Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
4 NOGRAD 1989. MÁJUS 20., SZOMBAT Kazinczy tanítványa volt Szent-Miklóssy Alajos halálának 140 éves évfordulója alkalmából talán érdemes és méltó felvillantani munkásságát, hogf kikerüljön az elfelejtés homályából, s a Nógrád megyei Erdőtarcsa község lakói is megtudják, kinek a sírját látják, ha a temetőben járnak. Ugyanis nemrég egy véletlen folytán derűit ki, hogy a költő síremléke túlélte a nehéz időket, ma is megtalálható, öröm volt ez a történelem vérzivataros . időszakai következtében a Felvidék és Erdély területén sokfelé szétszóródott családnak is, amely úgy tudta, a sír már nem létezik. 1793. október 12-én a Gö- mör vármegyei Királyiban született Szent-Miklóssy Alajos. korának jelentős tehetségű költője. Iskoláit Rpzs- nyón, Pesten, Nagyszombaton. Gyöngyösön végezte, majd a váci püspöki líceumban bölcsészetet, az egri érseki líceumban pedig jogot tanult. A magyar irodalom szeretete, a költészethez való vonzódása már Nagyszombaton kialakult benne. Főleg Faludi Ferenc és Ányos,Pál költeményeit kedvelte, s modorukban verseket, majd Az állhatatos szeretet. jutalma címmel egy kisregényt is írt, amelyet később Kazinczy tanácsára elégetett. A költészettel Egerben kezdett egyre inkább foglalkozni. Levelet írt Kazinczy Ferencnek és segítségét kérte. Több mint 40 levelet váltottak. Kazinczy útmutatásainak, szigorú észrevételeinek köszönhette, hogy jó tollú költővé érett. Hatására, ösztönzésére dalokat, epigrammákat és meséket kezdett írni. Hadifogoly francia tisztek biztatására megtanult franciául, amely hozzásegítette, hogy a leghíresebb francia klasszikusokat eredetiben olvashatta, sokat tanulva tőlük. Tanulmányait befejezve, sikeres ügyvédi vizsga után Borsod, majd Nógrád vármegyében különféle jelentősebb vármegyei tisztségeket látott el egészen 1826-ig. Édesapja halála után annak erdőtarcsai gazdaságát vette át és gondozta tovább. Első versei, Schiller- és Lessing-fordításai 1815-től az Erdélyi Múzeumban jelentek meg, majd szívesen fogadta tanulmányait, kritikáit a tudományos gyűjtemény is. Költeményei helyet kaptak, szép sikert arattak a Szépliteratúrai Ajándékban, a Zsebkönyvben, az Aurorában, a Hebe-ben, a Felső- Magyarországi Minervában, az Aspasiában, a Koszorúban, az Urániában. 1820-ban Pesten megjelent Hunyadi László című ötfelvonásos szomorújátéka, amelyet többször elő is adtak. Az 1820-as évek végén epigrammái miatt éles vitába bocsátkozott a nála több mint 10 évvel fiatalabb Bajza Józseffel, aki gondoskodott arról, hogy mielőbb írói kedvét szegje. Második könyve 1830-ban Bök-versek és Eszmék címmel jelent meg Pesten, s epigrammák és kritikai, esztétikai megjegyzések gyűjteménye volt. Bajza, bár úgy nyilatkozott,' hogy „...Szent-Miklós- synak a természet lírai tehetségét adta, annyi lírai tehetségét, mennyivel á magyar költők koszorújában csak a jobbak dicsekedhetnek...”, mivel több kérdésben nem értett vele egyet, tovább folytatta támadásait. Végül személyeskedései miatt heves irodalmi harc után az önérzetében sértett Szent- Miklóssy Alajos visszavonult a nyilvános szerepléstől. Ez az elhatározás megtörte költői pályáját. Hosszú hallgatás után ugyanis, bár még kiadta 1840-ben Pesten a Mesék című harmadik könyvét, azonban ekkorra az olvasók nemcsak, jócskán elfelejtették, hanem olyan, egyre nevesebb fiatal költők felé fordult a figyelmük, mint Vörösmarty Mihály, a nemsokára jelentkező Petőfi- Sándor, Tompa Mihály, Arany János. Szent-Miklóssy Alajos epigrammái és állatmeséi a két műfaj mintapéldányai voltak az iskolai tankönyvekben emberöltőkön Keresztül. Helyet kaptak például Zimmermann Jakab: Magyar irodalom című, 1843- ban kiadott művében, Szvo- rényi József egri cisztercita főgimnáziumi igazgató, akadémikus A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve 1868-ban megjelentetett művében. Pintér Jenő neves irodalomtörténész értékelése szerint, ha élőbb lép felver-; seivel, s nem vonul vissza, nevét az epigramma és a fabula kivételes érdemű úttörői között emlegették volna, így azonban meg kellett elégednie munkásságának egyszerű számbavételével. Bár meséi fogadtatása nem felelt meg igazi értékének, ahogy azt Toldy, Ferenc is megjegyezte, s ez nagyon elkeserítette, tovább dolgozott. Sőt, egy nemzeti drámát is befejezett, amelynek kiadását, azonban az 1849. április 6-án bekövetkezett halála megakadályozott. Az utókor időnként azért megemlékezett munkásságáról. Toldy Ferenc az 1876-ban kiadott A magyar költészet kézikönyve , című ötkötetes művében jelentős terjedelemben bemutatta és méltatta munkásságát. Legszebb költeményei bekerültek az 1900-as évek elejen Endródi Sá.ndor A magyar költészet kincsesbáza és 1942-ben Vajthó László Magyar idézetek könyve című művébe, 1982-ben Kristó Nagy Istvánnak köszönhetőén epigrammája jelent meg a Bölcsességének könyvében, majd pedig a Magvető Kiadó Magyar Hírmondó sorozatának a tudományos gyűjteményt bemutató 1985- ös kétkötetes művében több hajdani tanulmánya is helyet kapott. Dr. Szent-Miklóssy Ferenc Múlt és jelen R. Tóth Sándor felvétele Érv és ellenérv „Vajon igazán kezet csókolt-e Kjeid Ölesen, a dán iíjú szociáldemokraták egyik' vezetője a spanyol királynőnek?” tette fel a nagy kérdést a koppenhágai Afctuelt cikkírója, miután az egyik újság méltatlankodva közölte a hírt. Hagyjuk a válasz etikai érveit és ellenérveit, elvégre a dánoknak illik tudni, hogy mikór mi dukál egy királynőnek. Am az utolsó mondat mindenképpen perdöntő: „Hogyha ezt meg is tette, nem kell elvörösödnie a gáláns gesztus miatt; Zsófia bájos asszony, és főleg nagyon sokszor megmosta már a kezét azóta, hogy Franco diktátor utoljára érintette.” Új galéria Balassagyarmaton Két tárlat — egyszerre tatja Komjáthy Jenő is. Aki ismeri az Éloa! című verset, és látta a képet, annak nem szükséges különösképpen magyarázni a művész emfcátiakészségét. „Álmatlan, hosszú éjszakákon / Neved suttogja lázas ajkam, / Gyötörve édes izgalomtól / S ha tombol vágyak vésze rajtam." A kiállítás Réti Zoltán munkásságának keresztmetszetét adja. Termékeny a mester, mindnyájunk nagy- nagy örömére. Kovács Miklós, a balassagyarmati Bottyán János Honvédkollégium ' igazgatója hosszú ideig a fővárosban élt. Amikor pár éve az intézmény vezetője lett, meg, kellett barátkoznia a kisvárosi miliővel. Nem ment egyik napról a másikra, de sikerült. Felismerte például, mit jelent, jelképez Balassagyarmat lakosainak a volt megyeháza, ahol ma a honvédkollégium működik. Egyre többet segített — a \feros égető teremhiányán a dísztermet különféle rendezvények lebonyolításához kölcsönadta. A gyarmatiak ezt természetesnek vették-veszik, hiszen a műemlék épület hozzá tartozik a városhoz. Ahogy múlt az idő, Kovács Miklós egyre jobban átérezte az épület szellemi, valóságos jelentőségét. Ennek legutóbbi kézzelfogható jele, hogy a földszinten lévő termet felajánlotta egy állandó tárlat megrendezéséhez.. Azon balassagyarmati képzőművészek, akik alkotásaikkal hozzájárulnak az állandó galéria létrejöttéhez, elsősorban a lakosoknak okoznak örömet. Hiáríypótló ez a vállalkozás, hiszen eddig nem volt lehetőség a városban kollektív bemutatkozásra. A városba tévedő művészetbarát látogatók nem győződhettek meg, mennyi érték található itt. Addig sem áll üresen a szép terem, amíg összegyűlik az anyag.« Elsőként Farkas András festőművész kiállítását rendezte meg a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a Bottyán János Honvédkollégium. Ezt követi a Szönyi-galéria tárlata. Az időszaki kiállításokat addig folytatják, amíg összeáll a végleges anyag. A számítások szerint fél év múlva megnyitja kapuját Balassagyarmat első állandó kiállításának helyet adó galériája. Farkas András festőművész tárlatát április 27-én nyitották meg. Nagyon sokán várták már ezt az eseményt — a megnyitón megjelentek a volt tanítványok is. Mellbevágó ez a kiállítás, a maga nemében páratlan. A képek olyannyira egységesek, magas színvonalúak, hogy valamelyiket is kiemelni szinte képtelenség. Farka's András rajztudása egyszerűen káprázatos. A szubjektivitás, a kép témája teheti csak elfogulttá a nézőt. A Fecske és sajtár, az Ipoly- szögi horgász tökéletes képeit látva felötlik az emberben. vajon ismerjük-e eléggé Farkas Andrást? Olyan árnyalatos a Pipacsok című képe, hogy piros szín nélkül is ott vannak a színek — élnek a pipacsok. Az Ifjúság és az öregség képek egymás alá helyezésével döbbénetes hatást ér el a művész. Ádám Tamás Gazdag város Balassagyarmat, mert ahol egy időben kgt olyan kiváló művész alkotásait láthatják az érdeklődők, mint Farkas András és Réti Zoltán, az szegény nem lehet. Réti Zoltán tárlata április 24-én nyílt meg a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola galériájában. A megnyitó külön érdekessége volt, hogy hangversenybe ágyazva zajlott az esemény. Réti Zoltán olajképei, ak- varelljei iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság például kollektíván vett részt az eseményen. A társaság tagjai örömmel fedezték fel az alkotások között a Komjáthy-versek ihlette munkákat. Találkoztak a művészetek. A bemutatott olajképek többsége az elmúlt évben készült. Néhány sötétebb tónusú alkotás mellett előtűnnek élénk színkompozíciók is. A Vihar című képen à sötétebb, komorabb alapból kiviláglik a sárga szín. Az Árvalányhaj lendületes ecsetvonásai, az eltalált színárnyalatok vonzzák a szemet. Ez a kép példa arra, hogyan lehet tökéletesen megformálni a témát, elkerülve a szolgai másolást. Vitathatatlan, tetten érhető a művészet. A Töprengő aktjának bájosmerengő érdekes arca, tekintete csupa rejtély. Réti Zoltán akvarelljein továbbra is kitűnik a táj szeretete Kifejezési eszközei, témái, nem szűkülnek le, nem zárulnak be egy «zűk intervallumba. Madách Mózes sorozatából ezúttal az 1987-ben születettet láthatjuk. A művészt Madách, Mikszáth mellett foglalkoz..A különválás immár anv- nvira honos nálunk, hogy r.em egy házban minden éj-- szaka' ott hál a hitvestársak közölt” — mondotta jó kétszáz esztendeje egy francia gondolkodó. Bizonyára alapos oka volt, hogy általánosnak tekintse azt, ami egyéni: a hitvestársi kapcsolat szétszakadását. Azóta többen lakjuk a földet, s, ha a nagy számok törvénye nem erősítené a fent idézett bölcselkedést, megtenné > a jog, amely „ágytól-asztaltól” is elválaszt örökké tartónak indult szerelmeket. Ám van, amikor a paragrafus is gyengének bizonyul. Bruehl város bírósága például nem választotta el azt a házaspárt, amely szabadulni akart kötelékeitől. Az NSZK törvénye ugyanis előírja, hogy csak azt a házasságot szabad felbontani, amelyet legalább egyeszten- dős különélés' előz meg. Ha azonban a felek ugyanabban a lakásban élnek, nem bizonyítható az elhidegülés. A szóban forgó házaspár pedig túzzekvassal szabadulni kívánt egymástól. Szó szerint is: két ágyuk közé dróthálót feszítettek, amelybe elektromos áramot vezettek. A bizonyíték nemcsak rázós, de perdöntő is volt. A bíróság ezek után nem vonta kétségbe, hogy itt sem a kísértésnek, sem a békítés- nek nincs esélye. Rázós / á9V Vendégszereplések előtt a szécsényi vegyes kar Jobbak a közművelődés lehefősegei a városban „Ha másért nem, már azért érdemes volt megépíteni ezt a szép művelődési házat, hogy ilyen színvonalas színházi előadásokat láthattunk” — jegyezte meg egy szécsényi néző az egyik színházi előadás szünetében. Ami igaz, az igaz: a fiatal városban színház született. De nem csupán a színházi élet megteremtését szolgálja az új művelődési ház. A különböző kiállítások nagyon sok lakáshoz juttatják el a képzőművészeti élet egy-egy reprezentánsának alkotásait. Minden túlzás nélkül állítható, hogy pezsgőbb, tartalmasabb, színvonalasabb lett a különböző művészeti csoportok élete is. Lehetőség adódott új közösségek megteremtésére. Az általános iskola gyermekszínjátszó csoportja megalakulásának egyik igen lényeges feltétele volt a művelődési ház léte. Nagyon sok látogatója van a filmklubelőadásoknak. Szé- csényben sokan a régi művelődési házba nem jártak, mert nem akarták a nyikorgó székek „zenéjét” hallgatni. Most viszont filmklubbérletet váltottak az új épületbe. Az akrobatikus rock and roll tánccsoport tagjai, Farkas .Györgyi tanítványai arany minősítést kaptak. A jazzbalett (Oláh József vezeti) a családi tornára is lehetőséget nyújt. .Igen nagy az érdeklődés a számítás- technikai tanfolyamok iránt. Az új kultúrház felépülésével Szécsényben megalakult a családi ünnepeket rendező iroda, amelynek vezetője Szakszné Zachar Zsuzsanna. A korábbról meglevő közösségek is jobb feltételek között dolgoznak, s munkájuk eredményesebb. Az Erkel Ferenc szövetkezeti vegyes kar — Borda István vezetésével — tavaly ősszel nívódíjat kapott. Idén márciusban Vácott, a szövetkezeti kórusok országos minősítésén arany oklevéllel minősültek. A jobb körülmények lehetővé tették, hogy a csoport felvegye a kapcsolatot a tatai Egressy Béni városi kórussal. A két csoport egymás városában kölcsönös vendégszereplésen vett részt. A szécsényiek május végén Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében adnak hangversenyt, s a nyáron Ausztriába készülnek. Megújult a néptánccsoport; Sebestyén Edit tán^ cosai ezüst minősítést kaptak. Jobb feltételek között és színvonalasabban működnek a különböző klubok, szakkörök. Újszerű kezdeményezés a különféle szolgáltatások bevezetése, mint például a pszichológiai és a családon belüli gyermeknevelést segítő tanácsadás. Szécsényben a művelődési ház kollektívája a jobb f.e 11ételek között, egyre inkább minőségibb és tartalmasabb, mind több személyt bekapcsoló művelődési munkára törekszik. — szenográdi —
