Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix 1.50: A Rádió Dalszínháza Szőnyi Erzsébet: Az igazmondó juhása ! Eg/felvonásos meseopera 9.47: Beszélni nehéz 10.05: Irodalmi világjárás. Vietnam. (I. rész) ! 11.29: Fejezetek Erdély történetéből. (Ism.) 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv ( századai 14.25: Operasíágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: A véges végtelen. Az egész több. mint a részek összege? Vekerdi László előadása 16.10: Éneklő Ifjúság 16.20: Kenguru. 17.00: Vállalkozók a tudományban 17.35: Beszélgessünk zenéről 19.15: XII. előadóművész­fesztivál. a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházból 20.15: Népszerű hangszerszólók 20.30: A külpolitikai rovat műsora 21.00: Nótaest 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világhíradója 23.00: Operaest 23.50: Debussy Tayaszi körtánc PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Verbunkos muzsika 12.30: Postabontás 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Spéter Erzsébet másik arca. 15.05: Poplabor 16.00: Tartóshullám. Könnyűzenei magazin 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 17.55: Közvetítés a Magyar- ország^Málta világ- ' bajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzésről 19.55: Albumajánlat 21.05: A mozgás öröme?! 21.30: A zongoránál és a mikrofonnál : Körösi János 22.35: Közkívánatra! BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: A Bartók Béla Zene­művészeti Szakközép- iskola zenekarának Beethoven-hangver- senye a Zeneakadémia nagytermében 10.40: A windsori víg nők. Részletek Nicolai vígoperájából 11.35: Zenekari muzsika 12.32: Farkas Ferenc kórusműveiből 13.05: Bioritmus 13.25: Operába hívogató. Mozart: Don Giovanni 13.56: Balettzene fúvós­zenekarok előadásában 14.20: »lágerről slágerre 15.00: Thomas: Mignon Háromfelvonásos opera 18.10: Frans Brüggen blockflőtézlk, Gustav Leonhardt csembaflózik, Anner Bylsma gordonkázik 18.30: V materinskom jazyku A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemze­tiségi műsora Szegedről 19.05: Mesterségünk címere. Utazási szakemberek között 19.35: Kapcsoljuk a Zene- » akadémia nagytermét. (Élő) A Magyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarának hangversenye Közben : 20.20: Az őshaza nyomában 1 20.40: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.40: Operarészletek 22.15: Zenekari művek 22.45: Cigányfolklór-magazin II. évfolyam, 1. szám MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55 : Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. —6.20: Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lapszemle. (Kossuth). — 6.55: útinform (országos és körzeti). — 7.00: Krónika. (Kossuth). — 7.20: Észak-magyarországi krónika — Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. « — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi mű­sor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Hármas csatorna VI 1. rész: Világtájak. (Ism.) 9.55: Derrick. NSZK bűnügyi tévéfilm. sorozat. ' Halálos hallgatás. (Ism.) 10.50: Stúdió ’89. A televízió kulturális hetilapja. (Ism.) 11.35: Képúiság 16.35 : Hírek 16.40: Déli videoújság A szegedi körzeti stúdió műsora 16.50: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.55: Krakatau. Egy nap, amely meg­rengette a világot Angol ismeretterjesztő film. 17.40: Műsorajánlat 17.45: Reklám 17.50: Magyarország—Málta. Világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. A szünetben: Reklám 19.45 : Esti mese. Zsűri és Vili. Zsűri és az árvíz Csehszlovák bábfilm 19.55: Reklám 20.00: Híradó 20.30: Reklám. 20.35: Muzsikál a mozi. Szórakoztató összeállítás 21.15: A Panoráma külön­kiadása. A zóna. Csernobil 1989. 22.15: Reklám. 22.20: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Riportok — Időjárás — Tévétorna — Reklám 17.35: Télesport. 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Tv 2. 18.25: Gyerekeknek! 1. A kelekótya farkas Román bábfilm 2. A bűvös gömb. A rabló meséje Angol rajzfilm 18.47: Tv 2. 19.00: A Római Birodalom bukása. Amerikai—spanyol film. II/l. rész. (1964) (ism.) 20.19: Tv 2. Benne : Popkorong A nevem: Budai Ilona Az első Röpülj páva vetélkedő egyik győztese énekel 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Éjszakai szóváltás. 22.30: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.15: Kicsinyek műsora 9.55: Tévéfilm. (Ism.) 11.05: Az éveket nem lehet megállítani 11.45: Orvosi tanácsok 16.25: Művelődési sorozat 16.55: A szocialista országok életéből 17.20: Honvédelmi magazin 18.00: Jegyzetfüzet 18.20: Esti mese 18.30: Az én hét csodám, sorozat 19.00: Látogatás a Szovjetunióban 19.30: Híradó 20.00: Tomas és Markéta, tévéjáték befejező része 21.30: Publicisztikai műsor 21.50: Találkozás szovjet művészekkel 22.40: Dokumentumfáim egy vak festőnőről 2. MŰSOR: , 16.00: Folklór 16.50: A nap percei 17.00: Sportmagazin 17.30: Az aranykapun 18.20: Az otthon, tévésorozat 18.50: Jó tanácsok 19.Q0: Torna 19.10: Esti mese 19,30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Időszerű kérdések MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Piroska és a farkas. Színes magyar—kanadai kop­rodukció. Háromnegyed 6 és 8-tól : Rain Man. Színes, szink­ronizált amerikai film. — Ka­mara: Eldorádó. Színes ma­gyar film. — Balassagyarmati Madách: Kommandó. (16) Szí­nes, szinkronizált amerikai akciófilm. — Kamara: Az év­század csütörtökig tart* Színes magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász : Ismeretlen is­merős. Színes magyar zenés családi film. iskolamozi: Bu­dapesti tavasz (felső tagozat), Mátyás az igazságos (alsó ta­gozat). Mesemozi: A csillagok és a villamos. — Bátonytere- nye| Petőfi: Bosszúvágy III. (16) Színes, szinkronizált ame­rikai krimi. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: Rendőraka­démia. Színes amerikai film­vígjáték. Műnntlék- védelem a Balaton vidékén A Balaton partján meg­kezdték több értékes mű­emlék és műemlék jellegű épület helyreállítását. Tető alá került már a ba­dacsonyi Szegedy Róza-ház, amelyre csaknem 20 millió forintot költöttek. A legap- ródékosabban, nagy műgond­dal, minden kövét eredeti helyére téve újították fel a patinás barokk épületet. Rendbe hozták a gazdasági épületeket is. A házban iro­dalmi múzeumot és repre­zentatív vendéglátóhelyet rendeznek be. Balatonfüreden hozzálát­tak a vidék egyik legérté­kesebb műemléke, a késő barokk korban emelt copf stílusú Gombás-kúria meg. mentéséhez. Az épületegyüt­test — amelyet a mellék- épületekkel együtt a XVIIÎ. században építettek át mai formájában — a helyreállí­tás után üdülőnek rende­zik be. Balatonfüreden befejezik a Jókai-múzeum eklektikus épületének teljes helyreállí­tását. Az épület 6 szobájá­ban, ahol még 1964-ben em­lékmúzeumot rendeztek be, felújított kiállítási anyag­gal fogadják a látogatókat. Régi formajegyeinek hangsúlyozásával állították helyre a keszthelyi Hullám Szálló műemlék jellegű épü­letét, amely a századfordu­ló jellegzetes balatoni épí­tészeti stílusát testesíti meg. • Hangulatos színfoltja lesz, a szálló melletti térségnek a zenepavilon, amelyet nem­régen megtalált korabeli rajzok alapján terveznek felépíteni.. Csipszállítás Az elektronika parányi műszaki alapegységeit, a csípeket (angol szóval: a cihipeket) nagyon gondosan kell szállítani. A legkisebb, szemmel észre sem vehető mechanikai sérülés műkö­désképtelenné teheti azt a készüléket, amelybe az ilyen csipet beépítik. Ezért az elektronikus al­katrészeket különleges cso­magolásban szállítják a gyártól a beépítés színhe­lyéig. Az NSZK-ban erre a célra Ultramid márkanéven ásványi szállal erősített olyan poliamid műanyagot fejlesztettek ki, mely egyfe­lől nagyon szilárd és mé­rettartó, másfelől villamos jellemzői révén biztosan vé­di a csipeket az elektroszta­tikus kisülésektől. Nagy Bandát felhúzták — saját meghatározása sze­rint —, mint a nemzeti zász­lót a Kossuth téren, mert (például) bevezetik az út­adót, azért nem sztrádadíjat, mert befejezett sztrádánk végeredményben nincs is. Nagy Bandó azért ennyivel nem elégedett meg. Még visszatért egy újabb mono­lóg terjedelméig a rádió­kabaré Átmeneti kabát című legújabb adásában (hétfő, Kossuth, ismétlés szomba­ton) és akkor is mondott valamit... ☆ Nem sok nevetnivaló akadt az új kabaréban. Po­litika, kabaré, politika, ka­baré... A sorrend szinte mel­lékes. Az ember azt gondol­ná, és erre számít is tulaj­donképpen, hogy „na most, amikor elérkezett,' az idő­sebb Marosán Györggyel szólva, a pofázás joga-kora, a kabaré majd mindent be­leadhat”. Majd régi jó ma­gyar recept szerint dűlünk TELEXEN ÉRKEZETT... Falusiak országos versenye Budapesten Jót szerepeltek a nógrádiak Vers- és mesemondásért Olaszországba „Az irodalommal, művé­szettel való foglalkozás adja meg számunkra érzéseink, bánatunk vagy örömünk ki­fejezésének lehetőségét, a szépség megtalálását. Ezál­tal könnyebbülhet a lélek, és szerezhetünk örömet, derűt, békességet a magunk és környezetünk számára.” Többek között e szavakkal indította útjára a második országos falusi vers- és prózamondó versenyt Dr. Poden Gyula, a TOT főtit­kárhelyettese. Két év elteltével, április első napjaiban ismét össze­gyűltek Budapesten, a szö- vetkezétek házában a ver­selni, mesélni, anekdotázni kedvelő falun élő állampol­gárok, hogy versenyre kelje­nek egymással és hirdessék: a magyar folklór, a magyar irodalom gyönyörű és kime­ríthetetlen. A versenyt a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és az Országos Közművelő­dési Központ még az elmúlt évben hirdette meg a TE- SZÖV-ök és a megyei műve­lődési központok közremű­ködésével. A megyei verse­nyek után az ország négy helyén : Gyulán, Sárospata­kon, Dombóváron és Zala­egerszegen vettek részt kör­zeti versenyen a megyei győztesek. A továbbjutás jo­gát Sárospatakon vívta ki megyénk három versenyzője: özv. Pelle Andrásné (Szátok), Simon Lajosné (Karancske- szi) és Fábián Ferenc (Pász­tó). A verseny két kategó­riában — folklór és irodalmi — zajlott, melyen az előadó­művészet legkiválóbb elmé­leti és gyakorlati képviselői végezték a zsűrizés egyálta­lán nem könnyű feladatát. A helyi, megyei és körze­ti rendezvényeken közel ezer versenyző vett részt. E nagy­számú seregből 43 versenyző jutott az országos döntőbe, ahol valamennyi verseny­zőnk megállta a .helyét, és tovább öregbítette kis me­gyénk hírnevét, A verseny és az értékelés izgalmai után a 78 éves özv. Pelle Andrásné, Ilonka néni örömében dalra fakadt és még táncra is kerekedett volna, ha a lábai nem fáj­nának. Elmondta, hogy már gyerekkorában szeretett sza­valni, az iskolában külön­böző színdarabokban is sze­repelt. Később községi ün­nepségeken, tsz-zárszámadá- sokon szavalt és énekelt; ko­molyabb versenyen a hat gyerektől és a munkától nem vehetett részt. Az első igazi fellépése és sikere az első országos falusi vers. és pró­zamondó versenyen volt, ahol Arany János A fülemüle cí­mű versével második helye­zést ért el. Most Arany A bajusz című költeménnyel harmadik helyen végzett (ez­úttal a mezőny erősebb volt, és két évvel idősebb is már). Nagyon szereti Petőfi és Arany költeményeit, és ver­senyen kívül szívesen szóra­koztatja nagy családját; ugyanis 11 unokája és 14 dédunokája van Ilonka né­ninek. Simon Lajosné ugyancsak a két évvel ezelőtti verseny felfedezettje. A mesé- lés tudományát és szerete- tét édesapjától örökölte, amit igyekszik gyerekeinek is to­vábbadni. Nagyobbik. fiát, Lajost nyilván ez is motivál­ta, amikor népművelő—tör­ténelem szakot végzett. ö a legnagyobb kritikusa és se­gítője is édesanyjának, min­den versenyére elkíséri. Most is ott szurkolta végig a pro­dukciókat, és együtt örült édesanyja sikerének. Több- al­kalommal szerepelt már a rádióban, és két meséjét sa­ját gyűjtésként is elfogad­ták. Ezután is köszöni mun­kahelyének, a „Karancs” Mgtsz-nek a támogatását. Harmadik versenyzőnk, Fábián Ferenc szintén a családban kapta a vers elés­hez való indíttatást, mellet iskolai tanulmányai során még inkább megszeretett és továbbfejlesztett. Eddig leg­inkább saját örömére foglal­kozott a versekkel, és csu­pán alkalomszerűen vett részt versenyeken. Nagy si­kernek minősül, hogy beju­tott az országos döntőbe. Pásztón, a családi iroda ve­zetője és érdekességként megemlítette, hogy a japán —magyar baráti kör pásztói csoportját is ő hozta létre. A gálaműsor és értékelés előtt Knopp András állam­titkár méltatta a versenyt és örömmel szólt arról a kez­deményezésről, amelyet a TOT és az Országos Közmű­velődési Központ végez a résztvevők segítségével a hagyományápolásban és át­adásában. A zsűri értékelé­se alapján özv. Pelle And­rásné és Simon Lajosné ju­talmul olaszországi utat, Fá­bián Ferenc bedig értékes könyvutalványt kapott. Kedves színfoltjá volt a verseny ünnepi befejezésé­nek, amikor az előző ver­seny két nógrádi dobogós versenyzője, a kétbodonyi Cziglan Jánosné és Koczur Pálné — most meghívottak — saját készítette nógrádi hímzésekkel lepte meg a zsűri tagjait és a szer­vezőket. Szép, emlékezetes, élmény­ben gazdag rendezvény volt az országos amatőr művésze­ti verseny, megérdemli, hogy hagyománnyá váljék —, mert irodalmi alkotásaink, népköl­tészetünk olyan erő, amely összetart e hazában minket és a világban élő magyarsá­got. Ivitz Zoltán Derby bemutató az Erkel Színházban Az Erkel Színházban február 10-én mutatják be Vukán György. Derby című táncdrámáját, amely McCoy- A lovakat lelövik, ugye című regénye alap­ján készült. Koreográfus­rendező : László Péter. Felvételeink az első sze­reposztás főpróbáján ké­szültek. Jelenet az elő­adásból. Előtérben: Metz­ger Márta. Hangszóró mellett Átmeneti kabát a röhögéstől és ezzel keve- sednek kínjaink. De nem. A rádiókabaré majdhogy nem a mai egyszerű (?!) való­ság tükörképe, itt-ott egy- egy szóvicc fárasztja nevető­izmainkat, ha ugyan ennyi nevetéstől egyáltalán el le­het valamennyire is fáradni. Inkább rémisztő ez a kabaré. Nagy Bandó említett másik magánszáma például az idei várható május elsejéről, hogy akkor ez most milyen lesz, mint az „első szabad május elseje...”? Ki kivel vonul fel és ki ki előtt? Miként üdvözli majd a szpiker a munkanélkülieket, a bukott politikai vezetőket, az időközben kapitalista ér­dekeltséget szerzett? szoci­alista vállalatok imperialis­ta dolgozóit, külön a mun­kásokat és külön az őröket sfb. Hát, valóban „vicces” ez az egész és jóval több benne a rosszkedv, a düh, (lásd a humorát szinte tel­jesen elvesztett Verebes Istvánt), mint az -izmos ré­gi jó humor, , amiben Ka­rinthy még nem ismert tré­fát. Mégis humor volt. Ki mondhatja, hogy abban az időben, amikor ő „működött” — nem voltak gondok? Tár­sadalmi méretűek ugyáneb- ben az országban. Ahol a Ferdinánd híd turuljáról ug­ráltak a Dunába az életun­tak és kiúttalanok, ahol zsi­dótörvényt hoztak és min­den mást is. A humor még­sem őrült meg. A humorista végezte a dolgát. Humort csi­nált, nem politikai pamflet- tet-gúnyiratokat egyre más­ra, elvéve a közönség ked­vét még a holnaptól is. Az igazi humorban mindig ma­rad ugyanis elég bölcsesség a dolgok elviselhetőségének előmozdítására. Ami más — az inkább elkedvetlenít. S ha valami végképp nem jó, ak­kor az a kedvet szegni ké­pes humorizálás. Verebes már ott tart, hogy s...be rúgott miniszterekről beszél, és hangsúlyozza po- jácaságát, kimondva nem iá egyszer ezt a nyilván más- tól-másoktól származó véle­ményt, „hülye lakosságról” beszél, aki darabokban is ké­pes lesz áthozni a határon a hűtőládát. De ez már vi­csorgás. ☆ Maradéktalanul derűsen talán csak a Csátiak falu­gyűlését hallgathatta az em­ber úgy is, mint kabarét és ügy is mint politikai pótje­lentést a valóságról. Csát is világkiállításra készül ugyan­is... (T. Pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents