Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

?989. MÁJUS 13., SZOMBAT NOGRAD 5 Part es értelmiség Á jó politika megtalálja embereit... Jellemző talán az értelmi­ség iránti „figyelemre” — még inkább a korábbira —, hogy amikor a balassagyar­mati városi pártbizottság mellett létrehozott ad hoc bizottság megbízottja a sta­tisztikusoknál érdeklődött egy átfogó adat után — egy­szerűen szólva nem tudták megmondani; hány értelmi­ségi él és dolgozik a város­ban és a környékén... Jellemző viszont az is, ahogy a pártbizottsági állás- foglalás kezdődik (elfogadta, igaz, élénk vita után a bi­zottság) az értelmiséggel kap­csolatos főbb kérdésekről. „A társadalom legfonto­sabb szellemi értékalkotója, — hordozója, — közvetítője az értelmiség, melynek kulcsszerepe van az elhatá­rozott reformok megvalósítá­sában. Ezért alapvetően fon­tos a pártszervek iértelmisé­gi politikájának újragondo­lása. .. ” ////////////////////// Végül is kiderítették, de inkább hozzávetőlegesen fel­becsülték, hogy Balassagyar­maton és körzetében mintegy 1800 értelmiségi él! Helyze­tének jellemző vonásait, párthoz és általában, a köz­élethez való viszonyát, s mindezekkel összefüggésben a párt értelmiségiekkel kap­csolatos új típusú feladatait tartalmazza az elfogadott ál­lásfoglalás, ami már elké­szültében is más típusú, munkálkodást mutat. Az ad hoc bizottság vizsgálata után a rétegbizottság vélemé- ' nyezte az eredményt (az el­ső titkár személyes tanács­adó testületéként funkcionál), majd véleményt mondott ró­la a tanácsadói testület is, s csak ezután vitatta meg maga a pártbizottság. Az értelmiségiek számsze­rű többsége — negyven szá­zaléka — dolgozik a közok­tatás és a közművelődés te­rületén Balassagyarmaton és környékén. Ugyanilyen arányban vannak a 35 éven aluliak közöttük — mindez alapvetően meghatározhatja a pártmunka irányát, mód­szerét, tartalmát, amelyből nem hiányozhat a képvisele­ti tevékenység sem! Szűkülő anyagi lehetőségek. nehéz anyagi és lakásviszonyok, s továbbra sem növekvő tár­sadalmi presztízs jellemzi az értelmiségiek életkörülmé­nyeit. A feltételek nem ked­veznek igazán a fiatal értel­miségiek városhoz (környé­kéhez) kötődésének, s a mé­gis helyben maradók alkotó szándékai nem kaptak kellő figyelmet. A városra ugyan­akkor máig jellemző a vi­szonylag kisszámú, mégis jelentős befolyású humán, főként művészeti területek­hez kapcsolódó értelmiség jelenléte. A műszakiak vi­szont zártabb közösséget ké­peznek s főként nem értel­miségi rétegbeliekkel barát­koznak. Éppen ebben rejlik Balassagyarmat egyik leg­főbb tartaléka. Hogy ugyan­is miként lehetne segíteni a műszaki értelmiség kilépését a város közéletébe. ✓✓✓✓ ///////////////// Volt, aki a vitában meg­kérdőjelezte az állásfoglalás megállapitását, hogy ugyan­is létezik egy latens réteg, ha a számbelisége nem is je­lentős, amelybe nyugállo­mányú, egykor a város éle­tében jelentős szerepet ját­szó, de a rossz társadalmi gyakorlat és az alkotó sze­mélyüket nem igazán érté­kelő hivatalos magatartás miatti sértettek tartoznak. Döntő többségük jó régen visszavonultan él s a gyors ritmusú változások csak még jobban elbizonytalanít­ják — őket megtalálni pedig elsőrendű érdek lehetne. Mindazokat is, akik a vá­rostól távol élnek-alkotnak, de a legerősebb szálakon, a szülőföld szeretetével kötőd­nek Balassagyarmathoz. Ép­pen ezek a rétegek bizonyí­tották be ugyanis nemegy­szer, hogy minden módon képesek részt vállalni a vá­ros életének felvirágoztatá­sában. Aki 'őket megnyeri újra — a lényeget közelíti! A tekintélyt hordozó lokál- patrióták ugyanis éppen azt a helybeli városi szemléletet testesítik meg, amivel min­denkinek számolni kell, aki az értelmiséghez közeledik „érték az, amit a város an­nak tart”. S ők — munkás­ságuk — egyértelműen ér­téknek számítanak ma is. A párt értelmiségpolitiká­jának egyik főbb felismeré­sére jellemző, hogy számítás­ba veszi mindezt, ugyanak­kor erős hangsúllyal vallja „az értelmiség mindig re­formpárti volt...” Éppen a párt reformpártisága lesz majd képes ezt a felismerést jól hasznosítani új típusú munkamódszereivel, amely­ben talán a legfőbb — az értelmiséget Gyarmaton is be kell vonni a döntések előkészítésébe. Mindenféle formalizmus nélkül. Megfe­lelő politizálási fórumot ki­alakítva velük együtt! Vissza lehet-e adni az ér­telmiségnek az önbecsülését? Ez is nagy kérdés. A balas­sagyarmati értelmiségiekkel kapcsolatos állásfoglalás kö­rüli vitában ez így fordult: csak visszaszerezni tudhatja az értelmiség, ebben katali­zátorként működve segítsé­gére lehet maga a párt új módszereinek alkalmazásá­val. Reformkorban élve er­re ugyanis valóban van esé­lye pártnak, értelmiségnek és pártértelmiségnek egya­ránt. ✓✓✓✓ V /////////////// A párt balassagyarmati terveiből látható, hogy mindezek felé törekvő új tí­pusú munka erősödhet ezen a humán értelmiségi hagyo­mányoktól gazdag tájon. Nyilvánvaló az is, hogy ép­pen a párt a teljes körű tár­sadalmi felismerés tudatos helye. S egyre inkább azzá kell válnia az alapszerveze­ti és bizottsági műhelyeiben. Nem a mindent kritizáló magatartást kell pártolnia, hanem azt, ami valóiban tet­tekkel párosítható egy jobb gyakorlat érdekében. Pedig az előbbiből — úgy tűnik — nagyobb a, felhozatal, mint az utóbbiból, ami valóban jellemezheti az igazi értel­miségit. Miközben fontosnak mondott az anyagi elisme­rés is (nem vitatja senki) — nagyob felismerést érctemel, hogy sohasem volt könnyű belső kényszerből minden reformot és egyben minden jó hagyományt továbbadni törekvő értelmiséginek lenni. Amiként nem mindig volt könnyű vagy egyszerű a párt tagjának lenni — s most is így van ez. A re­formpárt és a cselekvéseiről felismerhető igazi értelmiség éppen most találkozhat —■ reformidőkben, csendes for­radalomban. Amire sokan felfigyeltek éppen Balassagyarmaton, hogy egyre erősödik egy olyan értelmiségi rétegnek a hangja, amelyik mindent kritizál, ami „régi”, beleért­ve az ősgyarmati értékeket is! A máshonnan vett mo­dellekkel a „régi gyarmati­aktól védi a várost... ”?, ami egyre több visszatet­szést okoz éppen a régiek körében. Erre figyelemmel kell lennie a pártnak is — megadva a módot az értel­mes politizálásra. A jó po­litika megtalálja az értelmi­séget, ami fordítva is igaz... T. Pataki László Aligha gondolta volna a csikszentmiklósi másfél száz esz­tendős ingaóra egykori tulaj­donosa, hogy a {számára oly becses szerkezet mily mesz- szire is jut az idők folyamán! Majd ezer kilométerrel vitték messzebbre, egy nagy szere­lem ereklyéjeként, emlékként Erdélyből a palóc Szécsénybe. Bállá Tibor, aki harmadéves egyetemistaként először jutott el a szászok, románok és ter­mészetesen a magyarok föld­jére, beleszerelmesedett a vad­regényes erdélyi tájba, lakóiba, s azóta már nemcsak vendég, hanem családtag is a távoli vidéken. A szécsényi gyógy­szertár vezetője azóta hozza és gyűjti a köröndi kerámiákat, disztányérok és bokályok ad­ják emlékeihez a kellékeket. Kalotaszegi hímzések, lenből készült diszpárnák és hímzé­sek, szőttesek és csergék, a dánfalvai cseréptárgyak idézik otthonában a Kárpátok hava­sait. Most néhány hétre sokak­kal szeretné megosztani élmé­nyeit, ezért a szécsényi műve­lődési házban meghitt kiállítá­son ajánlja vendégeinek az er­délyi ereklyéket. A csíkszent- miklósi ingaóra ugyan már nem ketyeg, lelke a többi tárggyal együtt mégis belopja magát örökre a szivekbe.-Kulcsár József-

Next

/
Thumbnails
Contents