Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 126. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. MÁJUS 31.. SZERDA * „Itt London..." (4. oldal) Ha a zömök nem lő a zászlósra... (5. oldal) „Ingyen szívesen csinálom, hatszáz forintért nem!" (7. oldal) l ■ ■ ■■--------,.... T anácskozik az Országgyűlés Indul az óra... — képek: kulcsár — Kedden 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöki az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Ország- gyűlés elnöki titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a par- 'ament döntött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr, Korom Mihály képviselői megbízatásának megszűntével az alkotmányjogi tanács elnöki tisztségére szóló megbízatása is megszűnt, mivel a tanács elnöke csak képviseld lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával megüresedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumról lemondott Varga Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 3. vk.), képviselő helyére Gilányi János, addigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m., 2. vk.), helyére Szabó János, eddigi pótképviselőt igazolta a parlament. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény ; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény'; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot; az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglevő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalaku(Folytatás a 2. oldalon) Glatz Ferenc művelődési miniszterrel a szünetben váltott szót dr. Borszéki Erzsébet nógrádi képviselőnk. Á kötődés példája Palotás és Héhalom visszakerül a térképre ? A történet: 1982 nyaráról való. A megyei könyvtár által szervezett szécsényi olvasótábor résztvevői panaszolták: egyikőjük nem jutott dűlőre a postával. A kívánt küldemény csak kiadós vita után indulhatott útjára, a posta nyilvántartásában ugyanis nem szerepelt Palotáshalom község. Palotás, vagy Héhalom nem okozott volna gondot, az Elnöki Tanács döntése értelmében azonban^ az év január 1-tól véghezvítték az egyesítést. A keresztelővel együtt. A névváltoztatást nemcsak a posta gyomra vette nehezen, a döntést főképpen az érintett helybeliek fogadták fenntartással. Az ellenkezés tartósságát pedig egy minapi döntés illusztrálja a legszemléletesebben : a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén egyetértett Palotáshalom községből Palotás és Héhalom néven önálló községek kialakításával. A testület egyben felhívta a megyei tanács elnökét, hogy ezt a döntését terjessze az Elnöki Tanács elé. Első hallásra az ember azt hinné: a manapság egyredivatosabb, társult települések közötti válóperről van szó. Az előzmények felidézése — a megyei vb tagjai részletes információk birtokában foglalhattak állást — egészen másra vall. Palotáshalom, Héhalom településrészén a lakosság 1988 novemberében megtartott részfalugyűlésen kezdeményezte az önálló község kialakítását. A következő lépésként a Hazafias Népfront helyi aktivistái és a tanácstagok Palotáshalom lakosságának véleményét — településrészenként — írásban kérték ki. Az eredményen nem is igen kell csodálkozni: a valamikor volt Palotás és Héhalom mai lakói döntő többségben pártfogolták a kezdeményezést. A meditáció kitért arra is, hogy az 1984-ben nagyközséggé nyilvánított település mindkét része kiegyensúlyozottan fejlődött. Ezt támasztotta alá a mostani kezdeményezést megalapozó közvélemény-kutatás során az állampolgárok többségének véleménye is. A legjobban az szól emellett, hogy az önálló községekké nyilvánítás esetén sem kívánják a közös tanácsból való kiválást. A települések nevei 1981. évi állapotnak megfelelő visszaállítását elsősorban az eredeti községnévhez való ragaszkodás motiválja. A kezdeményező Héhalöm volt,, ennek alapján kérték ki Palotás állampolgárainak — bár hivatalosan mindkét esetben ide kellene még írni: „településrész” — véleményét is. Az állásfoglalás hasonló volt, a nagyközségi közös tanács tehát — tisztelve a többségi véleményt — az önálló községek kialakítása mellett voksolt. A fentiek ismeretében immár csak az Elnöki Tanács döntése van hátra, s mai viszonyainkat ismerve, ennek ■kimenetele aligha lehet kétesélyes. Két település „elégtételt” kap, s egyben példát ad jogos ragaszkodásból. Gondoljuk csak meg, milyen nehezen állhat rá Héhalom szülöttének nyelve a szörny- szülött szóra: palotáshalomi..., palotáshalmi vagyokf?) A kötődés a több, nem az, hogy két település visszakerül a térképre. • —k— Megalakult az első magyar—szovjet kutató-fejlesztő és tanácsadó vegyes vállalat Interorg néven megalakult az első magyar—szovjet kutató-fejlesztő és tanácsadó vegyes vállalat. A budapesti székhelyű céget az építésgazdasági és -szervezési intézet, valamint a moszkvai nemzetközi irányításprob- lematikai tudományos kutatóintézet hozta létre azért, hogy szolgáltatásaival a gazdaság legkülönfélébb területein segítse a vállalkozókat. Az Interorg magyar és külföldi szakértők közreműködésével vállalkozik arra, hogy — főként a Szovjetunióban — felkutatja az üzleti lehetőségeket, a partnereket, közreműködik a különféle kereskedelmi ügyletek létrehozásában, a kooperációk kialakításában, segítséget nyújt vegyes vállalatok szervezéséhez. Leendő nyugat-európai partnerei részére pedig a szovjet piacra való bejutás lehetőségét ígéri. A szovjet és a magyar vállalatok számára is több szolgáltatást kínálnak. A magyar cégeknek előadásokat, szemináriumokat szerveznek, piaci tanulmányokat készítenek, szakmai tanácsadást tartanak, műszaki-gazdasági, kereskedelmi információkat közvetítenek. A szovjet vállalatok, szövetkezetek számára vállalják szakvélemények készítését, a termelésirányítás megszervezését, irányító szakemberek, menedzserek képzését, oktatását, továbbá nemzetközi összehasonlítások, elemzések elkészítését. Az Interorg máris számos megrendelést kapott több magyar és szovjet cégtől. Közreműködésével a napokban tartják Budapesten azt a háromnapos nemzetközi tanácskozást, melynek témái a magyarországi tőkebefektetés lehetőségei, illetőleg a külföldi cégek magyarországi részvétele a leendő világkiállítás beruházásaiban. „ftz álláskeresés Időszakában vagyok” Egy lemondásról Interjú Patkó András pénzügyminiszter-helyettessel A sajtóban — meg nem erősített forrásra való hivatkozással — hír jelent meg arról, hogy felmentését kérte jelenlegi beosztásából. Igaz-e a hir és mi van a háttérben ? — tette fel a kérdést Patkó András pénzügyminiszter-helyettesnek az MTI munkatársa. — A hír igaz. valóban sor került « lépésre. Mind közvetlen főnökömtől, a pénzügyminisztertől, mind pedig a kormány elnökétől támogatást kértem lés ikaptam a lemondást bejelentő döntésemhez, így egy rövid átmeneti időszak után más munkaterületen fogok dolgozni. — Lemondásomat olyan • szakmai tényezők indokolják, amelyek már hosszabb időszak óta foglalkoztatnak. Ezeket részletesen levélben is kifejtettem. Egy dolgot meg kell mondanom : a szakmai okok között távolról sincs meghatározó súlya a Mai Nap által említett vámkérdéseknek, különösen nincs az ott feltételezett összefüggésben. Ahogy a pénzügyi irányítómunka folyamatának, úgy megszakításának is vannak olyan összetevői, összefüggései, melyek csak a szakértők számárá érthetőek, így ország világ elé vitele — kiváltképpen ha ennek nemzetközi vonatkozásai is vannak .— több kárral, mint haszonnal járna. Egyben azt is gondolom, hogy az én személyes ügyem nem olyan súlyú, jelentőségű, hogy a széles közvéleményt igazán foglalkoztatná. Inkább arról lehet szó, hogy ma még nem csupán az számít kuriózumnak ha egy gyakorlati szakember kormányzati munkát vállal, hanem az ellenkezője is — legalább annyira. — Milyen tervei vannak a jövőt illetően? — .lövőmről egészen egyszerű ok miatt nem tudok konkrétumokat mondani, ugyanis az álláskeresés időszakában vagyok. Gondolom és remélem, hogy módom lesz szakterületemen, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok terén az ország számára is hasznos, értelmes munkát végezni.
