Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

MAI AJÁNLATUNK 8.20: 8.50: 9.40: 10.10: 11.10: 12.45: 13.00: 14.10; 15.00: 15.30: 16.10: 17.00: 17.30: 19.15: 20.15: 22.00; 22.30: KOSSUTH RADIO: Tér-idő. Tudományos magazin * Nótacsokor ; Jaj, de nagyon eltéved­tünk ! Óvodások mű. sora A zene is összeköt Magyar írás. A Rádió irodalmi hetilapja A föld, amelyen élünk Klasszikusok délidőben : Száll ide, száll oda Erről beszéltünk Kóruspódium A király és az idő : Nem mondhatunk le róla Idősebbek hullám­hosszán Ifjúság ’89 Találkozásom a népze­nével : Kilátó. A Rádió világ- irodalmi hetilapja ; Hírvilág : Bagoly PETŐFI rIi DIÖ: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30 y Garázs 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: Kapcsoljuk Prágát (Élő) OIRT sláger, gálahangverseny Kb. 21.30: Cigányfélóra Kb. 22.05: Csak fiataloknak! 23.15: Bemutatjuk a Supersax együttes Kőmadár című új dzsesszlemezét 0.05: Könnyűzene-hang. szerszólók BARTÓK RADIO: 9.08: Zenekari muzsika 10.10: Csak fiataloknak! 11.10: Híres előadóművészek felvételeiből 12.00: Jancsi és Juliska Részletek Humperdinck operájából 13.05: HAF. Használt akku­mulátorokat. feldolgozó üzem, avagy a pokol tornáca jó szándékkal van kikövezve 14.11: Bemutatjuk új kórus­lemezünket 14.48: Bemutatjuk a fiatal zeneszerzők csoportjá­nak új lemezeit. IV/1. rész 15.30: Magyar hangja: dr. Tóth Szabolcs * 16.00: Verdi össze operája XXVIII/26. rész. Aida Négyfelvonásos opera 19.05: Follow Through Angol társalgás közép­haladóknak 19.20: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót (Élő) Zempléni Mária énekel, Perényi Eszter hegedül, Varasdy Emil és Varga Csilla zongorázik Kb. 20.20: Operaáriák 20.37: Az északnémet rádió szimfonikus zenekará. nak hangversenye a hamburgi rádió hang­versenytermében 22.25: Robert Casadesus zon­gorázik MISKOLCI STÜDIÖ! 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás,' útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20: Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lap­szemle (Kossuth). — 7.20: Észak-magyarországi króni­ka. — Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkérdez­tük. — 7.45: Tájak, arcok, szí­nek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a más­napi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna Szünidei matiné 9.10: Mosómacik a jégen Angol rajzfilm (ism.) 9.35: Szilvásj Lajos: Appas- sionata. Tévéfilm. III/l. rész (1984.) (ism.) 10.30: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Műsorajánlat 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk Nyugdíjasok műsora Kb. 17.30: Téka Közhasznú információk 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám Kb. 18.00: Ablak Közéleti szolgáltató, műsor 19.00: Esti mese Michaela a fogorvosnál Román rajzfiLm 19.10: Tv-mozi. Előzetes Ölomidő NSZK-film 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: XII. nemzetközi cir­kuszfesztivál. Svájci cirkuszfilm 21.00: Reklám 21.05: üj hullám 21.50: Tv-mozi Ölomidő NSZK feliratos, társa, dalmi dráma (1981) (Csak felnőtteknek !) 23.30: Híradó 3. Tv 2 Sugár Ágnessel és Sediánszky Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Reklám — Riportok — Időjárás-jelentés — Zene — Tévétorna 17.45: Torpedó Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry Amerikai rajzfilm­sorozat. William Hanna- és Joseph Barbera, produkció 1. A másnapos macska, 2. Robin hű-de-ügyes fegyvertársai, 3. Csendet kérünk! Tv 2 Premier Élő kapcsolásos műsor a kulturális élet új bemu­tatóiról A művészeti főszerkesz. tőség műsora Közben : Híradó 2. A hét műtárgya Jakabfalvi mester: A szentjakabfalvi’ Szent Jakab-templom főoltá­rának két oldalszárnya '(Esztergomi Keresztény Múzeum) 22.30: Sylter-novella NSZK-tévéfilm 23.19: Tv 2. Napzárta 18.45 19.00 21.00 BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek magazinja \ 9.50: Zenés összeállítá^ 10.10: NDK-tévésorozat (ism.) 11.30: Kék fény (ism.) 12.10: Egy család története (ism.) 16.45: A nap percei 16.55: Rövidfilmek 17.45: Interszignál. Nemzet­közt publicisztikai műsor 18.2,0: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Nyolc dal a stúdióban Az OIRT nemzetközi dalversenye 20.55: Bulman. Angol tévé. sorozat 21.45: Látogatás Bécsben Üti rajzfilm 22.00: A nagy szőke vissza­térése. Francia film 23.15: Vetélkedő 2. MŰSOR: 15.20: Népt szokások 16.00: Csehszlovákia—NSZK (tenisz) 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.05: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Angöl költők verseiből 22.45: Jean Luc Ponty Dzsessz MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. r Fél 4-től : Piroska és a far­kas. Színes, magyar—kanadai koprodukció. Háromnegyed 6 és 8-tól: Rain Man. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kamara: Az évszázad csü­törtökig tart. Színes magyar film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Vili, a veréb. Színes magyar rajzfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Bosszú­vágy. III. (16). Színes, szinkro­nizált amerikai krimi. — Ka­mara: Gengszterek klubja. Színes amerikai bűnügyi filmdráma. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól : Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. Fél 8- tól: Zelig. Színes, szinkroni­zált amerikai film víg játék. — Szécsényi Rákóczi: 6-tól: Kommandó. (16). Színes, szinkronizált amerikai akció­film. — Karancslapujtő : Zsol­doskatona. Színes olasz ka- landfilmvígjáték. — Nagy- lóc: A testek csábítása (16). Színes, NSZK-beli fűm. — Ersekvadkert: Túsztörténet. Végh Antal Könyörtelenül c. regénye alapján készült, szí­nes magyar film. — Rétság: Nászéjszaka kísértetekkel. Szí. nes, amerikai horrorparódia. NÓGRÁDI TÁJAKON... m TELEXEN ÉRKEZETT... Mai magyar művészet Fischer Ernő és Kárpáti Tamás művészete Hübner Aranka műtermében Hühner Aranka textilvarázsai A Képzőművészeti Kiadó Mai magyar művészet című sorozata immár csaknem száz kötetet számlál. E so­rozatban most újabb két kismonográfia látott napvi­lágot Csapó György Kárpá­ti Tamás, valamint Szuro- mi Pál Fischer Ernő című kötete. Kárpáti Tamás, a 40. évé­ben járó alkotó erősen kö­tődik helyhez . és tárgyak­hoz. Ma is abban az öreg budapesti bérházban él, ahol meglátta a napvilágot. A művész esetében ezt azért kell hangsúlyozni, mert ké­peinek formai jegyeiben ez a tradicionális elkötelezett­ség fölfedezhető. Csapó György írásában iz­galmasan vázolja Kárpáti Tamás életpályáját. Azt az alkotót, kit a képzőművésze­ti gimnáziumba másodszorra sem vettek fel, aki 33 éve­sen Munkácsydíjat kapott, aki talán előbb lesz a mű­kereskedelem sztárja, sem­hogy kortárs művészetünket módja lenne méltóan képvi­selni. A kötet 17 színes és 30 fekete--fehér reproduk­cióval, valamint angol , nyel­vű összefoglalóval és kép­jegyzékkel jelent meg. Fischer Ernő, a 75. évé­ben járó művész nem tarto­zik a gyakran kiállító alko­Be mutatjuk az Ölomidő Margarethe von Trotta 1942. február 21-én szüle­tett Berlinben. Germaniszti­kát és romanisztikát tanult Münchenben és Párizsban. A müncheni színiiskola be­fejezése uán a dinken.bühli, a frankfurti és a stuttgarti színházban játszott. 1968 óta mindenekelőtt játék- és té* véfilmek szereplője volt. Ját­szott Fassbindemél és Vol­ker Schlöndorffnál, aki má­sodik férje. Játékfilmjei, amelyeket ő rendezett: Christa Klages második éb­redése, Nővérek, Ölomidő, Tiszta őrület, Rosa Luxem­burg, Félelem és szerelem. Az Ölomidő —, amelyet ma sugároz televízi­tók közé. örvendetes, hogy a kiadónál Szuromi Pál tol­lából akkor jelent meg kis­monográfia róla, amikor cso­dálatos képeit a Csontváry- teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A losonci származású mű­vész igazán a nép sorából jöltlt. Anyja parasztlány, ap­ja kazánfűtő. Hatan voltak testvérek. 1936-tól a prágai képzőművészeti főiskolán tanult, majd két év múlva egy hátizsákkal és a cseh főváros csipkerózsikás palo­tái szecessziós bájának em­lékével érkezett Budapestre. Az itteni képzőművészeti főiskolán Aba Novák Vil­mos tanítványa volt, ké­sőbb Kmetty János a mes­tere. 1949-ben szerzett dip­lomát, azóta számos közmű­velődési feladatot is vállalt. Az ő nevéhez fűződik töb­bek között a tokaji művész­telep megalapítása, amely a nógrádi művészeknek is kedvelt helye volt, a Művé­szeti kiskönyvtár sorozat megindítása, s ma is dolgo­zik, mint megszállott nép­művelő. Szuromi Pád azt ír­ja: „Nyitott, fegyelmezett művész. De nincs békesség­ben az anyagias, felszínes szemléletű világgal. Félti a civilizáció értékeit.” rendezőjét ónk a tv-mozi sorozatban, a terrorizmusról szól. A címet Höldrlin egyik versétől köl­csönözte. — Kik a példaképei és miért? — kérdezték. S ő így válaszolt: „Bergman: az álmok befolyása, a megszál­lottság, a lelki élet, mint az emberi kommunikáció terü­lete. Saura: ahogyan párhu­zamosan megjeleníti a múlt és a jövő szféráját. Bres­son: a képek egysze­rűsége, nyugalma és abszo­lutizmusa. Csodálom őt, de nem szeretem, ha filmjei­ben a totális aszkézis és ön­magának feladása jelenti a gyógymódot.” Hübner Aranka úgy kö­tődött a selyemhez, mint festőművész a vászonhoz, szobrász a kőhöz. A kivá­lasztott, szinte az egyetlen anyag volt számára, amely­nek segítségével fogalmazta közlendőit. A textilművész Hübner Aranka soha nem tagadta meg textiles vol­tát, eredeti kötődését, bár- merről is fújtak a szelek, gyűrűztek a divatok. Selyem, tisztaselyem, her­nyóselyem. .. A selyemher­nyó gubójáról letekert le­heletfinom szál szövete. Könnyű, vékony, érintésre mozdul. Érzékeny, nehezen kezelhető. Csak nagyon „ta­nult” kéz tud vele bánni. A festék elfut rajta gyak­ran, a formálás elől elleb- ben. Ezek a meghatározó tulajdonságai. Hübner Aran­ka mégis meg tudta festeni. Mégis formázni tudott be­lőle. Módszerének lényege min­dig az volt, hogy a se­lyem elfutó festését, elleb- benő mozdulatát rögzítse. Olyan ez, mint megállítani a folyót, térdre kényszeríte­ni a szelet. Neki sikerült. Ha a művészet nem is áru, akkor is: a dolgok megvásárolhatósága. Ha nincs kő, festék, vászon, selyem — a szobrász-, a fes­tő-, de a textilművész is más anyagot keres. Hüb­ner Aranka így talált rá a lauferre, a textilgyártásnál alkalmazott „befutó” vá­szonra, amely a haszná­lat során elfestékeződik, piszkos színűvé válik. Hogy a légiesség mestere mit kezd e koszos-szürkés anyag­gal? Befesti, s ezáltal a sötét végtelen űrbéli távlatát nyit­ja meg, vagy belevágva, a sötét semmibe nyit. rajta aj­tót; mélységeibe hallgatózva. Az Analízis többrétegű vá­gások sora; az Angyalföld tizenharmadik kerületi ab­lakok titkaiba nyílik... T. A. Plisszírozott selyemszobrok Apadó táncos kedv Nagylócon Régi sikerek árnyékában Hatalmas ereje van a te­levíziónak. Ha akarja (és persze pénze van hozzá), az egész országot egy nagy kórussá szervezi, mint a szép emlékű Röpülj páva-mozga­lom kibontakozása idején. S, ha akarja, táncra perdül kicsi és nagy, .ifjú és öreg, mint amikor a gyorsan eT virágzó táhcházmozgalom bontogatta szirmait. A televíziónak hatása van, jó és rossz értelemben egy­aránt. Képes beoltani, meg­fertőzni. .. Mint 1983-£an a hollókői és a nagylóci gye­rekeket, akik a tévé Csepü, lapu, gongyola című hagyo­mányőrző műsorára készül­ve és abban szerepelve, va­lósággal belebolondultak a játékba, a táncba. Ispán Anna, a Nagylóci Általános Iskola tanítónője akkor kap­ta a feladatot egy tánccso­port szervezésére. — A tantestületből én jár­tam népijáték-tanfolyamra a megyében — meséli a har­madik és negyedik osztály­ban magyar nyelvet és iro­dalmat, éneket oktató tanító néni —, és természetesen rám esett a választás. A té­véműsorba a megyei mű­velődésirányítás Hollókőt nevezte be, de az társköz­ség Nagylóccal, a gyerekek ide jártak, a mi iskolánk­ba. .. A megyei művelődési központból, szakmai segítsé­get kaptunk Braun Miklós személyében, aki azóta is a fiú táncosokkal foglalkozik, és minden koreográfiánk al­kotója. . . Én aztán mindjárt elvégeztem a C kategóriás néptáncvezetői tanfolyamot is. A tévészereplésért me­gyei szinten felelős Braun Miklósnak, a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ népmű­velőjének megtetszett a gye­rekek lelkesültsége, főként pedig az, hogy tehetséget is látott bennük. Így az adások után sem szűnt meg tény­kedni a csoport. Szorgalma­san próbáltak, és igyekez­tek kihasználni minden le­hetőséget a bemutatkozásra, versengésre. Alakulásuk után egy évvel nívódíjat kaptak Sátoraljaújhelyen, az észak-magyarországi gyereknéptánc-fesztiválon. Ezt még más elismerés, több külföldi szereplés követte, egyebek között Törökország­ban. Egy ideje azonban nem hallani a nagylóci általános iskolás táncosok fellépéseiről és sikereiről. Az okát a csoportvezető pedagógus imigyen magyarázza: — Most kicsik, kezdő táncosok vannak a csoport­ban, akiknek nagyon sokat kellene gyakorolniuk, ám túlságosan hamar feladják a munkát. Nagyon kevés fiú jár a heti kétszeri pró­bákra, így aztán igen nehéz a fiúk és a lányok illő pá­rosítása. Most mutatkozik meg, högy egy olyan kis is­kolában, mint a miénk — kétszáz körüli a gyereklét­szám —, nagyon korlátozott a merítési lehetőség. Egy- egy tehetséges gyereknek több más területen js helyt kell állnia, például tanul­mányi versenyeken, sport­ban. Nagyon sok hárul rá­juk. Minthogy napközisek, reggeltől este fél hatig az iskolában vannak. Mi fél öttől hétig próbálunk a ta­nács nagytermében. Minden csoportban vannak hangadó, úgynevezett húzó emberek. Kezdetben ezek a negyedikesek voltak, akik­nek Ispán Anna az osztály- főnökük volt. Tavaly a nyol­cadikos fiúk vitték a prí­met, idén a hetedikes lá­nyok. Ok hiába fáradhatat- lanok, a lánytánc sohasem olyan mutatás, mint a pá­ros, a közönség is az utób­bit részesíti sokszorosan előnyben. Mit lehetne tenni, hogy az új fiúk — öt-hat srác­ról lenne szó — megmarad­janak a csoportban? Mit kellene tenni azért, hogy a nagylóci gyermeknéptánc­csoport híre újra a régi fényben ragyogjon? — Olyan szintet ért el a csoport, hogy annak tartá­sához nagyon intenzív mun­kát kellene végezni — gon­dolkodik el. a csoportvezető. — Jelentkező éppen akad, de —, mint mondtam már — hiányzik a kitartás, il­letve á gyerekek sokfelé el­kötelezettek. Túl gyorsan szeretnének* eredményeket; utazni például, mint régen. Idő- és .energiaráfordítás, kellő szorgalom nélkül azon­ban ez nem megy. A gyerekek helyett való­ban nem táncolhat a cso­portvezető; meg az iskola igazgatója és a tanács el­nöke, akik nagyon szeret­nék, ha visszatérnének a régi szép idők, és munkára ösztönzik a fiatal nevelőt. A tőlük független, külső okokon azonban ők sem változtathatnak, de igyekez­nek ébren, tartani a re­ményt. .. No, és talán a szü­lők érthetnének leginkább szót a csemetéikkel. (ok)

Next

/
Thumbnails
Contents