Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

2 NOGRAD 1989. MÁJUS 11 Megkezdte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) ilása, mind teljesebb, ken- « ízetlen feltárása módot ad már a tisztességes megemlé­i.ezésre, adósságaink törlesz- ; ősére. Javaslom, hogy ha­zánk felszabadulásának 45. évfordulójára az Országgyű­lés alkosson törvényt a má­sodik világháború valameny- nyi magyar áldozata emléké­nek megörökítésére. Gyújtsuk meg jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a kegyelet virágait. Tudato­sítsuk a világgal: mi, ma­gyarok és nem magyarok ebben az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy emberek százez­rei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a tébolyult fajgyűlölet vagy egy esetle­ges világháború áldozataivá — mondotta befejezésül Szű­rös Mátyás. Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felál­lassal emlékeztek a képvise­lők a magyarországi depor­táltakra, majd Schöner Alf­réd (országos lista) emelke­dett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: egy olyan kö­zösség küldötteként áll most itt. amely közösség átszen­vedte a történelem legna­gyobb sorscsapását. Utalt arra a különösen megható és megrendítő tény­re. hogy a mostani megem­lékezés színhelye ugyanaz a ház. ahol annak idején a zsidótörvényeket hozták. Ám hozzátette, az igazi Magyar- országot akkor sem Szálasi- ek jelentették, az igazi Ma­gyarország Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre Magyarországa volt. A képviselő szólt az anti­szemitizmus ma is fellelhető nyomairól. Hangsúlyozta : közösen kell felemelni sza­vunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után. e jelenségek felett nem térhetünk napirendre. Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak emlékművet az elpusztult (i()0 ezernyi magyarországi zsidónak, mert tudomása sze­rint hazánkban, közterüle­ten nincs ilyen emlékmű Javasolta továbbá, hogy Ma­gyarország állítsa helyre a teljes körű diplomáciai kap­csolatot Izrael állammal. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet: „rehabilitálni kellene végre a magyar nép titkon és tilt­va gyászoló lelkét", el kelle­ne törölni a Káin-bélyeget a nemzet homlokáról, s illő lenne tisztességgel meggyá­szolni a háborúba hurcolt katonákat. Zsigmcnd Attila (Buda- pest 5. vk.), a Budapest Ga­léria főigazgatója elmond­ta : vészterhes időkre emlé" kezünk, nemzeti múltunk embert próbáló szakaszára. A fájdalom több mint négy évtized után is bennünk él. Ez lehet a biztosítéka an­nak, hogy ilyen szörnyűség a mi nemzetünk életében többé ne fordulhasson elő. Benjámin Judit (Buda­pest, 21. vk.), a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának ve­zetője felszólalásában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Raou] Wal­lenberg Egyesület felkérésé­re, valamint saját maga lelkiismeretére hallgatva emlékeztette a nemzetet a magyar holocaustra. Réger Antal (országos lis­ta), a Magyarországi Néme­tek Szövetségének alelnö" ke a fájó, szomorú emléke­zetű, figyelmeztető évfor­dulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását, s annak közzétételét javasol­ta. majd felolvasta a terve­zett dokumentum szövegét. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az üléste­remben felhangzott a Szó­zat. Az ünnepélyes megemlé­kezést követően immár a napirenden szereplő kérdé­sek tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentet­te, hegy az Országos Vá­lasztmányi Elnökség javas­latot nyújtott be a Vida Miklós képvi­selő lemondásával meg­üresedett képviselői hely betöltésire, a fővárosi 23. számú választókerület ad­digi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A par­lament Batha Miklós kép­viselői megbízását tudomá­sul vette, és igazolta. Az. ülésszak tárgysoroza­tának megállapítása követ­kezett. A tárgysorozat soron kö­vetkező, döntést igénvlő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyan­is a Minisztertanács meg­bízásából Deák Gábor, ál­lamtitkár. az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta be­számolóját az Országgyű­lésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvé­nyesülésének tapasztalatai­ról, illetve az ezzel kap­csolatos további teendők­ről. Németh Miklós kor­mányfő viszont levelet in­tézett a törvényhozó testü­lethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vi­táját most vegvék le a na­pirendről, s az ifjúság hely­zetének áttekintésére a kormány készülő program­jának vitája során térjenek majd vissza. A miniszterelnöki bejelen­tés nyomán kibontakozott vitában a téma fontosságá­ra hivatkozva több kép­viselő kérte az ÁISH be­számolójának megtárgya­lását. Az elnök ezután bejelen­tette: a Minisztertanács tag­jainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztá­sáról kell a képviselőknek dönteniük, az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Az Elnöki Tanács javasol­ja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i . hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügymi­nisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Béké­si Lászlót pénzügyminiszter­ré, Glatz Ferencet művelő­dési miniszterré, Horn Gyu­lát külügyminiszterré, Hor­váth Ferencet ipari minisz­terré, dr. Hütter Csabát me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterré és dr. Ke- menes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnöké­vé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükséges­ségét. Németh Miklós megköszön­te a kormányból távozó kol­légák munkáját. Mint mon­dotta, a felmentésre javasol­tak közül voltak, akik ma­guk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. Mások­nál a munka javításának szükségessége indokolta ' a változtatást. Az újak jelölé­sénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kor­mányzat szemléleti és cse­lekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mérték­ben. — Szembe kellett nézni az­zal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generáció- váltás zajlik: az előttünk ál­ló nehéz periódus nyilván­valóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyan­akkor kiemelkedő felkészült­ségű, a vezetői munkára bi­zonyíthatóan értett és meg­nyerhető fiatalabb korosz­tályt indokolt a kormány­zati irányításba bevonni. Az úgynevezett csomagter­vet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pe­dig várhatóan ősz elején ter­jeszti a kormány az Ország- gyűlés elé — mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó? — Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kor­mányzati munka jellegében, illetve a kormányzat poli-' tikai szerepében végbemenő változások tettek szükséges­sé — szögezte le. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határo­zatainak egyszerű végrehaj­tója, hanem a politikai dön­tések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988- ban e téren változások kez­dődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan megvál­tozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. Így a kormánynak módja van stratégiájának ön­álló formálására, tényleges döntésekre. amiről felelős­séggel és ' elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. Az elmúlt hat hónap ke­serves tapasztalatai azt iga­zolták: kevés akár a legjobb szándékoktól vezérelt poli­tikai cselekvés is, ha nincs mögötte kellő szakértelem, ha nem jön létre a megvaló­sításra hivatottak között az akarati és cselekvési egy­ség: ha a politika nem is­meri fel, hogy a gazdaság és a legtágabb értelemben fel­fogott kultúra önálló kibon­takozásában a kormány az első számú segítő kell hogy legven. Jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésé­nek oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszí­nén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében. Németh Miklós ezután ar­ról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlament­re kíván támaszkodni. Leg- fontosSbb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképessé­gét, következetesen ke­resztül vigye a szerkezetát­alakítás programját, meg­teremtse a demokratikus választások, a politikai pár­tok működésének, a nép­akarat érvényesítésének elő­feltételeit, s egyben bizto­sítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. A miniszterelnök kije­lentette: csak az Országgyű­lés által támogatott kor­mány lehet az a reform- centrum, amely a reform­kor tartalmát, irányát és dinamikáját meghatároz­za. A jelenlegi kormány természetes támasza az MSZMP, amelyben a re­formerők pozíciói egyér­telműen erősödnek; egyút­tal szövetséget keres min­den felelős, a reform iránt elkötelezett politikai erő­vel. Milyen a reform bázisa a társadalomban? Igaz-e az, amit egyes politikai elem­zők visszatérően állítanak, hogy az emberek nálunk reformellenesek? — tette fel a kérdést a kormányfő, majd kifejtette: — Ez a nép reformpárti és ebből az el­múlt nehéz években is je­lesre vizsgázott. Elég, ha arra utalok, hogy a sokszor bizonytalan feltételek mel­lett is milyen bátran kezd különböző vállalkozásokba. Ez tettekben megnyilvánuló reformpártiság, bár érezhe­tő bizonyos fenntartás: a kormány végérvényesen el­kötelezett-e a reformok iránt? Ezt a fenntartást el kell oszlatnunk. A maga valamennyi ellentmondá­sával megjelent életünk­ben a piac, de sokszor ne­hezen fogadjuk el ennek következményeit. Ez abból fakad, hogy évtizedekig ta­gadtuk a piac igazi értéke­it, illetve bonyolult gazda­sági és hivatali szerkeze­tekkel akartuk pótolni azt. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközökkel kell csök­kentenie és biztonságot te­remteni az egyelőre kis számú, de a jövő szempont­jából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezé­sek és a szövetkezetek for­mái alakuljanak ki a kö­vetkező években. Ebből kiindulva, a formá­lódó — és az ősszel a Tisz­telt Ház elé terjesztendő hároméves cselekvési prog­ram egyik sarkalatos pont­ja lesz annak megválaszo­lása: miként tudjuk'elérni, hogy a mikroszférában erő­södjön a részvétel, az ér­dekeltség, à motiváció és az elkötelezettség. ^ Meggyőző­désem: enélküi a társada- lomban és az egyes embe­rekben levő feszültségek megmaradnak. Németh Miklós ezután ar­ra, a kormányfői tevékenv- ségének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jel­zőre reagált, miszerint a miniszterelnök „ügyintéző” — Vállalom az ügyintéző szerepet, s ezt a maga he­lyén most minden felelős embernek vállalni kell — hangsúlyozta. — Ami en­gem illet: olyan ügyek inté­zését hagyták rám elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelyeket eddig senki nem intézett el. Ha valaki, vagy valakik nem vállalják, hogy. végre tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsor­vasztják az ország, a nép jövőjét ! Amit most tenni kell, an­nak nem tapsolnak az em­berek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedése­ket kell. hozni. Meg kell ol­dani. hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, 'hogy fel­számoljuk a veszteséges te­vékenységeket. hogy megfé­kezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az éikölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdasá­got, átalakítani a tulajdon- viszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokrá­ciába. S addfg is működ­tetni kell az országot. Eh­hez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a köz­vélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, ho­gyan jutott az ország jelen­legi helyzetébe. Az országnak eddig hitté­telek szerint kellett élnie, úgy, mintha azok objektív törvények -lennének. A gaz­daságban például a szocia­lizmus alaptörvényeként hirdették meg az életszín­vonal szakadatlan ' emelke­dését, a termelékenység nö­vekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglal­koztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosz­tásban: ingyenes oktatás es egészségügy, állampolgári jo­gon járó társadalombiztosí­tási ellátások .és még sok egyéb. S bár a 70-es évtized vé­gén, az akkori vezetés ezt az ellentmondást felismerte, még mindig azt hitte, hogy meg lehet védeni a telje­sítménnyel nem alátámasz­tott életszínvonalat, hogy át lehet alakítani a termelési szerkezetet áldozatok nélkül, és meg lehet újítani a gaz­daságot a politikai intéz­ményrendszer reformja nél­kül. ■ E' súlyos tévedések nyomán és csaknem végze­tes illúziók kergetése közben pedig felhalmozódott egy hatalmas adósságtömeg, ami ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsbaköti a kor­mány kezét; és számos terü­leten kényszerpályát jelöl ki. ’ A miniszterelnök felszóla­lásában kitért a központi gazdaságirányítás szerveze­ti változtatásának szüksé­gességére is, összhangban a piacgazdaság követelmény­rendszerével. Ennek első lé­péseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány. — Az új összetételű kor­mány határozottan és felelős­ségtudattal kíván szembe­nézni a helyzettel, s tenni akar a romlási folyamatok megállításáért. — Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragad­juk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus ke­retek között, egymás irán­ti bizalommal és felelősség­gel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve te­gyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel! — fe­jezte be beszédét a kor­mányfő. A kormányfő beszámoló­ját követően Südi Bertalan (Báes-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi - Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottsáigának tit­kára kért szót. Mint mon­dotta, az államtitkároknak, miniszterhelyetteseknek aligha lett volna életterük a minisztériumban, ha nem támogatják maradéktalanul elődeik koncepcióit. Ez azonban azt is jelenti —• tette hozzá —, hogy a vál­toztatást indokló tárcán be­lüli esetleges kudarcokért a helyetteseket is felelősség terheli. Sokkal szimpatiku- sabb lenne a jövőben az a megoldás, ha nem a koráb­bi kifogásolható munka mi­att politikailag kompro­mittálódott személyek lép­(Folytatás a 3. oldalon.) n lUlEM uj mini! :tere: Dr. Hütter Csaba Hütter Csaba 1943. má­jus 23-án született Moho- lon. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát, az egyetemi doktori címet 1977-től viseli. A pétervásári gépállo­más brigádvezetöje volt 1961-ben, ugyanitt kultúr- ház előadójaként dolgozott, majd termelőszövetkezetek­ben tevékenykedett. Előbb a Mátranováki Rákóczi Tsz mezőgazdásza, majd a homokterenyei, 1969-től 1973-ig pedig a Ceredvöl- gye Mgtsz fömezögazdásza. Jelenlegi munkahelyén, a Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben 1973 januárjától dolgozik. Előbb termelési főmérnök, majd 1979 januárjától a I termelőszövetkezet elnöke. 1985-ben — az energiataka­rékos rendszerek kifejlesz­tésében, valamint a külön­böző melléktermékek, hul­ladékok importkiváltást eredményező feldolgozásá­nak megszervezésében el­ért eredményekért — álla­mi díjban részesült. Az MSZMP-nek 1974-től tagja, 1979-ben beválasztot­ták az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságába. Or­szággyűlési képviselőként 1977-től tevékenykedik. .Dr. Hütter Csaba nős, > három gyermeke van, német nyelvvizsgával rendelkezik. Az újonnan választott miniszterek, közöttük ttr Mütter Csaba esküt tesznek a honatyák előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents