Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
2 NOGRAD 1989. MÁJUS 11 Megkezdte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) ilása, mind teljesebb, ken- « ízetlen feltárása módot ad már a tisztességes megemléi.ezésre, adósságaink törlesz- ; ősére. Javaslom, hogy hazánk felszabadulásának 45. évfordulójára az Országgyűlés alkosson törvényt a második világháború valameny- nyi magyar áldozata emlékének megörökítésére. Gyújtsuk meg jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a kegyelet virágait. Tudatosítsuk a világgal: mi, magyarok és nem magyarok ebben az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy emberek százezrei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a tébolyult fajgyűlölet vagy egy esetleges világháború áldozataivá — mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállassal emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schöner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt. amely közösség átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását. Utalt arra a különösen megható és megrendítő tényre. hogy a mostani megemlékezés színhelye ugyanaz a ház. ahol annak idején a zsidótörvényeket hozták. Ám hozzátette, az igazi Magyar- országot akkor sem Szálasi- ek jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre Magyarországa volt. A képviselő szólt az antiszemitizmus ma is fellelhető nyomairól. Hangsúlyozta : közösen kell felemelni szavunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után. e jelenségek felett nem térhetünk napirendre. Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak emlékművet az elpusztult (i()0 ezernyi magyarországi zsidónak, mert tudomása szerint hazánkban, közterületen nincs ilyen emlékmű Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet: „rehabilitálni kellene végre a magyar nép titkon és tiltva gyászoló lelkét", el kellene törölni a Káin-bélyeget a nemzet homlokáról, s illő lenne tisztességgel meggyászolni a háborúba hurcolt katonákat. Zsigmcnd Attila (Buda- pest 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója elmondta : vészterhes időkre emlé" kezünk, nemzeti múltunk embert próbáló szakaszára. A fájdalom több mint négy évtized után is bennünk él. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy ilyen szörnyűség a mi nemzetünk életében többé ne fordulhasson elő. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője felszólalásában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Raou] Wallenberg Egyesület felkérésére, valamint saját maga lelkiismeretére hallgatva emlékeztette a nemzetet a magyar holocaustra. Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek Szövetségének alelnö" ke a fájó, szomorú emlékezetű, figyelmeztető évfordulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását, s annak közzétételét javasolta. majd felolvasta a tervezett dokumentum szövegét. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hegy az Országos Választmányi Elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett képviselői hely betöltésire, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta. Az. ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. A tárgysorozat soron következő, döntést igénvlő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor, államtitkár. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegvék le a napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában a téma fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának megtárgyalását. Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük, az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i . hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterré és dr. Ke- menes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét. Németh Miklós megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. Másoknál a munka javításának szükségessége indokolta ' a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mértékben. — Szembe kellett nézni azzal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generáció- váltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan értett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba bevonni. Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az Ország- gyűlés elé — mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó? — Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kormányzati munka jellegében, illetve a kormányzat poli-' tikai szerepében végbemenő változások tettek szükségessé — szögezte le. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988- ban e téren változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. Így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre. amiről felelősséggel és ' elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. Az elmúlt hat hónap keserves tapasztalatai azt igazolták: kevés akár a legjobb szándékoktól vezérelt politikai cselekvés is, ha nincs mögötte kellő szakértelem, ha nem jön létre a megvalósításra hivatottak között az akarati és cselekvési egység: ha a politika nem ismeri fel, hogy a gazdaság és a legtágabb értelemben felfogott kultúra önálló kibontakozásában a kormány az első számú segítő kell hogy legven. Jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésének oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszínén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlamentre kíván támaszkodni. Leg- fontosSbb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. A miniszterelnök kijelentette: csak az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reform- centrum, amely a reformkor tartalmát, irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormány természetes támasza az MSZMP, amelyben a reformerők pozíciói egyértelműen erősödnek; egyúttal szövetséget keres minden felelős, a reform iránt elkötelezett politikai erővel. Milyen a reform bázisa a társadalomban? Igaz-e az, amit egyes politikai elemzők visszatérően állítanak, hogy az emberek nálunk reformellenesek? — tette fel a kérdést a kormányfő, majd kifejtette: — Ez a nép reformpárti és ebből az elmúlt nehéz években is jelesre vizsgázott. Elég, ha arra utalok, hogy a sokszor bizonytalan feltételek mellett is milyen bátran kezd különböző vállalkozásokba. Ez tettekben megnyilvánuló reformpártiság, bár érezhető bizonyos fenntartás: a kormány végérvényesen elkötelezett-e a reformok iránt? Ezt a fenntartást el kell oszlatnunk. A maga valamennyi ellentmondásával megjelent életünkben a piac, de sokszor nehezen fogadjuk el ennek következményeit. Ez abból fakad, hogy évtizedekig tagadtuk a piac igazi értékeit, illetve bonyolult gazdasági és hivatali szerkezetekkel akartuk pótolni azt. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközökkel kell csökkentenie és biztonságot teremteni az egyelőre kis számú, de a jövő szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek formái alakuljanak ki a következő években. Ebből kiindulva, a formálódó — és az ősszel a Tisztelt Ház elé terjesztendő hároméves cselekvési program egyik sarkalatos pontja lesz annak megválaszolása: miként tudjuk'elérni, hogy a mikroszférában erősödjön a részvétel, az érdekeltség, à motiváció és az elkötelezettség. ^ Meggyőződésem: enélküi a társada- lomban és az egyes emberekben levő feszültségek megmaradnak. Németh Miklós ezután arra, a kormányfői tevékenv- ségének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelzőre reagált, miszerint a miniszterelnök „ügyintéző” — Vállalom az ügyintéző szerepet, s ezt a maga helyén most minden felelős embernek vállalni kell — hangsúlyozta. — Ami engem illet: olyan ügyek intézését hagyták rám elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelyeket eddig senki nem intézett el. Ha valaki, vagy valakik nem vállalják, hogy. végre tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsorvasztják az ország, a nép jövőjét ! Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak az emberek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell. hozni. Meg kell oldani. hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, 'hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenységeket. hogy megfékezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az éikölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdaságot, átalakítani a tulajdon- viszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokráciába. S addfg is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. Az országnak eddig hittételek szerint kellett élnie, úgy, mintha azok objektív törvények -lennének. A gazdaságban például a szocializmus alaptörvényeként hirdették meg az életszínvonal szakadatlan ' emelkedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglalkoztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: ingyenes oktatás es egészségügy, állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátások .és még sok egyéb. S bár a 70-es évtized végén, az akkori vezetés ezt az ellentmondást felismerte, még mindig azt hitte, hogy meg lehet védeni a teljesítménnyel nem alátámasztott életszínvonalat, hogy át lehet alakítani a termelési szerkezetet áldozatok nélkül, és meg lehet újítani a gazdaságot a politikai intézményrendszer reformja nélkül. ■ E' súlyos tévedések nyomán és csaknem végzetes illúziók kergetése közben pedig felhalmozódott egy hatalmas adósságtömeg, ami ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsbaköti a kormány kezét; és számos területen kényszerpályát jelöl ki. ’ A miniszterelnök felszólalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségességére is, összhangban a piacgazdaság követelményrendszerével. Ennek első lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány. — Az új összetételű kormány határozottan és felelősségtudattal kíván szembenézni a helyzettel, s tenni akar a romlási folyamatok megállításáért. — Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel! — fejezte be beszédét a kormányfő. A kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Báes-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi - Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottsáigának titkára kért szót. Mint mondotta, az államtitkároknak, miniszterhelyetteseknek aligha lett volna életterük a minisztériumban, ha nem támogatják maradéktalanul elődeik koncepcióit. Ez azonban azt is jelenti —• tette hozzá —, hogy a változtatást indokló tárcán belüli esetleges kudarcokért a helyetteseket is felelősség terheli. Sokkal szimpatiku- sabb lenne a jövőben az a megoldás, ha nem a korábbi kifogásolható munka miatt politikailag kompromittálódott személyek lép(Folytatás a 3. oldalon.) n lUlEM uj mini! :tere: Dr. Hütter Csaba Hütter Csaba 1943. május 23-án született Moho- lon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát, az egyetemi doktori címet 1977-től viseli. A pétervásári gépállomás brigádvezetöje volt 1961-ben, ugyanitt kultúr- ház előadójaként dolgozott, majd termelőszövetkezetekben tevékenykedett. Előbb a Mátranováki Rákóczi Tsz mezőgazdásza, majd a homokterenyei, 1969-től 1973-ig pedig a Ceredvöl- gye Mgtsz fömezögazdásza. Jelenlegi munkahelyén, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben 1973 januárjától dolgozik. Előbb termelési főmérnök, majd 1979 januárjától a I termelőszövetkezet elnöke. 1985-ben — az energiatakarékos rendszerek kifejlesztésében, valamint a különböző melléktermékek, hulladékok importkiváltást eredményező feldolgozásának megszervezésében elért eredményekért — állami díjban részesült. Az MSZMP-nek 1974-től tagja, 1979-ben beválasztották az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságába. Országgyűlési képviselőként 1977-től tevékenykedik. .Dr. Hütter Csaba nős, > három gyermeke van, német nyelvvizsgával rendelkezik. Az újonnan választott miniszterek, közöttük ttr Mütter Csaba esküt tesznek a honatyák előtt.
