Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

1989. MÁJUS 17.. SZERDA NOGRAD 3 Évente megduplázzák bevételeiket Vegyes vállalat óriás plakátok kihelyezésére Mindent az utasért Az NSZK vasúttársasága olyan számítógépes rend­szert fejleszt ki, és kíván az 1990-es években üzembe helyezni, amely egy helyen szolgál számos olyan adat­tal, felvilágosítással, ame­lyet az utas eddig csak más-más helyeken kapha­tott meg. így az érdeklődőt ugyan­ott tájékoztatják a menet­rendről és a menetdíjak­ról, ugyanott veheti meg a vasúti jegyét, a hálókocsi- helyét, foglalhat szállodai szobát, jegyeztethet elő ha­jójegyet, válthat pénzt, biz­tosíthatja a poggyászát, bé­relhet gépkocsit stb. Az új rendszer új szol­gáltatásként arról is tájé­koztatja az utast, hogy me­lyik a legolcsóbb és — nem­zetközi utazásokon — a leg­kedvezőbb útvonal. Az új rendszert Frankfurtban és Stuttgartban most próbál­ják ki. Europlakát Kft. elneve­zéssel, különleges reklámte­vékenység folytatására — közterületi óriás plakátok kihelyezésébe — a napokban vegyes vállalat alakult. A 3 millió forint alaptőkéjű új vállalkozás 50—50 száza­lékban az osztrák Presch- Werbung és a Fővárosi Ta­nács által alapított Ma­gistral Kft. tulajdona. A vál­lalkozás vezetői üzleti terve­ikről a budapesti városhá­zán tájékoztatták a sajtó képviselőit. Bärbel Presch a kloster- neuburgi székhelyű - cég tu­lajdonosa szólt arról, hogy a vállalkozás az óriás plaká­tok helyének kiválasztásáról, az engedélyek beszerzéséről gondoskodik, maga gyártja a plakátokat tartó táblákat, s feladata azok karbantartása is. Az alapítók szándéka szerint a vállalkozás nem­csak a két ország vállalatai, hanem más országok meg­rendelői számára is kínál­ja majd szolgáltatásait. Er­dős Mihály, a Magistral Kft ügyvezető igazgatója elmond­ta, hogy az 1900-as évek ele­jén létezett Magyarországon egy kizárólag plakátozással foglalkozó cég, ez azonban az első világháború után megszűnt. Az újszerű köz­területi reklámformával a kft. a városkép megszépí­téséhez is hozzá kíván já­rulni. Az eddig kijelölt, al­kalmasnak talált száz hely­színen a hirdetéseket a Mi­nolta-Austria GmbH kötötte le. Szigeti Péter, az Europla­kát Kft. ügyvezetője annak a reményének adott hangot, hogy a kft. tevékenysége mellett egy hazánkban ed­dig nem alkalmazott korsze­rű nyomdai technika meg­honosítását is lehetővé teszi, ugyanis a több mint tíz négyzetméter felületű plaká­tok gyártása különleges el­járást igényel. A tapétából készült papírt havonta cse­rélik majd. Az év hátralévő hónapjaiban további 100— 150 plakátot helyeznek el a fővárosban, jövőre számukat 300—400-zal kívánják növel­ni, többségét Budapesten, il­letve az országutak mentén, szerelik fel transzparensek­re. Az idén 4—5 milliós be­vételt tervez a kft. — az összeg nagy részét devizá­ban. —, s, ha nem lesz hi­ány érdeklődőben, a vállal­kozás "évente megduplázhat­ja bevételeit. A hirdetés ára az osztrák . átlagárhoz közelít. A közepes méretű, 24 íves plakátért havonta 1500 s.chillinget kell fizetni. Kérdésekre válaszolva el­mondták, hogy a kft. politi­kailag független üzleti vál­lalkozásként működik, poli­tikai plakátok kihelyezésére, a párttörvény életbelépése után vállalkozik. Kapálás — diszkóütemre Ütemesen mozog Godó Péter kezében a horolókapa. Nem csoda, hogy szaporázza: a zsebében lapuló magnetofonból diszkómuzsika diktálja az iramot. No, ezt jól kitalálta magának! — gondoljuk a karancssági háztáji mákföld szélén álldogálva, s hozzá nem értőn még azt is gyanítjuk, hogy talán így könnyebb a sarabolás. „Oly­kor prózai műsorokat is hallgatok kapálgatás közben, most éppen a kabaré forgott a szalagról !” — szól könnyedén a helyi iskola ta­nára. „A kellemeset a hasznossal össze kell kötni! Az így szerzett pénzre szükség van, aztán az időm is jobban szalad! Nézzen csak körül, mennyi fiatal hajladozik az ültetvény fölött!” —, s újra a soroló növények közé veti magát. Amott Győri Pálné, s anyósa sze­di a gyomot, a helyi téesznyomda dolgozója, Surjánná Kovács Márta pedig a napozással köti egybe a munkálkodást. Szeretik er­refelé a földet, a gazdálkodást a fiatalok. No, nem a diszkózás, bar- nulás miatt: a termésért várható pénz adja a vonzalmakat! —kulcsár— Mindegyikünk uëlemênyêt _ A veszprémi nehézipari egyetemről került Romhány- ba, az gkkori csempegyár­ba művezetőnek, majd 17 évig főmérnökként alakí­totta, formálta, élte át a válságból kivezető nehéz esztendőket is. — Amikbr ide kerültem, évi 2 ezer tonna kályha­csempét gyártottunk, ami folyamatosan 12 ezer ton­nára növekedett. A kályha­csempe reneszánszát, tün­döklését követő mélypont­ról való kilábalásunk 40— 50 millió forint értékű re­konstrukcióval kezdődött, aminek eredményeként hoz- zákezdtünk a falicsempa gyártásához. Ezután 1973- ban kerültem mostani mun­kahelyemre, a Gránit Csi­szolókorong- és Kőedény­gyár romhányi Widenta gyá­rába. Űj gyárunk 14 hónap alatt létesült 30 millió • fo­rintból. A nagyüzemi ter­melés beindítása után, a kezdeti 30—32 millió forint éves termelésünk mára fel­futott 130 millióra. Mögöt­te 7500—8000 fajta termék húzódik meg. Az -éves ter­melés 10—20 százalékát a tőkés és szocialista orszá­gokba exportáljuk. Az idén is több új termék ' előállí­tását kezdtük meg, amelyek között nagyon sok az im­portpótló — foglalja tömö­ren össze pályafutásának főbb mozzanatait Gyökér István, a gyár igazgatója. — Érdekelne, hogy a vál­ságos, kritikus, nehézség­gel teli időszakot miként viselte el a család? — Semmit sem vett észre, mert sem akkor, sem ma nem viszem haza gyári gondjaimat. Csupán azt ta­pasztalták, hogy a feladatok újszerűsége, bonyolultsága miatt a korábbinál jóval ke­vesebbet vagyok otthon. ☆ — Beszéljünk a konflik­tusokról. — Ügy érzem, hogy dol­gozótársaimmal jól kijöt­tem és kijövök, bár elisme­rem. hegy időnként hango­sabban szólok. Jól éreztem és érzem magam közöttük, szeretem, tisztelem őket, mert szorgalmasak, becsü­letesek. ☆ — Milyen gondot okozott közismert szókimondása, mi­lyennek ismeri önmagát? — Először nehezteltek rám, aztán később így fogadtak el. Nem tartom magam hirtelen haragúnak, az igaz­ságtalanságot, a lustaságot, a rendetlenséget, a fegyel­mezetlenséget viszont ma sem szeretem. Emiatt a mun­ka hevében akadtak és akadnak hangosabb szóvál­tások. De nálam ez csakis addig tart. Inkább a fel­sőbb szervek egyik-másik képviselőjével voltak ki­sebb nézeteltéréseim. Visz- szahallottam egy időben, hogy "jugoszláv ügynök va­gyok. Később megtudtam, hogy emiatt csak negyed- szeri jelentkezésre vettek fel a pártba. Egy jó svájci üz­let kapcsán — egyházi sze­mélyekről kellett volna csempéket gyártani — pe­dig klerikális reakciósnak kiáltottak ki. Aki ezt mond­ta nekem annak így vála­szoltam: — ön már nem lesz a jielyén, amikor még én mindig itt dolgozom'. Csak azért mondtam el, mert mostanában... tu­dod. .. a többit mindenki gondolja hozzá. — Hogyis volt az az infarktus? — A kórház után két hó­napig voltam otthon. Ez év január végén pedig vese­kővel operált meg dr. Géczi Imre főorvos, a balassa­gyarmati kórházban. ☆ — Mostanában a válla­lati központok és a gyár­egységek közötti kapcsolat gyakran úgy kerül szóba, mintha két ellenfélről len­ne szó. — Nálunk erről szó sincs. Eddig is hagyott és most is hagy önállóan dolgozni vezérigazgatónk. Tőlünk csak a nyereséget, az exportot és a bérfelhasználást kéri számon, a többi a mi dol­gunk. Rengeteget segít. Ne­ki köszönhetjük, hogy bér- színvonalban közel kerül­tünk a környezetünkben lévő üzemekéhez. A múlt évben 20 milliós fejlesztést valósítottunk meg. Üj gé­pek, berendezések beállítá­sával, új technológiával — a kanadai DZSMB-vel — új termékeket állítunk elő, a régieket pedig korszerű kivitelben. Ez évben új szovjet gépekkel pedig to­vább folytatjuk importkivál­tó tevékenységünket. Ugyan­akkor szeretnénk növelni a tőkés exportot: Távol- Keleten, Ausztráliában, és a Koreai Köztársaságban. Nem vagyunk könnyű hely­zetben, mert a vállalatnak 116 millióval tartoznak. Eb­ből 20—30 százalékra tehető a mi pénzünk, — válaszol­ja. majd elmondja, hogy a legfontosabbról a gazdasá­gi válságból való kilábalás­ról és a konkrét tennivalók­ról, a mozgástér növelésé­ről végtelenül kevés szó esik. Így pedig nehezen lesz kibontakozás, bár meg­győződése, hogy kijutunk a mélypontról. — Mi kell ahhoz, hogy egy vezető jól oldja meg nem könnyű, egyre bonyo­lultabb, összetettebb, sok rugalmasságot, életrevalósá­got követelő feladatait? — Vezetőkészség. ráter­mettség, a dolgozókkal való jó kapcsolat, melynek alap- követelménye a "kölcsönös bizalom és a nyugodt ott­honi háttér. — Továbbá olyan part­nerek, akik mindig egyet­értenek a vezetővel, — ve­tem közbe. — Ez nagy tévedés. Ná­lunk az járja, hogy mind­egyikünk megmondja véle­ményét, s ezért egyáltalán nincs harag. Addig vitat­kozunk míg a közös döntés megszületik. ☆ Gyökér István évek óta tagja a területi pártbizott­ságnak, jó aktivistája a Ha­zafias Népfrontnak, tevé­kenyen részt vesz a társa­dalmi munkákban is. Eddi­gi gazdaságvezetői munkás­ságát több kitüntetéssel is­merték el. Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents