Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i ' \ NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 129. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. JÚNIUS 3., SZOMBAT ' ........ Á legándiak tanítónője (4. oldal) Egy kiscsapat kálváriája, avagy a bürokrácia totális diadala (11. oldal)- ­Befejezte munkáját az Országgyűlés Pénteki, negyedik munka­napját Horváth Lajos elnök­letével kezdte meg az Or­szággyűlés ülésszaka. A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.), a szavazat­szedő bizottság elnöke is­mertette annak a titkos sza­vazásnak az eredményét, amellyel az Interparlamen­táris Unió újjáalakuló ma­gyar csoportja ideiglenes vezetőségét választották meg. Elmondta : a csoportnak 348 tagja van, közülük 269-en szavaztak. Az ideiglenes vég­rehajtó bizottság elnökévé — 211 szavazattal — Szű­rös Mátyást, alelnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida Kocsárdot választották meg. A testület ezt követően az 1989. évi állami költség­vetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat feletti vitát folytatta. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke válaszolt azokra a vitában elhangzott képviselői felvetésekre, amelyek a kormány mun­káját, a kormányzati fele­lősséget érintették. Bevezető­ben megköszönte a meg­értést és támogatást, vala­mint a kritikai észrevétele­ket is, amelyeket a kor­mányzat munkája során meg kíván szívlelni. A továbbiakban Magyar- ország és a nemzetközi pénzintézetek kapcsolatéval foglalkozott. Elmondotta, hogy hazánk 1981 végén kérte felvételét a két nem­zetközi pénzügyi szervezet­be. A felvétellel sikerült elkerülnie Magyarország­nak a legrosszabbat, azt, hogy 1982 közepén átüteme­zést kérjen külföldi hitele­zőitől. Az ezt megelőző idő­szakban a szocialista orszá­gok eladósodásában szere­pet játszott az a meggondo­lás, hogy mögöttük ott áll a Szovjetunió, s ha bajba kerülnének, a Szovjetunió majd segíteni fog. Ez „az ernyőelmélet” 1982-ben Len­gyelország esetében egyik napról a másikra összeom­lott. A Világbankkal és a Nem­zetközi Valutaalappal létre­jött, megállapodásokat min­dig a magyar kormány kez­deményezte reformprogram­jának megvalósítása érde­kében. (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepség a Nógrád Megyei Tanács dísztermében Pedagógusokat tüntettek ki, elismeréseket adományoztak Már hagyomány, hogy jú­nius első napjaiban ország­szerte köszöntik a pedagógu­sokat. Tegnap délután a ■Nógrád Megyei Tanács dísz­termében ünnepélyes kere­tek között köszönték meg a megyénkben élő tanárok, tanítók, óvónők munkáját, kitüntetéseket, elismerése­ket adtak át. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntőjében hangsúlyozta; nem lehet a tegnáp szau vait mondani ezen a mai ünnepségen. Történelmi kort élünk és ebben a változó környezetben változnak az értékek, változnia kell tehát a megbecsülésnek is. A pedagógusok elismerése a társadalom érdeke. A nem­zeti jövedelemből nagyobb részt kell fordítani az okta­tásra, amely megalapozhat­ja a jövőnket. Ezzel együtt a pedagógusokat is munká­juk értéke szerint kell megbecsülni. Nógrádban az elmúlt évtizedekben megfe­lelő alapot raktunk le a közoktatás fejlesztéséhez. A pedagógusok fizetését is megpróbáltuk az országos át­lag fölött tartaná. Tudjuk, hogy tartozásaink vannak és ezeket a központi és megyei keretből történő bérfejlesztésekkel megpró­báljuk enyhíteni. Még min­dig nem lesz valódi értéké­nek megfelelően díjazva a pedagógusi munka, de a forrásokból most ennyi telik. Sajnos, ezen az ünnepen sem lehetnek túlzott optimizmus­sal fűtöttek a szavaim, de remélem, hogy a jövőben tet­tekkel köszönhetjük meg me­gyénk pedagógustársadalmá­nak munkáját... Ezután a kitüntetések át­adására került sor. Bejelen­tették, hogy a budapesti központi pedagógusnapi ün­nepségen a művelődési mi­niszter „Kiváló Pedagógus” kitüntetésben részesítette Gubola Istvánt, a salgótar­jáni Táncsics Mihály Köz­gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanárát, dr. Gordos Jánosnéit, a -salgótar­jáni Jurij Gagarin Általá­nos Iskola tanárát és Vavra Tibornét, a Horpácsi Általá­nos Iskola és nevelőotthon nevelőjét. Kiemelkedő pedagógusi életpályájukért „Pedagógus Szolgálati Emlékérem” ki­tüntetésben részesültek : Árkosi Anna Mária, Bodócs István. Ferencz Imre, Ghy- czy György, Handó János- né, Kiss István, Kovacsevics Márkné, Laczkó István, Pál Vendel, Papp Ferenc, Reibe) Lászlóné, Tóth András, Vass Ferenc. Szocialista Kultúráért ki- kitüntetést vehettek át : Kollár Ilona, Nádasdi Jó­zsef, Ozsvártné Ladóczky Erzsébet. A kitüntetéseket Boros Sándor adta át. Harmincán kaptak Kiváló Munkáért kitüntetést, öt­vennyolcán művelődési mi­niszteri dicséretben részesül­itek. A belkereskedelmi minisz­ter „Kiváló Munkáért” ki­tüntetést adományozott! Föl­di Sándornak, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazda­sági és Kereskedelmi Szak- középiskola tanárának, bel­kereskedelmi miniszteri di­cséretet kapott Tajti Jó­zsef né, a Salgótarjáni Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója. Az elismeréseket Kapás Józseftől, a megyei tanács osztályvezetőjétől vehették át. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Szakszervezeti Munkáért kitüntetését ket­ten vehették át Horváth An- talinétól, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Bizottságá­nak titkárától. A magyar úttörőszövetség „Gyerme­kekért Érdemérem” kitünte­tését Tóth László, a Mátna- verebélyi Általános Iskola csapatvezetője kapta, az „Úttörő-vezetői Érdemérem” kitüntetést pedig hárman ve­hették át Gál Gabriellától, a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöksége képviselőjétől.­Az MSZMP balassagyarmati reformkörének szándéknyilatkozata Egyetértünk az MSZMP- reformkörök szegedi orszá­gos tanácskozásán kialakí­tott platformtervezettel, nyi­latkozattal és felhívással. Csatlakozunk az MSZMP re­formköreinek mozgalmához. Azonosulunk a Központi Bi­zottság döntésével, hogy ősz­szel pártkongresszust hívja­nak össze! Nógrád megye még ma is lassan mozdul a reformok radikálisabb megvalósításá­ban. A nem megfelelő nyil­vánosság, régi bejáratott, és lejáratott reflexek és szoká­sok, bátortalan megújulási vágy, félelem és közöny együttesen jellemzik a köz­életet. A párttagság egy ré­sze hallgatag. Sokan kivár­nak. .. Nem várhatunk és nem hallgathatunk tovább! Fele­lősek vagyunk önmagunkért és másokért, hisszük, hogy van mód változtatni a sor­sunkon. Ezért is alakult meg az MSZMP-reformkör Balas­sagyarmaton — a Balassi Bálint Gimnázium alapszer­vezetének kezdeményezésé­re• — városi jelleggel. A kör a párton belül — de annak hierarchiáján kívül — dol­gozik, élve a platformszabad­ság lehetőségével. A teljes nyitottság és nyilvánosság biztosításával, a párttagság aktív részvételével kezde- ményezöen és cselekvőén lép fel az MSZMP megújításá­ért. flmi van... Válságban vagyunk, de nem Magyarország, hanem a sztálinista rendszer jutott csődbe, amely a társadalom­ban és a gazdaságban intéz­ményesen is fékezte az ön­szerveződést és a társadalmi ellenőrzést; céljait demok­rácia és a nemzet nélkül akarta megvalósítani. Az en­gedményes reformok sem hoztak eredményt: a rend­szer ilyen módon ma már nem működőképes. Elvetjük tehát: a sztáli­nista rendszert és annak minden jellemzőjét, a párt­államstruktúrát és annak működési módját, azt a fel­fogást és gyakorlatot, amely­ben az engedelmesség, az alattvalói szemlélet»érvénye­sül, s a tudás és a szakér­telem leértékelődött. A kialakult helyzetért a pártállam, elsősorban annak vezetése a felelős, mivel nem volt elég érzékeny a nemze­ti sorskérdések és a válság szembeszökő jelei iránt. Aminek lennie kell... Struktúra- és modell­váltást akarunk, helyzetünk­nek és nemzeti hagymánya- inknak megfelelőt, radikális, összehangolt politikai és gaz­dasági reformok útján, bé­kés átmenetben az európai „közös ház” megteremtésé­nek távlatában és a Duna menti népek összefogása ke­retében. Valljuk, hogy időtálló szo­cialista értékekre alapozva is kialakulhat egy pluralista állam és társadalom a már ismert elvek szerint (a ha­talom intézményes megosz­tása, képviseleti demokrácia, a helyi önkormányzatok ki­építése, jogállamiság), nem­zeti alapon igazi demokrá­ciában és a szabadság lég­körében. Reméljük, hogy a politika elveiben, szervezeti, formá­jában és működésében radi­kálisan megújult, múltjával kritikusan szembenézett, de­mokratikussá vált MSZMP megtalálhatja helyét a több­pártrendszerű demokráciá­ban. Ha szakit a bürokra­tikus centralizmussal és a fetisizált egy ség felfogással, ha hiteles vezetőkkel és né­pi-nemzeti programmal moz­gósítható tagsága képes, in­tegrálni a magyar társada­lom tagjainak legfontosabb érdekeit. És amit tenni kell... Megyei pártértekezlet meg­tartását — küldöttértekezlet helyet —, reális, mozgósító politikai program megterem­tése, a testület, a vezetés megújítása céljából. Igazi nyilvánosságot a me­gyében! A Nógrád megyei napilap legyen reformérzékeny, nyi­tott, megyei jellegű, a meg­győző politizálás eszköze. A múltat — József Atti- la-i értelemben — be kell vallani megyénkben is és tanulságait érvényesíteni kell. Támogatjuk az elmúlt negy­ven év (benne 1956) tény­szerű feltárását. Hidat szeretnénk alkotni mindazokkal, akik érdekel­tek a jelenlegi társadalmi­gazdasági modell radikális megváltoztatásában. (Híd­szerep — a párton belül, a társadalom egészséges erői között — a jelentől a jövő felé). Nyitottak vagyunk a pár­beszédre, a koalíció kiala­kítására az oszthatatlan felelősség és a kölcsönös tisztelet és tolerancia elvei alapján. Együttműködésünk a he­lyi gondok megoldásában a nemzeti megegyezés jegyé­ben és a békés átmenet ér­dekében lehet csak gyümöl­csöző. AZ MSZMP BALASSA­GYARMATI REFORMKORÉ Kiváló szövetkezeti oklevél az endrefalval termelőszövetkezetnek Pénteken a szécsényi mű­velődési házban tartotta ki­bővített küldöttgyűlését az end-refaliva-i termelőszövet­kezet ábból az alkalomból, hogy 1988. évi eredményeik alapján elnyerték a kiváló szövetkezeti oklevél minisz­teri kitüntetést. Kuri-s Tamás, a termelő­szövetkezet elnöke utalt ar­ra, hogy a nagyüzem fenn­állása során először nyerte el a MÉM miniszteri kitün­tetését. Olyan időszakban-ke­rült erre sor, amikor erő­sen tovább nyílt az agrár­olló. náluknád sókkal na­gyobb és erősebb gazdasá­gúk is meginogtak, szinte folyamatos fizetési gondok- kaű küszködnek. (Folytatás a 12. oldalon.) Az ipari ágazat elmúlt évi árbevétele megkëzeKtette a százhúszmilliő forintot, melynek egy résiét a gnmifiaem „termelte” kL Vastag Ottilia Dr. Borszéki Erzsébet Jakab Róbertné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents