Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH KADIO: I. 2#: Fűtől fáig. Kié & vad? 8.50: Külpolitikai figyelő J. OO: Napközben j 11.00: Anna Ahmatova versei 11.10: Magyar írás 12.45: Külpolitikai arcképcsarnok 13.00: Klasszikusok délidében í 14.10: Mit üzen a Rádió? . (Ism.) : 14.50: Kadosa Pál: Tizenkét kis zongora- darab gyerekeknek 15.00: Erről beszéltünk. .. '■ 15.30: Serdületlen anyák. Apa + anya = 30 éves I 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.10: Szívesen hallgattuk 16.48: Liszt: Funérailles 17.00: Kinek az érdeke? 17.25: Ipargazdák 17.30: Egy énekes több műfajban 10.15: A Rádiószinház bemutatója. Perszephoné. Göncz Árpád hangjátéka 20.17: Hallgassuk együtt! Schubert-művek 21.05: Kilátó 21.50: Gong 22.00: Hírvilág 22.30: Nemzetközi kulturális szemle 23.00: Zenekari muzsika PETŐFI RADIO: 8.05: Kölyökrádió szünidőben 8.48: Pilinszky János verses meséje 9.05: Slágermúzeum 9.50: Rivaldafényben: Aranylemezek 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravalő 11.30: Balaton-rádió 12.10: Nóták Közben : 12.25: Édes anyanyelvűnk, ism. 12.30: A népzene folytatása 13.05: Robin Hood 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Nyáridő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Kívánságműsor, nyáridőben 21.05: Húsz év múlva Alexandre Dumas Három testőr című regényének folytatása rádióra alkalmazva 21.30: Kapaszkodó 22.00: Máról holnapra BARTÖK RADIO: 9.08: Szaxofonszólisták 9.33: Romantikus kórusmuzsika ( 10.00: Névtelen hősök. Részletek Erkel operájából 10.55: Nagy mesterek: szonátáiból 11.40: Évszázadok zenekari muzsikája \ 12.31 : Lehoczky Éva operaáriákat énekel 13.05: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora i 14.10: Nagy siker volt! Hangverseny Dvorzsák műveiből a Pesti Vigadóban 16.00: Delibes: Lakmé Háromfelvonásos opera. 18.34: Három Vivaldi-concerto 19.05: Karinthiai nyár, 1988. XI ío. rész. Rudolf Ruchbinder zongorahangyersenye az ossiachi alapítványi templomban 20.20: ,,A valóság tilos zónáiban.” Irodalmi összeállítás Anna Ahmatova születésének 100. év­fordulója alkalmából 21.00: A Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekará­nak hangversenye, az orosz tél művészeti fesztiválon 22.12: Opera­művészlemezek 23.03: Tamtam Dobok beszélnek Kamerunban ■> MISKOLCI STODlO: (Hétfőtől péntekig, ál­landó műsorszámok.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MCSOR : 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Szünidei matiné: 1. Hogy működik, hogy készítik? NSZK ismeretterjesztő sorozat 9.25: 2. Nyári élmények a Zéta bolygóról. 112. rész 10.35: Gyémántdíjasok fesztiválja, ’88. 11.05: Képújság 16.20: Hirek. XIX. veszprémi tévétalálkozó 16.25: Valami kis szerelem... összeállítás Fényes Szabolcs, zenés darabjaiból, ism. 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk 17.30: Téka 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Műsorajánlat 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Telefere. Vitray Tamás műsora 21.05: Reklám 21.10: Parabola. 21.40: Benedikty Béla: Almási avagy a másik gyilkos. Tévéjáték 23.10: Híradó, 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Időjárás Riportok Zene Tévétoma 17.45: BUMM!!! 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.47: Tv 2. 19.00: Jane. Francia tévéfilm, ism. 20.22: Tv 2. Benne : A hét műtárgya. Festetics Pál és családja arcképei (Magyar Nemzeti Múzeum) 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Örkény István: Pisti a vérzivatarban. Színmű két felvonásban. A kapos­vári Csíky Gergely Színházból A szünetben : 22.26: Tv 2. 0.05: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.25: A napocska 9.55: Ír tv-sorozat, ism. 10.45: Kék fény, ism. 11.25: Egy család története, ism. 15.45: Rövidfilmek 17.05: Nemzetközi publicisztikai műsor 17.35: A tudományról és a technikáról 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Szórakoztató vetélkedő 20.45: Váltságdíj, ír tv-sorozat 21.35: Zenés, szórakoztató műsor 22.35: A szerelmes angyalok, dán film 2. MŰSOR: 16.40: Orosz nyelvtanfolyam 17.10: Légiposta, francia tv-sorozat 18.05: Dokumentumfilm 18.20: Nyitott stúdió 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: K. F. Schinkel, dokumentumfilm 22.35: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Éjszakai rohanás. Színes, szinkr.„ amerikai ,,road-mo- vie”-komédia. Este 10 órától: Egy előre bejelentett gyilkos­ság krónikája. (16) Színes olasz film. — Kamara: Lenul­lázott légió. Magyar doku­mentumfilm. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4, három­negyed 6 és 8-tól : A hal ne­ve: Wanda. Színes, szinkr. angol krimikomédia. Ma­dách Kamara: Párizs, Texas. Színes, szinkr. NSZK-beli film — Pásztó: Nincs kegye­lem! Színes, szinkr. amerikai krimiakciófilm. — Szécsény: 6 órától: Tanmesék a szexről. Színes magyar filmvígjáték. — Karancslapujtő: K 2. (16) Szí­nes magyar film. — Nagylóc: Ifjú Sherlock Holmes és a fé­lelem piramisa. Színes, szinkr. angol kalandfilm. — Érsek- vadkert: Rain Man. (Esőem­ber.) színes, szinkr. amerikai film. — Rétság: Élethalál­harc. Francia fantasztikus film. 1NÓGRÁDI TÁJAKON.. Tóni, az egyetlen Beszélgetés egy pályakezdő gyógyszerésszel A balassagyarmati római katolikus templom melletti patikában, a gyógyszerek átárazásának rosszemlékű sorban állása közben figyel­tem fel először a szokatlan jelenségre: a sok csinos gyógyszerésznő és -asszisz­tens között az egyetlen férfi gyógyszerészre. Kíváncsi­vá tett, miért választja ma foglalkozásul a gyógyszeré­szetet egy fiatalember? Közismert, hogy ez a pá­lya elnőiesedett, például a két gyarmati gyógyszertár 12 diplomás gyógyszerésze kö­zött ő, Bernáth Antal az egyetlen gyakorló férfi gyógyszerész. Gazdasági okók, alacsony fizetés, a társadalmi meg­becsülés hiányai miatt a diplomás patikusok ma in­kább elhagyják a pályát. Talán az is szerepet játszik a helyzetben, hogy nem any- nyira közegészségügyi intéz­ményként beszélnek ma már a gyógyszertárakról. Ke- reskedeimi „címszó” alatt emlegetik bővülő profiljuk miatt... — Én egészségügyi kate­góriában gondolkodtam egy­értelműen már annak ide­jén is, amikor egy rövid gyári munkavállalás után gyógyszertári asszisztensnek jelentkeztem a Nógrád Me­gyei Gyógyszertári Központ­ban. És később is, amikor a SOTE Gyógyszerészeti Ka­rára iratkoztam — kezdte a beszélgetést Bernáth Antal, Tóni, ahogy kolléganői be­cézik. — Segíthetek valakin, gyógyíthatok, ha közvetve is, ez számomra eldöntötte a a kérdést. — Tehát tudatosan készült ' erre a foglalkozásra, hiva­tásra? Honnan az indíttatás, talán otthonról? — Nógrádmarcali vagyok. Onnan járok be naponta a munkahelyemre. Édesapám erdész, tőle a természet sze­retetét, tiszteletét kaptam és a fivérem is erdész. Tőlük tanultam az erdők, mezők virágait, füveit megismerni kisgyerekkoromban. De hogy gyógyszerész legyek, arra a Balassi Bálint Gim­náziumban gondoltam elő­ször. Kedvenc tantárgyam volt a kémia, Kövér László tanár úr szerettette meg v.e- lem, s ennek aztán hasznát is vettem az egyetemen, ahol a szerves, szervetlen, anali­tikus kémia fontos tananyag. — A gyógyszertár vezető­jétől, dr. Kertésznétől hal­lottam, hogy ösztöndíjasa a gyógyszertári központnak. — Valóban, szerződést kö­töttek velem és azóta is él­vezem segítségüket. Sokat köszönhetek az akkoriban végzett kolléganőknek ■ is. Másfél évig-folyt az elmé­leti és szakfelügyelet mel­letti gyakorlati felkészülé­sem. — Az egyetemen is volt kötelező gyakorlatuk? — Félév a szigorlat előtt. A központban dr. Szigeti József főgyógyszerész fog­lalkozott velem az állam­vizsga előtt. Tizennyolc hét Balassagyarmaton a patiká­ban hat hét az egyetemi gyógyszertárban. Ott okta­tó-kutató munka folyik, va­lamint onnan látják el a klinikákat is gyógyszerrel. — Miket : kellett tanulnia? — Sokat és sokfélét, pél­dául gyógyszerészeti kémiát, anatómiát, élettant, drog- ismeretet, gyógyszerhatás- tant. — Szívesen emlékszik vissza az egyetemi gyógy­szertárban töltött időre? — Igen, mert a szakdol­gozatomat is ott írtam. „Magnézium alkalmazásának preventív szerepe a terhes­ségi toxicozisokban” cím­mel. — Laikusként úgy gondo­lom, nehéz témát válasz­tott... — A II. Számú Női Klini­kán alkalmazták az egyete­mi gyógyszertárban készült, szóban forgó tablettát, ezért is érdekelt a téma. Oppo­nensem felfigyelt rá, hívott, maradjak bent az egyete­men dolgozni. Engem kötött a gyarmati szerződés és visszavonzott ide a nógrádi vidék is. — Hogyan telnek a friss diplomás és egyetlen férfi gyógyszerész dolgos napjai? — Például magisztrális (receptre felírt) gyógyszere­ket, gyógyszerkönyvi készít­ményeket készítek, a rak­tárból érkezett drogok minő­ségi azonosítását végzem. Gyógyszerrendeléseket adok fel vagy expediálok az offi- ciában (patika) ez az a hely, ahol a beteg és a gyógysze­rész találkozik. Munkahelyi közérzetem jó. s mivel még nem vagyok családos, (kato- -na is csak ezután leszek) a fizetésemmel‘elégedett va­gyok. Szakmailag továbbra is segítenek a kolléganők. Rámfér még, akárcsak rá­juk is az összefogás. Az új gyógyszerrendelet, a régi és a fiatal gyógyszerészek, asszisztensek számára egy­aránt nagy szellemi meg­terhelést jelent. Az új ár­rendszer sok figyelmet, bo­nyolult adminisztrációt kí­ván. Fontos, hogy ne káro­sodjon senki. — Megnövekedett a sor­ban állási idő. — Sajnos, és ez sok tü­relmet kíván a tárca (pult) mindkét oldalán. — Figyeltem magát• na­gyon nyugodt embernek lát­szik és jólesön udvarias. — Mint már említettem, egészségügyi szolgálatnak te­kintem a munkámat. Nem vevőket látok magam előtt, hanem betegeket. Vagy ag­gódó hozzátartozókat. — Amikor nincs két mű* szakban és amikor nem ügyeletezík ünnep-, vasár­nap is olykor, 'mivel tölti a szabad idejét? — Szeretek otthon lenni. Nagyon szívesen járom a természetet. Kirándulok, ol­vasok, érdekel a történe­lem, napjaink történelmi eseményei és persze a szak­mai irodalom is. így él, dolgozik és próbál segíteni rajtunk apró örö­mök, beteljesülő vágyak között Bernáth Tóni. Egy ifjú patikárius 1989-ben, Balassagyarmaton. Elekes Éva Fotó: Czele János Mese és a valóság Gondolatok a tanév végén Szovjetunió és a vallás ­Ahol a muzulmán papokat képezik A Szovjetunióban speci­ális iskolákban kaphatnak a gyerekek muzulmán val­lásos képzést. Négy ilyen iskola van az országban, melyek a muzulmán egy­házügyi hivatal fennható­sága alatt állnak. Az egyik ilyen legrégibb oktatási in­tézmény a buharai Mir- Arab medresze, mely 1503- ban épült. Alapítója egy arab emír, Szaid Abdullah Jamani, sejk volt. Ez a nagyméretű iszlám oktatási központ manapság nemcsak papokat képez, hanem világi értelemben vett művelt embereket is. A hétéves képzés alatt a hallgatók tanulmányozzák a Koránt, a próféta életét, a seriátot (iszlám vallási és világi szabálygyűjtemény), az iszlám történetét és az arab nyelvet. Jelentős helyet foglal el a földrajz-, történelem- és közgazdasági ismeretek ta­nulása, ismerkednek az üz- bég és a perzsa nyelvvel, valamint a modern tudo­mány és technika eredmé­nyeivel. A felsőbb évfolya­mok hallgatói szertartáso­kat vezetnek mecsetekben vagy medreszékben és meg­tanulják azt is, hogyan kell összeállítani és elmondani a prédikációt. Jó téged nézni kisunokám, amint belemélyedsz a mesevi­lágba. S a kedves kis rajzod már majdnem kész. Amíg ké­szítetted, te voltál a szorgal­mas, a kisokos méhecske, aki mindig segít a bajbajutottak­nak, a gyengéknek, aki az iga­záért képes ölre menni, s a túl­erővel szembenézni. Csodaszép mindaz, amit ez évben is lét­rehoztál. Igen ezért csodálatos a gyermekkor. Bevallom iri­gyelünk! Mert szeretnénk a helyedben lenni, s újraélni a tovatűnt éveket, azokat, amikor a gyermek még azt hiszi, de jó is felnőttnek lenni. Mondjak neked valamit? Nem, nem akarlak megza­varni, rajzolj csak nyugod­tan tovább, s figyelj csak rám. Gyermekfejjel mindenki azt hiszi, de jó is felnőttnek lenni! Ne hidd, hogy olyan jó! S ha belegondolok ta­lán lehetne is! Hiszen any- nyi minden megváltozott az elmúlt évtizedben ! De gyak­ran felnőttfejjel sokszor elrontjuk az egyszerűnek tűnő dolgokat. Mert hihe­tetlennek tűnik, hogy vala­mikor nem jutott a gyer­meknek elegendő élelem, a gyümölcsről, a cukorkáról, a csokoládéról nem is beszél­je. Nehéz ezt ma elképzel­ni, amikor nektek sokszor már nem is kell a sonkás­zsemle, a banán, a manda­rin. Pedig ám valamikor nagyon boldogok voltak a gyerekek, ha egy új ruhács­kát kaptak, s nem az idő­sebb testvértől levetett hol­mikban kellett járniok. Ha az édesanyák varrták a rongybabákat és a babaru­háit, s a nagyapák faragták a hintalovat. És háborúk is voltak, amelyekben édesapák, nagy­apák, s millióan haltak meg. A mai szülők is már csak hallomásból ismerik e ebor- zaimakat. A mai élet már szebb, s némileg gondtalanabb, mint a mienké volt. De azt is be kell vallani, hogy életünk a későbbiekben sem mindig úgy alakult, ahogy eltervez­tük, s ma sem élünk úgy, ahogy szeretnénk. Előfordul, hogy a szülők nem mindig hallgatják meg gyermekük iskolai beszámo­lóit, nem nézik meg, s nem is dicsérik rajzait, s elég gyakran idegesen válaszol­nak gyermekük kérdéseire. Mert a mi zűrzavaros időnk­ben idegesek vagyunk. Az életünk egy rohanás, a mun­ka, a pénz után, hogy csa­ládunknak még valamennyi­re azt az életszínvonalat biztosíthassuk, amit elkép­zeltünk, amit a család elvár tőlünk. Hát igen, ilyenek vagyunk! Szeretjük gyerme­keinket, de ők nem értük meg mindennapi gondjain­kat, hogy a változó időben egyre nehezebb megfelel­ni az elvárásoknak, egyre nehezebb dönteni úgy, hogy azt majd egyszer ne ol­vassák a fejünkre. Be kell vallanunk vétkünket, hogy gyermekeinknek egyre ke­vesebb játszóhely jut, egyre kevesebb a zöld terület, a gyárak, az elöregedő autók egyre jobban szennyezik a levegőt, pusztul a növény­zet, s nem teszünk eleget a vizek tisztaságáért, a kellő mennyiségért. Kevés a für­dőhely, s ami van azokat is be akarják zárni, sőt a gyarmati már negyedik éve zárva van ! Gyermekeink egyszer majd a szemünkre fogják vetni, hogy azért betegesek, mert mesterséges tápszereken nőttek fel, mert túlvegysze- rezett zöldséget, gyümölcsöt ettek. Gyermekeink, most már értitek, miért nem jó fel­nőttnek lenni? Mert a mi világunk már nem mesevi­lág. Mert az életben nem mindig győz a jó a rossz felett, s az utóbbi időben ez egyre gyakoribb. Nem mindig sikerül segíteni a bajbajutottakon, a gyengé­ken, a szegényeken. So­kan pedig nem segí­tenek akkor sem, amikor azt megtehetnék. Aztán újra kezdjük, s ha kell, naponta megvívjuk a harcokat! Értitek gyerme­keink? Hogy mire ti ^ tár­saitok felnőnek, már" job­ban, egészségesebben él­hessetek, nyugodtabban dol­gozhassatok. Mert mire ti is szülők lesz­tek, gyermekeitek számára ün­neppé varázsoljátok a hétköz­napokat, s átadjátok nekik a mesevilágot, amely majd ben­nük él tovább. Jó nézni benneteket gyerme­keim! Most, hogy elvégeztétek az évi munkátokat, tanulmá­nyaitokat, fogjátok meg szüléi­tek kezét, s vezessétek el őket abba a szép mesevilágba, amely­ben ti most kalandoztok. Hemerka Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents