Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 88. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. ÁPRILIS 15.. SZOMBAT Közlemény a KB üléséről (2. oldal) Összhangban tartani szavainkat tetteinkkel (3. oldal) „De jó neked, van hová menned..." (4. oldal) Társadalmi gazdaságpolitikai titkára lösz az MSZMP-nok Salgótarjánban ? Kétféle megoldást javasol a jelölőbizottság Az MSZMP iSalgótarjáni Városi Bizottsága várha­tóan a jövő hét elején választ gazdaságpolitikai tit­kárt. ,A testület március 13"i ülésén jelölőbizottságot választott, s az elvégzett előkészítő munkáról ! kér­deztük dr. Rozgonyi Józsefet, ja Táncsics (Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazga­tóját. — Mindenekelőtt: milyen szempontok alapján dolgoz­takmilyen embert látnának szívesen a gazdaságpolitikai titkári poszton? — A jelölőbizottság szán­déka megegyezett a széles körű közvélemény-kutatással, hiszen a pártbizottság min­den tagjával beszéltünk, vé­leményt kértünk a nagyüze­mek és intézmények veze­tőitől. a nagyüzemi pártbi­zottságok titkáraitól — hangzott a válasz. — Az elbeszélgetések is megerősí­tették, hogy a régi módon irányító, lobbizó, a vállalati kérdésekbe közvetlenül be­avatkozó pb-titkárra nincs szükség. Felerősödött az az igény, hogy az ágazati szem­lélettel szemben a területi, helyi politikával, a taná­csokkal jól együttműködő ember kell erre a tisztségre. Ügy érzékeljük, hogy jelen­leg még nincs önálló városi gazdaságpolitikai koncepció, a jelölésnél ennek igénye is felmerült. Ami pedig az egyéni kvalitásokat illeti : úgy fogalmaztak, hogy szak­mai és gazdasági gyakorlata legyen, ne hivatalból hiva­talba kerüljön a jelölt. Jó helyismerettel rendelkez­zen, és tartozzon a fiatalabb generációhoz. Természetesen figyelemmel kellett lenni a jó kontaktusteremtő képes­ségre és megfogalmazták az agitatív erejű kiállás igé­nyét is. — Ügy. hírlik, szó esett társádalmi megbízatású tit­kárról is. — Ez a kérdés már az említett pártbizottsági ülésen is elhangzott, akkor azonban még az volt a válasz: ezt a munkát függetlenített tit­kárnak kell végeznie. A je­lölőbizottság tevékenysége során majdnem egytucatnyi név szóba került, de sok­szor elemi igényként mond­ták: társadalmi megbízatá­sú titkár kellene. Konkrét javaslatok is elhangzottak ezzel kapcsolatban. A leg­többen dr. Szabó István, az SKÜ vezérigazgatóját mond­ták, ő azonban jelenlegi gazdasági és pártmegbízatá­saira hivatkozással nem vál­lalta a jelölést. Hozzátehe- tem, hogy elviekben ő is egyetért a társadalmi megbí­(Folytatás a 2. oldalon.) „Közüggyé tenni a fák, erdők szeretetét..." A fásítási hónap megyei megnyitója Örhalomban Az őrhalmi mozgalmi ház­ban pénteken délelőtt erdé­sznek, tsz-vezetök, - erdőgaz" dáíkodási szakemberek gyűl­tek össze a megyéből az 1989. évi fásítási hónap Nóg" rád megyei megnyitójára. A helyi általános iskola tanu­lóinak bevezető műsora után Rados János, a helyi Haza­fias Népfront mezőgazdasági tsz elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd röviden szólt a tsz gazdálkodásáról. Jellemezte az állattenyész­tés, a növénytermesztés és az erdőgazdálkodás helyze­tét. Ez utóbbiról szólva, el­mondta, hogy főleg a Cser­hátban és az Ipoly völgyé­ben helyezkedik el a kezelé­sükben levő 1300 hektár er­dő, amelynek nagyobb része a'kác, tavaly 5200 köbméter fát termelitek ki, erdőfelújí­tást pedig több mint 100 hektáron végeztek. Ezután dr. Rada Antal, a MÉM erdészeti faipari hi­vatalának munkatársa mon­dott ünnepi köszöntőt. Be­vezetőjében utalt rá : a meg­nyitók' helyszínének kivá­lasztása már magában fém­jelzi az ott végzett munka színvonalát. Ezután hazánk erdőgazdálkodásáról szólt. Jelenleg az erdősítettség ti­zennyolc százalékos. Köszön­tője további részében első­sorban a társadalmi mun­kában végzett fásítási akciók (Folytatás a 2. oldalon.) 1956. december 8. ..Tizenegy óra volt, amikor elszabadult a pokol. A dörrenésre a leguggoló, fekvő karhatalmisták is megijedtek. (Noha a tömeg fcg.vvertelen volt, ak-0' ( kor ebben .senki sem volt bizonyos, sőt tudott volt, hogy nagyszámú fegyver van az üzemek­ben.) Nagy valószínűséggel állítható, hogy ti leg­első lövést a Rákóczi úti iskolában lévő csoport tagjai adták le. akik az. eseményektől elszigetel­ten. feszülten figyeltek..; 0 Az első lövéseket és a gránátrobbanást követő­en a karhatalmistalánc is tüzelni kezdett. A cso­portból elsőként Mrázik János használta fegyve­rét. A szemtanúk szerint a karhatalmisták közül sokan — ahogy fegyverüket tartották a— a le­vegőbe. a tömegbe, vagy maguk elé lőttek mind- » addig, amíg a tárban töltény volt.” o (Elemző írásunk az ő> oldalon olvasható)­Befejeződött a bányász párttitkárok eszmecseréje Gazdag programmal foly­tatódott pénteken, a házigaz­da Nógrádi Szénbányák gyurtyámosi hétvégi pihenő­jében a hazai bányászati vállalatok pártbizottsági tit­kárainak kétnapos eszme­cseréié. Elsőként Bakos János, a pártbizottság titkára tájé­koztatta a jelenlevőket, ho­gyan, milyen főbb szempon­tok figyelembevételével po­litizálnak a szanált nógrádi szénbányavállalatnál. Töb­bek között elmondta: áttér­tek az egytestületes pártbi­zottságra, melynek taglét­száma viszont még nem tel­jes, éppen a szervezeti vál- toztatásók miatt. A testültet elsődleges feladatának te­kinti a szanálási program végrehajtásánaík politikai eszközökkel történő segíté­sét, s a gazdaságvezetés szá­míthat e nagy fontosságú munkában a dolgozók több mint 20 százalékát kitevő párttagságira. Ezután Korompay Péter, az ipari széniközpont osz­tályvezetője és Zsákay Já­nos miniszteri biztos, a Bá­nyászati Egyesülés igazga­tóhelyettese a hazai szénbá­nyászat jelenlegi helyzetét elemezték és szóltak a jövő­vel kapcsolatos elképzelé­sekről. Szavaikból kiderült: a szénre egyrészt a villamos energia termelése szempont­jából, másrészt a lakossági felhasználás következtében ezután is szükség lesz. Összefogásra van tehát szükség, a vállalatoknak tá­mogatniuk kell egymást, s így felvetődött a megszün­tetett tröszt újbóli megalakí­tása, illetve egy vagyonke­zelő központ létrehozása. Az állami támogatás elmaradá­sát nem ellensúlyozza a ja­nuárban életbe léptetett 15 százalékos áremelés, s a kü­lönböző költségek növekedé­se miatt egyre több vállalat kerül nehéz helyzetbe. Ezt követően Balázs Mik­lós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá- naik vezetője adott vázlatos tájékoztatást a szűkebb pát­riánkban gyakorolt gazda­ságpolitikáról. A nógrádi szénbányászkodásról szólva, hangoztatta: szükség van a .gazdaságos termelés fenntar­tására, hiszen 25—30 ezer ember sorsát befolyásolja az iparág léte, helyzete. A kétnapos értekezlet Ba­kos János zárszavával ért véget. Legközelebb, előrelát­hatóan szeptemberben, a Központi Bányászati Fejlesz­tési Intézet szervezi majd meg a bányász-párttitkárok koordinációs tanácskozását. Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusá­nak (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. má­jus 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napi­rendje: — Törvényjavaslat az al­kotmány kiegészítésére a bi­zalmatlansági és bizalmi in­dítvány intézményével; — Törvényjavaslat a Mi­nisztertanács tagjai és az ál­lamtitkárok jogállásáról éa felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról; — Az Országgyűlés házsza­bályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizal­mi indítvány szabályaival; — Törvényjavaslat a Pol­gári Törvénykönyv módosí­tásáról ; — Az Elnöki Tanács be­számolója az 1985. július el­seje óta végzett munkájá­ról; — Beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra; — Bödőné Rózsa Edit kép­viselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosítására. (MTI) Rendkívüli „vasutasnap" Új állomásépület Somoskőújfaluban Ünnepélyes külsőségek kö­zött pénteken már a beren­dezett állomásépületet ve­hette birtokába a Somoskő­újfalui vasúti határállomás valamennyi alkalmazottja: csehszlovák és magyar vám- tisztviselők, valamint az ál­lomás vasutas dolgozói. A jelképes megnyitón részt vett Kovács Kálmán, a MÁV hatvani körzeti üzem­főnökségének vezetője, Ko­vács Csaba, a megyei tanács közlekedési osztályának kép­viselője, a generálkivitele­ző Karancsvölgyi Építő- és Szolgáltató Kisszövetkezet (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents