Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON

MAI AJÁNLATUNK

KOSSUTH RADIO

8.20: Peres, poros iratok.

Az iskolatörténet foltjai.

8.30: Könnyűzene Párizsból

9.12: „Muzsikának szép a hangja” — XXIV/7. rész.

9.30: A külpolitikai rovat műsora — ism.

10.05: „Hű, bisz ez én vagyok !...”

Moliere: A fösvény — A József Attila Gimnázium színpadán.

10.35: Labirintus — Zenei

rejtvények fiataloknak.

— ism.

10.50: Magyar művészek operettfelvételeiből. 11.34: Hét szűk évtized 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak

13.00: Klasszikusok délidőben

— Zenekari muzsika. 14.10: A szív Földközitengere.

14 25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra — Zenés irodalmi magazin.

16.00: Tizenhat óra — Hírmagazin.

16.10: Jodál Gábor—Aprily Lajos: Négy három- szólamú női kar.

16.20: A Riporterörs tagja voltam

17.00: Újdonságainkból 17.30: Táncházi muzsika Erdélyből

18.0(U Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás!

19.25: Nagy Imre.

Eletutam. A hangfelvétel 1958-ban készült. 20.20: Amerikai napló.

20.25: Barokk zene 20.50: Mi a titka?

Vilii Boskovsky művészete.

21.45: „Hajszálgyökerek”.

22 00: Hírvilág 22.30: Kcrkóstoló 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Operaest.

PETŐFI RÄDIÖ :

8.05: Tárogatómuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9 05: Napközben (Elő)

12.10: Trombitaparádé 12.25: útikalauz üdülőknek 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből

13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Lelátó — Sportmagazin.

14.30: Dr. Leilei István portréja

15 05: Néhánv perc tudomány

15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv — ism. ]6.00: Játék — tízezer forintért (Elő)

17.05: Közvetítés a Francia- ország—Magyarország női kosárlabdamérkőzésről a várnai EB-ről.

17.30: Táskarádió ]8 30: Slágerlista 19.05: Tudósítás az Arany Mokka nemzetközi kerékpárversenyről. 19.10: Nótakedvelőknek 20.10: A Poptarisznya dalaiból

21.05: Ilyen nagy szerelem! 22.20: 60 dal a hatvanas

évekből — II'2. rész. 23.15: Tom Waits nagylemezei — Xiv'll. rész.

BARTÓK RÁDIÓ

9.08: A párizsi szimfonikus zenekar hangversenye A párizsi Pleyel- teremben.

10.40: Sergiu Luca hegedül 11.05: Pillanatkép 11 10 : Magyarán szólva — ism.

11.25: Zenekari muzsika 12.19: Pergolesi: Livietta és Tracollo. Intermezzo. 13.05: Nyerőké a világ.

13 55: Bemutatjuk új

kórusf el vételein két.

14.33: Dvorzsák: E-dúr

szerenád ,

15.00: Pophullám 15.52: Trina Archipova áriaestie.

17.00: Nyitnikék — Kisiskolások műsora.

17 30: Fúvósfórum 18.00: A kölni Musica Antiqua együttes látszik.

18.30: in limba materna 19.05: Rádióhangversenyekről.

19.35: Operarészletek 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót (Elő)

Kb.

21.25: Herbie Hancock d zsesszk va rtett j e játszik.

22.00: Napjaink zenéi*

MISKOLCI STÚDIÓ:

(Hétfőtől péntekig állandó műsorszámok !)

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

1. MŰSOR:

9.00: Képújság 9.05: Tévétorna

nyugdíjasoknak. Szünidei matiné:

9.10: í. Hogy működik, hogy készítik? NSZK-filmsorozat.

X 'i. rész.

9.20: 2. Nyári élmények a Zéta bolygóról. Szovjet játékfilm.

II 1. rész.

10.25: Az emberi test.

Angol rövidfilmsorozat.

XXVI/6. rész:

Az éltető víz

— ism.

10.50: A bábu

Lengyel filmsorozat IX/5. rész: Látomás

— ism

11.45: Mozgató 11.55: Képújság 15.25: Női kosárlabda

Európa-bajnokság Magyarország—Franciaország mérkőzés Közvetítés Várnából. 17.00: Pannon krónika 17.10: Vijesti — Hírek szerb- horvát nyelven.

17.15: Műsorajánlat 17.20: Az elektronika százada — Az elektronikus zene.

Bolgár rövidfilm.

17.35: Gyémántdíjasok fesztiválja

17.55: Négy nap tévéműsora 18.05: Hármas csatorna 18.50: Reklám 18 55: Esti mese 19.05: Reklám 19.10: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények Műsorajánlat.

19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szomszédok

Teleregény — 56. fejezet

20.35: Reklám 20.40: Hírháttér 21.25: Képes nóták

kívánságműsora 21.55: Fehér éjszakák Kisjátékfilm 22.35: Híradó 3.

Tv 2.

Radványi Dorottyával és Déri Jánossal.

XIX. veszprémi tévétalálkozó.

16.00: A varázsló álma.

Tévéfilm Csáth Géza írásai nyomán (1988)

— ism.

17.03: Tv 2.

17.05: Képújság 17.15: Tv 2.

Benne :

Reklám

Riportok

Időjárás

Zene

Tévétorna

17.45: Kérdezz! Felelek.

Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek!

18.50: Tv 2

19.00: Végtelen szerelem. Amerikai film (1981)

— ism.

(Rendező :

Franco Zeffirelli).

20.49: Tv 2.

21.00: Híradó 2.

21.20: Tv 2.

Benne :

Nézze meg az ember! 21.30: Meghökkentő mesék 21.57: Tv 2.

22.00: Nézőpont Kb

22.45: Tv 2. Napzárta.

BESZTERCEBÁNYA:

1. MŰSOR:

9.20: Cseh film — ism.

10.45: Vitaműsor — ism.

16.20: Orion magazin 16.55: Orvosi tanácsok 17.05: Számítógénekről 17.45: Iparművészet 18.20: Esti mese 18.30: Autósok, motorosok magazinja.

19.30: Híradó

20.00: A prágai nemzetközi tv-fesztivál záróestje 21.30: Egy család története — sorozat.

21.55: Publicisztikai magazin. 22.35: A prágai nemzetközi tv-fesztivál díjnyertes műsora.

2. MŰSOR:

16.15: Ipari tanulóknak 16.45: A nap percei 16.55: Majd, ha esik és

megszárad — ^szovjet mesefilm.

18.00: Nemzetközi atlétikai versenyről

18.40: Kiküldött munkatársaink Jelentik.

19.00: Torna

19.10: Esti mese 1

19.30: Híradó

20.00: Tévéhíd. Pozsony—

Kijev.

21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Olaszország—Csehszlovákia női EB- kosárlabda-mérkőzés.

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

de. 10 órától: Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes, szinkronizált francia filmvígjáték, A hal neve Wanda Színes, szinkronizált angol krimikomédia. — Kamara: Pergőtűz V. Magyar dokumentumfilm.

— Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: K 2. (16). Színes magyar film. — Madách Kamara: Yesterday Színes lengyel film. — Pásztó: Tanmesék a szexről. “Színes magyar film.

— Szécsény: 6 órától: Piedone Hongkongban. Színes, látványos olasz kalandfilm. — jobbágyi: Szahara. Színes,

szinkronizált amerikai kalandfilm. — Nagylóc: Rendőrakadémia Színes amerikai filmvígjáték.

■ ■ ■

telexen Érkezett.

FILMJEGYZET

r

A tanácsi hivatal irodája átmeneti otthonként igen jói funkcionál...

Min is nevetünk mostanában? Van-e kedvünk egyáltalán ebben a száz sebből vérző, válságos időben vidámságokra gondolni? Természetesen minket, magyarokat a legelviselhetetlenebb élethelyzetünkben sem hagyott el a humorunk. Még a koncentrációs táborok halálárnyékában is születtek viccek, adomák. Ma a megpezsdült politikai élet ellentmondásain és néhány hétköznapi szerencsétlenségen — áremelkedés, áruhiány —, visszásságon mosolygunk, csak fanyarul.

Így hát jólesik egy csábító című, színes magyar filmvígjátékot ígérő törté- netecskére beülni a moziba annak reményében, hogy a néző nem saját magát látja majd viszont a filmvásznon. S nem önmagán kell majd hahotáznia! Ám mindenkinek csak annyi csalódása legyen az életben, mint amennyit a fenti előadás után érez.

A Tanmesék a szexről, e két részből álló film cselekményfonalát nagyon is köznapi, testközeli téma kapcsolja össze: a lakáshoz jutás nehézsége. Ezzel a problémával küszködnek hőseink, az első epizódban egy fiatal hölgy, a falusi tanítónő is. A Szabad szombat leányzója soha nem akart rossz nő lenni! A körülmények, no és saját gyengeségei úgy hozták, hogy pesti kiruccanása alkalmából váratlanul de — nem érdemtelenül — nagyobb összeghez jut.

Száz márkát tesz táskájába alkalmi partnere. Any- nyira nem naiv. hogy ne lenne tisztában saját lehetőségeivel! Az egyszerű botlásból — lakás- és megélhetési gondjuk megoldása érdekében — sorozat lesz. Szükségeltetik persze hét végi kilengéseihez egy bugyuta férj jelölt asszisztálása isi Mígnem legközelebb munkahelyi főnökével, az erénycsősz iskolaigazgatóval hozza össze a sors...

A Tanácsi mese bővérű házaspárját is lehetetlen szituációba kényszeríti a kü- lönlakás. Együttlétüket így kénytelenek házon kívül lebonyolítani. A tanácsi hivatal irodája átmeneti otthonként igen jól funkcionál, különösen, hogy bekapcsolódnak az ott folyó ügyek intézésébe is. Az itt dolgozók munkamoráljáról is hű képet ad a rendező. Kacagtató, de egyben elszomorító jelenetek érzékeltetik a hivatalnokok felháborítóan nemtörődöm ügybuzgalmát és lélektelen hozzáállását az állampolgárok gondjaihoz. Az ide csöppent és befészke- lődő párocska nem kis manipuláció által végre saját lakásukba költözhet, ám ott már nem olyan „édes” a boldogság...

Eszenyi Enikő mindkét filmnovella nőhősének meg- formálója. Remek alakítást nyújt. Sziporkázik. Magáénak érzi a figurát. Partnerei, Rudolf Péter, Bán János és Rajhona Ádám is jó választásnak bizonyultak.

Együtt élnek, lüktetnek az Eszenyi diktálta iramban.

Az elsőfilmes rendező,

Siklósi Szilveszter merész vállalkozása volt e műfajjal való kísérlet. Mostanában komor, bús hangvételű, nagy értékű tényfeltáró alkotások a magyar filmművészet húzóágazatai. A humorban a szatírában, a vígjátékban írt darabokkal csak a sikertelen sorsú művek számát gyarapították a honi filmművesek. Siklós Szilveszter mintha enyhített volna e sanyarú helyzeten, mert a Tanmesék a szexről kedves, élénk színfoltra sikeredett e szürke palettán.

Buzafalvi Győző

Bach felé építkezve, a hit dicséretében

Orgonahangverseny az evangélikus templomban

Kiállítás a salgótarjáni múzeumban

Rubens és rézmetsző műhelye

Bátor és messze mutató tettet hajtott végre Luther Márton, Agoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, amikor 1517. október 31-én a vallásról és az egyházról szóló kilencvenöt tételét kifüggesztette a wittenbergi vártemplom kapujára. Noha széles körben felismerték és vallották az egyházi reformok szükségességét, a győzelemben még korántsem lehettek biztosak a hívei. Luthert a pápa kiközösítette, a német-római császár pedig —, mintha pár évszázaddal korábban nem is folytattak volna végeláthatatlan élethalálharcot a hatalom primátusáért — birodalmi átokkal sújtotta, amelynek következtében bárki elfoghatta és büntetlenül megölhette. Mint, ahogyan azonban történni szokott az új eszmék híveivel, Luthernak is akadtak bújtatói, s elvbarátai — főként Melanch- ton — Összefoglalták tanait, majd kierőszakolták 1555-ben az augsburgi vallásbékét.

A lutheri reformáció talaján Létrejött keresztény vallási közösségek alkotják az evangélikus egyházat. Ezek országonként eltérő jegyeket is felmutatnak. Tömörítésükre hozták létre negyvenkét esztendeje a Lutheránus Világszövetséget, amely legutóbbi világkongresszusát — 1984

júliusának végén — éppep Budaipesten tartotta.

Salgótarjánban a Ku- coird-hegy déli lejtőjén 1882-ben építették fel neo- iromán stílusban az evangélikus templomot. Ebben az épületben — amely a katolikus templomoknál kevésbé, a reformátusoknál inkább díszesebb — vasárnap este orgonahangversenyt rendeztek. Gáncs Aladár, a budapesti fasori gyülekezet lelkésze, orgonaművész XVII. és XVIII. századi olasz, jobbára azonban német zeneszerzők műveit Sizólaltatta meg, korban és stílusban is tudatosan építkezve az orgonamuzsükla géniusza, Johann Sebastian Bach művészete felé.

Az olasz Michelangelo Rossi még az 1600-as évek

első feliében élt és alkotott, s innen juthatott el a zene szárnyán a kétszáz személy kényelmes befogadására alkalmas hajót mintegy félig megtöltő hallgatóság a német Frobergeren, Pachel- bellen át Murschhauserig és Waltherig, akik már Bach kortársainak tekintendők. A zenetörténetből ismert műfajokban — partita (variáció), canzona (dal), ciac- conna (spanyol tánc), korái (protestáns egyházi népének), prelúdium (előjáték), ária és fúga (ellenpontra és imitációra épülő mű) — szólalt meg az orgona, olykor, finoman, olykor harsányan, de mindig méltóságteljesen betöltve a magas boltozató, levegős teret. A negyvenperces, játékidő kellemes élményt

szerzett, bizonyára nemcsak a híveknek, hanem áz egyszerű érdeklődőknek is.

J. S. Bach orgonaművei kilenc kötetre terjednek.

Ebből az óriási anyagból választott ki négyet Gáncs Aladár: a C-dúr fantáziát, a g-moll kis prelúdium és fúgát és a „Ki dolgát csak Istenre...” dallamára két korálelőjátékot. Ezúttal is megbizonyosodhattunk Bach műv és ze té ne k lebil i.ncs e lő

erejéről, páratlanul gazdag szín- és érzelemvilágáról. A hit az — sugallta az egész este —, amely felemeli az embert, és képessé teszi tiszta, nagy dolgok véghezvitelére.

A templom maroknyi énekkara is eredményesen helytállt a két részlétben bemutatott öt dal előadásával. Nagy Zoltán rátermett karnagy a kórus élén.

őszinte, nyílt, valóban testvéri szellemű hangverseny részesei lehettünk. Remekül igazított el Balicza Iván salgótarjáni lelkész műsorvezetése.

(ok)

Rubens és rézmetsző műhelye címmel látható kiállítás a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban.

Pieter Puwel Rubens 1577-ben született Siegenben, abban a—ma NSZK-beli — kisvárosban, amelynek múzeumából ez a most kiállított gyűjtemény származik. A bemutatott anyag Magyarországon csak Egerben és Salgótarjánban tekinthető meg.

Rubens a flamand barokk festészet legünnepel.tebb alakja. Protestáns vallású apjának halála után az egész család visszatért a katolikus hitre, majd Antwerpenbe költöztek. A vallásháborúk idején életének ez nagy fordulópontja, hiszen katolicizmusa alapja volt annak, hogy felnőttként a spanyol királyság németalföldi tartományának, Flandriának, s Nyugat-Európának nagy becsben tartott piktora és politikusa lehessen.

Mikor 1600-ban Itáliába utazik, már elismert művész. Olasz földre vágyott minden humanista és festő ebben a korban. Vincenzo Gonzaga mantovai udvarába került.

1608-ban visszaköltözik Antwerpenbe, ahol nyomban Albert főherceg udvari festője lett. Rengeteg megrendelést kapott, amit csak úgy tudott teljesíteni, hogy tanítványait egyre inkább bevonta műveinek kivitelezésébe, így műterme lassan hatalmas műhellyé alakult.

Sokszor előfordult, hogy Rubens egy kisebb méretű kompozíció- és színvázlatot készített, ezután tanítványai elvégezték az alapozást, a nagy formákat, lényegtelenebb részeket megfestették, s ő csak a végső igazításokat tette az óriási méretű vásznakon. Ez a „csak” varázsolta élővé az egész alkotást. Szentül hitte, hogy

vonalai életet lehelnek az alakokba. Fénnyel átitatott, tiszta színei, kitűnően komponált szerkezetei, erőt, dinamikát sugárzó mozgalmas jelenetei a fényes fejedelmi udvarok és a híveit visszahódítani kívánó katolikus egyház, az ellenreformáció nagy festőjévé tették. Házasságai boldogok voltak, s sikerei a diplomáciai életben és a festészetben teljes mértékben kielégítették. Gazdagon és nagy megbecsülésben hunyt el 1640'ben. Képei kedveltek és híresek voltak. Arról, hogy a fejedelmi udvarokon és a templomi miliőkön kívül máshová is eljuthassanak ezek a remekek, a másolók, de leginkább a rézmetsző műhelyek gondoskodtak.

A rézmetszők virtuóz rajzolók, magas képzettségű mesterek voltak. Ennek az udvarképes művészetnek a francia XIV. Lajos nagy pártfogója volt, aki 1660-ban szabad művészetnek nyilvánította a rézmetszetet.

Rubens rajzait is rengeteget és sokan másolták. A „Rubens-másolók” közül ezen a kiállításon — május 26- tól június 19-ig — 30 mester alkotásaiban gyönyörködhetünk. Ki kell emelni közülük Lucas Voltermant (1595—1675) és Paulus Ponti- üst (1603—1658).

Tehát akkor ezek nem eredeti „Rubensek”? Többségük nem. Ugyan hová is férhetnének el óriási méretű vallásos, mitológiai, történeti témájú festményei, és hogyan kerülhetnének Salgótarjánba? De ezek a rézmetszetek legalább annyira értékesek. Megismerhetjük belőlük a kor divatját, s mint másolatok is, és mint egyedi metszetek is tökéletesek.

H. Szilasi Ágota