Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK telexen Érkezett... KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó. 9.15: Sanzonsűágerek 9.34: Széphistória a császár- körtefáról. Jékely Zoltán novellája 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki körzeti stúdiót. . . Születendő temető 10.25: Kórusművek magyar költők verseire 10.59: Operettnyitányok 11.36: Közben ' Gobbi Hilda részleteket ad elő önéletírásából. X/2. rész. í h a n g f el vételrő 1 ) 12.45: Világhírlap. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14,30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiószínház Szarvasbőgés, avagy a nagy viadukt Páskándi Géza kishangjátéka. (1987) 17.45: Szabó család 16.20: A Nyitnikék postája 17.00: Sokszemközt az. egészségről 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: ,.Üjra és újra őket látom. . .” 20.15: Lakáshelyzet. Hajléktalanok 20.45: Amerikából jöttünk 21.45: ,, Haj szál gyökerek” Gondolatok a költészet napján 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő) Bársony László t brácsázik, Krausz Adrienne zongorázik 23.30: Népszerű szimfonikus dallamok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Hilde Güden és Rudolf Schock operett- felvételeiből 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Fúvósindulók 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Hamlet 70 éves. • Látogatóban Gábor Miklósnál 15.05: Kapcsoljuk a . . . stúdiót. (Élő) * Simon Béla zongorázik 15.30: Csúcsforgalom. (Élő) 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Talpa lávaló 19.08: Fiataloknak! 20.30: Nóták 21.05: Prága város panoptikuma. Jiri Marek elbeszélése 21.42: Viki és a Flört együttes felvételeiből 22.00: Maholnap. Műsor eg y e te mist á kn a k 23.15: A dzsessz története 23 55: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Lortzing operáiból 9.57: Lemezmúzeum 10.30: Fonóka. Beszélgetés versekről kisiskolá- . •soknak 10.45: A bioszféra felfedezése dr. Balogh János akadémikus sorozata 11,00: Zenekari muzsika 11.53 : Galuppi : A vidéki filozófus Egvfeivonásos vígopera 13.05: új s új lovat. Dorogi Zsigmond kompozíciója Ady Endre kései verseiből 14.05; Századunk zenéjéből 15.00: Zenei tükör. 15.35: Brankovics György Részletek Erkel operájából 16.23: Schumann: II. szimfónia 17.00: Mikrofon. Mikro­elektronika, számító­gépek. informatika 17.30: X. Európa Cantat, Pécs 1988. XXX 15. rész. 18.07: Mozart: c-moll vonósötös K. 406. 10.55: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Pannon krónika. 16.50: Nachrichten. Hírek német nyelven. 16.55: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 17.25: Műsorajánlat 17.30: RTV-közönség- szolgálat 17.35: Reklám 17.40: Európában magyarul A szegedi kör-zeti stúdió műsora 18.05: Reklám 18.10: A klinika. NSZK-tévéfilmsorozat. XII/10. rész: # Vakmerő próba. (Ism.) 18.55: Esti mese Mirr-Murr. Bóbice énekórát ad a kismalacnak. Magyar bábfilm 19.05: Számadás. Gazdasági negyedóra 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Müsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05 : Papírsárkány. Francia tévéfilmsorozat. IV/8. rész: Az élet értelme 21.05: Reklám • 21.10: Stúdió ’89. A televízió kulturális hetilapja 21.55: Az animáció mesterei Angol dokuméntum- film-sorozat. Japán. John Halas műsora 22.25: Híradó 3. Tv 2. Endrei Judittal és Ipper Pálla-l 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám — Riportok — Időjárás — Zene — Tévétorna Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben A rákszűrésről 17.45: Mozaik Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Pumukli kalandjai Magyar—NSZK rövidjátékfilm Malaclakoma 18.49: Tv 2. 19.00: Népirtás. Amerikai dokumentum- (film (színes 4- FF) 20.21: Tv 2. Benne: Van öt perce? Mendelssohn : Nászinduló a Szentivánéji álom című kísérőzenéből 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Folyton-folyvást folytassa ! Angol filmsorozat. 21.56: Tv 2. 22.00: Szimultán A belpolitikai íőszerkesztőség műsora 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tévéjáték. (Ism.) 10.45: Sportvisszhangok. (Ism.) 16.20: Objektív, magazin 16.50: Ipari tanulóknak 17.20: Művelődési sorozat 17.50: Dokumentumfilm 18.20: Esti mese 18.30: Természetvédelmi műsor 19.30: Híradó 20.00: Tomas és Markéta. Tévéjáték. 1. rész 21.15: Publicisztikai műsor 21.55: Komolyzenei koncert 2. MŰSOR: 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ín der Muttersprache. 19.35: Szimfonikus zené 20.30: üj lemezeinkből 21.00: Alternatív diszkó 21.40: Új lemezeinkből 22.30: Magyar írás. A rádió irodalmi1 hetilapja 23.15 ^isti fúvós muzsika MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hf_ rek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20; Észak-magyarországi kró_ nika. — 6.30: Hírek, lapszem­le (Kossuth). 6.55: Útinform (országos és köTzeti). — 7,00: Krónika (Kossuth). — 7.20: Észak-magyarországi krónika — Körzeti időjárás. — 7.35: Szó­vá tették, megkérdeztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló a másnapi mű­sor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: ^.00: Képújság 9.05: Té vétóm a nyugdíjasoknak 9.10: James Bürke rendhagyó gonolatai a változásról. Angol rövidfilmsorozat 10.00: Panoráma Világpolitika percről percre. (Ism.) 10.45: Mozgató. 16.25: Kelet-szlovákiai - magazin 16.45: A nap percei 16.55: Zéman őrnagy esetei 18.25: Fiatalok tv-klubja 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.20: Ausztria—Cseh­szlovákia labdarúgó- mérkőzés , 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Pervola. nyomok a hóban. Holland tévéfilm ^ MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Piroska és a farkas. Színes magyar^kanadai kop­rodukció. Háromnegyed 6 és 8 órától Rain Man. Színes szinkronizált amerikai film .— Kamara: Eldorádó. Színes magyar film. — Kohász: Zsoldoskatona. Színes olasz kalandfilmvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: Kommando. (16) Színes, szinkronizált ame­rikai akciófilm. — Kamara: Az évszázad csütörtökig tart. Színes magyar film. — Bá- tonyterenyei Bányász: Isme­retlen ismerős. Színes magyar zenés családi film. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Az utol­só csillagharcos. Színes, szink. ronizált amerikai fantasztikus krimi. — Pásztói Mátra: Rend­őrakadémia. színes amerikai filmvígjáték. — Rétság: Ve­lencei nő. (16) Színes ameri­kai-olasz koprodukció. Az együttműködés készsége Németet is oktatnak a. szombathelyi tanárképző főiskolán Német nyelvi tanszék lét­rehozását kezdték meg ápri­lis első napjaiban a szom­bathelyi Berzsenyá Dániel Tanárképző Főiskolán, ősz­től általános iskolai német nyelvtanárokat képeznek az intézményben, egyelőre két csoportban, történelem— német, illetve orosz—német szakpárosítással. A német szak iránt már­is nagy az érdeklődés, a beérkezett jelentkezési la-' pok alapján, négy-, ötszörös a túljelentkezés. A tervek szerint jövő ősztől magyar— német szakot is indítanak, később pedig az angol nyel­vet párosítják a némettel. Mivel az általános iskolákon kívül a középfokú oktatási intézményekben is számot­tevő a hiány német nyelv­tanárokból, a szombathelyi főiskola kezdeményezi, hogy az intézményben végzettek három év tanulmányi idő beszámításával. továbbta­nulhassanak az ELTE-n. Alapítójának nevét vette fel a múzeum Alapítójának, Wisinsky Mórnak a nevét vette fel a Szekszárdi Múzeum. Az öt­venes évektől mostanáig Bé­ri Balogh Ádám Múzeum volt, azonban a kruc vezér tevékenységéhez sokkal ke­vésbé kötődik az intézmény, mint a világhírű régész Wi- sinskyéhez, aki maga is je­lentős gyűjteménnyel gya­rapította a múzeumot. Ö tárta fel — száz évvel ez­előtt — a Tolna megyei Len­gyel község határában azt a mintegy hatezer éves ne­olitikus települést, amely az első lelet volt Európában abból a korból, ezért len- gyeli kultúrának nevezik a régészek. A névváltozással egyidő- ben új kiállításokat rendez­tek Tolna megye legnagyobb múzeumában. Az épület előtti téren bemutatják a Dunából Bölcskénél tavaly kiemelt római oltárkövet, a belső tárlaton pedig az utóbbi 10 évben a megye területén előkerült legérté­kesebb régészeti leleteket. * S Bizony, hosszú ideig el- képzelhetetleni volt olyanfé­le összejövetel a balassa­gyarmati kórházban, mint amilyet április 8-án tartottak. Az újra beinduló kórházi istentiszteletek ökomenikus megnyitó ünnepsége joggal nevezhető jelentős eredmény­nek. Közelmúltunk ellentmon­dásos időszakában a hit, a vallásos szemlélet megtűrt volt ugyan, azonban vissza­szorítására vasmarkú kez­deményezések is történtek. Pedig mindenkinek szívé- joga, hogy miben hisz. A Himnusz elhangzása után, dr. Németh Géza, a kórház igazgató főorvosa rö­vid beszédében kiemelte, hogy ez az esemény a de­mokratikus átalakulás sorá­ba illeszthető. A lelkiisme­reti és vallásszabadság or­szágunkban nemcsak szólam marad az elkövetkező idő­ben. Balassagyarmaton ezen­túl vasásnaponként a kórház ebédlőjében istentiszteletet tartanak. Később a kápolna renoválása után ott lesz az istentisztelet, illétve a mise. Az emberek betegen kiszol­gáltatottnak érzik magukat, s talán a szabad vallásgya­korlat segít elviselhetőbbé tenni az itt töltött napokat. Az igazgató főorvosnak nem kis érdeme van abban," hogy lehetőséget nyújt a kórház a vallásos emberek­nek hitük gyakorlására. — Sokszor összefonódás, sokszor éles ellentét jellemez­te az állam és az egyház vi­szonyát az elmúlt évtizedek­ben — vette át a szót dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsé­bet a város főorvosa. — Az új időszakra jellemző az együttműködés készsége. Ez hazánk felemelkedését szol­gálja. A hívők és a nem hí­vőik békésen megférnek egy­más mellett. Közös érdek a betegek gyógyítása. Számos közös cselekvési terület van még az összefogásra.'' A lel­kiismereti és vallásszabad­ságról új törvény készül. Megyénkben elsőként Ba­lassagyarmaton valósult meg a kórházi istentisztelet. Csikász István, a Hazafi­as Népfront városi titkára Tolsztoj és Babits szavait hívta segítségül az esemény értékelésére. Saját mondan­dóját az író, és’a költő mon­datai közé ágyazta. ,,A hit az élet ereje: az ember, ha egyszer él, akkor valamiben hisz... Ha nem hinné, hogy valamiért élnie kell, akkor nem élne.” ...Hinni az ész­ben..., mely épít. (Esztelen iszonyokon ment át Európa.) A magyarságban = rpás kin­cset. más színt nem elven­ni. A hitben, = a katholiká- ban, mely maga az igazság, az igazságban, mely túlvan a politikán, életünk helyi és pillanatnyi érdekein, és higy-. gyünk az emberiségben, a békében, a harmóniában. ,.S ha néha elfáradunk: nem a hit megtörése ez, csak az erőé, mely nem minden, de nem is semmi... „A hit az élet ereje.” A mondatokat orgonaszó kísérte. — Szent Vince Párizsban szervezte, alapította meg szerzetes rendjét — mondja Sághy Ferenc római katoli­kus főesperes, kanonok-plé­bános. — A vincések Ma­gyarországon is nagy oda­adással végezték hivatásukat. 1892-ben 12 nővér érkezett Balassagyarmatra. 1950‘ig működtek a kórházban. Az Ür napján a kápolnában volt az utolsó mise, utána feloszlatták a vincés rendet. Pedig közmegelégedésre szol­gáltak. Éjszaka is ott virrasz- tottak a betegek ágyainál a nővérek. A kanonok-plébános el­mondta még, hogy egyszer nagyon betegen feküdt a kórházban, és több órán ke­resztül ott volt a mellette le­vő ágyon egy haldokló. Ak­kor gondolkodott el életen- halálon, s akkor dőlt el vég­leg, hogy ezt a hivatást vál­lalja. — Ma Magyarországon negyven intézetünk van, amelyekben kétezer embert gondozunk — mondta Ka­lácsa Béla evangélikus es­peres. — Szolgálatunk kap­csolódik az egészségügyhöz. Budapesten olyan nagy az igény a kórházi szertartások­ra, hogy egyszerre nem is tudjuk ellátni a feladatokat. Balassagyarmaton a szeretet- ház falán ez áll „A szeretet soha el nem múlik”. Mély meggyőződésem, hogy az em­beri élet lelki egyensúlya se­gít a testi fájdalmak elvi­selésében. — Én 1946-tól 1950-ig se" gedlelkész voltam a kórházi kápolnában — mondta Ga­rami Lajos nyugalmazott evangélikus esperes. — örül a szívem, hogy újra lehető­ség nyílik a kórházi szer­tartások megtartására. Az állam és az egyház most kölcsönösen megtalálta egy­más kezét. Az ökomenikus gondolkodás szép példája ez az esemény is. Az ünnepi beszédeket a római katolikus templom Szent Felicián-kórusának éne­kei kötötték össze: Varga János kántor-karnagy ve­zényletével énekelt a kórus. Balassagyarmaton a kór­ház ebédlője az általános, egyetemes gondolkodás egy szeletének adott néhány órá­ra otthont. Ádám Tamás Fiatalok hegedűhangversenye Japánban. A Suzuki képesség- fejlesztő zeneoktatási 'módszerrel tanuló 3000 diák '— ' az óvodás korúaktól a főiskolásokig — Händel egy művét játssza a Budokan sportcsarnokban. MTI külföldi képszerkesztőség YVélemény „Először meghal a tenger - aztán az ember ?” Emlékezetem még őrzi a vietnami háború rémítő, ve­gyi fegyver pusztította tá­jait. Számomra itt kezdődött a környezetrombolás. Aztán újabb állomások jöttek. Az élelmiszerekbe beszivárgott DDT, a tömeges halpusztulá­sok, olajszennyeződések, atomrobbanások, édesvizeink elhalása. Sűrűn váltották egymást a rossz hírek. Az elmúlt hónapoktól pe­dig lesütött szemmel járunk a világban. Értelmes ember már némaságot tettet, ha mondjuk Ausztriába vezet az útja. Szégyellnie kell ma­gyarságát, .hiszen szemetel. Ha nem ő, akkor honfitársai. Ha itthon, akkor külföldön is. S itt van Bős—Nagymaros. Nemcsak a táj, a természet összhangjának felborítása, hanem a nemzetgazdaság megcsapolása is terheli a nagyberuházást. Legújabban pedig a városlakók fulladoz­nak. Egyre több ólommérge- zéses beteg fekszik a kórhá­zak toxikológiai osztályain. Mert a hazai autósok szá­mára szinte elérhetetlen a környezetkímélő ólommen­tes benzin, mivel furcsamód ez a típus a legdrágább ná­lunk. Nyugat-Európában vi­szont adómentes. Miért bün­teti hát államunk azt, aki védeni akarja egészségét? A közeljövőben pedig lehet, hogy az európai vérkeringé­sünkbe való bekapcsolódá­sunknak egyik legfőbb krité­riuma lesz az ember- és kör­nyezetbarát üzemanyag’. Tudom hosszasan lehetne még sorolni azokat a kisebb- nagyobb természet elleni bűntetteket, amelyek saját életünk színterét egy visz- szafordíthatatlan katasztrófa felé sodorják. Ezek a mi kis katasztrófáink. Azé a közép-európai emberé, akit — az óceánhoz ■ viszonyítva egy kis ér — a Duna köt ösz- sze a világ nagy vizeivel. Ez a mi felelősségünk, illet­ve felelőtlenségünk! De ki felel a tengerekért, e hatal­mas világörökségért? Gondolatébresztő doku­mentumfilmet sugárzott e fontos témakörben vasárnap délután a tévé 2-es csatorná­ja. A tenger biológiája cím­mel egy NSZK forgatócso­port 1967-ben 13 részes so­rozatot készített. Tizen­nyolc esztendővel később visszatérve csak azt állapít­hatták meg, hogy az Északi­tenger „beteg”. Az azóta el­telt időben a helyzet tovább romlott. A nagy tekintélyű Stern címlapján öles betűk­kel tette fel a drámai kér­dést: „Először meghal a ten­ger— aztán az ember?”, majd így folytatódott a gondolat­sor: „Mit kell tennünk, hogy az Északi-tenger újból éljen és hogy mi újra félelem nél­kül fürödhessünk?” Norvégia déli partjainál merült víz alá másodszor is Christian Widuch rendező vezette tudósokból, filmesek­ből álló alkotógárda. Vizs­gálati eredményeikkel most megismerkedhettek a magyar tévénézők is a Tizennyolc évvel később címmel vetített segélykiáltásuk. A csodála­tos tengervilág 18 esztendő alatt az emberiség olcsó sze­metesládájává vált. Állami engedéllyel a folyókon ke­resztül, a 5 levegőből, a gyá­rak lefolyóiból és kéményei­ből, a hajókról dúsan öm­lött a szennyezőanyag. A külvilág e folyamatos pusztító beavatkozásának a hatására a tengerekben fel­bomlott az ökológiai egyen­súly. A kamera rövid merülés után már alig látott valamit, oly zavaros volt a víz. A napfény már nem tud átha­tolni, mert az algák rettene­tesen elszaporodtak. A víz pedig oly mértékben telített káros anyagokkal, hogy nem képes regenerálódni. A növények is élsatnyultak. Vannak állatok, melyek ki­vesztek. A paraziták megnö­vekedett nagy száma követ­keztében halivadékok nem­zedéke vált áldozattá. Min­den évben kevesebb és keve­sebb zsákmány jut a halá­szatból megélők hálójába. Áldozatok vagyunk tehát, de mindenért az ember a felelős. Meggondolatlansá­gunkat, kényelmünket fél kell adnunk annak érdeké­ben, hogy utódaink ne átkoz­zanak, hanem természetes környezetben élhessenek egészségesen. Ennek egyik kelléke a víz, a folyó, a ten­ger. Az élet medre csak ak­kor menthető meg halálos betegségéből, ha vigyázunk rá, s még ma megvédjük a rá leselkedő újabb veszedel­mektől. Buzafalvi Győző

Next

/
Thumbnails
Contents