Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 109, SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. MÁJUS 11.. CSÜTÖRTÖK r Kazettákra már nem futotta... (4. oldal) Salgótarjáni vélemények az alkotmánykoncepcióról (5. oldal) Játékszabályok totózóknak (7. oldal) Megkezdte munkáját az Országgyűlés Megemlékezés az áldozatokról — Átalakult a kormány Vita a tárgysorozatrél — Németh Miklós a közös felelősségről Tanácskozik az Országgyűlés —képek: kulcsár— Kádár János az MSZMP KB-hoz Tisztelt Központi Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelkierőm. A Testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint önök közül sokan tudják, jómagámat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak minimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetét mondani minden egykori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a , jószándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam ! elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársam- \ nak, aki választópolgárként hitt és segítette a I nemzeti megbékélésre és egy jobb, szebb MaI gyarorszóg megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor J ezek összegzése majd mások feladata lesz. En- ] gém mostanában inkább saját felelősségem S gondolata foglalkoztat. Remélem, önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosabban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együttmunkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat - Keletről és Nyugatról egyaránt -, akikkel az utóbbi évtizedekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gyakorlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Európában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagiainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel Kádár János A4 városi népfront bizottság Szövetséget, együttműködést ajánl Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Ország- gyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók’ számára fenntartott páholyok is. A parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti ma gy.arországí deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. — A nemzet emlékezetét ébren tartani, választott képviselőinek súlyos, felelősség- teljes, de megtisztelő kötelessége. Tudjuk, felhőtlen múltú, tévedhetetlen nemzetek nem léteznek. Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket; ta- gadják-e hibáikat, vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fővel megállván a történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat, képessé válván az önvizsgálatra, a teljes igazság kimondására, hogy jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök, nem törlesztett adósságok. „A múltat be kell vallani” — ez alól nem lehet felmentés. Egy egész nép lelkét nem égetheti még oly’ megrázó események és tisztázatlan kérdések elhallgatásának izzó parazsa. A feltáratlan múlt előítéleteket táplál. Csak olyan nemzet lehet toleráns a másság iránt, amely szabad, független és tisztában van önmagával. Ezért is elengedhetetlen a józan, egészséges magyar nemzettudat kialakítása. Emlékeztetnünk kell ma innen, az Ország Házából mintegy 600 ezer magyarországi zsidó honpolgárunk embertelen megaláztatására, halálára. Olyan emberek emlékét idézzük fel, akiket zsidó származásuk, vallásuk miatt üldöztek, megszégyenítettek. Akiknek elvesztése fájó hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nem csak itt élt e hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Hadd emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó szóra ott voltak Kossuth, a szabadság- harc zászlai alatt. Zsidó származásúak neveit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első világháborús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás forradalom hívei és a Tanácsköztársaság katonái közül sem... Ma az áldozatokra emlékezünk; azokra, akik soha nem tértek vissza a náci koncentrációs táborokból, a munkaszolgálatból, de azokra a honvédekre is, akik a Don-kanyarnál estek áldozatul, vagy azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez méltatlan halálukat. Nem mentséget keresve — de elismerve azoknak a politikai erőknek és személyiségeknek még a második világháború elején kifejtett törekvéseit, amelyek és akik éveken át ellenálltak a hitleri Németország követeléseinek — meg kell állapítanunk, hogy a magyar holocaust csak 1944. március 19-étől, a német megszállást követően teljesedett ki, s a magyar, különösen a vidéki zsidóság sorsa a nyilas hatalomátvétellel pecsételődött meg. A legújabbkori antiszemitizmus máig fellelheíően, hazánkban az első világháborút követő évtizedekben eresztett gyökeret, s újbóli felerősödésétől sokap tartanak manapság is. Holott ez a magatartás mindenütt, de ezen a tájon különösen a nemzeti etlenségnek a szinonimája, kárt okoz népünknek, rontja, csorbítja tekintélyünket a nemzetek közösségében. Meggyőződéssel állíthatom: aki európainak vallja magát, vagy egyszerűen rendes, becsületes embernek, az nem tehet különbséget ember és ember között vallása, bőrének s^íne, nemzetisége okán. Attól idegen a kisebbség megalázása, bármiféle megkülönböztetése. Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra, hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről évtizedekig nem szabadott, mert népünkbe beleégették a bélyeget, hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt. Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és Európa más térségeiben több százezer magyar katona — zömével munkások és parasztlegények — nyugszik jeltelen tömegsírokban, szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rájuk is ezekben a percekben, s azokra is, akik testileg-lelkileg szétroncsolva; sebesülten, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra. Ezek a százezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely a halálba, más nemzetek ellen küldte őket. Mostanában kiteljesedő nyíltságunk, őszinteségünk, múltunk szépítés nélküli vál- (Folytatás a 2. oldalon.) Kibővített ülést tartott szerdán Salgótarjánban a Hazafias Népfront városi bizottsága, ahol Toronyi Barna, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza osztályvezetője tájékoztatót mondott arról, hogyan zajlik a politikai intézményrendszer átalakítása a Szovjetunióban. Ezt követően a testület küldöttértekezletre kerülő programjára tett javaslatot Petesházi Gábor, a városi népfrcretbizottság titkára. * Melyek azok a feladatok, amelyeket a testület a legfontosabbnak tart a fenti Az új karancsi érdekeltségi rendszer alkalmazásának tapasztalatairól, az átalány- díjas szerződés szerint üzemelő részlegek új adózási rendjéről és az új vállalkozási formákról esett szó szerdán, a Karancslapujtői Karancs Tsz-ben megtartott tanácskozáson. A meghívást elfogadó népes szakember- gárda elsőként a házigazda: dr. Gergely Sándor elnök beszámolóját hallgatta meg az érdekeltségen alapuló szerződéses rendszer tapasztalatairól. Az alaptevékenység öt területén alkalmazzák immár harmadik esztendeje az átalánydíjas elszámolást. Mindössze a géppark üzemeltetésében nem sikerült megoldaniuk az önálló gazdálkodást, ezért a szervezést követő célok megvalósítása érdekében? A választ Petesházi Gábor városi népfrcn.t- titkár adja meg: — Munkánkat az eddigiektől demckratikusabban, pártideológiáktól semlegesen, szöve^tségszervező politikai mozgalom formájában kívánjuk végezni. Ezért szövetséget és együttműködést ajánlunk minden olyan alkotmányos alapon működő társadalmi, politikai szerveződésnek. A sokrétű, konkrét tervek közül az alábbiakat emelte ki a népfronttitkár: — Városi bizottságunk önálló jelöltjeivel részt vesz az országgyűlési és a helyi tanácsi választásokban. évben a gépek a részlegekhez kerültek. Indulásnál valamennyi egységnél eltörölték a bérszínvonal teljesítményt korlátozó mechanizmusát, hiszen a vezetők abban voltak érdekeltek, hogy minél hatékonyabban, minél kisebb létszámmal dolgozzanak. Az eredmény: 3 millió forint megtakarítás, egy év alatt. Az átalánydíj még nem azonos a gazdaállapottal — oszlatta el sokak illúzióját a tsz-elnök. Az átalánydíjban munkát vállalók csak a többletjövedelemben érdekeltek, a gazdának azonban ennél jóval nagyobb a feladata és a felelőssége. Egy másik tapasztalata szerint a géppark 20 százalékát értékesítették, mert ennyi volt a „felesleges” berendezés. Bár Népfrontfrakciót alakít, s támogatja a nyílt, embarcent- ri.kus várospolitika kialakítását. A fiatalok elhelyezkedési gondjaival, s az önhibájukon kívül a társadalom perifériájára szorulók helyzetével való foglalkozást is felvállalja a népfront: — Szükségesnek tartja a testület olyan városi gazdasági-fejlesztési program kidolgozását, amely elősegíti a helybeliek teljes foglalkoztatásának hosszú távú megvalósítását. Kezdeményezi a nagycsaládosok, alacsony jövedelműek megsegítését —■ mondta Petesházi Gábor. nem tudományosan számított, mindössze kalkulált az ebből származó eredmény- javulás, de így is impozáns a négymillió forint. A továbbiakban dr. Gergely Sándor arról szólt, milyen előnyök reményében növelhető az érdekeltség. Az átalánydíjas részlegekre vonatkozó új adózási rendről szólt ezt követően Kállainé dr. Csillén Alexandra, a Pénzügyminisztérium osztályvezető-helyettese. Az új vállalkozási formákról, a belső önelszámolású egységekről, a közös munkavégzésen kívüli munkavállalásról, illetve a részes művelésről adott áttekintést — a szövetkezeti törvény alapján — Ferke Jó- zsefné, a TOT tanácsosa. A tanácskozást vita zárta. Az új karancsi érdekeltségi rendszer tapasztalatai
