Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

1989. MÁJUS 11.. NOGRAD 3 Megkezdte munkáját az Országgyűlés (Folytatás « 2. oldalról.) nének elődeik nyomdokai­ba, hanem olyanok, akik munkájukkal rászolgáltak a bizalomra — tette hozzá. Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében kö­szönetét mondott a Minisz­tertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pes­ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újon­nan megválasztandó minisz­terekre vonatkozó titkos sza­vazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Bé­kési László pénzügyminisz­terré történő megválasztása mellett 313-an voksoltak, el­lene 39-en. Glatz Ferenc mű­velődési miniszterré törté­nő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Hóin Gyula kül­ügyminiszterré történő meg­választására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Hor­váth Ferenc ipari miniszter­ré történő megválasztása mellett 292-en, ellene 60-an voksoltak. Hütter Csaba me­zőgazdasági és élelmezásügvi miniszterré történő megvá­lasztását 313-an támogatták, ellene 39-en szavaztak. Ke- menes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé törté­nő megválasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nem­mel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott mi­nisztereket, hogy — a ma­gyar parlamenti gyakorlat­ban elsőként — az Ország- gyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új mi­niszterek elfoglalták helyü­ket a miniszteri székekben. A miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tá­jékoztatta a képviselőket arról, hogy a parlamenti bi­zottságokkal kapcsolatos sze­mélyi kérdéseket — mivel a konzultációk elhúzódtak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoz­tak viszont a képviselők an­nak az ideiglenes bizottság­nak a felállításáról, amely­re a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladat­köre a ciklus végéig hátra­levő országgyűlési munka- program felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság el­nökévé — három tartózko­dás mellett — Jakab Ró- bertnét, az Országgyűlés al- elnökét választották meg. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth La­jos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatról. valamint a- Mi­nisztertanács tagjainak és az államtitkár jogállásáról és felelősségéről szóló törvény­módosító javaslatról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.). ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi. igazgatási és igazság­ügyi bizottság tagja, a ja­vaslatok előterjesztője fel­hívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakor­latban megvalósítani a ha­talmi ágak megosztásának elveit, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyen­súlyát is meg kell teremte­ni. Erre garanciát jelenthet a parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között — a bizalmi viszony megrendülése esetére — a bizalmatlanság, illetve a bi­zalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. A jelenlegi változó, de­mokratizálódó politikai rend­szerben a parlamentnek — az átmeneti időszak törvény- alkotó munkájában — az új alkotmányfelfogás szellemét kell érvényesíteni. Bognár Rezső (Hajdú-Bi- har m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára megnyugtatónak ta­lálta, hogy az alkotmánymó- dosító javaslatban együtte­sen szerepel a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány. Véleménye szerint az ország gazdasági, politikai, és mo­rális válságokkal terhes helyzetében a bizalom sok­kal fontosabb kérdés, mint a bizalmatlanság. Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élel­miszeripari Kutatóintézeté­nek főigazgatója indítvá­nyozta: ha a miniszter meg­bízatása lemondásával, fel­mentésével, visszahívásával, a bizalom visszavonásával vagy halálával szűnik meg, az új miniszter megválasztá­sáig feladatait a kormány­ban a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter lássa el. Huber Jenő (Baranya m. 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki osztályvezetője fel­szólalásában úgy ítélte meg, hogy a bizalmatlansági in­dítvány jogintézményével az országnak ismét lesz a kö­vetkezményeket viselő, a parlamentnek felelős kor­mánya. Moldovay István (Szabolcs- Szatmár m. 9. vk.), a Nyír- lugosi Állami Gazdaság igazgatója a bizalomról, s annak napjainkban többször megmutatkozó hiányáról szólva megállapította : az ál­lampolgárok nem érzékelik, hogy a kormányzati szintű döntések az ő javukat és boldogulásukat szolgálják. Avar István (Budapest, 17. vk.), színművész, a Ma­dách Színház tagja kétper­ces hozzászólásában nem értett egyet Moldvay Ist­ván javaslatával, hogy a képviselők költségmegtérí­tési díját ne emeljék fel. Szerinte e díj emelésére szükség van, A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottság — tekintettel Biacs Péter ön­álló indítványára — ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a bizottsági tárgyalás ered­ményét ismertetve elmond­ta: Biacs Péter visszavon­ta indítványát azzal, hogy a javaslatát figyelembe veszik az új alkotmány kidolgo­zásakor. A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogv az' alkctmány megváltoztatásához az or­szággyűlési képviselők két­harmadának szavazata szük­séges. A parlamentnek 382 tagja van, a minősített sza­vazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett igen­nel szavaznia. A testület tagjai vitát kö­vetően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöt­tek. hogy a képviselők leg­alább egyötödének kell írás­ban benyújtaniuk a bizal­matlansági indítványt a Mi­nisztertanáccsal vagy vala­mely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Miniszterta­náccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány­nak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításá­ról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tar­tózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért á par­lamenti házszabályok módo­sításáról szóló határozatter­vezet megvitatására. A ter­vezetet az ad hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. A hatályos házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa , a parla­menti munka szakszerűségét és folyamatosságát, az új alkotmány meghozataláig. Egy másik módosító ja­vaslat lehetővé kívánja ten­ni, hogy az Országgyűlés ideiglenes bizottságának ne csak képviselők lehessenek tagjai. Ez erősíteni hivatott a bizottsági döntésekben a hozzáértést és a szakértel­met. A bizottság is arra a meg­győződésre jutott, hogy szük­séges átalakítani és kibőví­teni az Országgyűlést, illet­ve annak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszol­gáló és segítő hivatali appa­ratus szervezetét. A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó te­vékenység indokolja. Ezért szükségessé vált a főtitkár irányításával parlamenti jo­gászapparátus létrehozása is, amely egyebek között gondoskodik a bizottságok működésének feltételeiről, szakértők igénybevételének lehetőségeiről; előkészíti a törvények és az országgyű­lési határozatok kihirdeté­sét. Az előterjesztő szerint a bizottságban élénk vita volt a funkció elnevezésé­ről is. Egyesek a háznagy elnevezést kívánták fel­éleszteni, azzal a bizottság végül is nem értett egyet. A házszabályok módosí­tása feletti vitában két képviselő jelentkezett szó­lásra. Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront elnök-főtitkára szövegmó­dosítási javaslatot tett, mi­szerint töröljék az MSZMP és a HNF kezdeményezési jogát a kormánytagok meg­választására vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a házszabályba: a Miniszter­tanács tagjainál a kezde­ményezés joga a Miniszter- tanács elnökét illeti meg. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Dohány­gyár műszaki osztályvezető­je arra az anomáliára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jelenleg a parlament anyagilag függ az általa el­lenőrzött kormánytól. Véle­ménye szerint ezt a kérdést minél hamarabb, de legké­sőbb a költségvetés reform­jával egyidejűleg rendezni kell, mégpedig oly módon, hogy a parlament saját ma­ga határozza meg — a költ­ségvetéstől függetlenül — működésének anyagi felté­teleit. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos elrendelte, hogy Huszár István módosí­tó javaslatát vitassa meg az ügyrend-előkészítő bizottság. A rövid szünet elteltével is­mét egybegyűlő képviselők egyhangúlag elfogadták Hu­szár István szövegmódosítá­sát, majd pedig ugyancsak egyhangúlag a házszabályok módosítását. Ezután Gyu- ricza László (Veszprém m., 5. vk.) kapott szót, aki is­mertette az Országgyűlés al- elnöke jelölésére kiküldött bizottság jelentését, összeg­zésképpen elmondta: a bi­zottság többségének az volt a véleménye, hogy nem ja­vasolják a harmadik alelnö­ki tisztség betöltését. Hozzá­fűzte, hogy ezzel a véle­ménnyel az Országgyűlés tisztikara is egyetért, továb­bá ez a javaslat összhangban van a most elfogadott ház­szabállyal is. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelenté­sével kapcsolatban azt a vé­leményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tiszti kará­nak összetétele nem fejezi ki a testület valóságos ösz- szetételét. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint a közmeg­egyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnö­kit is választanának, és ő párton kívüli lenne. Az elnök szavazásra bo­csátotta a bizottság jelenté­sét. A képviselők közül 114- en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik aí- elnökre, 128-an nem fogad­ták el a jelentést, 15-en pe­dig tartózkodtak a vélemény- nyilvánítástól. Ezzel az Országgyűlés má­jusi ülésszakának első mun­kanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befeje­ződött. Az elfogadott napi­rendnek megfelelően az ülésszak ma 9 órakor foly­tatódik. (MTI) Még néma volt az ülésszak kezdetét jel­ző csengő, néhány embernek mégis mi- rnszlen megbízatásához gratuláltak. A fel­fokozott érdeklődéssel kísért kormányát­alakításhoz ugyanis minden korábbinál nagyobb nyitottság, nyíltabb előkészítés párosult. À kupolacsarnokban nógrádi képviselőkkel váltottunk szót az új mód­szerről, ahol dr. Bartalné dr. Borszéki Er­zsébet-így vélekedett: — A miniszterelnök egyértelműen fel­vállalta a jelölés felelősségét és ez igen pozitív tény. A nyilvánosság pedig alkal­mat adott a visszajelzésre, a képviselők ■információinak gyarapítására. — A mostani választáskor ily módon minden korábbinál magabiztosabban vok­solhatok — vetette közbe Tőzsér Gáspár. Dr. Bartalné szerint igen fontos tény, ■hogy/ a szakbizottságok nyitott ülései ré­vén. az előzetes meghallgatások ismereté­ben nem egy nacionálé, hanem program ismeretében lehet igent, vagy nemet mon­dani. — Ráadásul, a szakmai tulajdonságok mellett a vezetői, emberi alkalmasságról is meggyőződhetnek a képviselők — foly­tatta dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet. — Könnyebb így a kormányátalakítás, bár az volna a kívánatos, hogy az állandó és gyors cserék helyett stabil kormány dol­gozzon. ☆ Az új miniszterek választását termé­szetesen megelőzi a korábbiak felmentése. A még bársonyszékekben ülő távozók arcán ott a minősítés is. Váncsa Jenő leköszönő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter derűs, s erre minden oka meg­van: több mint száztíz képviselő úgy foglal állást, hogy szívesen látná tovább­ira is a miniszteri székben. Dr. Miklós PARLAMENTI Zoltán nógrádi képviselő a „ragaszkodás” magyarázatát így adta meg: — Váncsa jó miniszter volt, elfogadták. Természetesen a voksolást az is magya­rázza. hogy a mezőgazdaság a válságban is talpon maradt. A szervezeti kereteket ugyan az idő túlhaladta, de ez inkább politikai kérdés. A titkos szavazás idején sokan évődtek dr. Hütter Csabával, a szécsényi termelő- szövetkezet elnökével : nem irigylik a mi­niszteri megbízatásáért. Szándékairól, vál­lalásáról részletesen írt a NŰGRÁD. A parlamenti szünetben a miniszterelnöki beszédre utaltunk: nincsenek irigylésre ■méltó helyzetben azok, akik most igent mondanak a felkérésre. — Mindig nehéz helyzetben dolgoztam, szeretem a próbatételeket — reagált a bársonyszék várományosa. Ami pedig a Váncsa Jenő felmentését illető szavazás kapcsán szóba kerül: — Ez a tény megsokszorozza a felelős­ségemet, hiszen arra késztet, hogy a jó munkát kell túlszárnyalni. ☆ Ahogy mondani szokás, a szavazás el­söprő többségű, a szécsényi tsz-elnök im­már miniszter. A karzaton pedig azt mondják: határozott egyéniség, hiszen az új rend szerinti, nyilvános eskütételen ha­tározott hangja kiválik a többiek közül. Impozáns a fellépése a rendikívüli ér­deklődéssel kísért nemzetközi sajtóérte­kezleten is, ahol többek között azt hang­súlyozza: gyakorlati ember, államigazga­tási tapasztalatokkal kevésbé rendelkezik. Igaz, mögötte van tizenkét év képviselői JEGYZETEK munkája is. S, hogy mik a legközelebbi tervek? — Hárem héten belül két törvényja­vaslatot is elő kell terjesztenem. Ezek pedig érdemi változásokat, például a tu­lajdonviszonyok módosítását is indítvá­nyozzák. Dr. Hütter Csaba miniszter az agrár- politikai elképzelésekhez igényli az alter­natív szervezetek véleményét is, hogy az minél teljesebb legyen. A miniszteri prog­ramnak pedig alighanem sarkalatos pont­ja, hogy az élelmiszer-gazdaság ne csak stbilizáló, hanem dinamizáló tényező is legyen. További címszavak: a mezőgaz­daság vegye ki részét az ország iparosítá­sából is; tervezi új agrárkereskedelmi koncepció kidolgozását; az élelmiszer­termelési programhoz pedig hozzá kell igazítani a műszaki fejlesztési, az oktatá­si és a kutatási programot is. A gyakorlati ember miniszter végül így vélekedik: — Az országnak kedvez, ha jobb kondí­cióba kerül a mezőgazdaság. S, hogy taktikai, vagy stratégiai meg- fqntolásból vállalta a jelöltséget? A Pa­lócföld, Mikszáth karcolatának szellemes idézése után így válaszolt: — A gyökereim a mezőgazdasághoz kötnek. Hiszek abban, hogy amit csinálunk — velünk, vagy nélkülünk — sikerhez ve­zet. Ezért pedig nem szégyen cselekedni, akár rövid ideig tartó megbízatásban sem. ☆ A tárgysorozat megállapításakor a saj­tópáholyban az egyik megjegyzés így hangzott: ha már élne a bizalmi szavazás intézménye, most megbukna a kormány. Az évődést a kormányelnök levele, illet- * ve az ifjúsági törvény napirendre tűzése által kiváltott vita inspirálta. Délutánra a lehetőség — a majdani hatályba lépés­sel együtt — jogforrássá vált, a T. ház el­fogadta a bizalmatlansági és bizalmi in­dítvány intézményét. Még a szavazás előtt dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet azt mondta: — Ezzel a lehetőséggel élni kell, nem pedig visszaélni. Mindenesetre, sokkal ré­gebben be kellett volna vezetni. Dr. Szilágyi Tibor szerint a demokra­tizmus felé tett újabb lépésről van szó, a felelősség pedig kölcsönös. A „fenyegetett” miniszter jobban meg­gondolja, hogy mit cselekedjen, nagyobb súlya lesz a tettnek és a végrehajtásnak, nem követhető el hibák tömkelegé. De másról is szó van. — Segít ez az intézmény a képviselő­nek is, hiszen nem kell ellentétes véle­ményeket tolmácsolni a képviselői* be­számolókon — vélekedett dr. Szilágyi Ti­bor. — Nő a képviselő hitele. Nem sza­bad ugyanakkon szem elől téveszteni, hogy a szabadságnak és a felelősségnek dialektikusán kell érvényesülni, a kettő egymástól nem választható el. S, hogy a képviselők esetleg visszaél­hetnek-e a bizalmatlansági indítvánnyal? Sándor Gábor: — A jól felkészült kor­mányt nem lehet megbuktatni. Tőzsér Gáspár: — Kétségtelen előnynek tartom, hogy a bizalmatlansági indítvány „veszélye” jobb munkára serkenti a mi­nisztereket és a kormányt. Dr. Szilágyi Tibor: — Szavahihető kor­mánynak nem kell a megbuktatástól tar­tani, ellenkező esetben erre sor kerülhet. A veszélyek és előnyök tehát együtt van­nak jelen az új* lehetőségben. Kelemen Gábor Nógrádi kójnKrtők a Parlament folyosóján.

Next

/
Thumbnails
Contents