Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
k VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 139. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. JŰNIUS 15.. CSÜTÖRTÖK GRÓSZ KÁROLY A MEGYEI PÁRTAKTÍVÁN „Én a megfontolt haladás híve vagyok...” Salgótarjánban járt szerdán Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Látogatásának hírére sokan megkérdezték megyeszerte: miért jön Salgótarjánba a főtitkár? ö maga is ezzel a kérdéssel kezdte délután, a megyei bizottság épületében tartott pártaktíván— Azért jöttem, mert kaptam 87 kérdést, melyekre választ kívánok adni. Közülük csupán egy- gyel nem tudok mit kezdeni, igaz, nem is kérdés ez: csak akkor jöjjön Salgótarjánba, ha a jövőt is képviseli. Ezt üzente nekem valaki, s, hogy képviselem-e, az bizonyára kiderül a mondandómból. A nógrádiak egyébként sem túl illedelmesek, sem túl kíméletesek nem voltak a kérdések megfogalmazásában. Akad, aki kerek perec kijelentette: csalódtunk a vezetésben, nem azzal foglalkozik, amivel kellene. Más ultimátumot írt kérdés helyett: Vagy álljon a mozgalom élére a főtitkár, vagy mondjon le! Ami azt illeti, Kádár János párttisztsége alóli felmentésekor is drasztikus jelzést kapott a főtitkár: valakik, valahonnan a salgótarjáni kommunisták nevében ítélték ezért halálra, s a ,,végzést” mind levélben, mind telefondróton továbbították neki. E meghökkentő bevezetés után tért rá Grósz Károly a tárgyra, azaz a csaknem száz érdem; kérdés megválaszolására. Előbb a belpolitikai helyzetről szólóakat csokorba szedve vázolta fel az ország belpolitikai rajzát. — Az anyagi jólét növelésére épített társadalmi köz- megegyezésünk húsz év után most felbomlott — mondotta. — Az államban, a gazdálkodóknál, a helyi ön- kormányzatokban felhalmozódtak a feszültségek, évek óta tart a bizalmi válság. Tünetei a pártom belül is jelentkeznek a vezetők és a párttagok közti aszinkronban, a vezetőellenességben. Sokan úgy látják, hogy a nehézségekért általában okolható a vezetők tehetetlensége. Korábbi értékrendünk fejtetőre állt. Ugyanakkor konstruktív útkeresés is folyik a társadalomban, jóllehet félnek az emberek a jövőtől. Tudják, hogy a régi módon élni, dolgozni nem lehet, de a változásokkal együttjáró terheket nem szívesen veszik vállukra. Általános jelenség a múlt értékeinek totális tagadása, miszerint a szocializmus történelmi zsákutca, eddigi negyven éve elfecsérelt idő. További ellentmondás, hogy míg a javak elosztásáért erős érdekharcok folynak, megteremtésükben már kevesebb az ambíció. A lakosság egy része elfordult a politikától, s közömbös a politikai folyamatok iránt a párttagság egy hányada is, miután nem tud eligazodni köztük. S, bár tapasztalhatóak a legszélsőségesebb, rendszerellenes jelek is, az emberek többsége mégis rendre, nyugalomra vágyik. * E feszültségektől terhes, ellentmondásos helyzetet alapvetően a gazdaság válságba sodródása hozta létre, anainek fő oka viszont az, hogy működésképtelenné vált a politikai modell. — Egyesztendei vívódás után jutottunk a felismerésre, hogy szükség van a gazdasági modellváltásra — folytatta mondandóját az MSZMP főtitkára. — Nem holmi ügyeletes főokos találta ezt ki, hanem közös töprengés, a tapasztalatok összegzése vezetett el idáig. Egy időiben azt mondtuk: nem a struktúrában van a hiba, hanem bennünk, akik működtetjük. Aztán úgy véltük: a korábbi modellt gazdasági téren kell meghaladni, de nem indokolt a politika érdemi átrendezése. Ma már tudjuk: a politikai pluralizmust el kell ismernünk, annak legplasztikusabb formáját, a többpártrendszert is. Versenyhelyzetben kell vállalnunk a kommunista mozgalom vezető szerepének biztosítását ! Pártunknak vezető szerepét azonban politikai eszközökkel, nem pedig jogi úton kell megtartania! Naponkénti megmérettetésünk késztetés a nagyobb teljesítményre. A társadalmi nyilvánosság előtt kell bizonyítanunk nézeteink, politikai kvalitásaink életképességét. Politikai modellváltásra van tehát szükség, nem pedig társadalmi rendszerváltásra. Mégpedig olyan politikai modellre, mely minimalizálja a szubjektív politikai döntéseket. Mintát erre sehól a világban nem találunk, modellünket a magyar valóságra, a múlt értékeire, adottságainkra építkezve kell kialakítanunk. Gazdaságunkra vonatkozóan is számtalan kérdést kapott Grósz Károly. Válaszaiban többi közt elmondta: tíz éve stagnál gazdaságunk teljesítménye, a nyolcvanas években két ízben is a nyílt válság közelébe, a fizetőképtelenség küszöbére jutottunk el. E tíz évben a (Folytatás a 2. oldalon) Nagy terveket forgatnak a ganzosok Nehéz helyzetbe hozta a Ganz Acélszerkezeti Vállalat mátraterenyei gyárának kollektíváját a kormány döntése, miszerint szüneteltetik a bős-nagymarosi beruházást. Amennyiben véglegessé válik majd a döntés, úgy |1 milliárd forint árbevételtől esik el a munkásgárda, holott már felkészült a szerződés teljesítésére. A túlélés érdekében mielőbb újabb üzletek után kellett nézni a gyár vezetésének, s ez olyannyira sikerrel kecsegtet, hogy új korszak küszöbéhez érkezett a vasasok közössége. {Riportunk a 3. oldalon.) Hegalakult a Palóc Mérnökiroda Kft. Régi igény teljesült: szerdán az alapító képviselői aláírták a Palóc Mérnökiroda Kft. létrehozásáról szóló szerződést. Az iroda elsődleges céljának tekinti a megyében szétforgácsolódott tervezőkapacitás koncentrálását. (Tudósításunk a 8. oldalon.) V___________________________________________ _____________/ G yász és tiszteletadás Legfőbb törekvés a nemzeti megbékélés A magyar kormány nyilatkozata A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kegyelettel emlékezik Nagy Imrére, sorstársaira, az 1956- os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára, osztozik a hozzátartozók gyászában. 1956. tanulságainak levonása megkezdődött. A kormányt a nemzeti, történelmi Igazságtétel szándéka vezérli. Ennek szellemében terjeszt törvényjavaslatot az Országgyűlés elé az állam- ellenes cselekményekért büntetőjogilag felelősségre vont résztvevők ártatlanságának megállapításáról. A kormány mindent megtesz azért, hogy jogilag megalapozatlanul, politikai koncepciók szolgálatában Magyarországon többé senkit ne ítélhessenek el. Ezért javasolta az Országgyűlésnek a politikai bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését, elfogadta és a törvényhozás elé terjeszti a büntető törvény- könyv állaroellénes bűncselekményieket tartalmazó fejezetének módosítását szolgáló törvényjavaslatot. Nagy Imre munkásságát értékelve megállapítja: kiemelkedő államférfi volt; felismerte a hagyományainktól idegen és életképtelen politika megváltoztatásának, a nemzeti sajátosságok és a maradandó emberi értékek érvényesítésének szükségességét. Nagy Imre és követőinek eszméi, demokratikus, humánus és nemzeti arculatú törekvései a jelenlegi kormánypolitika fontos összetevői. A kormány felhívja az állampolgárokat, közösségeiket, hogy Nagy Imre és márt ír társai gy ás zs zer t a r té - sán, a temetésen és mindenütt az országban a megemlékezéseken felelősen gondolkodva és cselekedve vegyenek részt. Utasítsanak vissza minden olyan esetleges próbálkozást, amely akadályozná a társadéi, műnk mai helyzetében múL. hatatlanul szükséges ösz- szefogás és nemzeti megegyezés feltételéinek kialakítását. Minden magyar embernek, hazánk minden álllaim- pollgárának közös érdeke, hogy a gyászszertartás és a végtisztesség megadása európai nemzethez > méltó módion, az igaz,ságte vés és közmegegyezés jegyében történjék. A gyász és a tiszteletadás napjának előestéjén a kormányzat megerősíti : leg* főbb törekvése a nemzeti megbékélés és a társadalmi közmegegyezés elősegítése az ország felemelkedéséért. Erre csak a megújulásra törekvő, a nemzeti adottságokba illeszkedő, következetes és visszafordíthatatlan reformpolitika lehet a garancia. A kormány elhatárolja magát a múlt hibás, nemegyszer vétkes politikai döntés,etiltől, az 1956 utáni megtorló intézkedésektől, kifejezi eltökéltségét az oly sok megpróbáltatást hozott korszak lezárására, összefogásra szólítja fel a nemzetet. összpontosítsuk erőinket és alkotó energiáinkat az új, demokratikus Magyarország megteremtésére !
