a választott pártfórumokon, hanem visszafelé is élőbbé kellene tenni a tájékoztatás csatornáit. A megjegyzések jogosságához aligha férhet kétség. Nem arról van szó ugyanis, hogy a kritikai hangot megütök keveslik a gyűléseket, a rendezvényeket, akad abból éppen elég. Ellenben tudni akarnak arról, ami őket érinti, tisztában kívánnak lenni mindazok állásfoglalásával, megnyilatkozásaival, akik nevükben és bizalmukból cselekednek. Az igényre elhangzott a — fentebb már idézett — kétségtelenül egyértelmű magyarázat is: így kerülhet közelebb egymáshoz párttag és vezető; párttagság és párttestület. Ez pedig az egész MSZMP érdeke. Kelemen Gábor A Hungalu Alumíniumszerkezetek Gyára mindszenti telepén készítik — a Magyar Posta megrendelésére — a képen látható, kedvelt alumíniumvázas telefonfülkéket. Hás nézőpontból Kell-e megyei politikai program? A NÖGRÁD június 13. számát olvasva a „Reális, megvalósítható programot, akarunk” című cikkben” egy megyei politikai program előkészületeiről olvashatunk. A program összeállítása előtt a megyei pártbizottság széles körben informálódik a lakosság körében arról, hogy melyek azok a kérdések, amelyek a megvalósítható programba belekerülhetnek. Ügy látszik, hogy a megyei párt- bizottság apparátusa és az oktatási igazgatóság szakemberei nagy munkával, energiával készítik elő a szóban forgó programot. Bennem azonban egyre inkább kezd az a meggyőződés erősödni, hogy megyei politikai programra nincs szükség. Azonban igen nagy szükség van helyi, városi, községi politikai programokra, amelyek kidolgozását meg kell kezdeni. Ezek a politikai programok nagyon fontosak lesznek a választásoknál. így ezért nem értem igazán a megyei politikai program szükségességét, mert nem tudom azt, hogy ki fogja azt képviselni, ki lesz az, aki a választások idején a megyei politikai program képviseletében indul, és persze ki fog rá szavazni? Valóságos politikai küzdelem lesz az előttünk álló választás. Ezt a harcot az MSZMP a városokban, a községekben fogja megvívni, így nyilvánvaló az is, hogy itt (városokban, falvakban) kell jó, megvalósítható programot kidolgoznia a pártnak, s a legtekintélyesebb tagjait e program képviseletében indítani a választásokon. A különböző szervezetek (pártok) és egyes emberek cselekedeteinek mozgatórugója az érdek. Sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális területen nem lehet találni úgynevezett megyei érdeket, mert például a sokat emlegetett nógrádi szénbányászat helyzete Salgótarján város vagy Bá- tonyterenye város, illetve vonzáskörzetének a problémája, nem pedig Nógrád megye ügye. Vagy az ingázás sem megyei probléma, hanem Pásztó város és vonzáskörzetének gondja. Természetesen a példákat lehetne tovább sorolni. A falvak és községek, amelyek sok-sok szálon rákapcsolódva a környezetünkben lévő városokra alkotják az úgynevezett városi vonzáskörzetet. Ezek a városok (Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rét- ság, Bátonyterenye, Szé- csény) gazdasági, kulturális, kereskedelmi, közlekedési és politikai központok. Természetes tehát az, ha a város fejlesztésének ugyanúgy örül a környezetében lévő falvak sokasága, mint a város körül annak, ha egy-egy új létesítménnyel gazdagodik a falu, mely által csökken a városi zsúfoltság. Balassagyarmat város és vonzás- körzetének országgyűlési képviselőjelöltje (vagy jelöltjei) természetesen egy városi és annak környékére vonatkozó programmal indulhat a választásokon. Bár a politikai program elvei azonosak az egész megyében, hogy tudniillik gazdasággal, egészségüggyel, környezetvédelemmel, kulturális élettel, szociálpolitikával, településfejlesztéssel, hátrányos helyzetűekkel, netán nemzetiségi kérdéssel foglalkozzon, azonban ezekre a kérdésekre adandó válasz egészen más Salgótarjánban, mint Balassagyarmaton vagy Rét- ságon. Az tehát a véleményem, hogy a megyei pártbizottság és az oktatási igazgatóság szakemberei adjanak segítséget a helyi (községi, városi) politikai programok kidolgozásához. Ez a segítség ne csak a konkrét program tartalmi és formai kidolgozásában nyilvánuljon meg, hanem az egész választási folyamat szervezési és propagandakérdéseire vonatkozó hogyanokra is adjon választ. Szabó Péter Balassagyarmat H párttagság feje fölött?
