Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

2 NOGRAD 1989. MÁJUS 10.. SZERDA Robotka János (1930—1989) (Folytatás az 1. oldalról.) gának elismerése és a hatá­rozatok végrehajtásának kö­telezettsége mellett minden párttagnak joga van fenn­tartania álláspontját. 3. A Központi Bizottság üdvözli a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség lét­rejöttét és elfogadott prog­ramját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen párt­irányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szer­vezetek tagjai minél na­gyobb számban pártunk tag­jaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és po­litikai érdekek alapján együttműködjön a DEMISZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vi­hetők sikerre a fiatalok be­kapcsolódása nélkül. A tes­tület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsá­nak képviselőiből jöjjön lei­re tárgyalócsoport, amely ki­alakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalom- politikai feladatairól, meg­határozza az együttműködés űj tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság fel­kéri a párttagságot, a párt­ÛZLE szervezeteket, a pártbizottsá­gokat: a DEMISZ tagszerve­zeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségei­ről, a párttestülstekoen megvalósítandó ifjúsági kép­viseletről. A Központi Bizottság tu­domásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezde­ményezik. III. A Központi Bizottság ál­lást foglalt a munkásőrség működéséről, további fel­adatairól. Megállapította, hogy a munkásőrség az el­múlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkén­tesen, demokratikus szel­lemben, törvényes keretek között működött. Tagjai el­ismerésre méltó munkát vé­geztek a gazdaságban, a szolgálatban, és a közélet­ben. A munkásőrség vállalja a társadalom reformtörek­véseit, alkalmazkodni kí­ván a politikai, közéleti változásokhoz. önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköztársaság vé­delmi rendszerébe integrál­va, a Minisztertanács fel­ügyelete alatt tevékenyke­dik. A Központi Bizottság ha­tályon kívüli helyezi a munkásőrség pártirányítá­sáról szóló korábbi határo­zatait, és felkérii a Minisz­tertanács elnökét, hogy ké­szítse elő és adja ki a tes­tületre vonatkozó új jogsza­bályt. Ebben szükséges meghatározni a munkásőr­ség feladataiilt, az alkotmá­nyos rend védelmében, az ország biztonságának erősí­tésében, a hátország- és te- rületvédelemben, a kataszt­rófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelemben), a közrend és közbiztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság tá­mogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányát­alakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az Or­szággyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogá­val, erről szóló korábbi ha­tározatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztség­viselők felmentéséről, és ki­nevezéséről : — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egész­ségi állapotáról, és úgy ha­tározott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tag­ságából. A testület Kádár Já­V noshoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB- elnökévé történt megválasz­tása miatt felmentette KB- tátkári tisztségéből és köz­ponti bizottsági tagságából ; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elisme­rése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásá­ból; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét ki­nevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztály- vezetőjévé ; — Eötvös Pált, a Nép- szabadság főszerkesztő-he- helyettesét megválasztotta *a Központi. Bizottság tag­jának és kinevezte a lap fő­szerkesztőjének. A megüresedett párttiszt­ségek betöltésére a Köz­ponti Bizottság jelölőbi­zottságot választott. ☆ A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezé­seit is mérlegelve 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, na­pirendjét, a küldöttválasz­tás 'módját a közeljövőben határozza meg. (MTI) Május 17-én : II kormány és a SZOT vezetőinek találkozója A kormány és a SZOT vezetői az eredetileg terve­zettnél néhány nappal ké­sőbb, május 12-e helyett 17-én ülnek tárgyalóasztal­hoz — jelentette be kedden Bálint Attila, a SZOT szó­vivője. A szóvivő tájékoztatott a SZOT elnökségének ked­di üléséről is, amely a saj­tótájékoztató idején még javában tartott. Mint el­mondta : az elnökség a kor­mány—SZOT találkozóra va­ló felkészülésről tárgyalt. A szóvivő utalt arra, hogy a tervezettnél na­gyobb mértékűnek várha­tó az infláció, s emiatt a szakszervezetek is általá­ban a tervezettnél nagyobb szociálpolitikai ellentétele­zéseket tartanak szükséges­nek. így várhatóan- fellép­nek majd azért, hogy a kor­mány vegye le napirendről a háztartási energiaárak, valamint a víz* és csatorna­díjak tervezett emelését. Körvonalazódnak a javas­latok a szociálpolitikai el- lenételezésekre is. A szak­szervezetek véleménye sze­rint a nyugdíjak májusra ígért 100 forintos emelésén felül a leginkább rászoru­lók járandóságát tovább kel­lene növelni, azonban nem egységesem, hanem dif­ferenciáltan. így azok szá­mára, akiknek a nyugdíja nem éri el az 5000 forin­tot — s ilyenek 1 millió 700 ezren vannak —, továb­bi 200 forintos emelést tartanának elfogadható­nak. Ennél magasabb, de 10 ezer forintot el nem érő nyugdíjak esetében a már megígért 100 forinton felül további 100 forintos kompen­zációra gondolnak. A családi pótlékot a szakszervezetek véleménye szerint havi 200 forint körüli összeggel kel­lene emelni. A szociálpoliti­kai ellentételezések között minden bizonnyal szóba ke­rül majd a gyed, a gyes és. az ösztöndíjak kérdése is. Az emlékező sorok fölé il­lendőbb lenne ezt írni: Ro­botka Jancsi. A keresztnév közvetlensége bensőséges em­beri kapcsolatokat jelez, Ro­botka János pedig Jancsi, Jancsi bácsi volt Pásztón, a várost övező kicsiny telepü­léseken, meg a megyeszék­helyen is. Nagykökényesen, szegény­paraszt szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, kora ifjúságában cukorgyári és cementgyári segédmunkás­ként leit kenyérkereső. Az ifjúsági mozgalomból 1950- ben a pártba vezetett az út­ja. á katonaság után a Pász­tói Járási Hivatal előadója, majd 1954 és 1958 között Egyházasdengeleg tanácstit­kára, néhány évig pedig füg­getlenített párttitkár Palotá­son. Robotka János életének emlékezetes dátuma 1957: az előző évi megpróbáltatások hatására a munkásőrség ala­pító tagja. Jelentős érdeme­ket szerzett Pásztó térségé­ben a munkásőrség szervezé­sében, s 1962-ben a Gubis Ferenc nevét viselő pásztói munkásőregység parancsnoki teendőinek ellátásával bízták meg. Csaknem két évtizeden keresztül dolgozott ebben a beosztásban. Széles körű kapcsolatai, embersége révén a parancsnok rendkívüli is­mertségre, tiszteletre tett szert. A szakmai munkáról (Folytatás a 1. oldalról.) közre tapasztalatait. Náluk ugyanis a gyártás szinte va­lamennyi fázisát számítógé­pes mérőberendezések ellen­őrzik; enélkül ma nem lehet kábelt kibocsátani a világ­piacra. Törekvésük helyes­ségét bizonyította, hogy im­már Ausztrália kivételével, valamennyi földrészre ex­portéinak kiváló tanúsítás­sal • ellátott szabadvezetéke­ket, kábeleket. Tízmillió kritikussal szem­ben kell helytállnia a ma­gyar élelmiszeripari ágazat­nak — kezdte mondandóját Bozó Árpád, az állat-egész­ségügyi és élelmiszer-ellen­őrző állomás főmérnöke. Va­lamennyi szabvány mellett ma 'már az olcsóság is kritérium, ám ez utóbbi nem az ő hatáskörük. Majd a jelenlegi alap- probléma gyökerét. vá­zolta: Magyarországon az élelmiszeripar azt dolgozza (Folytatás az 1. oldalról.) ra tavaszi felmérés idején, viszont a búza nem bokro" sodott úgy, mint azt a szakemberek remélték: in­kább a növény szárának a gyors megnyúlása volt a jellemző. A tavasziak vetését a gazdaságok idén május fi­áig akarták befejezni, ám a kukorica mintegy 15, a szója 20, a silókukorica 20— 25, a napraforgó 5—6 szá­zalékát még ezután vetik el, Az árvíz sújtotta borsodi üzemek tábláin nemcsak a korán vetett tavasziak, ha­nem az ősziek is tel jes kárt szenvednek. Az elkövetkezendő na­pok is okozhatnak fejtörést a gazdáknak. Az agromete- orológusok szerint a szél ereje ugyan csökken, ám mivel a levegő elég hűvös, a talaj közelében, főleg a délnyugati országrészben, kiterjedt területeken, vi­szont másutt csak a szél­pedig mindennél többet mond az a tény, hogy vezetése alatt a pásztóiak hatszor nyerték el az Élenjáró egy­ség elmet. A munkásőrség megyei pa­rancsnokának helyetteseként dolgozott öt évig, 1987-ben került nyugállományba. A Pásztó fölé magasodó Muzs- la kicsiny házának kertjé­ben akkor azt mondta a NÓGRÁD-nak: több idő jut a családra, de ott marad a munkásőrök között is, átad­va évtizedek tapasztalatait. Így cselekedett, még a kö­zelmúltban is a pásztói mun­kásőrök között találkoztunk. Nem is tehetett mást, hi­szen nem a kitüntetéseit .— köztük a Vörös Csillag Ér­demrendet, a Kiváló Szol­gálatért Érdemrendet, a Munka Érdemrendet és a Haza Szolgálatáért Érdem­rendet — tartotta számon, hanem elvtársait és (barátait. A Robotka Jancsi csupa­szív ember — tartották róla. S kedden megállt a csupa­szív ember szíve — élt 59 évet. Árva a Muzsla, s keve­sebben vannak az elkötele­zett, jóra törekvő, embersé­ges emberek. A megfogyat­kozottaknak. az illő temléke- zéssel itt maradt Robotka János példája: a félbehagyott munka nem munka, az úton végig kell menni. fel, amit a mezőgazdaság megtermel, pedig azt kéne termelni, amit az ágazat fel kíván dolgozni, termé­szetesen piaci ismeretek alapján. Luda László, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat tervezője egy pél­dán keresztül mutatta be, hogy hosszú évtizedes szub­jektív mérőmódszerek után, ma végre megteremtődött a valós mérés lehetősége, egy számítógéppel segített minő­ségtanúsítási rendszer se­gítségével. Végezetül Bodor Pál, a Vegyépszer salgótar­jáni gyárának vezető tech­nológusa ismertette azt az utat, melynek végén szert tehettek az NSZK-ban hasz­nálatos minőségtanúsítási rendszerekre. Ezek nélkül jelentős hátrányt szenved­tek volna üzleti megállapo­dások esetében. Az egyes előadásókra később rész­letesen is visszatérünk. csendes helyeken fagyve­szélyre lehet számítani. ☆ Megyénkben az utóbbi napokban lezajlott csak­nem 30 milliméter csapa­dék elősegítette az őszi ka­lászosok bokros'odását, a tavasszal elvetett magvak fejlődését. A tavalyinál va­lamivel kisebb területen ke­rült a földekbe a kalászo­sok maigja. A tavaszi növények kö­zül hátravan még egy ke­vés napraforgó és silókuko­rica elvetésé. Napraforgó­ból ugyancsak kevesebbet vetnek a gazdaságok, mint az előző évben. A többi ta­vaszi növények így a cu­korrépa és a burgonya idő­ben került a jól előkészí­tett talajba. Az eső előtt vetésfehérí­tő jelent meg a gabona­táblákon. A védekezéshez hozzákezdtek a gazdasá­gok. A munkák eredmé­nyes elvégzésében sokat segített a hűvösre fordult időjárás. Hz MSZMP Központi Bizottságának javaslata politikai egyeztető fórum létrehozására 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt — együttműködve valamennyi felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyre­ható társadalmi átalakítást, amely a több­pártrendszeren alapuló képviseleti demokrá­cia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályo­zása a konstruktív erők közötti politikai pár­beszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrendszerből a képviseleti demok­ráciába való átmenet csak szabad választá­sok révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társa­dalmi feszültségek, konfliktusok megegye­zésen alapuló feloldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a résztvevő szervezetek által meg­határozott legfontosabb kérdések megvitatá­sára. Az így kialakuló álláspontok szolgál­hatják a nemzet felemelkedését. 2. Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányos­ság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tar­tózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredmé­nyességét. Kívánatos, hogy a politikai meg­állapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozá­son olyan politikai megállapodások szülesse­nek, amelyekhez csatolhatok a szükséges ál­lami intézkedések és jogszabályok terveze­tei. Javasolja a megállapodások nyilvános­ságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék 'ki. hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden ren­delkezésükre álló politikai eszközzel érvény­re juttatják. 4. A Központi Bizottság kívánatosnak tart­ja. hogy az egyeztető fórum minél teljeseb­ben reprezentálja a társadalom valóságos ’politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyaLópartnernek fogad el min­den olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, 'amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges kö­re az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyalószervezetek kizárólag önma­gukat képviseljék, rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a következő 'témákat javasolja: 1) A politikai rendszer reformjával, a de­mokratikus átmenet megvalósításával kap­csolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választá­sok időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként — az illetékes kor­mányzati szervek bevonásával — sor kerül­jön a pártok működési feltételeinek rende­zésére. 2) A gazdasági válság leküzdésére, a szo­ciális feszültségek enyhítésére irányuló in­tézkedések kidolgozása, valamint a társa­dalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizá­ró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az előzetes meg­állapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a kö­vetkező ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris ü'ése- ken és bizottságokban folyjék. A teljes ülé­seken mírden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b) A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a doku­mentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus el­vére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvéle­mény meghatározott terjedelemben rögzít­hető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyil­vánosak a bizottságok azonban zárt apók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készül­jön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendsze­resen adjanak ki közös közleményt. ☆ A Magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társadalom felelős poli­tikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezde­ményezések megvitatására és elfogadására. •Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottság —k— Legfőbb minőségellenőr a vásárló Nógrádban jól jött az eső

Next

/
Thumbnails
Contents