Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

2 NOGRÄD 1989. MÁJUS 17.. SZERDA I ' mm v..*.i.-'j "y "&- :\s. s z g ■■-■ js&nsKgj I \ vô-a.-^-. . • •• $ >v-. Í&I Mi lesz a gazdasági csomagban? Kemenes Brno, az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a sajtót A kormány készülő gazda­sági csoniagtervéről tájé­koztatta kedden az újságíró­kat Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnöke a Parlamentben. Mi indokolja a csomagterv összeállítását akkor, ami­kor érvényes stabilizációs programunk és idei évre szó­lóan, népgazdasági tervünk van? Mint azt az OT elnö­ke aláhúzta, a tavalyi gaz­dasági teljesítmény igazol­ta ugyan, hogy nem illúzió a stabilizációs program vég­rehajtása, ugyanakkor azt is megmutatta : ' ugyanazo­kon az utakon járva, még egy évet nem szabad végig­csinálni. A szakértő szerint külpia­ci forgalmunk eddig úgy ala­kult, hogy nincs veszélyben a félmilliárd dolláros terve­zett kereskedelmi aktívum. Fizetési mérlegünk viszont pontosan annyival (250 mil­lió dollárral) rosszabb az előirányzottnál, amennyivel több devizát költötté el a la­kosság saját fogyasztásának finanszírozására ! Több mint figyelmeztető, hogy tavaly nulla teljesít­ménynövekedés melleit, négy százalékkal emelkedtek a készletek, melyek zömmel készáru formájában hever­tek raktáron. A sokszor ki­pellengérezett, szigorú mone­táris politika e tekintetben igen elnézőnek bizonyult, mozdulatlan készleteiket is finanszíroznak a bankok. A munkáltatók — engedve az áremelések következté­ben rájuk nehezedő nyomás­nak — a tervezettől eltérő­en, átlag 13 százalékkal nö­velték' a munkajövedelme­ket. Az eredeti megállapo­dás betartása végett a ;tor- mány most újból egy asztal­hoz ül a szakszervezettel és a kamarával. Mint az OT elnöke alá­húzta, ez évben a költségve­tés és a vállalatok jövedel­mi kapcsolata nem a számí­tott szerinti: a vállalatok be­fizetései 25 százalékkal ma­radnak el a tervezettől. Az állami költségvetés első ne­gyedévi kritikus helyzetére jellemző, hogy- volt eset, ami­kor az állam csak banki hi­telből tudta napi kiadásait fedezni. A közbeavatkozás szüksé­gessége tehát vitathatatlant Szakítva a hagyományos kormányzati reflexiókkal!, a gazdasági cs.omagtervre ez­úttal nem a restrikciós szem­lélet a jellemző. A csomag egyik legfigyelemreméltóbb tartalma a vállalkozást élén­kítő akcióik sora. Határozottabban stimulál­ják az exportteljesítményt, a külföldről lassan befolyó ellenérték áthidalására az MNB különféle konstrukció­kat ajánl, a piac működési, monetáris zavarainak elhá­rítására pedig refinanszíro­zási formákat dolgoz ki. A kereskedelmi bankoktól pe­dig a tartósan veszteséges vállalatokba befa.gyaszi.ott erőforrások felszabadításá­ban várnak nagyobb követ­kezetességet. A lakosságot és a vállalatokat tovább ter­helő intézkedéseket iparko­dik a kormány elkerülni, ehelvett a költségvetési ki­adások (védelem, állami bü­rokrácia) megkurtításával akarják javítani az egyen­súlyt. A gazdasági csomag­ban lévő intézkedések 30—32 milliárd forintot hozhatnak úgy, hogy nem deformálják a jó úton lévő gazdasági fo­lyamatokat. A tájékoztató után a sajtó dolgozói kaptak szót. A NÓGKÁD kérdése: — Szép számú változást gyömöszöl­tek bele a gazdasági cso- magtervbe. Tudjuk, minden változásnak vannak nyerte­sei, és vesztesei, s mindig a vesztesek hangja erősebb. Mi a garancia arra, hegy a kormány a végrehajtásban ezúttal következetes lesz? Hogy nem fúj majd azonnal visszavonulót, mihelyt a konkrét intézkedések kap­csán lokális, vagy országos tiltakozásba ütközik? Kemenes Ernő: — Érthe­tő a célzás, utóbb valóban hoztunk egy-két intézkedést, melyet azon melegében visz- sza is vontunk. Nos, nem kívánjuk a visszavonulások számát szaporítani.! Igazából tiltakozást a felszámolási kérdések és a költségvetési kiadások csökkentése vált­hat ki. A támogatások csök­kentése az üzemek jövedel­mi pozícióját rontja, de nagy változásokat nem in­dukál. Komolyabb érvágás ott várható, (pl. védelmi költ­ségek), ahol. egyelőre a pa- rancsuralcm a jellemző. A csomagterv egyeztetése a társadalmi, érdekképviseleti szervekkel, a parlamenttel erős kontrollnak ígérkezik. Meggyőződésem, hogy a csomagterv végrehajtása szociálisan és politikai oldal­ról menedzselhető! — szendi — Megyei párlértekezletet javasolnak Megalakult a balassagyarmati reformkor Az MSZMP n belüli re­formkörök száma egyre szaporodik. Má az ország­ban (öbb mint hetven ilyen csoportosulás található. A reformokat valóban aka­ró párttagok egyértelműen voksolnak a megújulásra. Balassaevarmaton a párt­bizottságon hétfőn alakult meg a reformkor. Az ala­kuló összejövetelen mint­egy húszán jelentek meg. A szervezők senkinek sem tették kötelezővé fv rész­vételt, nem jelöltek ki sen­kit reformernek. Valódi önszerveződéssel jött létre a közösség. Elsőként. Forgó Imre is­mertette gondolatait. A váro­si első titkár elmondta, hogy a kör' létrejöttének célja nem más, mint a reform- gondolatok összegyűjtése, felerősítése, feldolgozása. Ezen túlmenően pedig a társada’mi, politikai, gaz­dasági reformok következe­tes, radikális véghezvitele. Nemcsak szavakkal, de tet­tekkel, kiállással kell fel­gyorsítani a folyamatokat. Nem titkolt cél az sem, hogy minél több párttagot meg­nyerjenek, s az MSZMP rö­vid időn belül valódi ré- formpárttá váljón. A vitaindító gondolatokat heves, nemegyszer indula­tos véleménycsere követte. Valamennyi felszólaló fel­vetette a megyei pártárte- kezlet szükségszerűségét. Szinte már csak Nógrád me­gye az egyedüli, ahol kés­leltetik a pá'rtértekezletet. A küldöttértekezlet nem he­lyettesítheti azt, hiszen azon nincs ott Valamennyi alapJ szervezet képviselője. Sze­mélyi kérdésekben dönt­het ugyan, de nem való­sul meg a széles körű de­mokrácia. A balassagyarmati reform­kor nyitott szervezetnek vallja magát, az új iránt fogékony párttagok előtt nincs bezárva az ajtó! Programnyilatkozatuk hama­rosan elkészül. Legközelebbi összejövetelüket május 22- én tartják. (A vitában elhangzott gondolatokra lapunkban ha­marosan részletesen vissza­térünk.) Hitel nélkül gazdálkodnak (Folytatás az 1. oldalról.) nélkül gazdálkodott a ter­melőszövetkezet. Az alaptevékenység pozí­ciója javult a gazdaságban, s a nyereség \özel 40 szá­zalékát hozta. Ezen belül növekedett a növénytermesz­tés és az állattenyésztés jö­vedelmezősége, míg az erdő- gazdálkodásé kismértékben romlott. A kedvező változás a javuló szakmai munkának, továbbá a termékszerkezet és a technológia módosításá­nak tudható be. Az alapon kívüli tevé­kenység hasznossága némi­leg mérséklődött az előző évhez képest. Ennek okai: a munkavégzési lehetőségek be­szűkültek, s ezek jövedelme­zősége csökkent. Következ­ménye ez a megrendelők és a kooperációs partnerek anyagi helyzete meggyengü­lésének, de az is igaz, hogy a tevékenységek, a szolgál­tatások kevés kivétellel nem speciálisak. A lehetőségek arányában a múlt évben is folytatták a termelőkapacitások felújí­tását és bővítését, sőt ezek­re a célokra minden eddigi­nél többet, 20 millió forin­tot fordítottak. Legjelentő­sebb beruházás volt az utas­pusztai juhtelep rekonstruk­ciójának befejezése, mellyel megteremtették a lehetősége­ket egy még termelékenyebb tartástechnológia beveze­tésére. A terven felüli eredmény lehetőséget biztosított évkö­zi béremelésre és év végi ju­talmazásra. Az átlagos kere­set 12 százalékkal növeke­dett a tsz-ben, s a béremelé­sek mértéke -11,5 százalékkal haladta meg a megye terme­lőszövetkezeteinek átlagát. Az idei előirányzatok tel­jesítésére hasonlóképpen jók a kilátások. Az őszi vetésű gabonafélék jól teleltek, a kora tavaszi talaj-előkészítési, vetési, növényvédelmi mun­kákat időben és jó minőség­ben elvégezték. Kedvezőnek ígérkezik a szálastakarmá­nyok hozama. A pénzügyi helyzet az áremelések elle­nére is stabil, továbbra sincs szükség hitel felvételére. Az elismerő oklevelet Red- nágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi mimisztenhe- lvettes adta át Simon István elnöknek. Hangsúlyozta : a tsz az átlagosnál rosszabb körülmények között az átla­gosnál jobb eredményeket ért el. Mede Tibor, az újbásti Május 1. Egységes ' Földmű­ves Szövetkezet elnöke is köszöntötte a kitüntetett kol­lektívát. Annak a reményének adott hangot, hogy folytatják a jó együttműködést. Befejezésül öt tsz-tagnak adtak át kitüntetést. A tag­ság együttvéve 250 ezer fo­rint jutalmat vett fel. K. L. Milyen legyen a pártektatás a jövő évben? (Folytatás a 1. oldalról.) MSZMP helyzete, a vá­lasztásokkal kapcsolatos ál­láspont is. E témában kifej­tette nézeteit a Központi Bizottság ülésén Devcsics Miklós is. (A hozzászólását összefoglaló interjút alább közöljük.) Ezt részleteiben is megismerte a pártbizott­ság, s a később meghozott döntés szerint eljuttatják az alapszervezeteknek. Más napirendekről szól­va Devcsics Miklós utalt arra, hogy Nógrádban is érvényesül a gyakorlat: pártfunkció kivételével egyetlen más beosztás sem marad a pártbizottság ha­táskörében. A politika esz­közeivel való befolyásolás­ról azonban nem mond­hat le az MSZMP. Ennek érvényesítését úgy kívánja elérni, hogy érdekeinek megfelelően támogat, illet­ve ellenez az egyes beosz­tásokba jelölteket. A lapokban megjelent közleményből ismert más napirendek kapcsán Dev­csics Miklós tájékoztatást adott arról is, hogy a Köz­ponti Bizottság vitájában részt vett Juscsák György, az MSZMP KB tagja, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. A hoz­zászólás összefoglalóját a közeli napokban a NÖG- RÁD-ban közreadjuk. A tájékoztató után né­hány kérdés hangzott el, többek között azzal kapcso­latban, hogy megmarad-e a pártelnöki funkció. Egy hoz­zászólás pedig indítványoz­ta, hogy a NÖGRÄD adja közre a Pravdában meg­jelent Kádár-értékelés tel­jes szövegét. Személyi kérdések tár­gyalása előtt Devcsics Mik­lós szólt a pártsajtó min­den ’ korábbinál nagyobb szerepéről, s az ezzel kap­csolatos teendőkről. Vázol­va a NÓGRÁD előtt álló követelményeket, valamint a szerkesztőség és a kiadó- vállalat hatékonyabb mun­káját szolgáló kezdeménye­zéseket is. A megyei első titkár tá­jékoztatta a pártbizottságot, hogy nyugállományba vonult Vincze Isvánné, a NÖG" RÁD főszerkesztője, s mél­tatta több évtizedes munká­ját. Devcsics Miklós arról is tájékoztatta a testüle­tet, hogy a végrehajtó bi- zattság a főszerkesztői teen­dők ellátásával dr. Gordos Jánost bízta meg. A párt- bizottság erre tekintettel érdemei elismerése mellett felmentette dr. Gordos Já­nost a pártbizottság titkári funkciója és a társadalom­politikai bizottság elnöki megbízatása alól. A pártbizottság egyetér­tett azzal a kezdeményezés­sel is, hogy a jövőben ne függetlenített, hanem társa­dalmi megbízatású társada­lompolitikai titkárt válassza­nak. Az előkészítés érdeké­ben dr. Szabó István veze­tésével jelölőbizottságot hoz­tak létre, azzal a megbíza­tással, hogy a pártbizottság következő ülésén tegye meg személyi javaslatát. Tisztázott pártprogramot Devcsics Miklós KB-ülésen elhangzott hozzászólásából Az MSZMP Központi Bi­zottsága május 8-i ülésén kifejtette véleményét Dev­csics Miklós, Nógrád megyei első titkár is. Hozzászólása középpontjában — akárcsak két korábbi megnyilatkozá­sakor — a párt helyzetéről, a változás szükségességéről és lehetőségeiről vallott né­zetei szerepeltek. Ügy vél­jük, a párttagságot joggal foglalkoztatja a megyében: mit képvisel az első titkár a Központi Bizottság plénu­mán. A megyei pártbizott­ság tegnapi ülése kapcsán — napirendjén szerepelt az em­lített KB-ülésről szóló tájé­koztató is — éppen ezért arra kértük Devcsics Mik­lóst, foglalja össze olvasó­inknak legutóbbi hozzászólá­sa lényegét. — Mindenekelőtt abból in­dultam ki, hogy a vezetés legitimitására az a garancia, ha azt elfogadja a párttag­ság — idézte az elmondotta­kat az első titkár. — Erre viszont akkor van lehetőség, ha a vezetés törekvéseit, lé­péseit részben magáénak vallja, részben pedig sike­resnek tartja a párttagság. Az elmúlt egy évre visszate­kintve, felvetődik az a kér­dés is: az MSZMP tisztessé­ges, jó szándékú és céltuda­tos törekvéseit miért nem tudtuk jobban elfogadtatni a párttagsággal és a közvéle­ménnyel. Kérdés az is, hogy a sókat emlegetett reformok és kiegyezések milyen si­kert hoztak Magyarországon. Nem véletlenül hoztam ezt szóba, ugyanis azt hiszem: a reformok sikerét a párt csak úgy tudja biztosítani, ha kompromisszumokat is köt, ha kiegyeznek egymás­sal bizonyos kérdésekben a párt különböző irányzatai. Tudomásul kell venni azt is, hogy nem lehet örökké csak a hosszú távú programokra hivatkozni, mert az embe­rek rövid távú és határozóit intézkedéseket is várnak a párttól. — A ■párt imái állapotát a pártértekezleten elindított folyamatok értékelésével vá­zolta fel. Kitérve la jogálla­miságra, a piacgazdaságra, a világ felé rvaló nyitásra, a többpártrendszerre. — E kezdeményezéseket nem egészen sikerként él­jük meg, bár kétségtelen igazság, hogy az óriási lé­pések valósággá válásához idő kell. Nagy kérdésekről, a párt fontos határozatairól van szó, e törekvések fogad­tatása mégsem mindig ked­vező. Helyzetünket értékel­ve, nem hallgatható el a pártban tapasztalható eró­zió, figyelmeztető a kiábrán­dultság a politikából. A pár ­tagság egy része pedig za­varodottan, aggódva figyeli az eseményeket. Egy jobb pozícióban levő MSZMP pe­dig célratörőbben tudná szorgalmazni, irányítani a gondok megoldását. Én azt hiszem, hogy az MSZMP-nek van ereje ahhoz, hogy e.’t az ütközetet megvívja. Még akkor is, ha a bírálóknak könnyebb a helyzetük. — Hogyan látja a helyzet- elemzésből eredő legfonto­sabb tennivalókat? — Elsőként azt említet­tem, amit nagyon fontosnak tartok: el kell érni, hogy a párt vezetőiben bízzanak a párttagok. Támogatom a parlamenti választások elő­rehozását, az ezzel össze­függő konkrét kérdések tisz­tázása érdekében pedig szükséges a pártértekezlet összehívása. A dolog lénye­gét abban látom, hogy van-e jól megfogalmazott, tisztá­zott programja a pártnak. Nehéz ezt kialakítani, de az MSZMP-nek mindenképpen nyújtania kell az emberek­nek egy olyan két-három é v­re elfogadható programot, amely a törekvéseiket kife­jezésre juttatja. Véleményem szerint pedig a választások után, rögtön meg kell tar­tani a kongresszust. E fo­lyamatban nélkülözhetetlen, hogy a párt különböző irány­zatai a legfontosabb kérdé-- sekben megegyezzenek. Több­ször is felvetődött, hogy a pártban rend kell — én azt mondom, hogy ma kiegyezés kell, az MSZMP érdekében. — A Közppnti Bizottság ülésén válaszolt erre a kér­désre is: megnyerhetök-e a választások? • — Mindenekelőtt: előre állást kell foglalni a jelöl­tek mellett. Nem tudom el­képzelni, hogy ne legyen vi­lágos, kit akar az MSZMP köztársasági elnöknek, mi­niszterelnöknek, a parlament elnökének, főtitkárnak. Program köré és személyek köré lehet szerveződni, hi­szen az emberek igenis el­várják, hogy az ő törekvé­seiket is emberek jelenítsék meg. Ebben, s a párt újra- szerveződésében a mostani Politikai Bizottságnak és a Központi Bizottságnak tör­ténelmi felelőssége van, ezt egyértelműen kifejtettem. A számlát ugyanis egyszer visszamenőleg rendezni kell, a cselekedeteket számon kéri a párttagság jelentős ré­sze és a magyar közvéle­mény is. A választásokat pe­dig meg lehet nyerni, ha egységet tudunk teremteni és jó jelölteket állítunk. Ez­zel kapcsolatban előterjesz­tettem a pártválasztások másfajta szisztémáját is. Azt, hogy az országgyűlési képviselőként induló jelöl­teket a kerületben pártvá­lasztáson erősítsék meg. Te­hát nem megyei bizottság, dianem pártválasztás vok­soljon mellette. A jelöltállí­tás igen fontos kérdés, az említett módszerrel pedig megnyerhető az adott kerü­letben élő párttagok támo­gatása. — Egyik megállapítása sze­rint az MSZMP választási sikere összefüggésben van a kormányzati munka javítá­sával. — Erről röviden szóltam a KB-ülésen. Kifejtve, hogy le­gyen a kormánynak straté­giai programja. A taktikai elképzelésekkel együtt, lépé­seiben pedig ne kerüljön sor olyan állandó és folyamatos önkorrekcióra, mint ami ma­napság zajlik. A meghátrá­lás és az álláspont-módosítás más országokban is termé­szetes, de a most nálunk ta­pasztalható visszakozás sok. Ami pedig a kormány és az MSZMP viszonyát illeti, mindenféle kinyilatkoztatás ellenére, az előbbi nem füg­getlen az utóbbitól. Nem is lehet az, hiszen az MSZMP támogatja ezt a kormányt. Egy többpártrendszerben a többségi párttól sem lehet soha független a kormány, hiszen szüksége van képvi­selői támogatására. Napjaink­ban stratégiai vita helyett világosabb lépésekre is szük­ség van, amelyek a konszo­lidálás irányába mozdítják a gazdaságot, vagy legalábbis a romlás lefékezésére vagy megállítására hatnak. Né­hány kérdésben ehhez konk­rét lépések szükségesek. Bor­zasztó nagy a lyul? a sokat emlegetett szociális védőhá­lón is, első lépésként a pá­lyakezdő ifjúság és a legala­csonyabb nyugdíjból élők helyzetét kellene vizsgálni. — Végezetül: hogyan sum­mázta a szándékokat és le­hetőségeket? — Ha kiegyezés lesz és a választás összerendezi a pártot, akkor ebben a harc­ban a párt megújulhat — ■ ezt meggyőződéssel vallom. Nézetem szerint ilyen fel­fogásban kell végiggondol­ni dolgainkat: egy kiegye­zésre alakított felállásban szükséges megszervezni a választásokat. Ennek tanul­ságait pedig majd a kong­resszuson kell összegezni, an­nak minden — személyi és egyéb — konzekvenciáival együtt. . — Köszönöm a beszélge­tést! Kelemen Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents