Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
1989. MÁJUS 11.. NOGRAD 3 Megkezdte munkáját az Országgyűlés (Folytatás « 2. oldalról.) nének elődeik nyomdokaiba, hanem olyanok, akik munkájukkal rászolgáltak a bizalomra — tette hozzá. Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében köszönetét mondott a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Békési László pénzügyminiszterré történő megválasztása mellett 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Hóin Gyula külügyminiszterré történő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc ipari miniszterré történő megválasztása mellett 292-en, ellene 60-an voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezásügvi miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en szavaztak. Ke- menes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megválasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket, hogy — a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként — az Ország- gyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. A miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a parlamenti bizottságokkal kapcsolatos személyi kérdéseket — mivel a konzultációk elhúzódtak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátralevő országgyűlési munka- program felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság elnökévé — három tartózkodás mellett — Jakab Ró- bertnét, az Országgyűlés al- elnökét választották meg. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról. valamint a- Minisztertanács tagjainak és az államtitkár jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.). ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak megosztásának elveit, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között — a bizalmi viszony megrendülése esetére — a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a parlamentnek — az átmeneti időszak törvény- alkotó munkájában — az új alkotmányfelfogás szellemét kell érvényesíteni. Bognár Rezső (Hajdú-Bi- har m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára megnyugtatónak találta, hogy az alkotmánymó- dosító javaslatban együttesen szerepel a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány. Véleménye szerint az ország gazdasági, politikai, és morális válságokkal terhes helyzetében a bizalom sokkal fontosabb kérdés, mint a bizalmatlanság. Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója indítványozta: ha a miniszter megbízatása lemondásával, felmentésével, visszahívásával, a bizalom visszavonásával vagy halálával szűnik meg, az új miniszter megválasztásáig feladatait a kormányban a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter lássa el. Huber Jenő (Baranya m. 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki osztályvezetője felszólalásában úgy ítélte meg, hogy a bizalmatlansági indítvány jogintézményével az országnak ismét lesz a következményeket viselő, a parlamentnek felelős kormánya. Moldovay István (Szabolcs- Szatmár m. 9. vk.), a Nyír- lugosi Állami Gazdaság igazgatója a bizalomról, s annak napjainkban többször megmutatkozó hiányáról szólva megállapította : az állampolgárok nem érzékelik, hogy a kormányzati szintű döntések az ő javukat és boldogulásukat szolgálják. Avar István (Budapest, 17. vk.), színművész, a Madách Színház tagja kétperces hozzászólásában nem értett egyet Moldvay István javaslatával, hogy a képviselők költségmegtérítési díját ne emeljék fel. Szerinte e díj emelésére szükség van, A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottság — tekintettel Biacs Péter önálló indítványára — ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter visszavonta indítványát azzal, hogy a javaslatát figyelembe veszik az új alkotmány kidolgozásakor. A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogv az' alkctmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a minősített szavazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett igennel szavaznia. A testület tagjai vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöttek. hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért á parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezet megvitatására. A tervezetet az ad hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. A hatályos házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa , a parlamenti munka szakszerűségét és folyamatosságát, az új alkotmány meghozataláig. Egy másik módosító javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az Országgyűlés ideiglenes bizottságának ne csak képviselők lehessenek tagjai. Ez erősíteni hivatott a bizottsági döntésekben a hozzáértést és a szakértelmet. A bizottság is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és kibővíteni az Országgyűlést, illetve annak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparatus szervezetét. A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó tevékenység indokolja. Ezért szükségessé vált a főtitkár irányításával parlamenti jogászapparátus létrehozása is, amely egyebek között gondoskodik a bizottságok működésének feltételeiről, szakértők igénybevételének lehetőségeiről; előkészíti a törvények és az országgyűlési határozatok kihirdetését. Az előterjesztő szerint a bizottságban élénk vita volt a funkció elnevezéséről is. Egyesek a háznagy elnevezést kívánták feléleszteni, azzal a bizottság végül is nem értett egyet. A házszabályok módosítása feletti vitában két képviselő jelentkezett szólásra. Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront elnök-főtitkára szövegmódosítási javaslatot tett, miszerint töröljék az MSZMP és a HNF kezdeményezési jogát a kormánytagok megválasztására vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a házszabályba: a Minisztertanács tagjainál a kezdeményezés joga a Miniszter- tanács elnökét illeti meg. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki osztályvezetője arra az anomáliára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jelenleg a parlament anyagilag függ az általa ellenőrzött kormánytól. Véleménye szerint ezt a kérdést minél hamarabb, de legkésőbb a költségvetés reformjával egyidejűleg rendezni kell, mégpedig oly módon, hogy a parlament saját maga határozza meg — a költségvetéstől függetlenül — működésének anyagi feltételeit. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos elrendelte, hogy Huszár István módosító javaslatát vitassa meg az ügyrend-előkészítő bizottság. A rövid szünet elteltével ismét egybegyűlő képviselők egyhangúlag elfogadták Huszár István szövegmódosítását, majd pedig ugyancsak egyhangúlag a házszabályok módosítását. Ezután Gyu- ricza László (Veszprém m., 5. vk.) kapott szót, aki ismertette az Országgyűlés al- elnöke jelölésére kiküldött bizottság jelentését, összegzésképpen elmondta: a bizottság többségének az volt a véleménye, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség betöltését. Hozzáfűzte, hogy ezzel a véleménnyel az Országgyűlés tisztikara is egyetért, továbbá ez a javaslat összhangban van a most elfogadott házszabállyal is. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelentésével kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tiszti karának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos ösz- szetételét. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint a közmegegyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnökit is választanának, és ő párton kívüli lenne. Az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül 114- en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik aí- elnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15-en pedig tartózkodtak a vélemény- nyilvánítástól. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak ma 9 órakor folytatódik. (MTI) Még néma volt az ülésszak kezdetét jelző csengő, néhány embernek mégis mi- rnszlen megbízatásához gratuláltak. A felfokozott érdeklődéssel kísért kormányátalakításhoz ugyanis minden korábbinál nagyobb nyitottság, nyíltabb előkészítés párosult. À kupolacsarnokban nógrádi képviselőkkel váltottunk szót az új módszerről, ahol dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet-így vélekedett: — A miniszterelnök egyértelműen felvállalta a jelölés felelősségét és ez igen pozitív tény. A nyilvánosság pedig alkalmat adott a visszajelzésre, a képviselők ■információinak gyarapítására. — A mostani választáskor ily módon minden korábbinál magabiztosabban voksolhatok — vetette közbe Tőzsér Gáspár. Dr. Bartalné szerint igen fontos tény, ■hogy/ a szakbizottságok nyitott ülései révén. az előzetes meghallgatások ismeretében nem egy nacionálé, hanem program ismeretében lehet igent, vagy nemet mondani. — Ráadásul, a szakmai tulajdonságok mellett a vezetői, emberi alkalmasságról is meggyőződhetnek a képviselők — folytatta dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet. — Könnyebb így a kormányátalakítás, bár az volna a kívánatos, hogy az állandó és gyors cserék helyett stabil kormány dolgozzon. ☆ Az új miniszterek választását természetesen megelőzi a korábbiak felmentése. A még bársonyszékekben ülő távozók arcán ott a minősítés is. Váncsa Jenő leköszönő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter derűs, s erre minden oka megvan: több mint száztíz képviselő úgy foglal állást, hogy szívesen látná továbbira is a miniszteri székben. Dr. Miklós PARLAMENTI Zoltán nógrádi képviselő a „ragaszkodás” magyarázatát így adta meg: — Váncsa jó miniszter volt, elfogadták. Természetesen a voksolást az is magyarázza. hogy a mezőgazdaság a válságban is talpon maradt. A szervezeti kereteket ugyan az idő túlhaladta, de ez inkább politikai kérdés. A titkos szavazás idején sokan évődtek dr. Hütter Csabával, a szécsényi termelő- szövetkezet elnökével : nem irigylik a miniszteri megbízatásáért. Szándékairól, vállalásáról részletesen írt a NŰGRÁD. A parlamenti szünetben a miniszterelnöki beszédre utaltunk: nincsenek irigylésre ■méltó helyzetben azok, akik most igent mondanak a felkérésre. — Mindig nehéz helyzetben dolgoztam, szeretem a próbatételeket — reagált a bársonyszék várományosa. Ami pedig a Váncsa Jenő felmentését illető szavazás kapcsán szóba kerül: — Ez a tény megsokszorozza a felelősségemet, hiszen arra késztet, hogy a jó munkát kell túlszárnyalni. ☆ Ahogy mondani szokás, a szavazás elsöprő többségű, a szécsényi tsz-elnök immár miniszter. A karzaton pedig azt mondják: határozott egyéniség, hiszen az új rend szerinti, nyilvános eskütételen határozott hangja kiválik a többiek közül. Impozáns a fellépése a rendikívüli érdeklődéssel kísért nemzetközi sajtóértekezleten is, ahol többek között azt hangsúlyozza: gyakorlati ember, államigazgatási tapasztalatokkal kevésbé rendelkezik. Igaz, mögötte van tizenkét év képviselői JEGYZETEK munkája is. S, hogy mik a legközelebbi tervek? — Hárem héten belül két törvényjavaslatot is elő kell terjesztenem. Ezek pedig érdemi változásokat, például a tulajdonviszonyok módosítását is indítványozzák. Dr. Hütter Csaba miniszter az agrár- politikai elképzelésekhez igényli az alternatív szervezetek véleményét is, hogy az minél teljesebb legyen. A miniszteri programnak pedig alighanem sarkalatos pontja, hogy az élelmiszer-gazdaság ne csak stbilizáló, hanem dinamizáló tényező is legyen. További címszavak: a mezőgazdaság vegye ki részét az ország iparosításából is; tervezi új agrárkereskedelmi koncepció kidolgozását; az élelmiszertermelési programhoz pedig hozzá kell igazítani a műszaki fejlesztési, az oktatási és a kutatási programot is. A gyakorlati ember miniszter végül így vélekedik: — Az országnak kedvez, ha jobb kondícióba kerül a mezőgazdaság. S, hogy taktikai, vagy stratégiai meg- fqntolásból vállalta a jelöltséget? A Palócföld, Mikszáth karcolatának szellemes idézése után így válaszolt: — A gyökereim a mezőgazdasághoz kötnek. Hiszek abban, hogy amit csinálunk — velünk, vagy nélkülünk — sikerhez vezet. Ezért pedig nem szégyen cselekedni, akár rövid ideig tartó megbízatásban sem. ☆ A tárgysorozat megállapításakor a sajtópáholyban az egyik megjegyzés így hangzott: ha már élne a bizalmi szavazás intézménye, most megbukna a kormány. Az évődést a kormányelnök levele, illet- * ve az ifjúsági törvény napirendre tűzése által kiváltott vita inspirálta. Délutánra a lehetőség — a majdani hatályba lépéssel együtt — jogforrássá vált, a T. ház elfogadta a bizalmatlansági és bizalmi indítvány intézményét. Még a szavazás előtt dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet azt mondta: — Ezzel a lehetőséggel élni kell, nem pedig visszaélni. Mindenesetre, sokkal régebben be kellett volna vezetni. Dr. Szilágyi Tibor szerint a demokratizmus felé tett újabb lépésről van szó, a felelősség pedig kölcsönös. A „fenyegetett” miniszter jobban meggondolja, hogy mit cselekedjen, nagyobb súlya lesz a tettnek és a végrehajtásnak, nem követhető el hibák tömkelegé. De másról is szó van. — Segít ez az intézmény a képviselőnek is, hiszen nem kell ellentétes véleményeket tolmácsolni a képviselői* beszámolókon — vélekedett dr. Szilágyi Tibor. — Nő a képviselő hitele. Nem szabad ugyanakkon szem elől téveszteni, hogy a szabadságnak és a felelősségnek dialektikusán kell érvényesülni, a kettő egymástól nem választható el. S, hogy a képviselők esetleg visszaélhetnek-e a bizalmatlansági indítvánnyal? Sándor Gábor: — A jól felkészült kormányt nem lehet megbuktatni. Tőzsér Gáspár: — Kétségtelen előnynek tartom, hogy a bizalmatlansági indítvány „veszélye” jobb munkára serkenti a minisztereket és a kormányt. Dr. Szilágyi Tibor: — Szavahihető kormánynak nem kell a megbuktatástól tartani, ellenkező esetben erre sor kerülhet. A veszélyek és előnyök tehát együtt vannak jelen az új* lehetőségben. Kelemen Gábor Nógrádi kójnKrtők a Parlament folyosóján.
