Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Iz „érzelem és értelem” leveleiből Ha minket képvisel, önre voksolunk Szerkesztőségünknek címzett levelek egy része a bős—nagymarosi vízlépcső építésének folytatását követeli. A türelmetlenséget és érthetetlenséget kifejező írásokat nemcsak a NÖGRAD-nak, hanem megyénk országyülési képviselőinek is továbbít a posta. A lelkiismeretet tükröző, aggódást kifejező levelekből az újabb gazdasági károk és hátrányok keletkezése, politikai hitelünk elvesztése érződik, és jószomszédi viszonyaink felbomlását is sejtetik... Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Tőzsér Gáspár, ia 4. számú választókerület képviselője is — a megyénk közakaratét kifejezően — a vízlépcső építésével kapcsolatos kéréseket mondta el. A fentieket tükrözi a Karancskesziből érkezett levél is: „ ... Emeljük fel szavunkat. a »csak azért is« nemzeti tragédiába torkolló felélődén kampány ellen, ami itt és most Nagymaros ürügyén folyik, az minden logikai érvet, józan észt. gazdaságosságot, nemzeti tekintélyt hajlandó félredobni. .. Nem hiszem, hagy 10 millió ember érdekét sérti a beruházás, de vélem, hogy egy szűk csoport személyes érdekét szolgálja, ha leállítják az építkezést. Nem értem, miért azokat szólaltatják meg, akiknek az érdeke, és a megépítés ellen szervezkednek, agitálnak. Én nem vagyok párttag, de kötelességem józanul gondolkodni, látom, érzem, mi folyik a színfalak mögött. Megdöbbentő, hogy a kormány 'ennyire nem ismeri az erről alkotott közvéleményt. .. Kérdezem: mibe kerül az építkezés ideiglenes leállítása? Ennek vesztesége kit és kiket sújt? Miből fizetjük a várható kártérítést és kiknek a terhére? Lehet-e a nemzet számára — szűk csoport érdekeit előnybe helyező — hátrányos döntést hozni?... Ügy tűnik, hogy a hozzánk hasonló és józan gondolkodású becsületes állampolgárok még nem mernek szólni, de hiszem, hogy mi vagyunk túlnyomó többségben. . . Nem igaz, hogy ma az az okos és bölcs, aki az építés ellen agitál, hiszen a világon nagyon sok helyen épül a környezetet nem szennyező vízi erőmű és »földrengés- veszélyes környezetben« !, nem olyanban, mint amilyen veszélyessé nyilvánították legújabban Nagymarost. — Kérem a NÖGRAD-ot, megyénk országgyűlési képviselőit, és mindazokat a szak- tekintélyeket, akik e beruházás folytatása mellett vannak, hogy képviseljék a nógrádi nép akaratát Teszem mindezt azért, mert körzetemben eddig még két olyan személyt sem találtam, aki ellenezné a megépítést... Mi a soron levő választásokon azokat támogatjuk, akik képviselni tudják az országunk és környezetünk érdekeit.” Tisztelettel : Petróczi Gyula, Karancskeszi, Petőfi út 6. Violetta és Kunigunda Tisztelt szerkesztőségi „Bizonyára édesanyám sem gondolta keresztnevem megválasztásakor azt, hogy egykor névnapom köszöntésével gondja lesz. Én úgy tudom, hogy június 15-én van a névnapom, ám a naptárakban a Jolán név szerepel. Ügy gondolom, hogy a Violetta név is van olyan ►►magyaros«, mint a Kunigunda, amely szerepel a naptárban. Tisztelettel : Balogh Violetta Tar, Felszabadulás út 25. ☆ Kedves Violetta (és e olasz név képzős származékával becézett Viák, Viácskák, Vicusok, Vilcsik, Violácskák..) A névnapja valóban ma van és mi is köszöntjük önt és a hasonló nevű olvasóinkat. R. A. Öregek napja Nógrádon A közeli napokban rendezte meg Nógrád község Vöröskereszt-szervezetének vezetősége az öregek napját. A hagyományosnak számító rendezvény előkészítéséhez jelentős támogatást adott a helyi Béke Termelőszövetkezet. Az elismerést és hálál- kodást kiváltó vendéglátást az óvoda és a szociális otthon dolgozói szervezték meg. Az ünnepség résztvevőit elsőként Szalai Zo.ltánné köszöntötte, majd Kiss András, a termelőszövetkezet elnöke méltatta az elődeink életútját, sok értéket teremtő munkájukat. A közös ebéd után, nagy örömet kiváltó kultúrműsorra került sor, amelyen fellépett a helyi Kék nefelejcs citerazenekar és a csehszlovákiai Nagykürtösről érkezett gyermek- csoport is. A jó hangulatban lezajlott rendezvényen több mint száz, hetven éven felüli lakos vett részt. A szervezők külön figyelmességét fejezi ki az is, hogy az ágyhoz kötött, mozgásukban korlátozott idős embereket a vöröskeresztes aktívák lakásukon keresték fel és adták át az ajándékot, a szeretet virágait. .. Dudás György Nagyoroszi A nagykürtösi gyermekcsoport ajándékműsorral köszöntött Napi dolgok Li Az éppen csak valahogy összekeveredett, de a kristályosodás folyamatát még meg sem igen közelítő mai helyzetben (és a holnapiban is) a legveszélyesebbek a listázok. Akik névsorokkal foglalkoznak, sokban hasonlítanak azokra, akik másféle listákat készítettek (készítenek esetleg önvédelemből) és a listáikkal kezdeni is akartak valamit. A listázó ember a leszámolásban bízik. Az időben. Amikor elővehet! a névsort. Az igazi veszély tulajdonképpen nem a lista maga, bármennyire is annak látszik. Egy mai lista valamiféle előjellel holnap lehet egy másfajta lista más előjellel, de erre a listát készítők szinte sohasem gondolnak — rövidlátásuk ebből is kitetszik. A veszélyes ebben a jelenségben maga a tény, hogy lehetnek idők (amilyenek a maiak), amikor lista nélkül — tételezzük fel a legjobbat, hogy nincsenek — listákról rebesgetnek itt és ott... Azt mondja nyugdíjas ismerősöm Salgótarjánban „és mi igaz abból, hogy Balassagyarmaton a demokraták...” Nincs két órája, hogy valaki Balassagyarmaton meg azt kérdezte „és mi igaz abs t á z 6 ból, hogy a tarjáni müniche- sek kétezren vannak..." Mi igaz abból, hogy ötszázas! listát írtak valahol, valakik, nyilván valakik ellen. Mi igaz abból, hogy aláírást gyűjtenek (miért, ki ellen — behelyettesíthető), amit majd aláír boldog, boldogtalan, az is, aki nem tudja, kiről-mi- ről van szó. S ha az is gyűjteni kezdi az aláírást, aki ellen aláírást gyűjtenek? Akkor lesz egy harmadik aláírásgyűjtő, aki majd arra gyűjt, hogy kinek van igaza? Vagy aki többet gyűjt? Lehet valamikor dolgozni is? Tenni valamit, amihez nem aláírás kell, hanem igazi invenció, összefogás társakkal, akarat, nem a másik ítéletének kikényszerítésében, hanem valami érdekében. És nem valaki ellen. A legveszélyesebbek mégis a listaírók. A leszámolni mindig készek. A mai vizslatok, kémkedők, firtatok, a sandák — mindig az igazság jegyében. Azt mondja valaki a minap: az antidemokratikus kulturálatlanságnak (bélyegzésnek, hiteltelenségnek, a hitel végleges megvonásának) igen rossz és nagy hagyományai élnek Magyarországon. Ma lista szülhet lis- tát-eileniistát mindenféle jó és rossz ügybem De már akkor is nagy a baj, ha nincs idők lista egyáltalán! Csak a fel- tételezése mérgez. A listán egyvalami nem érvényesül, pedig az a lényeg, miközben még az igazság! is érvényesülhet rajta („ez csupa rossz ember”)- Nem érvényesül az örök gondolat: a tegnapi rosszból lehet még jó. De miért is érvényesülne éppen az előítélet, a gyorsítélkezés sorain az örök gondolat? A gyorsítélkezés mindig azonnali és többnyire tragikus. Aki listát ír — ítélkezik. Aki ítélkezik, tévedhetetlen. Nyilvánvaló ez is. Aki tévedhetetlen, az elhiszi magáról, hogy ő soha „azokban a régi időkben...” és a jövőben sem eshet ítélet-lista alá. Pedig aligha igaz ez is. A listázok lehetnek amúgy a mai farizeusok, a tévedhetetlenek. a mindentől bűnte- lenek, akik, mert ezt a szerepet felvállalták — el is hiszik saját tévedhetetlenségüket. Éppen ők változhatnak majd a legnehezebben. Mert önmaguk gátjai, mert aki másokról ír listát, úgy tudja, hogy neki joga van erre, mert ő már tökéletes. Tehát változni sem tud(hat), amikor pedig kell. Mert mindig kellett. Változni. A körülményekkel együtt fejlődni. Felettük hamarabb el(?) jár az idő, mint a farizeusok felett a bibliai korokban, őket egyetlen ember ismerte fel akkor, de el is határolta magát keményen tőlük. Es a bűnösökhöz fordult, velük beszélt, velük barátkozott. A nyilvánvalóan bűnösökkel, akik változhatnak. Ha tudják, hogy miért bűnösök és ha tudják, miként változhatnak meg a jóra. A listaírók rosszul szeretnek (egy ügyet) és rosszul is hisznek. Antidemokratikusan cselekednek és úgy is gondolkodnak — farizeusok. Miért nem azt keresik inkább — ki él már most a változó lehetőségekkel és saját kis (vagy nagy) körén belül tesz is valamit. Ami új, ami más, ami jobb. Vajon miért nem akarják a listázok elhinni a nyilvánvalót, hogy mindenki változhat, ha a körülményei is engedik. A „visszarendeződés” kisméretekben egyes emberekben is megtörténik ilyenkor. Mindig megtörténik, ahol listákat gyártanak az igazság jegyében, ahol az ember úgy érzi — nincs bűnbocsánat, csak ítélet. Akkor az ember bezárul. Visszarendeződik. Félni kezd. Másokat keres összebeszél. Listát ír. Azokról, akik listáznak. (T. Pataki) Katalizátorok ftT*. ÄT* ’*..’1? tíifc % ír V Í5? • az autókra Gyászbeszéd (helyett) egy névtelen felett Áz áldozatot Ervinnek hívják Fekete „csnmag” a vágány mellett Mivel hazánk is aláírta a nitrogénoxid'kibocsátás korlátozására vonatkozó nemközi jegyzőkönyvet, hamarosan gyakorlati intézkedések is szükségesek e környezet- szennyezés mérséklésére. Magyarországon évente a légtérbe kerülő mintegy 300 ezer tonna ilyen anyag csaknem fele a járműforgalomból származik. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei szerint a nitrogán- oxid-kibocsátás csökkentése a gépkocsikra szerelt katalizátorokkal oldható meg legeredményesebben. A fejlett ipari országokban korszerű elektronikával a motor üzeméhez igazított, szabályozott, háromutas katalizátorokat használnak. A KGST-gépkocsigyártók csak a következő évtized közepére-végére ígérik a szabályozott katalizátorokkal működő gépkocsik ki- fejlesztését. Mivel a nyugaton alkalmazott katalizátorok bizonyos mértékig elektronikus szabályozás nélkül is használhatók az említett három környezetszennyező anyag közömbösítésére, célszerűnek látszik az egyszerűsített változatú berendezések felszerelése a szocialista gyártmányú új gépkocsikra, valamint a használt járművek egy részére. Elektronikus szabályozás nélkül az 1000 DM helyett jóval olcsóbban, 100—200 DM-ért megvásárolható a katalizátorok aktív része. Egy-egy gépkocsinál az itthon elvégzendő munkákkal együtt mintegy 10 ezer forintos költséget jelentene felszerelésük. Az új és a használt gépkocsik egy részének ellátása katalizátorral összességében több mint 14 milliárd forintba kerülne. Az még kérdéses, hogy ezeket a költségeket ki viselje. Valószínűleg részben a gépkocsik üzemeltetőit, részben pedig a költségvetést terhelné. Egy ember a vonat alá esett! Lökték? Véletlen baleset lett volna? Vagy ő maga akarta volna „így”? Abban a pillanatban mindez nem számított. A loko- motívot hiába is próbálta volna megállítani a mozdony- vezető — nevezzük őt Ervinnek — az egyébként oly lassan döcögő szerelvény sebessége észtveszejtő száguldássá fokozódott a másodperc ezreléke alatt, a kerekek — igen „azok” a kerekek — szikrát szórva sikítanak a fékpofák iszonyú nyomása alatt. Sikolt az áldozat is, a hirtelen halálra- válók mindig halálsikolta- nak, ha némán is. Talán Ervin is kiált, de ezt csak az olajzabáló vasszörny hallja. Az engedelmes rabszolga, egyébként „Szergej” — újból gyilkolt! (Salgótarjánban évente három-négy embert gázolnak el a vonatok. Az utolsó baleset (?) alig egy hónapja történt, feltételezések szerint a Polónia expresszből zuhant ki egy pálfalvai tanár. Az ö esete mintegy kilóg a sorból, ő ugyanis nem a kerekek alatt vesztette életét.) A kerekek — ugyan ki figyelne oda egy mozdony kerekeire? — de azokra a kerekekre nem lehet nem odafigyelni. „Van ott is egy cafat, azt már lefényképezSzentdénes lakossága a közelmúltban tartott helyi népszavazáson úgy döntött, hogy a település önálló községgé nyilvánítását kéri az Elnöki Tanácstól és visszaállítja a saját tanácsát. Baranyában ez az első falu, amely kivált egy nagyobb közigazgatási egységből : a nyolc községet irányító Nagy- peterdi Közös Tanács kötelékéből. A szentdénesiek kezdeményezése beláthatatlan következtéd?” — kérdi a bőrkabátos. Társa bólint — „körbejártam már az egész szerelvényt”. Parányi alakok a maho- met vagonok előtt. Lábaiknál jelentéktelen, fekete fóliába burkolt csomag. „Kilenc darabba vágta.” „A túloldalt is nézzétek meg a bozótot”. „Vigyázz, ne az ő nyomában gyere le. Megtaláltátok a másik kezét? Nézzetek be ott is a kerekek közé !” A kerekek ridegek. Szenvtelenek. Morcosak. Utálnak szikrázni. A tarjáni vágányokon sokat kell tolatgatni. Nem lehet csak úgy megforgatni a mozdonyt, s az utolsó kocsiban, csak egy figyelő tartózkodik, aki egyezményes kézjelekkel az ablakon át integetve irányítja a két-há- rom száz méterrel mögötte ülő mozdonyvezetőt. Persze van a keze ügyében egy vészfék is. Gázoltak már ezen a szakaszon kiskatonát, idős bácsit, öngyilkos hölgyet. Ezért van az, hogy a külső pályaudvarig 80 kilométeres sebességgel jöhetnek a vonatok — a hétfő esti gyors talán 60 kilométerrel sem közlekedett, — de az állomástól fölfelé már csak 50- et engedélyeznek, s a mozdonyvezető mellé rendszerint felszáll egy figyelő személy is. ményekkel járó precedenst teremtett, hiszen a jellegzetesen aprófalvas megyében 215 hozzá hasonló társközség van. A Szigetvár térségében fekvő falucska népe eredetileg az iskoláját, illetve annak első osztályait akarta visszaszerezni. A szentdénesi kisdiákok jelenleg a hét kilométerre levő Nagype- terdi Körzeti Általános Iskolába járnak. A májusi falugyűlés azonban már a település teljes (A legtöbb baleset este, éjszaka történik. Hiába van a mozdonyon olyan reflektor, amellyel már száz méterről meglátni egy kavicsot a sínen, a vasúton „illegálisan” átjárók felelőtlensége határtalan.) József Attila is így lett öngyilkos. Balatonszárszón 1937 óta „sikk” az értelmiséginek vonat alá ugrani. Nem hiszem, hogy ő erre gondolt volna. „Ilyenkor” csak a részletek számítanak. A vonat észtveszejtően lassan közlekedik, milyen hosz- szú tud lenni a másodperc ezreléke, miért fékez ekkorát, talán el sem jön idá... Az áldozat a vonat alatt fekszik. Nem igaz! Neki ez már mindegy. Ö kilépett, ezt a világot itthagyta. Az igazi áldozatot Ervinnek hívják. Verejtékezve, remegő kézzel áll a lokomotív mellett, talán őszült is, a sötétben nem látni. Valamit elvettek tőle. Ha legközelebb mozdonyra száll, már másként érzi magát a fogantyúk mögött, a dübörgő erő irányítójaként. Vajon képes lesz-e még egyszer azzal a tekintettel az előtte kanyargó sínpárra nézni, mint „azelőtt”? (A salgótarjáni vonalon évente három-négy Ervin életén gázol át egy-egy vasúti tragédia.) Mohai Barna önállósága mellett foglalt ál- lást. A jelek szerint nehéz napok várnak a majdan megalakuló szontdénesi tanácsra. De legalább helyiséggondja nem lesz: a jelenlegi elöljáróság helyére költözik majd a kis létszámú tanácsi apparátus A területen gazdálkodó Rózsafai Egyetértés Tsz bejelentette, hogy anyagilag támogatja az önállóság útjára lépett falut. Áz első településválás
