Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

NOGRÀD 1989. MÁJUS 19., PÉNTEK A Balassagyarmati Fémipari Vállalat a 41-es pavilonban várja a* érdeklődőket. Fotó: Rigó Tibor Időtálló, bevált termékek (Folytatás az 1. oldalról.) nyos acélháló — említette Grosch Tamás. Az ASCON görgős-láncos szállítópályákat Mátrai Ottó vezető szerelő mutatta be: — Az ACSI-val közösen fejlesztettük ki, s külföldre is gyártjuk. Akár egy kilo­méter hosszú pálya is kiala­kítható, s számítógép segítsé­gével az anyagmozgatás tel­jesen automatizálható. Szál­lítópályáinkból egyébként százmillió forintot forgalma­zunk. A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat elsősorban ré­gi, jól bevált termékeivel szerepel a beruházási javak szakvásárán. Hegedűs Ferenc termelési csoportvezető kész­séggel tájékoztatott. — Elhoztuk a növekvő mennyiségben gyártott Ro­mantik radiátorokat. A ja­vuló minőségű finomöntvé­nyeink iránt mind nagyobb a bel- és külföldi érdeklődés. Az építőipari zsalukból éven­te már mintegy hétezret ál­lítunk elő, svédországi és ausztriai megrendelésre. Kisvártatva így folytatta: — Az alumínium munka­hengerek termelését szeret­nénk felfuttatni, mivel a báhyatámokból kevesebbet tudunk eladni. A reklámke­reteket először láthatják a vásárlátogatók, s ha Bécsben járnak, ismét találkozhatnak velük. Hasonlóképpen expor­táljuk a vizes helyiségekben a padlóba süllyeszthető, csempézhető aknafedlapokat. Végezetül egy vadonatúj ter­mékünkre szeretném felhív­ni a sportot kedvelők figyel­mét, s ez a görkorcsolya. Egyelőre két és fél ezret ké­szítünk belőle, holland meg­rendelésre. fi szociálisan lehetetlen helyzetbe került fiatalok magatartása iszö mit hatatlan ! Csütörtökön ülést tartott a SZOT országos ifjúsági tanácsa. A testület megvi­tatta a május 17-i SZOT— kormány találkozó tapasz­talatait, s úgy foglalt állást, hogy a gazdaságban kiala­kult szükséghelyzet miatt létrejött kompromisszumos megállapodást tudomásul veszi. Ugyanakkor aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy az ország vezetése még mindig nem érzékeli kellő­képpen a fiatal családok helyzetének tarthatatlan­ságát. Az ifjúsági tanács vélemé­nye szerint ez komolyan veszélyezteti a kormány há­roméves csomagtervének társadalmi bázisát, mert a szociálisan lehetetlen hely­zetbe került fiatalok maga­tartása kiszámíthatatlan. A családi pótlék alacsony mértékű, szeptember else­jei emelését is csupán gesz­tusértékű lépésnek tartja a kormány részéről. Az ilyen mértékű szociálpolitikai se­gítség az árszintnövekedés hatását nem kompenzálja, s nem hozza érzékelhetően jobb helyzetbe a létmini­mum alatt élő gyerekek százezreit és a fiatal csalá­dokat. A SZOT országos ifjúsá­gi tanácsa továbbra is fenntartja a május elsején nyilvánosságra hozott ja­vaslatait a fiatalok szociális helyzetének javítására. Igényli, hogy a következő SZOT—kormány találkozón komplex módon kerüljön napirendre a fiatalok szo­ciális helyzetének javítása. Az országos ifjúsági ta­nács számít arra, hogy a parlamenti képviselők — az ifjúsági törvény tapasz­talatainak vitája nyomán — nem fogadják el a csalá- dipótlék-emelés ilyen ala­csony mértékét. A kormányt pedig nyomatékosan felké­ri, hogy a fiatal nemzedék helyzetének romlását érzé­kelhetőbb intézkedésekkel állítsa meg. Befejezte munkáját az MSZDSZ elnökségi ülése Bánkon (Folytatás az 1. oldalról.) a nyelvhasználat eltűnéséhez vezetett, majd lassan a nem" zetiségi identitástudat gyen­güléséhez. így törvényszerű, hogy a megoldás valamiféle „visszakörzetesítés”, aho­gyan több felszólaló, köztük Jakab Róbertné, az MSZDSZ főtitkára is vélekedett. A megyei helyzet elemzése után Székely András Ber­talan, a Minisztertanács nemzetiségi titkárságának tanácsosa adott számot a nemrég alakult szervezet feladatairól. Sztrájkok Rijekában, az ismert jugoszláv kikötővárosban az 500 százalékos infláció, a megélhetési költségek ro­hamos növekedése és az életszínvonal további csök­kenése elleni tiltakozás • je­gyében a legutóbbi napok­ban jelentős sztrájkhullám bontakozott ki. Bér-, illetve fizetéseme­lést követelve beszüntették a munkát a középiskolai tanárok, majd a kikötői ra­kodók, a Hidroelektra és Konstruktor építőipari kom­binát kollektívái. Három napja nem dolgozik a vá­rosi köztisztasági vállalat. Az Ivan Zajc színház mű­vészei 150 százalékos fize­tésjavítást sürgetnek. Nem működnek folyamatosan a nyomdák. A Minisztertanács közleménye a háztartási energiahordozók és a benzin fogyasztói árának emeléséről Az állami költségvetés hi­ánya szükségessé teszi a különböző támogatások csök­kentését. Erre a kormány a gazdaság külső pénzügyi egyensúlyának fenntartha­tósága érdekében is köte­lezettségét vállalt. A háztar­tási energiák fogyasztói árá­nak korábban elhatározott és most megvalósuló eme­lésére alapvetően a támoga­tások mérséklése miatt ke­rül sor. A Minisztertanács dönté­se alapján a közforgalmú út­hálózat fejlesztésére és fenn­tartására „útalapot” kell lét­rehozni. Az alap pénzügyi fedezetéül részben, a motor­benzinek fogyasztói áreme­lése szolgál. Az áremelés következtében keletkező ál­lami többletbevétel teljes egészében az útalapba ke­rül. A kormány kötelezte a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, hogy dolgozza ki az útalap kép­zésére és működésére vonat­kozó szabályokat. Az alap felhasználását társadalmi bi­zottság ellenőrzi. Ennek munkájában részt vesznek az Országgyűlési illetékes bizott­ságainak képviselői is. A háztartási energiahordo­zók ára (díja) 1989. június 1—jiétől átlagosan 20 százalék­kal növekszik. Ezen belül a szén ára átlagosan 47 szá­zalékkal, a briketté 39 szá­zalékkal, a kokszé 30 szá­zalékkal, a tűzifáé 43 szá­zalékkal, a háztartási tüzelő­olajé 15 százalékkal, a pro­pán-bután gázé 20 százalék­kal1, a távhőszolgáltatásé 27 százalékkal emelkedik. A vezetékes gáz díja 20 száza­lékkal nő., Egyidejűleg az ország néhány területén még érvényesülő alacsonyabb dí­jak — a területi különbsé­gek mérséklése érdekében — az átlagosnál nagyobb mértékben emelkednek. A villamos energia nappali dí­ja — ugyancsak a területi különbségek csökkentése mi­att — csak Budapesten emel­kedik 36 százalékkal. Az or­szágosan egységes éjszakai áram tarifája, valamint a vidéki áramdíjak nem vál­toznak. Az átlagos árválto­zási mértékeket az alábbi tényleges árak szemléltetik: például a Budapesten vásá­rolt berentei (mosott) ros­tált aknaszén pályaudvari telepi fogyasztói ára 100 kilogrammonként 67,50 fo­rintról 98.00 forintra, az im­port lángborsószéné 175,60 forintról 273,00 forintra, a ta­tabányai tojásbriketté 117,50 forintról 159,50 forintra, az extra dió I. kokszé 320,00 fo­rintról 421,60 forintra, a tű­zifáé 117,00 forintról, 164,00 forintra nő. Budapesten a szilárd tüzelőanyagok ház­hoz szállítási díja a 100 ki­logrammonkénti 9,80 forint­ról 19,80 forintra változik. A háztartási tüzelőolaj li­terenkénti ára 8,00 forintról 9,20 forintra emelkedik. Az 5 kilogrammnál nagyobb töltési súlyú palackban for­galmazott propán-bután gáz kilogrammonkénti ára a fű­tési idényben 9,20 forint, a fűtési idényen kívül 6,80 forint lesz. A távfűtés lég- köbméterenkénti díja 34,20 forintról 43,20 forintra, a táv-melegvízszolgáltatás víz- köbméterenkénti díja pedig 17,40 forintról 22,20 forintra emelkedik. A villamos ener­gia nappali áram kilowatt- óránkénti díja Budapesten 45 fillérrel, 1,25 forintról 1,70 forintra nő. A vezeté­kes gáznál és a villamos, energiánál a felemelt díj csak az augusztus 1. után leolvasott fogyasztásra érvé­nyes. A motorbenzin fogyasztói ára 1989. május 19-től lite­renként 2 forinttal, a ke­vésbé környezetszennyező ólommestes benziné lite­renként 1 forinttal emelke­dik. MOTORBENZINEK FOGYASZTÓI ÄRÄNAK VÁLTOZÁSAI Megnevezés Jelenlegi Az áremelés fogy. ár összege mértéke ... Ft 1 Ft 1 százalék “Î Í0!íy- ar 1989. május 19-től érv. Ft 1 1. AB—86 normálbenzin 2. AB—92 22,50 2,00 8,9 24,50 szuperbenzin 3. AB—98 Extra 21,90 2.00 8,3 26,00 szuperbenzin 4. Eurosuper 95 ólmozatlan 25,50 2,00 7,8 » 27,50 szuperbenzin 27,00 1,00 3,7 28,90 r Újabb botrány az érettségi vizsgákon Az érettségi vizsgákkal kapcsolatosan újabb botrány pattant ki csütörtökön. Ez­úttal a műszaki szakiközép­iskolák vezetékes átviteltech­nika tárgyának írásbeli érettségi tételei váltak elő­zetesen ismertté oly módon, hogy ugyanaz a tételsor sze­repelt szerdán a győri köz­lekedési és távközlési fő­iskola felvételi írásbeli vizs­gáján. E tételekről, a felvéte­lizők értesítették a postás- szakközépiskolás diákokat. Az ügy hátteréről csütörtö­kön a Művelődési Miniszté­riumban Pusztai Ferenc mű, velődési miniszterhelyettes és a Magyar Posta e vizsgák szakmai gondozásáért fele­lős illetékesei adtaik tájé­koztatást az MTI munkatár­sának. Miként elmondták, a vizsgákban összesen, kilenc szakközépiskola — egy bu­dapesti és nyolc vidéki ‘ — diákjai voltak érintettek, az ő érettségijüket azonnal leál­lították, s azt szombaton új tételekkel megismétlik. A hétfőn kezdődő közös érettségi-felvételi vizsgák­kal kapcsolatosan egyébként ugyancsak érkeztek már jel­zések, de ezek egyike sem volt hitelesnek, konkrétnak tekinthető, ezért nem kez­deményezik a vizsgák meg­változtatását. Ennek szükség­telenségét bizonyítják az érettségi-felvételi tételeket gondozó személyekkel kap­csolatosan megismételt vizs­gálatok, a tőlük kért írásos nyilatkozatok is. A legki­sebb bizonyíték esetén azon­ban — mondta a miniszter- helyettes — mérlegelés nél­kül új vizsgákat írnak ki. Ülést tartott a Minisztertanács Szöuíuöi tájékoztató A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén áttekintette az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakának tapasztalatait, és meghatározta az ebből adódó feladatokat. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos állásfogla­lásáról és a pénzügyi szer­vek ellenőrzési tapasztala­tairól szóló előterjesztése­ket. A Minisztertanács a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót az Ország­gyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta az új adórendszer működé­sének tapasztalatait, és mó­dosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vény végrehajtási rendeletét. A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg az értékpapírok forgalmazásá­ról, a tőzsdéről és az állami értékpapír-felügyelet létre­hozásáról. A Minisztertanács megvi­tatta a gabonavertikum ér­dekeltségi és szervezeti fej­lesztéséről készített anyagot. A Minisztertanács minden bizonnyal legnagyobb érdek­lődéssel várt döntéséről, az áremelkedésekről >Vissi Fe­renc, az Országos Árhivatal elnöke adott tájékoztatást. A döntés előzményeiről el­mondta, hogy a kormány va­lójában már tavaly decem­berben elhatározta a háztar­tási energiahordozók árá­nak átlagosan 30 százalékos emelését. Az idei inflációs folyamatokat figyelembe vé­ve azonban az Országos Ár­hivatal a tervezettnél kisebb mértékű változtatásokat ja­vasolt a kormánynak. A Mi­nisztertanács a SZOT-tal folytatott megbeszélések után e javaslat alapján hozta meg döntését. Budapesten például a nap­pali áramdíj jelenleg 1 fo­rint 25 fillér kilowattórán­ként, a kiemelt városokban' 1 forint 70 fillér, a vidéki városokban 2 forint 5 fil­lér, míg a falvakban 2 fo­rint 45 fillér. A mostani villamosenergiaár-emelés egyfajta támogatáscsökken­tésként is értelmezhető, lé­nyege azonban az indoko­latlan különbségek mérsék­lése. Ennek megfelelően ki­zárólag Budapestet érinti a változás; a nappali díj 1 forint 25 fillérről 1 forint 70 fillérre emelkedik kilo­wattóránként. Az éjszakai áramdíj, amely országszer­te egységesen 90 fillér kilo­wattóránként, nem válto­zik. A kormánynak egyéb­ként elhatározott törekvé­se, hogy tovább csökkentse a díjtételek különbözőségét, A benzináremeléssel kap­csolatban Vissi Ferenc el­mondta, hogy azt megelő­zően számos más elképzelés is felvetődött az úthálózat fejlesztési forrásainak pót­lására. A nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott kor­mányhatározat kapcsán meg­kérdezték Marosán György­től: voltak-e előzetes kon­zultációk az osztrák, illetve a csehszlovák kormánnyal; mekkora a valószínűsége annak, hogy Csehszlovákia nemzetközi bíróság elé vi­szi Nagymaros ügyét, ha le­állítják az építkezést. A szóvivő elmondta, hogy a következő héten sor ke­rül kormányközi konzultá­cióra Nagymarossal kap­csolatban. Ez megalapozza a kormány döntését a be­ruházás sorsáról, s azt a jelentést is, amelyet végül a kormány két hónap múlva a parlament elé terjeszt. Ma­rosán György elmondta azt is : nincs tudomása arról, hogy az esetleges magyar— csehszlovák kártérítési ügy­ben nemzetközi bíróság dön­tene. A KGST-ben egyéb­ként az a szokás, hogy ez ilyen jellegű vitákat a felek egymás között döntik el.

Next

/
Thumbnails
Contents