Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
P * NYUGDÍJASOKRÓL - NYUGDÍJASOKNAK * Írja: az olvasó Egy magánlakás kincsei Nyerges András balassagyarmati lakásában nemcsak a gyűjtő munkájával összefüggő tudományos könyveket látunk, mint például Barlangok útjain, vizein, Őslénytan, Magyarország ásványai, Ősnövények —, de az egyik vitrinben egy rendszerezett ásványgyűjteményit is, amely évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye. Nyerges András felkészülten jött segíteni a honfi Ba- bat-hegyi alagúthoz. Kitűnő munkatárs, őt is izgatja az álágút korának meghatározása, szeretne olyan dokumentumokat találni, amelyek az alagút rendeltetésére adnának feleletet. Nyerges András nemcsak Drégelyen kutat, járja a megyét és ez év márciusában Nógrádszakálon talált ’ egy 34x6 centiméter nagyságú megkövesedett gallyat, finom erezetekkel, majd Szügyben a borospincéknél megkövesedett tengeri kagylót, melyek kormeghatározását nehéz lenne eldönteni, de az biztos, hogy évmilliókról beszélhetünk. Ugyanilyen értéket cipelt a vállán, vasúton és autóbuszon Mátranovákról a nemrég elhunyt nagybácsija, Nyerges László volt bányafelmérő lakásáról, amely ma már az értékben nehezen felmérhető újabb kincse házi gyűjteményének. A 62x20 centiméter nagyságú évgyűrűs megkövesedett fatörzsrész súlya több mint fél mázsa. Egy útépítés során a munkagépek alól került ki a Nyírmedi-tó fölötti terület keleti részén a lelet, amelyet, ha jól megvizsgálunk, azonosnak látszik az ipoly- tamóci őslénytani állandó kiállításon látható ősfával, azzal a különbséggel, hogy nem ősfenyő, hanem ősbükk, vagy őstölgy megkövesedett millióéves maradványa. A vitrinben cápafogak, különféle kagylók, apróbb megkövesedett fadarabok, ásványok — kalcit, pirít, gipsz, cseppkő, kén — levél- lenyomatok, szénitukarcs (6—7000 kaílóriás) piheköny- nyű állapotban látható. Azok a fiatalok, akik érdeklődéssel nézik át a vitrin tárgyait, fellelkesülnék. Ők is gyűjteni, kutatni szeretnének, mert minden gyűjtőben lobog a szenvedély, újat találni, újat bemutatni. S mikor a szakkönyvekben leírt ritkaságok közül egy-kettő előkerül akár a vulkanikus hegyekben, akár a homok- köves lankákon, határtalan az öröm és a boldogság : megajándékozhatjuk embertársainkat valamivel, amit sokan hiába kerestek. Egy alagút titkának megfejtése, egy cápafog megtalálása nemcsak egyéni öröm, előbb-utóbb mindenki öröme lesz, azoké, akik egy cseppnyit is szeretik hazájukat. Kamarás József „Dolgozom és bizakodom..." Beszélgetés Szirtes Ádámmal Szirtes Ádám hatvanhárom éves. Hosszú és nagyon tartalmas életutat mondhat magáénak. Színházról, filmről, a pályakezdő fiatalok helyzetéről, a kultúráról beszélgettünk vele. — A jelenlegi gazdasági helyzet ön szerint hogyan hat a színházi életre? — Kevesebb darabot mutatnak be, szegényesebbek a díszletek és a ruhák, nincs elég idő próbákra. Kevés, — igazán jól kidolgozott — darabot láthatnak majd a nézők. Már most tapasztalható hogy szétesnek az alakítások, egyegy szerep megformálásához, kidolgozásához nincs elég idő. Sóik a fiatal rendező, áki igazán csak a salját generációjával tud jól együtt dolgozni. Az ilyen vén rókák, mint én, akiknek egy-egy szerep megformálása sok álmatlan éjszakát okoz, már nehezebben alkalmazkodnak ehhez a gyors tempóhoz. — Milyen színházban játszik? — Igazán egyik színháznak sem vagyok tagja, pedig a Nemzetiben 16 évet töltöttem el. Az elmúlt évadban a Thália Színházban játszottam több darabban is, legutoljára a Kék madárban. — Ügy tudom, önt nem tartják „könnyű” embernek a színházi berkekben? — Igen, ez így van. A legtöbb helyről személyi ellentétek miatt álltam tovább. — Milyennek látja a fiatal színészek helyzetét, lehetőségeit? — A mostani pályakezdők sokkal szabadabbak, nagyvonalúbbak, mint mi voltunk. Ha például próbán vannak, nem látja rajtuk az ember, hogy úgy érzik magukat, mintha templomban lennének. Pedig ez igen fontos lenne. Ugyanakkor nagyon sok a tehetség köztük. Szeretem a fiatalokat, tisztelem őket, remélhetőleg ők is engem. — Milyen lehetőséget lát arra, hogy a színház és kultúra kimozduljon jelenlegi ;helyzetéből? — Én igen kevés lehetőséget látok megoldására. Csupán az vigasztal, hogy néhány színházban, például Kaposvárott és a budapesti Katona József Színházban igen komoly műhelymunka folyik. — ön, mint főiskolás, a Talpalatnyi földben tűnt fel először. Milyen szálak fűzik a filmhez, a mozihoz? — A film számomra szerelem. Igazi művészetnek tartom, ahol a spontaneitásnak nagy szerepe van. Rengeteget forgattam főiskolás koromtól kezdve, s valószínűleg ez rontott el. ezért boldogultam aztán olyan nehezen a színpadon. — Hogy tudná összegezni eddigi pályafutását, munkáját? — Nem tudom, hogy köszönjem meg a sorsnak, hogy egy mezítlábas, kis súmmásgyereknek lehetőséget adott arra, hogy színésszé váljon, s annyi mindent megismerhessen, mint én. Ugyanakkor az ember öregkorára a mostani helyzetben odajut, hogy el kell gondolkodnia: érdemes volt- e ezt 'egyáltalán végigcsinálni? Éz a színész számára borzasztó dolog. Én dolgoztam, hittem a szocializmusban, az „új embertípusban”, a egyszer csak azok a szerepek, amelyeket aranynak hittem, rézzé váltak. Ugyanakkor egykét munkám milliókhoz eljutott, és népszerű lettem. Ez a tudat teremt számomra nyugodt öregkort. Tovább dolgozom és bízom... S. I. ■ ■ Öregember nem vénember.., Amikor az öreg emberekről, öregségről beszélünk, felmerül a kérdés: tulajdonképpen mikor kezdődik az öregkor? Tudjuk, hogy az ókorban az átlagéletkor 20 év volt,' és a 30 év körüliek már a vének tanácsába is bekerültek. Napjainkban pedig nem egy 80—90 éves alkotó zsenit ismerünk. Hogy csak néhányat soroljunk fel a nagy alkotók közül: Jókai Mór még 79 éves korában, Bemard Shaw 93 éves korában is alkotott, Eilatov 80 éves korábgn szemműtéteket végzett, s hosszú névsort lehetne kortásaink, a hazai „nagy öregek” sorából is összeállítani. Látható tehát, hogy az évszázadok során jelentősen eltolódott az öregkor fogalma. Nézzünk néhány érdekes adatot az elmúlt évtizedekből. 1957-ben Meranhan ge- riátrai kongresszus volt, s ezen az egyik részt vevő, Greppi olasz professzor a következő beosztást ajánlotta: öregedés előtti korba tartoznak a 48—59 év közöttiek, a korai öregkorba a 60—69 éveseket sorolta, a valódi öregkorhoz a 70—85 éveseket számította, míg az igen öreg kategóriába a 85 év felettieket vette. Alig telt el azonban hat esztendő, és az Egészségügyi Világszervezet új beosztást fogadott el. Eszerint a középkorúak a 45—59 évesek, a korosodók a 60—74 évesek, idősek a 75—89 évesek és öregek a 90 év felettiek. Az eltérés inkább a szemléletbeli változás jele. Lényeges eltérést ___________1______________ j elent ugyanis, ha az 50 év körüli embert öregedőnek, vagy . középkorúnak tartjuk, és az öregség kezdete a' 60. vagy a 75. év. Az öregedés kérdésének tanulmányozása igen régi keletű. Már a latin irodalomban, is találunk utalást erre, Cicerónak tulajdonítják a mondást: „Senectus ipse morbus”. Eszerint az öregség maga a betegség, illetve az öregség nem más, mint egy megbetegedés, mai nyelven mondva: kórkép: Ez a felfogás évszázadokon át a geriátria kialakulásának a gátja volt, hiszen az öregséget nem az emberi élet egyik szakaszának tekintette, hanem önálló betegségnek vélte. Ezért gyógyítani akarták az öregséget, és különféle „csodálatos” készítményekkel kísérelték meg — persze sikertelenül — a vissza* ♦ ' * fiatalítást. És ez a szemlélet még századunkban is sok követőre talált, például Steinachra és Voronoffra, akik majomból kioperált mirigyeket ültettek át a megfiatalodni vágyók testébe. A modern szemlélet szerint az öregkori elváltozások nem okai, hanem következményei, kísérőjelenségei az öregedésnek. Az öregség nem betegség, hanem az élet egyik szakasza, szakszerűbben : az öregedés élettani folyamat. Képünkön : a világ legidősebb embere, 1988. november 18-án volt 114 éves. Egészséges, éppen tortakré- met nyalogat az ujjáról. Az amerikai hölgy még Grant elnöksége idején született. Az ünnepeltet levélben köszöntötte Reagan, valamint Carter és Ford volt elnökök. Terjed a lepra? Az atlantai (USA) járványügyi központ tudományos szakértői a lepra fokozódó terjedésétől tartanak. A leprakórokozók meghökkentő gyorsasággal ellenállókká válnak » manapság használatos gyógyszerrel, égy szulfpnszármazék- kal szemben. Az India déli részén végzett ellenőrzés során a leprakórokozók 40, a Fülöp- szigeteken 18 százalékát találták ellenállónak a gyógyszerrel szemben. A már eredményesen kezelt leprabetegek szervezetéből is olyan kórokozók kerülhetnek környezetükbe, amelyek ellenáyóak a gyógyszerrel szemben. A bátonyterenyei (kisterenyei)' piacon. — kulcsár Ki vállalhat munkát? Korlátok nincsenek, de a rendelet nem ösztönöz Megyénkben is jelentős azokhak a nyugdíjaskorúak- nak a száma, akik a pihenés évei alatt alacsony jövedelmük kiegészítésére kénytelenek munkát vállalni. Ennek 1987. december végéig voltak bizonyos korlátái : egészen pontosan évi 60 ezer forintot, vagy 1260 munkaórát engedélyeztek a jogszabályok. Morovnyán Tibornét, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság helyettes igazgatóját arról kérdeztük meg, hogy az adórendszer életbe lépésével hogyan, változtak meg ezek a lehetőségek. — Ma gyakorlatilag mindenki végezhet rendszeres munkát nyugdíj mellett ‘is, ugyanis a fenti korlátozások megszűntek a Személyi jövedelemadó bevezetésével. Kivételes eset a saját jogú rokkantnyugdíjasoké. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság — a társadalombiztosításról szóló törvény értelmében — megszűnik, ha például valaki rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesbb annál, amit munkakörében a megrokkanás előtt most elérhetne. Eszerint, aki egészséges, a nagyon is nem mellékes mellékesre fordíthatja idejét és energiáját. Am valójában nem ilyen egyszerű a dolog. A miértre is választ ad a helyettes igazgató: — Mint köztudott, a nyugdíj adómentes, de a mellette megkeresett pénz csak 105 ezer forintig az, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendelkezés szigorú, visszafogó hatású. Másrészt a munkaadók is előszeretettel élnek vissza azzal, hogy a munkát keresők nyugdíjasok... A törvények szerinti adok- veszek tanulsága tehát a nyugdíjasok szemszögéből így hangozhat: dolgozni lehet, de sokkal előbbre jutni nemigen. M. í. Csinosan, fiatalosan Telteknek: köté nyr Telit alakúaknak szoknya helyett sokkal előnyösebb a kötényruha, melynek enyhén bővülő formája alatt szépen simul a blúz, vagy pulóver, és nem szélesíti a csípőt. A bemutatott kötényruha derékban enyhén karcsúsított, lefelé bővülő, kerek ki- váigású, s a függőleges, hosz- szú cipzár jól nyújtja az alakot. . A szabásmintát 10x10 centiméteres négyzetháló segítségével nagyítjuk fel, és szabjuk ki, a minta szélein ráhagyva a varrás szélességét. Jelmagyarázat: 1 = kötényruha eleje rész, 2 = kö- tényruha háta rész, 3 = eleje hőlalátét, 4 = eleje nyak- kivágást eldolgozó pánt, 5 = háta nyakkivágást eldolgozó pánt, 6 = eleje karkivágást eldolgozó pánt, 7 = háta karkivágást eldolgozó pánt. B. K. Gyógyító retek Az NSZK egészségügyi szolgálata szerint a fekete és a fehér retek, illetőleg ezek leve segíti az emésztőnedvek képződését, serkenti az epeutak mozgását, s ezáltal gyógyítja a főképp „lusta” epe okozta emésztési renyheségben szenvedőket. Sőt, minthogy pusztítja a felső légutakat megtámadó baktériumokat, gyógyítja a felső légúti gyulladásokat is. A reteklé ajánlott napi adagja 50—100 milliliter. Akinek azonban epeköve van, az ne egyen retket, mert ez az epeutak izgalmas görcsére vezethet! A vizsgálat nyomán várható, hogy az NSZK egészségügyi hatóságai a retket természetes gyógyszerként ismerik majd el.
