Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
KOSSUTH RADIO: 8.20: Peres, poros iratok. 8.30: A világ legrosszabb lemezei. II/l. rész 9.12: A fonótól a táncházig. 9.30: a Thatcher-évtized. Vértes Éva angliai riportműsora, ism. 10.05: óriások vállán. A ..Mennyei Birodalom’* matematikája. Sain Márton előadása 10.35: ..Muzsikának szép a hangja” XXIV/4. rész. Zenés beszélgetés Gadányi Pál délszláv dudással » 10.49: Magyar művészek operettfelvételeiből 11.30: Heptameron. Jelenetek Navarrai Margit elbeszélés- * gyűjteményéből 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 1 14.10: Üj írók. új írások 1920—1944. IV/3. rész. 14.29: Táncházi muzsika. Erdélyi, szatmári és délalföldi táncok 15.00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 1 16.10: Éneklő ifjúság 16.20: Ország-város- hires ember. Telefonos nyeremény- játék gyerekeknek 17.00: Agrárműhelyek. Gyümölcskertészek között 17.30: Beszélgessünk zenéről 17.51: Mese-zene gyerekeknek I Hófehérke és a többiek. . . 1. rész. Dalok Walt Disney- filmjeiből 19.23: Közvetlen kapcsolat 20.25: A tudományok és a tudománypolitika az 50-es években. A pszichológia 20.55: Mi a titka? Hilde Güden művészete 21.45: ..Hajszálgyökerek” 1848 és 1919 emlékei a kaposvári megyeházán 22.00: Hírvilág 1 22.30: Barangolás régi hanglemezek között Erdélyi magyar népzene 22.52: Mindennapi dogmáink . 23.02: Lemezmúzeum. Csajkovszkij : II. szimfónia 23.40: Kórusmuzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Ifj. Rácz Norbert és ifj. Nagy Ferenc nótáiból 8.20: A Szabó család, ism. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Fúvóstáncok 12.30: A népművészet mesterei 13.05: Nosztalgiahullám Gene Vincent 14.00: Lelátó. Sportmagazin 14.3Ó: Turián Györgynek hívják. Foglalkozása : rendező 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv. , A juss mai árg. ism. 16.00: A Rock Gyermekei Klubja 17.05: A hanglemzbolt könnyűzenei újdonságaiból 17.30: Gordiusz. Magazin töprengenek korhatár nélkül 18.30: Slágerlista 19.05: Régi nóta, híres nóta. Leszler József összeállítása 20.05: A Poptarisznya cialciból 21.05: Rádiószínház Az özvegy és a katona Hegedűs Géza hangjátéka (1969) 22.18: Country világ 23.15: Tom Waits nagylemezei. XIV/8. rész BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Operakettősök 9.40: Solti György vezényli a londoni szimfonikus zenekart és a bécsi filharmonikus zen°kart 11.10: Magyarán szólva, ism. 11.25: Zenetörténeti értéktár 12.00: Zenekari operarészletek 13.05: Az utolsó európai gettó. A magyar zsidóság sorsa 11*44. október 15-től 1945. oáp.rilis 4-ig. 14.05: Az Ars Nova énekegyüttes hangversenye a holmeni templomban 15.00: Pophullám 16.00: Szimfonikus zene 17.00: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 17.30: Beethoven: D-dúr szonáta Op. 10. No. 3. 17.55: Opera-művésziem ízek 18.30: In limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Állampolgár leszek Politizálás! technikák 19.35: Kapcsoljuk a Pesti’ Vigadót. (Élő) Jótékony célű ünnepi hangverseny az ..ART ’89” 22.00: Napjaink zenéje. Hangversenyciklus századunk zenéjéből IVfi. rész MISKOLCI STÜDIÓ: (Hétfőtől péntekig állandó műsor) MAGYAR TELEVÍZIÓ: ¥ 1. MŰSOR: 7.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.00: Oldjuk meg! Biológia—kémia érettségi és felvételi feladatok megoldása 9.30: Képújság 9.35: Az emberi test. Angol rövidfilmsorozat. xxvi/3. rész: A látó- és hallószerv. (Ism.) 10.00: A bábú. Lengyel filmsorozat. IX/2. rész: Rzecki emlékiratai. (Ism.) 10.50: Kék fény. Ráportműsor. (Is.n.) 11.50: Mozgató. Tévétorna mozgás- k orlá tozo t takn a k 12.05: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél- dunántúli hírek, események, információk 17.20: Vijesti. Hírek szerbín orvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.25: Műsorajánlat 17.30: Hármas csatorna. Sors. IV 4. rész: A vég 18.15: Négy nap tévéműsora 18.20: Mária, malaszttal teljes. Amerikai ismeretterjesztő fii ni. Mária-ábrázolások a művészetben 18.50: Reklám 18.55: Esti mese 19.05: Reklám 19.10: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények, Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Hoffnung meséi. A Hoffnung szimfonikus zenekar. Francia rajzfilm. (Ism.) 20.15: Freytág-testvérek. Tévéfilmsorozat. Jelenetek egy család- regényből. V/3. rész 21.20: Reklám 21.25: Hazai tükör 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Berkes Zsuzsával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zéne Tévétorna 17.45: Mozaik Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Szupernagyi. Angol filmsorozat. XIII, 12. rész: Szupernagyi és a hasonmás. (Ism.) 18.49: Tv 2. 19.00: Az utolsó út NDK-tévéfilm 20.12: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Nézze meg az efober! 21.30: Folyton folyvást folytassa ! Angol filmsorozat 22.00: Nézőpont. , A művészeti főszerkesztőség műsora 22.45: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁN A : 1. MŰSOR: 9.20: Tv-játék, ism. 10.40: Vitaműsor, ism. 16.35: Orvosi tanácsok 16.45: A számítógépekről 17.35: Az ökológiáról 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Dalok a képernyőről 20.20: Autósok, motorosok • magazinja 21.05: Egy család története 21.30: Publicisztikai magazin 22.10: A háború borzalmai, spanyol tv-sorozat 2. MŰSOR: 17.00: A nap pércei 17.10: A tizenegyedik parancsolat, tv-sorozat 18.15: Margarita Chranova énekel 18.40: Közép-szlovákiai magazin 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Prágai tavasz, 1989, koncert 22.10: Híradó 22.20: Világhíradó 22.35: Dokumentumfilm Pavol Horovról. FF. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vörös zsaru. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi aik- ciófilm. — Kamara: Gengszterek klubja. Színes amerikai bűnügyi filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: San Franciscó-i zsaru. Színes amerikai krimi. — Madách Kamara: Alomszerelem. Színes angol film. — Pásztó: Fél 6-tól: Mielőtt befejezi röptét a denevér. Színes magyar film. Fél 8-tól: Szenvedély. Színes svéd film. — Szécsény: Piroska és a farkas. Színes magyar—kanadai koprodukció. Mesebérlet alsó ta- gazot: A holdlakók titka. Felső tagozat: Akii Miklós. — Jobbágyi: Volt egyszer egy Amerika. I—II. Színes amerikai kalandfilm. — Nagylóc: Krokodil Dundee II. Színes ausztrál kaûandfilm-vígjáték. — Rétság: Mesebérlet: A vadon szava. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT. FILMJEGYZET Volf egyszer egy Amerika „Leone figurái hús-vér emberek, izzadtságszagúak, s kéjjel ölnek. Le nem köthetők: a szabadság és a függetlenség a mindenük.” Nagy Iván honismereti pályázat ’89 Néprajzi, történeti és tárgyi-dokumentációs honismereti pályázatot hirdettek meg közösen a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Nógrád Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Hazafias Népfront Nógrád megyei szervezete, a Magyar Törénelmi Társulat Nógrád Megyei Szervezete, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei csoportja. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik múzeumi gyűjtéssel, történetírással nem hivatásszerűen foglalkoznak. Pályázni lehet bármilyen önálló helyszíni gyűjtésen alapuló levéltári kutatáson nyugvó, eredeti ismeret- és tényanyagot feltáró tanulmánnyal. Egy pályázó több dolgozatot is benyújthat, de elfogadják munkaközösségek, iskolák, más csoportok közösen készített pályamunkáit is. A megyei pályázat díjai .kategóriánként: felnőtt ifjúsági I. díj 4000 Ft 2000 Ft II. díj 3000 Ft 1500 Ft III. díj 2000 Ft 1000 Ft A díjak odaítéléséről bírálóbizottság dönt. A pályaművek szívonalától függően különdíja- kat is odaítélhetnek, több .azonos helyezést állapíthatnak meg, illetve a Nógrádi Sándor Múzeum egy-egy értékesebb munkát meg is vásárolhat. A díjnyertes pályamunkák egy példányát elküldik az országos pályázatok meghirdetőinek, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumnak és a Néprajzi Múzeumnak. A pályázatokat mellékletekkel együtt (térkép, fénykép, rajz stb.) két példányban gépelve lehet beküldeni. Személyi lapon a beadáskor fel kell tüntetni a pályázó adatait, a gyűjtés helyét, idejét, az adatközlők, szakmai segítséget adók nevét. A pályázatokkal kapcsolatos egyéb kérdésekkel a múzeumokat — Balassagyarmaton a* Palóc Múzeumot. Szécsényben a Kubinyi' Ferenc Múzeumot, Salgótarjánban a Nógrádi Sándor Múzeumot. valamint a Nógrád Megyei Levéltárat — kereshetik fel. A pályamunkák beküldési határideje 1989. augusztus 31. (Cím: Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága Salgótarján, Nógrádi Sándor tér 8.) Eredményeket az 1989. évi megyei múzeumi és műemléki hónapban, októberben hirdetnek. Volt egyszer... Volt egyszer egy olasz filmrendező, akinek halálhíréről a minap értesülhetett a mozinézők sokmilliós tábora, Volt egyszer egy Sergio Leone, akinek neve összeforrt a westernnel. Az 1964-ben forgatott Egy marék dollárért, az 1965-ös Néhány dollárral többért, az 1967-es A Jó, a Rossz és a Csúf, az 1968-as Volt egyszer egy Vadnyugat, az 1971- es Volt egyszer egy forradalom, majd az 1984-ben készült, de nálunk csak most bemutatott Volt egyszer egy Amerika voltak a műfaj s egyben az életmű kiemelkedő állomásai. Az ő vadnyugatképe némileg módosította a nagy elődök romantikusra színezett happy enddel végződő nosztalgikus alkotásaiban megelevenedő múltat. Figurái hús-vér emberek, izzadtságszagúak s kéjjel ölnek. Romlottak. Esendő- ek. Életelemük az erőszak, a félelem és a dollárimádat. Le nem köthetők: a szabadság és a függetlenség a mindenük. A vér, a szenny, a halál kegyetlen nyerseséggel uralkodik Leone filmkockáin. A látvány és a szereplők jellemvilága együttesen . csak növeli, megszilárdítja a hollywoodi mesterek által más stílusban megformált western- gengszter mítoszt. A Volt egyszer egy Amerika históriája a városi Amerika világának fotólenyomata. Itt nem az eddig megszokott préri a szimbólum, hanem a tömeg és a bűnözés. A 20-as, 30- as évek — a nagy alkohol- tilalom idéjén — jelentősen megerősödik a maffia. A rendező egy igencsak sajátságos „közösséget” emel be a filmtörténetbe. A New York-i zsidó maffiózók- szeszçsempészek nagy családjának regénye tárul elénk, s közben végigkísérhetjük a nem mindennapos gengszterpályát befutott Nudli életútját. Sorsdrámája két részre oszlik: az elsőben a gyermekkortól az érett férfikorig jutunk el, majd az újabb fejezetben az öregsége vzió- ját* láthatjuk. Nudli nem hagyományos karakter. Alapjáratban ugyan tucathős, de kínos becsületességével, erkölcsi tisztaságra törekvésével kirí az eddigi sémákból. Nagymenő gazember lesz belőle, de örökösen moralizál, s így nem válhat igazi alvilági nagysággá. ( Harry Grey Fegyverrel (Bűnözők) című önéletrajzi regénye jó irodalmi alapanyagnak bizonyult a forgatókönyvírók népes csoportja számára. Megélt történet ez, mivel a szerző a New York-i zsidógettóban született. A filmbeli főhősbe , Noodles-ba a ma divatos ügyeletes világsztár, Robert de Niro lehelt lelket. Nagy tréningje van ebben, hiszen a 45 éves Oscar-díjas filmszínész a Főutcában, a Taxisofőrben és a Dühöngő Bikában már mindany- nyiunknak bizonyította a vállalt szerepekkel való tökéletes azonosulást. Ha másért nem, de őérte ezt a filmet érdemes megnézni. Buzafalvi Győző „Nincs egy hely ahova mehetnénk” Cigáui/fórum ßalassagyarmaion Megalakult az MCDSZ helyi szervezete A Hazafias Népfront Balassagyarmati Bizottsága cigányfórumot rendezett a Vasutas Művelődési Házban. Az eseményen közel ötvenen jelentek meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy megalakítsák a cigánybizottságot. Elsőként Csikász István, a HNF városi titkárának bevezető beszédét hallhatták az érdeklődők. Elmondta, hogy Balassagyarmat lakosságának öt százaléka cigány származású. Ez hozzávetőlegesen ezer embert jelent. Történelmünk során végig együtt éltünk ezzel az etnikai csoporttal. Az évszázadok alatt kölcsönhatások alakultak ki. Közös sorsunkban együtt tűrtük a szenvedéseket. Nem tett különbséget a pusztításban sem a tatár, sem a török. A magyar cigányságban értékeket fedezett fel a világ. Számtalan híres művész került ki a cigányok közül „a zenében, a képzőművészetben és az irodalomban egyaránt. Csikász István kiemelte a balasíagyarmati vonatkozásokat, majd átadta a szót a szervezőknek. Baranyi Gábor és Jónás Gábor szólamoktól mentesen mondta el, hogy szeretnének megalakítani egy helyi cigánybizottságot. Ennek a közösségnek az lenne a feladata, hogy összefogná a cigányokat, segítené az öregeket, a rászorulókat, ápolnák a hagyományokat. Jó lenne egy helyiség is, ahol rendszeresen találkozhatnának. A két szervezőnek^ ez idáig nem sikerült megvalósítani elképzelésüket —, sehogy sem tudtak termet szerezni ! Pedig már nyolc hónapja járják a várost. Nem értik — a krónikás sem —, miért nem segítenek nekik! Nem táncolni akarnak, csak beszélgetni, tenni egymásért. Oly sok negatív megkülönböztetés éri őket. Végszóra hasított a teremben a hallgatóság közül Jónás Gáborné hangja. A NÓGRÁD is azt írta, hogy azért nem járnak a fiatalok a Palóc ligetbe, mert ott sok a cigány. Ezt követően Mezei István, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkára fejtette ki nézeteit a cigányság sorsából. Az előadó vázolta a cigányság történelmét, részletesen elemezte a felszabadulás utáni időiket. Indulatos szavakkal jelentette ki, hogy a szocialista társadalomban elvették kultúrájukat. Manapság csak vattaembernek mondják a cigányokat a munkahelyen. Ez torz és hamis kép. A munkanélküliség veszélye leginkább a cigányokat . fenyegeti. Nem az igazgatók, e párttitkárok kerülnek az utcára, hanem a cigányok. Megfosztották őket a továbbtanulás lehetőségétől is. Mezei István felháborodva mondta, hogy az Aczél György által irányított kultúrpolitika sokukból kirakat- embereket csinált. Bizonyíték erre például Lakatos Menyhért író „mennybemenetele”. Most meg úgy alakult meg a DEMISZ, hogy a cigányokat nem képvisel-, te senki. Egyszerűen elfelejtették meghívni őket! Nem érti, hogy történhetett ez meg. A főtitkár kirohanást intézett az MSZMP ellen is. A párt sem képviseli fajsúlyosán a cigányság érdekeit. Itt a többpártrendszer, a cigányok arra szavaznak majd, aki jobban támogatja őket. Mezei István az MSZMP tagjaiként jelentette ki mondatait. Szónoklatában számtalanszor cáfolta saját magát. Csonka Tibor, a megyei cigánytahács titkára nem is állta meg szó nélkül az elhangzottakat. Kijelentette, a főtitkár mondandójának jelentős része a megyére nem vonatkozik. Igen is kaptak segítséget több szervezettől. A Hazafias Népfronttal rendkívül jó a kapcsolatuk. Nem akar, s nem is tud ellenpropagandát kifejteni. Logikusnak, magától értetődőnek tekintette, hogy a mun'kanélkülség elsősorban a cigányokat sújtja, hiszen alacsony a képzettségük. A gépek mellé nem lehet állítani szakképzetlen embereket. Persze, nem kell ölbe tett kézzel ülni. Kezdeményezni kell az átképzést, a dolgozók általános iskoláját. Ha itt megalakul a helyi szervezet, olyan legyen, hogy tudjon tárgyalni a város vezetőivel. Kincses Helén, a HNF Nógrád megyei bizottságának képviselője kiegészítette az elhangzottakat, majd a megyei cigánytanács létrejöttéről beszélt. Megalakulásakor a népfront, a „súgó” szerepét töltötte be. Híve az alulról jövő kezdeményezéseknek, de a köldökzsinór nélkül néha nem alakul ki semmi. Időközben (1989. január 16-án) megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. Látták a programnyilatkozatot és csatlakoztak a szervezethez. Ezt követően Kádár Endre, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselője emelkedett szólásra. Kezében sárga csillaggal tette fel a kérdést, mi volt a fasizmus, s mi a C láger? Cigányláger. Az előadó megjárta a poklokat. Cigányokkal együtt várta a véget a halálbarakkokban. Elcsukló hangon mondta, hogy Mengele doktor úr a cigány anyákat is a gázkamrába küldte. Azóta már elfelejtették, hogy több tízezer cigány esett áldozatul a mészárlásnak. Most meg találkozni /o(yan feliratokkal! a falakon: „cigánymentes övezetet”. Ki a felelős ezért? Hogy tanítják a fiatalokat? A jelenlevők egyperces néma felállással emlékeztek meg azokról a cigányokról, akik a háborúból, internálásból soha nem tértek visz- sza. A tiszteletadás után folytatódott a fórum. Határozott női hang szólalt meg a hallgatóság közül. Elmondta, hogy három gyereke, s három munkahelye van. Takarításból tartja el a családot, a férje munkanélküli. A tanácson • mindössze ezer forint segélyt kapott. Azzal nincs' kisegítve, ha a tanácson a cigányreferens mosolyogva kitölti a kérdőívet. Valódi segítség kellene. Berki Judit, a megyei cigánytanács elnöke felszólalásában megdöbbenésének adott hangot.- Nem értette, miért nem lehet megtalálni a helyiségét, amikor itt működik (jelenleg zárva) a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ! A kuratóriumtól sem kaptak pénzt a cigányok. Holott több olyan csoportosulás részesült támogatásban, amelyek léte megkérdőjelezendő. A segélyekről szólva elmondotta, a közhiedelemmel .ellentétben, a cigányok semmivel sem kapnak több segélyt, mint a nem cigányok. Befejzésül az elnök ismertette a szövetség alapszabályát. , Utolsó napirendi pontként megalakult (szavazással) a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége balassagyarmati tagszervezete. Az ötven megjelent egyhangúlag megválasztotta az ideiglenes elnökséget. Jónás Gábor és Baranyi Gábor látja el a tisztségeket. A megjelentek befejezésül megtekintették az Auswitz felszabadítása című filmet. A forró hangulatú cigányfórum felszínre hozta a gondokat. Vélemények ütköztek, s találkoztak értelmes gondolatok. Sorsuk jobbításáért tenni akarnak a cigányok. Segítség nélkül azonban nehezen boldogulnak. Adám Tamás
