Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 15.. SZOMBAT a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB- osztályvezetői. ☆ Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: 1. Az oi'szágos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival, és az ország közvéleményének eg5lef értésével. 2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalorp vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. 3. A pártér.tekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság belfelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki ai módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását. reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagsájg létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynejc teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. 5. A párt vezető testületéinek munkájában mélyreható változások történtek A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoz- tarást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a pá’ttagság véleményére, a pártalap- szervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállaltait közszereplést. A testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem ts kevés volt a kölcsönös informálás. II. 1. A párt vezető területeinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. 2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az" egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közzétett cs/elekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a pártválasztásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelen- séget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervezőbizottságát. 5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság, a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a taoasztalatokat munkájában hasznosítja. III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jápost, a budapesti pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyurics- ku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárát, Kar- valits Ferencet, a Zala megyei párt- bizottság első titkárát, Kiss Pétert, a budapesti KISZ-bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi pártbizottság első titkSrát, Vastagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján, titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta- Crósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Páll, Jassó Mihályt, Németh Miklóst Nyeis Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette. hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. (MTI) Városi első titkárok értekezlete Országos 1 értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága á városi első titkárokat pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, ‘ az MSZMP előtt álló feladatokról. Az eszmecserét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. A HNF OT ülése A Hazafias Népfront a jövőben pártsemleges, szövef- ségszervező, politikai mozgalomként kíván működni — hangsúlyozza a HNF szerepét, feladatkörét újrafogalmazó dokumentum, amelyet pénteken az új városházán rendezett ülésen — a soron következő kongresz- szusra való előkészület jegyében — vitattak meg az országos tanács tagjai. A tanácskozáson — még az érdemi eszmecserét megelőzően — az országos tanács határozott arról, hogy felmenti a titkárságot, és jelölő- bizottságot küld ki. Az ülés elején felmentett titkárság helyébe az októberi kongresszusig működő, 21 tagú ügyvezető elnökséget választott a helyben megbízott jelölőbizottság javaslatai alapján. Az ügyvezető elnökség elnökéül Ku- korelli Istvánt választották meg, az országos tanács elnöki-főtitkári összevont tisztére Huszár Istvánt, titkárrá Dobos Lászlót, az eddigi titkársági irodavezetőt. Áttekintést adott Magyar- ország nemzetközi megítéléséről, gazdasági folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni korszak az ideológiai változatlanság jegyében telt el, tudomásul vettük a környező országokban követet gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámutatott: a fejlett tőkés országok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, ebből a helyzetből azonban csak előre lehet menekülni. Hosszú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósítására van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézbentartása, s az ország fizetőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a be- feléfordulás, erőtlen a politikai propaganda, gyenge a vitakészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőképpen a politika- formálást. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadással kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás”, de az egység minden áron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az elhangzottakat. (MTI) Kétféle megoldást javasol a jelölőbizottság (Folytatás \az 1. oldalról) zatással. Javasolták az első három név között Lakatos Józsefet, az SKÜ pártbizottságának titkárát is, aki egészségi állapota és jelenlegi tanulmányai miatt állt el a jelöléstől. A javaslatok után Fejérvári Géza, a síküveggyár gazdasági igazgató- helyettese volt az, aki úgy nyilatkozott: amennyiben a pártbizottság a társadalmi megbízatású titkár mellett foglal állást, akkor vállalja a jelölést. — Fejérvári Géza volt a jelölőbizottság elnöke... — Igen. S amikor láttuk, hogy a megkérdezettek őt javasolják, akkor a jelölőbizottság engem bízott meg a további munka irányításával. Az eddig elmondott álláspont mellett érzékeltük azt is, hogy a pártközvélemény megoszlik: függetlenített avagy társadalmi megbízatású titkár legyen-e. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy két alternatívával megyünk a pártbizottság elé. Az egyik Fejérvári Géza említett jelölése társadalmi gazdaságpolitikai titkárként. A másik a függetlenített tisztségre való jelölés, ebben az esetben kettős jelöléssel Ru- dinszky Lászlót, az SZMT közgazdasági osztályának főmunkatársát és Szabó Józsefet, az MSZMP városi bizottsága gazdaságpolitikai csoportja munkatársát javasoljuk. — Szóba kerültek más nevek is? — A jelölőbizottság a többségi vélemény alapján alakította ki fenti álláspontját. Javasolták még Fejér Zoltánt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársát, Gajdár Gézát, a Nógrád Volán pártbizottsági titkárát, Sára Jánost, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét. Társadalmi megbízatású titkárnak pedig Gressai Sándort, az SVT igazgatóját és Klug Nándort, a BRG salgótarjáni gyára igazgatóját. — A jelölőbizottság tehát befejezte munkáját, mi a további teendő? — Az MSZMP városi bizottsága április 18-i ülésén mindenekelőtt abban kell dönteni, társadalmi megbízatású, vagy függetlenített gazdaságpolitikai titkárt akar-e a testület. Az előbbi esetben Fejérvári Géza, az utóbbiban Rudinszky László és Szabó József mellett szól a jelölőbizottság indítványa. A döntés joga természetesen a pártbizottságé, beleértve az esetleges újabb jelöltek állítását is — fejezte be nyilatkozatát dr. Rozgonyi József. it. G. A fásítási hónap megyei megnyitója Örhalomban (Folytatás az 1. oldalról.) jelentőségéről beszélt, hozzátéve, hogy 1951*. óta több millió fával lettünk gazdagabbak. Említést tett a fejlődő országokban tapasztalható erdőpusztulásról, a zöld területek biológiai jelentőségéről. A fásításban végzett kiemelkedő munka jutalmaként a helyi tsz emlékérmet kapott, amit Rados János elnök vett át. Oklevelet kaptak a mozgalomban végzett munkáért: Chikán József, Horváth Béláné, Kis László, a romhányi tsz erdőtelepítő brigádja és Kajtor Zsolt. Az ünnepség záróakkordjaként tizennégy mogyorófát ültettek a vendégek a mozgalmi ház kertjében, majd az ünnepség résztvevői, a jelenlevő szakemberek megtekintették az őrhalmi termelőszövetkezet új erdőtelepítéseit. Végül álljon itt egy adat dr. Rada Antal köszöntőjéből: 1989'ben a MÉM és a Hazafias Népfront négymillió fát ad ingyen a fásítási akciókhoz! Rendkívüli „vasutasnap" (Folytatás az 1. oldalról.) vezetői, valamint a határos két ország vámszerveinek elöljárói. A megjelenteket Stálnicz János állomásfőnök köszöntötte, majd Kovács Kálmán méltatta az esemény jelentőségét: Fontosságánál fogva, a létesítmény többet jelent, mint más üzemi pontok — mondotta —, s ennek megfelelően a három éve csak szintentartó beruházásra képes MÁV is mélyebben belenyúlt a kasszába. A kiemelt feladattal járó kellemetlenségeket sikerült bonyodalom nélkül átvészelniük, sőt — értékelése szerint — a kollektíva munkájában javulást tapasztaltak. A megcsinosodott 120 éves épület a korábbi állapotnál lényegesen kulturáltabb utaskiszolgálást tesz lehetővé, javult a dolgozók szociális ellátása. Az 1986 őszén megkezdett átalakítás teljes egészében azonban nem fejeződött be. Ezekben a napokban is folyik a környék rendezése, később pedig az ideiglenesen használt épületek lebontása. Várhatóan legkésőbb év végére, ideális esetben azonban a nyáron esedékes vasutasnapra készülnek el a kitűzött feladattal. Az új forgalmi épület máris helyet adott egy találkozónak; pénteken ültek le a Polónia-kupa elnevezésű, barátságos sportnap következő, júniusi eseménysorozatának egyeztetésére a füle- ki, a petrovicei (csehszlovák;, a zebrzydomicei (lengyel) és Somoskőújfalui vasutasok.
