Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
1989. MÁJUS 25.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 A Favorit Cipőipari Szövetkezet nagyoroszi telepén az idén ötvenhatmiilió forint értékű árut állítanak elő. A hazai kereskedelmi vállalatok részére havonta mintegy huszonötezer pár fröcsöntött talpú házi cipőt készítenek. Az itt dolgozó százhatvan fős kollektíva az idén százezer pár bőrből készülő bébicipők felsőrészét varrja össze, melyet svéd exportra szállítanak. Képriportunk a cipőkészítők munkáját mutatja be. — Képek: Rigó Tibor — Jeruzsálemben egy kétezer éves alagút — több mint, 400 méter hosszan — a Templom- hegy nyugati oldalán a mai Siratófaltól a római Antonia- erödig, Pontius Pilatus helytartó .székhelyéig \’ezetett. Ezt az alagutat a Hasmoneusok (zsidó királyi dinasztia, i.e. 165—i.e. 37) annak idején kézzel vésették a sziklába. majd Heródes királysága idején a Templom építése miatt eltorlaszolták. Ennek az alagútnak újonnan feltárt szakasza méter hosz- szú, helyenként ^ méter maKétezer éves ' alagút gas. 2 méter széles és eredetileg csatorna volt. amelyen át Heródes koráig vizet vezettek a Damaszkuszi-kaputól a Templom terére. Az alagút az egykori Antonia-erőd ciszternáig vezetett. (A hagyomány szerint ez az erőd volt Jézus megkorbácsolásának színhelye.) E ciszternák most a Notre Dame de Sion apácarend kolostoráriák a . területéhez tartoznak. s a rend egyelőre elzárkózik az elöl, hogy lebontsák az alagutat elrekesztő, száz évvel ezelőtt emelt falat/ A kolostor területén egyébként egy ókori útnak a maradványait is fölfedezték, és a római katonák kockajátékához készült játékmezőket is feljártak. Hatvan kárbejentés nyomában Repülőgép permetezte a szátoki kerteket „ ... Siralmasan néznek ki a kertek és a. gyümölcsösük, u repülőgép mindent lepermetezett.. . Mit csináljunk,... marja a bőrünket és a zöldséggel fertőzzük magunkat..., hogyan lehet ilyen felelőtlenül dolgozni ___” A z idézet Pelle László, szátoki lakos szerkesztősé" günkhöz küldött . leveléből való, amely támogatást kér és számos tanulságot is tartalmaz. Olvasónk levele tényszerű, egyértelmű. Mindezt a Tereskei Községi Közös Tanács vb-titká- ra, Petyecz Pálné is megerősítette. — A romhányi termelő- szövetkezet Szátok kqzség mellett elterülő búzatáblájának permetezését erős szélben végezték és ez okozta a kertekben és a gyümölcsösökben a kárt — válaszolja érdeklődésünkre. — Hatvanhárom bejelentés, érkezett, az elkészült jegyzőkönyveket azonnal továbbítottuk a Romhányi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez. Makra István a termelő- szövetkezet elnöke további információt közölt. Telexen jelezte, hogy a Hungária Biztosító szakemberei a károk helyszíni felmérését már megkezdték a biztosítóval kötött felelősségbiztosítás alapján. A HB rétsági kirendeltségének vezetője a megyei igazgatósághoz irányított, mert a káresetet itt intézik. Halama József, a Hungária Biztosító megyei igazgatója mondja: — A permetezés napja április 20*a volt, hozzám öt nap múlva érkezett az első jelzés. Május 2-án került sor az első helyszíni vizsgálatra, .amely során újabb hét kárigényt vettünk fel. A vizsgálat megállapította, hogy a keletkezett kárt nem a „lepermet.ezés”, hanem a levegőben elsodródott vegyszer okozta. Az előá^emlét várhatóan újabb követi és véglegesen csak a növények és a gyümölcsök érésének az időszakában állapítható meg a kár mértéke. A körültekintő munkát végző kárszakértők azt is megállapították, hogy a gyümölcsösökben a permetezéstől függetlenül is tapasztalható károsodás. Többféle rovar — például a poloskaszagú szilvadarázs —7 okoz terméskiesést. A Hungária Biztosító szakemberei gyors, és pontos kárbecslő és kártérítő munkára törekednek. A helyszínen az tapasztalható, hogy a növények regenerálódnak, így a „kárkép” is változik. Egy azonban biztos, hogy a keletkezett kárt mindenkinek megtérítik. Napjainkban tehát itt tart a szátoki „helikopteres ügy”, amelyhez néhány megjegyzést teszünk: — Nincs tudomásunk arról, hogy a tanács és a termelőszövetkezet szakemberei hogyan tájékoztatják a lakosságot arról, hogy a lepermetezett zöldségféléket és gyümölcsöt mikor és hogyan fogyaszthatják. ■ Hasonló esetben a szakértői csoportban egészség- ügyi szakértőt is célszerű lenne bevonni, hogy a vegyszer esetleges egészségkárosító hatására is figyelem irányuljon. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az egyéni védekezés is ismert legyen a lakosság körében, hiszen a vegyszer gyors lemosásával, közömbösítésével a bekövetkezhető egészségkárosító hatás elkerülhető. Megyénk földrajzi, természeti és légköri viszonyai és a települések közelsége miatt fokozottabb figyelmet, körültekintőbb munkát követel a repülőgépes növényvédelem. — Nógrád megyében évente 5—10 esetben fordul elő a Szátokéhoz hasonló kárügy, amely néhány száz főt érint, — tájékoztat a Hungária Biztosító megyei igazgatója. — Ez a biztosítási ügyeknek csak töredéke. Mindez nem nyugtatja meg a szátokiakat, akik bíznak a valósan keletkezett káruk megtérítésében. Rácz András Rvformkërëk fatéikoxója ♦ * f,Nem elhagyni, hanem elfoglalni a pártot" « I Mit gondol as kedves olvasó, hogy néz ki egy átlagos magyar reformkommunista? A tipikus reformkori tag harminc és negyven közötti — az ennél fiatalabbakat már jobban taszította a szocializmus gyakorlata, mint amennyire az eszméi vonzották. A reformkommunisták döntő többsége értelmiségi, akárcsak az alternatív szervezetek tagjai. Elvétve akad munkás — a reformkörök első országos találkozóján mindössze egyet hallottam felszólalni. A reformkörökben gyakori a főiskolai, egyetemi oktató, aki tudományos szocializmus helyett már régóta politológiát tanít, és olvasott már sokféleképpen gondolkodókat. Úgyszintén gyakran előfordul körükben fiatalabb évjáratú pártbizottsági munkatárs, úgynevezett apparátcsik, aki már nemcsak hogy nem tud, de nem is akar a régi módon uralkodni. * Politikai szivkiildi Bár a gyorsan változó politikai helyzetben nehéz pontosan elhatárolni az MSZMP-n belüli áramlatokat, a vitában valahogy úgy körvonalazódott a dolog, hogy reform kommunista az, aki komolyan gondolja a hatalom megosztását és a több- pártrendszeri demokráciát; centrista, aki csak taktikából; fundamentalista, aki hallani sem akar arról, hogy a párt lemondjon a mono- polisztikus. hatalomról. A teljhatalomról való lemondás persze csak azoknak jelent valódi kérdést, akiknek legalább egy kisebb területen teljhatalmuk volt. A reformkörökben egymásra talált baloldali értelmiségiek többségének azonban sohasem volt több hatalma, mint akármelyik közönséges állampolgárnak — így aztán nem jelent túl nagy személyes áldozatot lemondaniuk róla. Ez ugyan elvi kérdés, de a reformszárny számára is van gyakorlati vonzata: a szegedi tanácskozáson már sokkal halkabban hangzott el az esetleges pártszakadás gondolata, mint április Iáikén, a kecskeméti Reformműhely vitájában. A bevezető előadásban úgy fogalmaztak, hogy a reformerők nem elhagyni, hanem elfoglalni akarják a pártot. Az MSZMP eszközrendszere, infrastruktúrája még mindig jelentős hatalom forrása: ha a reformszárny ki akarna válni, mindezt a konzervatív oldal kezében kellene hagynia. Ezt az elhatározást, — bár nem hangsúlyozták — motiválja az is, hogy az MSZMP-n belül is jelentős tömegek hallgatnak. Nem lehet tudni, hogy' amit ma a centrumnak sejdítünk, az valóban az arany középutat, fontolva haladást tudatosan kívánók tábora-e, vagy pedig elbizonytalanodott, tanácstalan párttagok tömege, amely közelebb áll a ' pártból való kilépéshez, mint akármelyik szárnyhoz. Tény, hogy mindkét oldal óvakodott attól, hogy a köztük hallgató többséget állás- foglalásra kényszerítse. A magyar belpolitikának manapság speciális jelensége a nyilatkozatdömping., Ennek is egyik altípusa az üdvözlőlevél. A szegedi reformkori tanácskozáson például rendre felolvasták azokat a leveleket, táviratokat, amelyek a találkozóra érkeztek. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Németh Miklós miniszterelnök, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá a Szabolcs-S'zatmár Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség (népszerű nevén a SZADISZ) is. E politikai szívküldinek a napi aktualitáson túl is van jelentősége. A szegedi találkozón tért hódított Bihari Mihálynak egy Kecskeméten elhangzott gondolata. A neves politológus a Ue- formműhely tanácskozásán arról beszélt, hogy a magyar progresszió jelentékeny személyiségeinek egy része az MSZMP-ben, más része különböző alternatív szervezetekben van. Mindegyiket köti a maga szervezete, annak fegyelme és elvárásai; még soha sem volt mód arra, hogy egybegyűlve cseréljenek eszmét a magyar kibontakozásról. Nos e több irányból érkező rokonszenvnyilvá- nítások annak az esélyét villantják fel, hogy az eddig kialakult szervezetektől függetlenül közeledhetnek egymáshoz azok az erők, amelyek a gyökeres reformokban, társadalmi modellváltásban érdekeltek. Elég a manipulációból Másfajta politikai szívküldinek lehettek szem és fültanúi azok, akik részt vettek a külföldi újságírók részére tartott szombat esti értekezleten. Furcsa érzés a nemzetközi közvélemény kameraszemei és mikrofonfülei előtt lenni. A külföldi tudósítók hada erőszakos racionalizmusával, információs csúcstechnikájával úgy ellepte a reformkori tanácskozás sajtóközpontját, hogy a poli- > tikai illemtudásra szoktatott magyar újságírónak egy per-, cig sem lehetett kétsége: ezúttal itt, Újszegeden, az odesszai körúton lépdel a történelem. Engem ambivalens érzések fognak el, ha ilyen népes nemzetközi sajtótájékoztatóra szólít a munkám. Ilyenkor töményen érezni, hogy a mi sajtószabadságunknak még mindig vannak korlátái. Ugyanakkor belülről magam is berzenkedem az ellen, hogy a nagy nyugati lapok és hírügynökségek mindent igyekeznek a hatalmi harc személyi vonatkozásaira kihegyezni. A kérdések napra készen aktuálisak és mindig egyformák: amikor Grósz Károly a szombat reggeli Népszabadságban azt mondta, hogy..., akkor Pozs- gav Imre és Vastagh Pál szerint arra gondolt-e,...? A főtitkár erről, arról, amarról azt mondta, hogy... öijnek mi„a véleménye ugyanarról? Mégis megértem Pozsgay Imrét, aki türelmesen és hatásosan válaszolt minden kérdésre: kicentizett válaszait ezek a külföldiek pontosabban és korrektebben idézik. mint az elmúlt évtizedben a személye elleni averzióra késztetett hazai szerkesztők. A szegedi találkozónak más volt a hangulata, mint a kecskemétinek. Ott a már jól ismert reformerek vitték a prímet: Lengyel - László, Bihari Mihály, Ga- zSó Ferenc. Szegeden a tömeg- politizált. Szekciónként 25-*30 hozzászólás is. elhangzott. Érezni lehetett, hogyan áradnak, folynak egy mederbe a -gazdasági és társadalmi modellváltás korábban csak búvópatakként megjelent gondolatsorai. A vita ugyan szétfolyó és meglehetősen csapongó volt —, de hát ez egyszerre következik a politikai kultúra hiányából, a politológiai műveltség esetlegességéből és a mindent kimondani akarás lelkesedéséből. Valamiféle őszinte naivitás jellemezte a légkört. Elég volt a manipulációból, a taktikázásból, a következetlenségből, a cél által szentesített hazudozásból, hagzott el sokszor, sokféle megfogalmazásban. Ebbe a gondolatkörbe kapcsolódik a tanácskozás egyik legfőbb követelése is: ne pártértekezlet, hanem kongresszus legyen az ősszel, ahol sokkal kevesebb lehetőség nyílik a kulisszák mögötti machinációkra; Hogy ez nem felnagyított veszély, azt igazolták a szombat esti plenáris ülésen történtek is. Miközben Pozsgay Imre és .Vastagh Pál külföldi újságírók kérdéseire válaszolt, a közös platform kialakítását egyszerűen szétvitatkozta néhány résztvevő. Nem lehet a szándékosságot * bizonyítani, » de tény, hogy sikerült az időt elhúzniuk, a fővárosi és a vidéki küldöttek között ellentétet szítani, és megakadályozni, hogy a reformkörök platformtervezetét a plenáris ülés közmegegyezése szentesítse. Nagy Imre elvtárs A reformkori mozgalom eredményeképpen új politikus személyiségek kezdenek kiválni. A szegedi Lovászi József, Géczi József, a kecskeméti Bruszel .László, a budapesti Szántó György, a szentesi Keserű Imre nevét valószínűleg sokszor láthatjuk még nyomtatásban. A vasárnapi politikai nagygyűlésen éppen Keserű Imre mondta a legnagyobb hatású beszédet. Szereplése arra is példa volt, hogy a nyilvános köz- szerepléshez is rátermettség kell. Egy politikusnak kontaktust kell teremtenie a hallgatósággal. Keserű Imre beszédének leghatásosabb része az volt, amikor felsorolta a keleteurópai kommunista mozgalom perifériára szorított vagy megsemmisített jeleseit. Borzongatóan hangzottak az ismert nevek, a sokszor lejáratott elvtárs szó kíséretében: Lukács György elvtárs! Nagy Imre elvtárs! Alekszander Dubeek elvtárs! Heller Ágnes elvtársnő! Bihari 'Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László elvtársak! Nem nevezhető szocializmusnak az a rendszer, amelyik ezeket az embereket kivetette magából — állapította meg a szónok. Vagy háromezer ember hallgatta szorongva e névsort az újszegedi szabadtéri színpadon. A fák gyűrűjében szinte megállt a fülled levegő. Háromezren reménykedtünk egymáshoz szorulva, hogy pusztító vihar nélkül tisztul meg a légkör. (MTI-Press) Tanács István Cipőkészítők Nagyorosziban